Délmagyarország, 2001. január (91. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-18 / 15. szám

CSÜTÖRTÖK, 2001. JANUÁR 18. SZEGED ÉS KÖRNYÉKE 5 hétköznapok Éteri kartoték M ikor először meghallottam a gép hangját, meg­igazítottam a nyakkendőmet, megköszörültem a torkomat és kihúztam magam a széken: így születik az új médiasztár. Kissé el is érzékenyültem, lám-lám, ilyen fontos lettem hirtelen, hogy egyre inkább kíván­csiak arra, amit mondok. Valljuk be, nem akármi, amikor az éterben az uniszex orgánumú géphang köz­li az emberrel, minden szavát magnóra rögzítik. Amit ezután mondok, az felhasználható lesz ellenem, ha mondjuk kiderülne rólam, hogy éppen a miniszterel­nök titkos mobilszáma után érdeklődtem vagy Tor­gyán József víz és telefonszámláinak pontos összegét szerettem volna megtudni. Arról már nem is beszélve, amikor saját közüzemi fizetni valóimat intézem. A kezdeti örömömet, miszerint a szó elszáll, a mag­nószalag viszont megmarad, hamar felváltotta a két­kedés: mi van, ha mégis téved a szolgáltató? Akkor hi­ába rögzíti hangszalagra beszélgetésünket, nem való­színű, hogy később, vita esetén éppen saját maga ellen fogja majd felhasználni archivált hangomat. Mégis, egyre több ügyfélszolgálat, bank és szolgáltató társa­ság vezeti be országszerte, hogy megörökíti ügyfelei mondatait. De hát rajtam kívül ugyan kire tartozna, hogy éppen mínusz, vagy plusz előjel van-e a bank­számlámon, hogy melyik mobil-előfizető lakása és ne­ve után érdeklődöm. Karcos hangomat azonban ki tudja meddig és melyik fiók mélye őrzi majd. wyevallom, nekem már az sem volt felhőtlen boldog­D ság, amikor a mobiltelefon kijelzőjének kristályai könyörtelenül kiírták, ki vár a vonal túlsó végén. Míg ebben az esetben csak a kellemes izgalomtól fosztanak meg, hogy előre tudom, ki keres, addig a magnósza­lagra rögzített hangommal személyiségem jogai is csorbát szenvednek. Ha még egyszer bejelentkezik a géphang, juszt se szólok egy szót se! Rafai Gábor csörög a Pannon GSM Kedves olvasóink! Közérdekű problémáikat, észrevételeiket, tapasztalataikat január 18-ától 21-éig Nyilas Péter újságíróval oszthatják meg, aki reggel 8 és délután 4 óra között hívható a 06­20-9432-663-as mobiltelefon-számon. Elveszett tárgyaikat kereső, illetve talált tárgyakat vissza­adni szándékozó olvasóink ingyenes hirdetésben tehetik közzé mondandójukat. Hirdetésfelvétel: 8 és 18 óra között a 06-80-820-220-as zöld szá­mún, illetve személyesen a Sajtóházban és hirdetőirodáinkban. Cukrosbácsik. A Róku­si körúti víztoronynál egy fekete Mercedesből szólí­tották le D. L.- né 11 éves, az iskolából haza igyekvő kisfiát azzal, hogy cukorkát kínáltak neki és hazavitejét ajánlották. A fiú nem állt kötélnek. Az édesanyja dél­után értesült a történtekről, s azonnal értesítette a rend­őrség ügyeletét, hogy segít­ségüket kérje a fia által el­mondott - igaz nem teljes ­rendszám (DEE 2....) alap­ján. Az ügyeletes rendőr közölte vele, nem ezért vannak, hanem a sürgős esetekért. Az édesanya azt kérdezi, mi lehet sürgősebb és fontosabb a gyermekek védelménél, hiszen a kocsi - a magyart akcentussal be­szélő - utasai nyilván má­sokkal is próbálkoznak. Vasárnapi. Sok előfize­tőnk érdeklődik új lapunk­ról, a Csongrád megyei Va­sárnap Reggel címűről. Ezt az újságot a hírlapárusoknál lehet kapni vasárnaponként. Gombák