Délmagyarország, 2001. január (91. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-18 / 15. szám

4 KAPCSOLATOK CSÜTÖRTÖK, 2001. JANUÁR 18. MA A BÁLINT SÁNDOR MŰVE­LŐDÉSI HÁZBAN (Temesvári krt. 42.) 15 órakor: költésze­tünk-évszázadaink - 2001. irodal­mi összeállítás a magyar kultúra napja tiszteletére. Közreműködik: Kiss Emő, Tatár Attiláné és Tegzes Miklós. A JUHÁSZ GYULA MŰVE­LŐDÉSI KÖZPONTBAN 9 órától jóga nyugdíjasoknak, 14 órától ké­zimunka szakkör a nyugdíjasklub­ban. 18 órától versmondó stúdió. A SZÁZSZORSZÉP GYER MEKHÁZBAN 9 órától mini ovi ­óvodaelókészftó foglalkozás 2-3 éves gyermekeknek, 17 órától Wal­dorf Társas Kör és szülők klubja. A SZITI EGYESÜLET IFJÚ­SÁGI IRODÁJÁBAN (Dózsa György u. 5.) 13-tól 16 óráig „Újra dolgozom", munkaügyi tanácsadás. A MAGYAR VETERÁN RE PÜLŐK SZÖVETSÉGÉNEK sze­gedi szervezete 14 órakor tartja az éves közgyűlését a Kazinczy u. 2. sz. alatti klubhelyiségében. AZ EGÉSZSÉGESEBB ÓVO­DÁK NEMZETI HÁLÓZATA (Gogol u. 3. Dl. 305., tel.: 423­474) jogi tanácsadója, dr. Szeles Veronika 16-tól 18 óráig óvodás gyermekek szülei részérc ingyenes jogi tanácsadási tart. TRANSZCENDENTÁLIS ME­DITÁCIÓ és a legféltettebb kin­csünk az egészség. Csányiné Zsóka előadása 16.30 órakor a Béke u. I. sz. alatl az emeleten. KÖZÉLETI KÁVÉHÁZ a Ro­yal Szállóban 18 órakor: Mozdony­vezetők egykor és ma. Sántha Fe­renc nyugdíjas- és Katona György „tényleges" mozdonyvezclővel be­szélget dr. Waycr Péler jogász. A BIBLIOTÉKA KÖNYV­TÁRBAN (Kálvária sgt. 14.) 18 órakor a párkapcsolati grafológiai dilemmáról Beregszászi Judit tart előadást. A PETŐFI SÁNDOR MŰVE­LŐDÉSI HÁZBAN (Negyven­nyolcas u. 12.) 18 órakor nyílik Mihálka György nyíregyházi festő­művész „Millió lépés" cimű kiállí­tása. A tárlatot Tóth József és Var­ga Viktor nyitja meg. Közreműkö­dik Szeghy Endre Pedagógus Női Kar, zongorán kísér Dombiné Ke­mény Erzsébet. Vezényel: dr. Mi­hálka György karnagy. A SOMOGYI-KÖNYVTÁR aulájában a 175 éve szülelett Gyu­lai Pál írói, költőt, kritikusi, - a ki­egyezés utáni hivatalos irodalom vezéralakját: a 125 éve születeti Jaek Londont - a századelő ameri­kai irodalmának ünnepelt alakját és életútját mutatja he a kiállítás: az I. emeleten megnyílt Csala Károly grafikusművész kiállítása. A tárlat február 20-áig tekinthető meg. FARKAS GYULA FESTŐ­MŰVÉSZ állandó kiállítása a Stíl bútorboltban (Mérey utca és Tisza L. krt. sarok, olajosház). Megte­kinthető: egész évben, naponta 10­től 17 óráig. A STEFÁNIA GALÉRIÁBAN (Stefánia 10.) a Szegedi Szépmíves Céh „Alkotótclep 2000" kiállítása. Megtekinthető: március végéig, hétfőtől péntekig 10-től 22 óráig. HOLNAP A SOMOGYI-KÖNYVTÁR dorozsmai fiókkönyvtárában 17 órakor „Dorozsmai könyvtári es­ték" keretében: Mondák és gondo­latok a magyarok eredetéről, dr. Szegfű László történész előadása. A BAROSS-VENDRES esték keretében a Horváth M. u. 2. sz. alatt 17 órakor dr. Péler László nyugalmazott egyetemi tanár, tör­ténész professzor. Szeged város díszpolgára, 75. születésnapja al­kalmából képet ad pályájáról. AZ ALKOTÓHÁZBAN (Árboc u. 1-3.) mindennap 10­től 18 óráig népművészeti kiállí­tás. Ma: 15.30-tól fazekas szak­kör felnőtteknek, 16 órától te­hetségkutató kézműves szakkör gyermekeknek. 