Délmagyarország, 2001. január (91. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-17 / 14. szám

SZERDA, 2001. JANUÁR 17. EGY SZÁZALÉK III. Négymillió plasztiklap országa: mennyiség, minőség nélkül MM Egyszer használatos" bankkártyák Napjainkra egyre inkább elterjedt a korszerű pénzhelyettesítő eszközök, a bankkártyák használata: a legutolsó, teljes körűen feldolgozott időszak végén Magyarországon 3,8 millió plasztiklap volt forgalomban. Számuk azóta csak tovább növekedett. Kovács Edina, a Szegedi Tudományegyetem közgazdász hallgatója gazdaságpszichológiai esettanulmányából kiderül, a mennyiség nem jelent feltétlenül minőséget is. A bankok erőfeszítései ellenére a plasztiklapok többsége Magyarországon havonta csak egyszer-kétszer kerül elő a tárcákból, amikor a tulajdonosaik felveszik a fizetésüket a legközelebbi automatából. Az alábbiakban a tanulmány rövidített, szerkesztett változatát közöljük. « Miért cserélik fel az emberek a jól bevált bankókat a kis kártyára, amikor ez még többletkiadásokkal és egyéb kellemetlenséggel is jár? Először is, a bankkártya éves tagsági díja típustól függően egy 300-3000 forintig terjedő összeg, de a komolyabb kártyák használata csak fedezet (betét) segítségével lehetséges, ami akár néhány százezer forintos is lehet. A készpénzfelvétel sem olcsó mulatság, még ATM-ből sém. nem beszélve a bankfiókokról, vagy a postahivatalokról. Általában a bankfiókban a legdrágább a készpénzfelvétel, még ugyanezért más pénzintézet automatájánál valamivel kevesebbet kell fizetni. 1835 milliárd a forgalom A plasztiklapocska térhódítása töretlen. A hazai kártyaforgalom 1999-ben elérte a 1835 milliárd forintot. A műveletek értéke évről évre, egyre gyorsuló ütemben növekedett. A tranzakciók átlagos értéke csökkent ugyan, de a vásárlások összértéke meredeken emelkedett. Ezt azt bizonyítja, hogy a plasztik kártyák használata már nemcsak a nagy értékű vásárlásokra vagy a nyaralásokra korlátozódik, hanem a mindennapokban, így az élelmiszerek, ruhák kifizetésénél is bevett és mindennapos gyakorlat. A kártyán lévő pénz sokkal jobb helyen van, mint az az összeg, amit például a zsebében hord az ember. Ha valakitől ellopják a pénzét, aligha látja viszont, ellenben az ellopott bankkártyát azonnal le lehet tiltatni - a bankok szolgáltatásaihoz hozzátartozik a 24 órás telefonos ügyeletet - és attól kezdve nem használható a kártya, a pénz pedig megmarad a számlán. Sőt a naponta felvehető, vagy vásárolható összeget a számlatulajdonos igényei szerint limitálhatja. A biztonságosságot növeli a PIN kód megléte; így illetéktelenek nem vehetnek le pénzt a számláról, legalábbis ennek esélye a minimálisra csökken. A kártya előnye, hogy mindig kéznél lehet. Vele itthon és külföldön az automatákból készpénzt lehet felvenni, s a bankfiókkal ellentétben az ATM-ek a nap 24 órájában üzemképesek. De nemcsak pénzt tudunk felvenni, hanem az állandó banki összeköttetéssel rendelkező pontokon közvetlenül fizethetünk a boltokban, üzletekben, illetve kiegyenlíthetjük vele szolgáltatásokeO,»ellenértékét is, ha ott Kártyánkat elfogadják. Ez persze még nincs mindenütt így, de egyre nő azoknak a pontoknak a száma, ahol bankkártyával fizethetünk. Vásárláskor a tranzakciós költségeket a plasztiklap tulajdonosa helyett a kereskedő, a szolgáltató állja, így mindenképpen ez a legelőnyösebb megoldás. Bár Magyarországon még ismeretlen, Portugáliában évek óta természetes az is, hogy az autópálya bejáratánál bankkártyával fizetnek. Nem is akárhogyan: a vezetőnek nem keli sorbaállni, az ablak letekerésével bajlódni. pénzt kotorászni, elég a kártyát felmutatni a kapunál, és ha mindezt úgy teszi. MAGYAR NEMZETI BANK Devizaárfolyamok Devizanem árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 414,69 Ausztrál dollár 154.88 Cseh korona 7,52 Dán korona 35,50 Euró 265,05 Luxemburgi franki 100) 657,04 Finn márka 44,58 Francia frank 40,41 Görög drachma! 100) 77,8 Holland forint 120,7 ír font 336,4 Német márka 135,2 Olasz lírai 1000) 136,9 Osztrák schilling 19,6 Portugál escudo! 