ölik a Széchenyi téri fákat Halálra ítélt nyurga platánok Mint sebész a műtőben: fölnyitják a beteg fák testét. Gila Csaba (jobbról) irányítja a munkát. (Fotó: Schmidt Andrea) A Széchenyi téri pla­tánok a túl sűrűn telepi­tett, s emiatt gyönge, kevéssé ellenálló egye­deit gombák pusztítják - a fasor ritkítása elke­rülhetetlen. A menthe­tetlenül beteg fákat ki­vágják, s nem tartható meg a középső két pla­tánsor sem. A megma­radó fák csak ilyen áron maradhatnak meg - még legalább száz évig. A Széchenyi tér platánjai nem csak a szegediek szívé­nek kedvesek: aki csak egy­szer is végigsétál az ország (sőt: Közép-Európa) egyik legszebb terének fái alatt, emlékei közt megőrzi a kor­zó fölött összehajló platán­sor képét. Talán éppen a fo­kozott.és állandó közfigye­lem miatt nem merték „bán­tani" az 1879-es nagy árvíz után, föltehetően az 1880 -1890-es években ültetett fákat. Telepítéskor még megfe­lelő sűrűségben, 5 méteren­ként helyezték el a csepere­dő platánokat, amelyek az­óta óriásokká növekedtek. A felnőtt platánoknak már nem szabadna 10-12 méte­res tőtávolságnál sűrűbben állniuk, mert elveszik egy­Meddig él egy fa? Munkatársunktól Egy platánfa, természetes környezetben, akár 300­400 évig is él; városi életkörülmények között mintegy 250 esztendeig marad meg. A Széchenyi téren jelenleg összesen 105 platánfa áll. Közülük, a legutóbbi növény­egészségügyi vizsgálat szerint, mindössze 48 tartható meg. Tizenöt-húsz éve még csupán 20 fát kellett volna eltávolítani. A beteg és „sűrűn" nőtt fák eltávolításával még akár 100-120 évig is élhetnek a platánok - a to­vábbi halogatás 20-25 év múlva a Széchenyi téri faállo­mány jelentős pusztulásához vezethet. mástól a napfényt, vizet, s egyéb táplálékot. Minderről a Széchenyi téri platánsor alatti séta közben értesülünk Gila Csabától, a Szegedi Kör­nyezetgazdálkodási Kht. növényvédelmi vezetőjétől. A téren a fák növény-egész­ségügyi kezelése folyik, s ez néha űgy fest, mint egy műtét: a beteg fák törzsét több helyen megnyitják, s kivágják a menthetetlen da­rabokat. A sebet gyógyító fagéllel kenik be. A Széchenyi téri platá­nok betegségei többféle ok­ra vezethetők vissza. A sűrű telepítés versengésre kény­szerítette a fákat; a megerő­södésben lemaradó, ugyan­akkor „fölnyurgult" egye­dek ellenálló képessége ki­csiny: könnyebben végez velük kórokozó vagy vihar. Az ötvenes években a térre terített aszfaltburko­lat (csatornarendszerével együtt) akadályozza a talaj levegő-, víz- és tápanyag­gazdálkodását - e baj a. bel­ső platánsorokat sújtja. A kilencvenes évekig te­lente a Széchenyi téren is sózták a havas-jeges utakat: más városi ártalmak (por, légszennyezés) mellett, a sok só sem használt a fák­nak. Sokáig elmaradt a kel­lő tápanyag-visszapótlás, hiányzott az öntözés - a szennyezett talajvíz viszont végezte pusztító munkáját. Sok platán gombabeteg­ségektől szenved, másokat rovarok támadtak meg, is­mét másokon a korai örege­dés jelei mutatkoznak. Megütközést kelthet, de a csúf nevű „bélrothadás" pusztítja például a „malac­fejes" fát is (a Tisza Lajos­szoborhoz vezető sétaút sar­kán álló platán egyik ágá­nak „könyöke" sertésfejre hasonlít, innen a ragad­ványnév). A szakemberek alul-fölül kivágták a fakér­get, s elvégezték a szüksé­ges kezeléseket - de a fa megmaradásának esélye így is kevés... Ki gondolná, hogy