17 órától bőrmű­ves szakkör. Holnap: 14 órakor szövő szakkör. Bordányi polgárőrök „Megállt a villáskulcs a levegőben..." A négy éve újjáala­kult bordányi polgárőr­ség munkájának legna­gyobb elismerése az, hogy a falut mindinkább elkerülik a bűnözők. A polgárőrök „mozgósí­tás" idején munkát, csa­ládot hátrahagyva sza­ladnak, hogy rajtacsíp­jék a csibészeket. „A hordónyiak sokáig ab­ban a hitben éltek, hogy eb­ből a faluból semmi sem tű­nik el: a szomszédok bíztak egymásban, gyakran még az ajtókat sem zárták be. Aztán bennünket is megtaláltak a gazemberek..." - kezdi mon­dókáját ifi. Gyuris Ernő, a Bordányi Polgárőr Csoport vezetője, civil mestersége szerint autószerelő. Egy napon maga a későb­bi polgárőrvezető is tapasz­talhatta: növekszik a bűnö­zők érdeklődése a falu iránt. Ifj. Gyuris Emő műhelyében egy autó alól kilopták az összes kereket, sőt: a benzin­tankot is kiürítették. Az eset után a közbiztonság iránt hirtelen erősen fogékonnyá vált fiatalember meghallgat­ta a község bűnözési helyze­téről szóló nyilvános beszá­molót, majd a helyi önkor­mányzat segítségével, 1996 -97 telén nekifogott a pol­gárőrség újjászervezésének. A faluban néhány évvel ko­rábban már dolgoztak pol­gárőrök. Balogh Ferenc polgár­mester természetesen segí­tette a polgárőrség újjáalaku­lását, de a további támoga­tást a munka eredményessé­gétől tette függővé. Azóta, amint mondani szokás „pénz, paripa, fegyver" egyaránt a csoport rendelke­zésére áll. Munkájukat Ellenőrzés a falu határában. A kép előterében ifj. Gyuris Ernő polgárőrparancsnok. (Fotó: Schmidt Andrea) üzemanyaggal, fölszerelés­sel, szakmai tanácsokkal a helyi önkormányzat mellett a Csongrád Megyei Polgárőr Szervezetek Szövetsége és a Szeged belvárosi rendőrőrs is segíti. (A „fegyver" kife­jezés természetesen jelképe­sen értendő: a polgárőrök Bordányban is - mint min­denütt - fegyvertelenek, s ugyanúgy ellenszolgáltatás nélkül vállalják településük védelmét.) A negyvennégy fővel új­jáalakult polgárőr csoport­ban ma már hatvanan szol­gálnak, közülük négyen a „gyengébbik nem" képvise­lői... Bordányi polgárőrnek lenni rang és dicsőség - be­lépni vágyó mindig akad, ám egyelőre nagy a túljelentke­zés. „Olyan embereket vá­lasztunk, akik nem ijednek meg a saját árnyékuktól, s azonnal ugranak, ha kell" ­mondja a parancsnok. „Éles helyzet" pedig bár­mikor előállhat. Legutóbb például egy besurranó tolvajt fogtak meg. Egy Bács-Kis­kun megyei szakács sutba vágta a fakanalat, s legalább ötven alkalommal tett rossz fát a tűzre. Csongrád megyei települések közintézményeit szemelte ki vadászterületül: azzal a trükkel tért be, hogy vár valakit. Mihelyt egyedül maradt a helyiségben, össze­kapkodta a keze ügyébe eső értékeket (készpénzt, mobil­telefont, stb.), s már iszkolt is. Bordányban azonban raj­tavesztett. „A fantomkép alapján föl­ismerték, s hívtak bennün­ket. Mondanom sem kell, azonnal rohantunk, otthagy­va családot, munkát: a mű­helyben megállt a villáskulcs a levegőben. A tolvaj elfogá­sában a szegedi belvárosi rendőrőrs is segített" - me­sélte ifj. Gyuris Emő. A bordányi polgárőrök nem csak a szegedi rend­őrökkel, de zákányszéki és üllési társaikkal is együttmű­ködnek: folyamatosan cir­kálnak egymás területén, ki­számíthatatlan mozgásukkal zavarba ejtve a „csibésze­ket". „Egy kiterjedten működő autóföltörő bandát éppen Ül­lésen csíptünk el közösen. Különösen fölháborító és ke­gyeletsértő módon, temeté­sek résztvevőinek autóit fosztogatták. Kitettünk nekik egy általuk kedvelt típusú csaliautót. Rá is haraptak..." - részletezi a tettenérés törté­netét a polgárőrparancsnok. A Bordányi Polgárőr Cso­port híre az alvilágban is ter­jed: a falut kerülik a rossz úton járók, s a településen évente tíz-tizenkét szazalék­kai csökken a bűnesetek szá­ma. Nyilas Péter POLGÁRŐRSÉG Jimmy-hisztériához? Mit szól a Mártáné Pócsföldi Mária, Munkatársunktól Közel három hete Zámbá Jimmyről szólnak - főként - a kereskedel­mi médiák, s már-már hisztéria