100) 132,21 Spanyol pesetái 100) 159,30 Japán yen(100) 235,56 Kanadai dollár 186,53 Lengyel zloty 68,27 Norvég korona 32,24 Svájci frank 171,60 Svéd korona 29,96 Szlovák korona 6,07 USA dollár 280,48 Készpénzkiadó automata. Sokan csak kényszerből használják. (Fotó: Miskoczi Róbert) Változatok pénzfelvételre. A férfi: 1. Autót leállítani. 2. Kiszállás, az automatához menni. 3. Kártyát bedugni. 4. Kódot megadni. 5. Kártyát, pénzt elvenni és menni. A nő:l. Megérkezni. 2. Make-up ellenőrzés a visszapillantóban. 3. Autót leállítani. 4. Kulcsot a zsebbe dugni. 5. A bankhoz menni. 6. Kártyát a táskában keresni. 7. Kártyát bedugni. 8. Keresni a táskában egy dobozt, amire a Tallózás a világhálón kód fel van írva. 9. Kódot megadni. 10. Néhány percig a használati útmutatót tanulmányozni. II. „FÉLBESZAKÍT" billentyűt benyomni. 12. Kódot ismét megadni. 13. Számlaegyenleget vizsgálni. 14. Borítékot keresni a zsebben. 15. Tollat keresni a zsebben. 16. Számlaegyenleget felírni a borítékra. 17. Pénzkiadónyílás tanulmányozása. 18. Pénzt elvenni. 19. Beszállni az autóba. 20. Make -upot ellenőrizni. 21. Elindulni. 22. Megállni. 23. Megfordulni. 24. Kiszállni. 25. Kártyát az automatából kivenni. 26. Beszállni. 27. Kártyát a pénztárcába tenni. 28. Számlát eldugni. 29. Make-up ellenőrzése. 30. Elindulni. 31. 5 km-t megtenni. 32. Kéziféket kiengedni. hogy nem lépi át az 50 km/órás sebességhatárt, akkor a műszer máris beazonosította a kártyát, és elvégezte a tranzakciót. A cégeknek is megéri, ha bankkártyára utalják a beosztottaik fizetését: főleg a több száz alkalmazottat foglalkoztató nagyvállalat esetén a fizetések szállítása, kiosztása, őriztetése élőmunkában jelentős ráfordítást jelent. A munkavállalók számára ez eleinte kényszerként hat, de általában hamarosan rájönnek a rendszer előnyeire, és részben meg is szeretik. A boltoknak, szolgáltatóknak is érdekük fűződik a bankkártyakultúra elterjedéséhez: igaz, a vásárlásnál bizonyos jutalék jár a banknak, de összességében jól járnak. A kártya alapvetően ugyanis vásárlásra ösztönöz: „a megszületett vásárlási szándék olyan belső feszültséget kelt, amelyet a vásárlás csillapíthat", és ha az adott összeg helyben rendelkezésre áll - ami a bankkártyánál így is van nagyobb eséllyel következik be a vásárlás. Ehhez járul még az a hitelkeret, ami néhány kártyafajtához tartozik, így a vásárló könnyebben költ még többet. A lehúzók és terminálok pedig lényegesen olcsóbbak, mint az ATM-ek, így a kis üzletek is megengedhetnék maguknak. Kényszerítő alkalmazás? A kártyahasználat szélesebb körű elterjedésével egyenletesebbé válna a vásárlásban mutatkozó hónapon belüli ingadozás mértéke is: eddig a fizetésnapokon aránytalanul sok vásárlás történt a hónap végéhez képest, ennek mérséklődése munkaerő és finanszírozás szempontjából is érdeke a cégeknek. A bankok érdekeltsége is jelentős, s nem csak a már említett vásárlások utáni jutalék miatt. A kártyás fizetési móddal ugyanis nem jár együtt készpénzmozgás, széles körű használatával a forgalomban lévő pénzmennyiség körülbelül az egynegyedére lenne csökkenthető. így a banknak elég lenne kevesebb embert foglalkoztatnia, ami ismét megtakarítást jelent. Ezért is ösztönzik a bankok a vásárlókat erre, hiszen olcsóbb automatából pénzt felvenni, mint fiókból, sőt, kártyával fizetni költségmentes. Az érdek abban is megmutatkozik, hogy az első kártya ingyenes, hiszen használója növeli a forgalmat. Az állam is „szereti" a kártyás kereskedelmet: így sokkal inkább nyomon követhető a pénzáramlás, s ezzel elméletileg a feketegazdaság, az adócsalás visszaszorítható, hiszen az adóköteles jövedelem kimutatható. A bankkártyának van néhány sajátos, magyarországi vonatkozása. Jellemző, hogy míg a hazai kártyákat elsősorban - 85 százalékban — készpénz felvételre használják tulajdonosaik, addig a külföldiek inkább áru vagy szolgáltatás ellenértékét egyenlítik ki vele (a műveletek számának 70 százalékában). A bankok minden erőfeszítése ellenére a plasztiklapok többsége Magyarországon havonta csak egyszer-kétszer kerül