a pos­tával szemközti parktükör sarkán álló platánóriás tör­zséből jószerivel csupán a 10-15 centiméteres kéreg maradt? A fa odvába két ember is befért: „kikenték" a törzs belső falát, az ürege­ket pedig eső ellen gumila­pokkal, a madarak ellen pe­dig sűrű fémhálóval zárták le. így zavartalanul szellőz­het a fa. Gila Csaba szerint a Szé­chenyi téri platánok élette­rének növelésével, a megfe­lelő kezelésekkel meg­hosszabbítható a fák élete. A beavatkozás halaszthatat­lan. Nyilas Péter Az egyetemi és főisko­lai hallgatók több mint hatvan százaléka érzi úgy, hogy családjának jelentős anyagi nehézsé­get okoz a taníttatása. Ennek alapján nem meg­lepő, hogy ugyanennyien vennék fel az idén szep­tembertől induló diákhi­telt. A Magyar Gallup Intézet tavaly novemberben végzett felmérésében az ország 120 egyetemi, főiskolai karán összesen 2020 hallgatót kér­dezett anyagi helyzetükről. A közvélemény-kutatás arra is választ keresett, mennyire lesz népszerű az egyetemisták körében az idén szeptember­től felvehető diákhitel. A megkérdezettek 61 szá­zaléka érezte űgy, hogy csa­ládjának jelentős, de egyelőre megoldható anyagi megterhe­lést okoz az ő taníttatása, 7 százalékuk számára viszont ez a teher szinte megoldhatat­Felmérés a hallgatók anyagi helyzetéről Népszerű lesz a diákhitel? lan problémát jelent. Nem vé­letlen, hogy a diákok 83 szá­zaléka valamilyen állandó jel­legű - átlagosan havi 24 ezer 178 forint jövedelmet biztosí­tó - munkát végez, hogy ki­adásait finanszírozni tudja. Pokorni Zoltán oktatási mi­niszter szerint örvendetes, hogy egyre több főiskolás és egyetemista kóstol bele a „nagybetűs életbe" azzal, hogy dolgozik a tanulmányai mellett. Azt viszont elkeserí­tőnek tartja, hogy a hallgatók egynegyede kifejezetten azért volt kénytelen munkát vállal­ni, hogy folytathassa felsőfo­kú tanulmányait. Éppen ezért szükségét érzi megfelelő szo­ciális alapok létrehozásának. A megkérdezett egyete­misták és főiskolások átlago­san havi 26 ezer 104 forintból Neked ez a havi 21 000 forintos hitellehetőség a tanulmányok folytatásához: I ... igen jelentős segítséget jelentene I ... érzékelhető segítséget jelentene I I ... nem jelentene érzékelhető segítséget H nincs válasz élnek a tanulmányi időszak­ban. Lakhatásra és élelmisze­rekre átlagosan 10 ezer, köny­vekre és a tanulmányaikat se­gítő egyéb eszközökre 3500, míg szórakozásra 5500 forin­tot költenek. A hallgatók 70 százaléka részesül rendszeres ösztöndíjban, amelynek átla­gos mértéke 7118 forint ha­vonta, 69 százalékuk pedig át­lagosan havi 4101 forint szo­ciális támogatást kap. Az ösz­töndíjnál jelentősebb „bevéte­li forrás" a diákok számára a szülőktől kapott rendszeres anyagi támogatás. A megkér­dezettek 83 százaléka átlago­san 17 ezer forintra számíthat otthonról, egyhatoda viszont semmilyen anyagi segítséget nem kap családjától. Összes­ségében a diákok saját beval­lásuk szerint 21 ezer forintról dönthetnek szabadon, a „nor­mális" hallgatói élethez pedig - úgy vélik - 42 ezer forintra lenne szükségük havonta. Az előző két összeg közötti különbség éppen megegyezik az idén szeptembertől felvehe­tő diákhitel legmagasabb összegével. A nyilatkozó hall­gatóknak csupán négy száza­léka vett már fel bankköl­csönt, s a jelenlegi feltételek mellett ez az arány ma sem növekedne jelentősen. A diák­hitel