tombol halála és temetése körül. Van olyan család, amelynek tagjai sötét szobában gyertya mellett, fekete ruhában ülnek és gyá­szolják a sztárt, s 24 ka­rátos arannyal futtatott koronát csináltattak a te­metésére. Emlékkiállítást rendeznek az egyik csepeli bevásárló­központban, ahová az énekes személyes tárgyait páncélau­tóval szállítják. Dedikált gi­tárját árverezi egyik ismerő­se, utolsónak vélt aláírását páncélszekrényben őrzi az autogramot kapott család. Az egyik kereskedelmi «satorna egyenes adásban közvetíti a forgatókönyv alapján zajló temetést, s hogy ne maradja­nak le semmiről, még heli­koptert is bevetnek az esemé­tm nyen. Rendőri biztosítás, vé­dett zónák a temetés útvon­alán. A MÁV a szokásosnál több kocsiból álló szerelvé­nyeket indít Pestre a temetés napján. Csak néhány azokból a megdöbbentő történések­ből, amelyek ebben az or­szágban még szokatlanok, új­donságnak számítanak egy népszerű énekes halála kap­csán. E heti körkérdésünk az volt, miként értékeli a Zámbó Jimmy halála, temetése körül zajló eseményeket, de úgy is fogalmazhatjuk: a tömeghisz­tériát? Mártáné Pócsföldi Mária fodrász: - Tömegek szeret­ték, rajongtak érte már életé­ben is. A rajongóinak pedig meg kell hagyni, hogy úgy gyászolják, úgy búcsúztas­sák, ahogyan ők szeretnék, s ahogyan az iránta érzettekből fakad. Vannak túlkapások, ami vélhetően abból követke­zik, hogy túl heves érzelme­ket váltott ki a hangja, s ezek az érzelmek most is élnek az emberekben. A lényeg sze­rintem az, hogy a gyönyörű hangjával rengeteg embernek szerzett boldog perceket, s ez a sok-sok ember most mind­ezt „viszonozni" szeretné. Perei László osztályveze­tő: - Túlzásnak tartom, amit az emberek, s azt is, amit a média csinál. Én nem tartom ízlésesnek, ha egy haláleset körül ilyen harsányság van, visszájára fordul, s éppen a halott iránti tisztelet, gyász veszik el, csak a külsőség marad. Dr. Sz. l.-né nyugdíjas ta­nár: - Éltek ebben az ország­ban szép számmal olyan em­berek, akiknek életéről, halá­láról sokkal kevesebb szó esett, mint Zámbó Jimmyé­ről, jóllehet azok az emberek lényegesen többet tettek az országért, vagy embertársai­kért, mint a sztárénekes. Kedves Olvasóink! Szerkesztőségünk a leve­lek és a telefonhívások mellett ezentúl szívesen fogadja a 06-30/218-11­11 -es számra az sms-üze­neteket is! Észrevételeiket, véleményüket, közérdekű bejelentéseiket köszönjük! Bankautomaták. Egy teg­napi sms-re reagált a 30-207­6996-ról üzenetet küldő, aki azt javasolja, hogy a Károlyi utcai OTP bankautomatából érdemes pénzt kivenni, mert ott szinte senki sincs, alig kell várni, nem úgy, mint a Szé­chenyi téri automatánál. Suli menza. Felháborító az iskolai étkeztetés minősége és mennyisége, a gyerekek alig és rossz ételt kapnak ebédre, uzsonnára egyaránt - nehez­ményezi az sms-t küldő, a 30­2698-233-ról. Vasárnaptól változnak telefonszámaink! A Délmagyarország Kft. központi száma január 21-től: 62/567-888 Uesiel a Kapcsolat L ] hatszög Nóvák István Szent István tér rUső szegedi lakásunk a Dugonics m2j utcában volt, így hétvégeken a Szent István téri piacon vásároltunk édesanyámmal. A gyümölcsök, zöldsé­gek, virágok szépsége, színei, frissessé­ge mind a termőföld üzenetét hordoz­ták. Közeli ismerőseinké váltak az ős­termelők, a kofák, a virágárusok. A '90-es évek elején a tér rendezésére kiírt tervpályázaton talán ezért is vettem részi szívesen. Péter fiammal a pá­lyázat egyik díjnyerteseként hiába vártuk a további meg­bízást, azt egy olyan kolléga kapta, aki a meghívás elle­nére be sem adta pályázatát. A tér és környezete egyre gazdátlanabb