elő a tárcából. akkor, amikor a tulajdonosuk felveszi a fizetését a legközelebbi bankjegykiadó automatából. A megszokott bankó egyelőre tartja magát, hiszen bár kerülő úton, de az automatákból ismét a tárcánkba vándorol. Bármennyire is visszásnak tűnik mindez, az emberek reakciója érthető, hiszen sokan csak kényszerből használnak bankkártyát, ugyanis munkáltatójuk bejelentette, hogy a jövőben utalni fogja fizetésüket. Az erőszak pedig bizalmatlanságot szül, így a többség egyelőre akkor érzi biztonságban a keresetét, ha már a tárcájában dudorodik. Az idősek bizonytalanok Bár a fiatalság, az értelmiség és a középosztály használja a bankkártyát, vannak olyan rétegek, amelyek erre nehezen vehetők rá. Az idősebbek esetleg nem is látják az automata kijelzőjét, félnek a technikától, nem ismerik, hogyan működik a rendszer, s a bizonytalanság érzése miatt ők bizalmatlanok is. Ez azonban általában csak egy-két hónapig tart. Van azonban egy olyan tényező, ami mégis meggátolja Magyarországon a bankkártyák teljes körű elterjedését, s ez a kereset. Az alacsony életszínvonalon élő embereknek pont az ad biztonságérzetet, hogy a kezükben tudhatják csekély fizetésüket. így például azt is szemmel tarthatják, mennyi pénzük maradt még a hónap végéig, így könnyebben be tudják osztani. Nekik nem biztos, hogy megéri a bankkártya, hiszen a vele járó előnyeit csak csekély mértékben tudják kihasználni, míg a költségek megmaradnak. Kovács Edina A gyógyászatra adnánk pénzt Körön kívül az állami cégek Az 1%-OT SZERKESZTETTE: KOVÁCS ANDRÁS E-mail: egyszaz@delmagyar.szeged.hu Ha saját forrásból, vagy az Európai Uniótól kapott támogatásból lenne elég pénz, akkor a magyarok az egészségügyre áldoznának a legtöbbet. A „közösből" legkevesebbet az állami vállalatok kapnának áll egy nemrégiben közzétett kutatásban. A Társadalomkutató Intézet (Tárki) által végzett felmérésből kiderül, hogy a megkérdezettek a legfontosabbnak a lakosságot közvetlenül is érintő támogatásokat tartják. így nyert az egészségügy, melyet a válaszadók több mint negyven százaléka egyértelműen szponzorálna. Vannak azonban eltérések, ugyanis a nők és a nagyobb településen élők szívesebben áldoznának a gyógyászatra, mint a férfiak vagy a kistelepülések lakosai. Ezt követi a munkanélküliség csökkentésének támoÖn mit támogatna az uniós csatlakozás során? (1= maximálisan támogatná, 10 = egyáltalán nem támogatná) '( .. ' •'• J11H Kisvállalkozások Állami vállalatok gatása, melyet 23 százalék említett az első helyen. Az állástalanság visszaszorításának fontosságát másként ítélik meg a felsőfokú végzettségűek - akik kevesebbet költenének e területre -, és másként gondolkodnak a közép- vagy alapfokú végzettségűek. A harmadik-negyedik helyre került az oktatás, valamint a lakásépítés, e területeknek egyértelműen csak a fent felsoroltak után juttatnának pénzt a megkérdezettek. Az utolsó helyre az állami vállalatok anyagi támogatása került: az érvényes választ adók 62 százaléka a tizedik, azaz az utolsó helyre tette ezt a „feladatot". Mindezekből az tűnik ki, hogy a gazdaság szereplőinek finanszírozását, illetve az infrastruktúra fejlesztését, valamint a hosszú távú beruházásokat látják legkevésbé fontosnak az emberek. O. K. K. Adóelőlegkönnyítés Budapest (MTI) A mikro- és kisvállalkozásoknak csak 900 ezer forint feletti társasági adóelőleg előírása esetén kell előleget fizetniük az idén az első félévben, e szint alatt már januárban is mentesülhetnek a fizetési kötelezettség alól. A hatályos társasági adótörvény szerint ugyanis a havi adóelőleget fizetőknek csak a 150 ezer forintot meghaladó társasági adóelőleget kell befizetni, míg a negyedéves előlegeknél a 450 ezer forint feletti részt kell három havonta elküldeni az adóhatóságnak. Ehhez azonban február 15-ig az adóhatóság részére nyilatkozni kell arról, hogy a kis- és középvállalkozásokról szóló törvény előírása szerint az adott társaság 2000 december 31.-én mikro- és kisvállalkozásnak minősült. A negyedéves adóelőleg fizetési kötelezettség határa is megemelkedett 2001-től.