lehetőségével viszont a megkérdezettek 61 százaléka élne, s 81 százalék mondta, hogy a kölcsön neki jelentős, illetve érzékelhető segítséget jelentene, főleg azért, mivel annak törlesztését csak a mun­kába állás után kell megkez­deniük. Az érdeklődést jelzi az is, hogy a többség (77 szá­zalék) a majdani jövedelmé­nek 6-7 százalékánál maga­sabb törlesztőrészletet is vál­lalna a kölcsön mihamarabbi visszafizetése érdekében. Hegedűs Szabolcs hírek HETVENEVES. Dr. Feny­vesi István nyugalmazott egye­temi docenst, tiszteletbeli főis­kolai tanárt közelgő hetvenedik születésnapja alkalmából kö­szöntötték tegnap délelőtt kollé­gái a Szegedi Tudományegye­tem Szláv Intézetében. Az ün­nepségen Bagi Ibolya tanszék­vezető docens mondott beszé­det, és a moszkvai Patrisz Lu­mumba Egyetem professzora, Anatolij Szergejevics Karpov tartott előadást. VÉRADÁS ÁSOTTHAL­MON. Ma - az egészséghét ke­retében - véradásra várják Ásotthalmon azokat a lakoso­kat, akik ily módon szeretnének segíteni beteg embertársaikon. Az önkéntes véradóknak ingye­nes vércukor, koleszterinmérést is végeznek, illetve HlV-ellen­őrzést. A dohányosok pedig szájüregi rákszűrést vehetnek igénybe. Délután 5 órakor, a művelődési házban ünnepélyes keretek között köszöntik a köz­ség rendszeres véradóit. A MENETRENDEK VÁL­TOZÁSAIRÓL tájékoztatja a „Legyen az ügyfelünk" nézőit ma, negyed nyolctól a három közlekedési cég egy-egy mun­katársa a városi televízióban. Nyolc órakor jelentkezik a Pa­letta, a vtv kulturális magazinja, melyben összefoglalót láthatnak két zongoraestről, a Verdi-évfo­dulóról és a selyemfestés titkai­ról. Fél tíztől pedig a Zene One­t láthatják a városi televízióban. LÉGPUSKÁBÓL LŐ­FEGYVER. Lőfegyverrel való visszaéléssel gyanúsítja a Sze­gedi Rendőrkapitányság a 25 esztendős B. K. szegedi lakost. A fiatalember Szeged külterüle­tén, egy vadásztársaság által gondozott területen tartózko­dott, s valószínűleg nemcsak a jó levegő miatt. Az őt igazoltató rendőrök ugyanis találtak nála egy légfegyvert, amelyet házi­lag átalakítottak olymódon, hogy az már lőfegyvernek mi­nősült. A gyanúsított a rendőrök kérdésére válaszolva azt állítot­ta, hogy az átalakított fegyvert egy esztendővel ezelőtt a piacon vásárolta, s azt sem tagadta, hogy néhány alkalommal vadá­szott is vele. LEBUKTAK A FELTÖ­RÖK. Nyolc gépkocsit törtek fel, és egy Yamaha kismotorral is elrobogtak azok a fiatalok, akiket a rendőrök a napokban füleltek le. B. S. 31 éves, és F. T. 16 éves szegedi lakosok ta­valy november óta négy autót törtek fel a városban, s vittek el belőlük különböző értékeket, s személyi okmányokat, ame­lyekkel különböző visszaélése­ket követtek el. Az egyik gép­kocsi-feltörésből származó ira­tokat is megtalálták az újszege­di rendőrőrs munkatársai a B. S.-nél tartott házkutatáskor. A két fiatalembert több, hasonló bűncselekménnyel is gyanúsít­ják, ezekben a nyomozás folya­matban van. Ma A MUNKÁSPÁRT tarján-pe­tőfitelepi alapszervezete Í6 óra­kor taggyűlést tart a Hüvelyk u. 1. szám alatti volt barakkóvodá­ban. Holnap RÁKOS TIBOR, az l-es or­szággyűlési választókeriilet (Tar­ján, Felsőváros egy része. Belváros egy része. Újszeged, Szőreg, Deszk, Kübekháza, Újszentiván, Tiszasziget) képviselője fogadóórát tart 18 órától a Fidesz szegedi székházában (Victor Hugó utca 5.).

Next

/
Thumbnails
Contents