lett. Méltatlan helyzetén csak részben javított, hogy - már főépítészként - segíthettem az 5. szám alatti lepusztult és kiégett pol­gárház felújítását. A régen várt rendezés elkezdődött. A teljes megújuláshoz a keleti térfal beépítésére kiírt terv­pályázat díjnyertesei (Kónya Imre és Koltai Béla) már a megvalósítási terveket is elkészítették. A kertépítészeti ter­vek is rendelkezésre állnak. Az átépítésre szükség van, mert az elhanyagolt téren hol van már az „úri" piac, ho­va lettek az őstermelők, a kofák és a vásárlók? A tér közepén álló, első magyar vasbeton szerkezetű víztorony is egy szép, harmonikus városi teret igényelne. A századfordulón az új anyagok, szerkezetek alkalma­zása bizalmatlanságot keltett: Zielinsky Szilárd friss, modern szellemiségű pályázatának elfogadása nagy me­részségre vallott. Az első amerikai acélszerkezetes, 13 emeletes ,felhőkarcolót" 1888-ban tervezte Bradford Lee Gilbert. Az aggodalmaskodó tulajdonos megnyugta­tására, saját magának tartotta fenn a legfelső kél emele­tet. A szegedi víztorony fogadtatása is hasonló volt: a me­dence feltöltésekor kiürült a tér, és csak Zielinsky példa­mutatása nyomán merték a víztornyot újra megközelíte­ni. Az 1904-ben átadott mű Szeged egyik büszkesége, a XX. század elejének nagyszabású alkotása. Felújításához összefogásra van szükség. Építésének 100 éves évfordulóján remélhetőleg a meg­újult víztorony és Zielinsky művéhez méltó környezet fo­gadhat téged is, Olvasó, a Szent István téren. (A szerző Szeged főépítésze) 75 éve miről írt a DM? A Ford autókról Az autómobiloknak lö­meggyártás formájában való előállítása tette le­hetővé, hogy olcsó és mégis precíz gépkocsik kerülhessenek folytatóla­gos sorozatokban piacra. Vannak autógyárak, mint például a Ford Művek, melynél a gyártás egy folytonos, s meg nem sza­kított előállítási folyamat­ból áll és könnyen el lehet képzelni, hogy ennek a termelési metódusnak mi­lyen óriási előnyei van­nak. Eléri azt, hogy az egyes kocsik alkatrészeik­ben hajszálig egyförmák, másrészt pedig a folyama­tos termelés következté­ben az előállítási költsé­gek a lehető legalacso­nyabbra redukálódnak. A tömeggyártás egyik nagy előnye még, hogy a pót­landó alkatrészek tökéle­tes pontosságú kivitelben, bármikor könnyen besze­rezhetők. (1926) 50 éve A Szegedi Nemzeti Színház A Szegedi Nemzeti Színházat, amely október 5-én nyitotta kapuit, a dol­gozók mindennap nagy számban látogatják. A há­rom hónap alatt rendezett 100 előadáson több mint 75 ezer dolgozó vett részt. Hatalmas sikert aratott a legutóbb bemutatott „Sza­bad szél" és az „Amerika hangja" cími darab. Volt olyan előadás, amikor eze­ket a színdarabokat több mint ezren nézték meg. A színház művészei és az üzemek, valamint a falvak dolgozói között elmélyült kapcsolatoknak tudható be, hogy minden előadáson zsúfolt a színház nézőtere. A rendszeres üzemlátoga­tások és a Szeged környéki községekben megtartott tájszínház előadások ered­ményezték azt, hogy 7000 fölé emelkedett a bérlete­sek száma. (1951) 25 éve Hazánkban elsőként Az országban elsőként Szegeden szervezték meg a Magyar Televízió első re­gionális stúdióját. Ebben a körzetben - Csongrád, Bács és Békés megyékben - nem volt cenrtumuk az országos hírközlő szervek­nek. Most a kiépülő szegedi tv-stúdió lehetőséget nyújt ahhoz, hogy - megfelelő adásrendszer keretében - a televízó is nagyobb részt vállaljon az ország e terüle­te eredményeinek nép­szensítéséből, s a vidék sa­játosságainak megfelelően elősegítse a terület előtt ál­ló feladatok és gondok megoldását. (1976)

Next

/
Thumbnails
Contents