Délmagyarország, 2001. január (91. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-17 / 14. szám

II. EGY SZÁZALÉK SZERDA, 2001. JANUÁR 17. mjr ' * m ' • lg . /x / a _ 2/f Karnyu/tasnyira a lehetosegektol Heavytex Ipari Park: pénz a címben „Háromnaponta" konferencia Kamarai évzáró A tavalyi esztendő az ország összes kamará­jának nehéz időszakot jelentett, szembe kellet nézni ugyanis a kötelező tagság megszűnésének tényével, valamint en­nek következményeivel. A Csongrád Megyei Ke­reskedelmi Kamara (CSMKIK) e szerint érté­kelte tavalyi munkáját. A kamarai törvény válto­zásának következtében az el­múlt esztendőre két fő, fon­tos feladatot jelölt meg ma­gának a megyei érdekképvi­selet. Kihívást jelentett szá­mukra egyrészt a kézműipari vállalkozásokkal kibővült, több mint 25 ezres tagsági kör változatlan színvonalú kiszolgálása, másrész kon­centrálniuk kellett az önkén­tes tagságú kamara előkészí­tésére. A megyében tavaly decemberig összesen csak­nem 2700 vállalkozás - több mint 1400 egyéni vállakozó és közel 1300 cég - vezetője gondolta úgy, hogy meg­erősíti tagságát. A kamara adatai szerint ezen cégek sú­lya jelentős, hiszen a megye gazdasági teljesítményének felét adják. A külgazdasági munka elősegítésére tavaly meg­nyílt az Euro-Info Központ, amely a tanácsadás, a pályá­zat-figyelés és egyéb szol­gáltatások mellett lassan egy esztendeje heti hírlevelet jut­tat el közel 500 megyei vál­lalkozáshoz. A határmenti­ség speciális feladatokkal ru­házta föl a kamarát, s a ter­vek szerint továbbra is fon­tos lesz majd a Romániával, valamint a Jugoszláviával fenntartott kereskedelmi kapcsolatok ápolása. A csongrádi szervezet a Ma­gyar Iparkamarától megkap­ta a támogatást egy magyar­jugoszláv kamarai tagozat létrehozására is. Pályázatok tekintetében sem volt rossz év a tavalyi: a kamara által működtetett két pénzügyi alapból kereskede­lemfejlesztésre mintegy 59 millió forint értékben nyúj­tottak támogatást, az innová­ciós alapból pedig 21 milliót visszatérítendő, míg több mint ötmillió forintot vissza nem térítendő támogatásokra fordíthattak. A kamara összesen 120 szakmai konzultációt, elő­adást és konferenciát rende­zett, közel hétezres látoga­tottsággal. A rendezvények közül nagy érdeklődés kísér­te az^dózás és a társadalom­biztosítás kérdéseit taglaló előadásokat. Bár a tavaly is szó volt róla, mégis idei feladat a költözködés. Ősztől várható­an új helyen, az önkéntes tagság méretéhez és szolgál­tató jellegéhez legjobban il­leszkedő székházban fogad­ják majd tagjaikat. O. K. K. bizottság, amely arról tanús­kodott: már kiépült öko-park rejtőzik a Heavytexben. A fel­tételek között ugyanis szere­peit a műszaki, jogi tanácsa­dási képesség, olyan szolgál­tatások, mint a kerítés, a ri­asztó, a biztonsági, a banki, például ATM-terminálos szolgálat, s a kiskereskedelmi, logisztikai hátterek megléte. A szövőipari cég ugyanis a korábbi albérlők befogadásá­val párhuzamosan szinte tál­cán nyújtotta át számukra a könyvelőt, a jogászt, az áru­mozgatást, magyarul targon­cát éppúgy, mint a telefont, a faxot és az üzemorvost. A Heavytex Rt. és társai által birtokolt hektárok még értékesebbek lesznek, amikor majd megépül a harmadik ti­szai közúti híd és az út ott vezethet el az ipari park mel­lett. így lesz a valahai juh­szélből Szeged belvárosa. • Az ipari park pályázaton 33 indulóból 21-en nyerték el a címet, ezzel az országban 133-ra emelkedett a vállalko­zásokat befogadó centrumok száma. Csongrád megyéből hárman futottak be: a Verti­kál Kft. tulajdonolta Kálvária Ipari Park a volt textilművek­ben, a Heavytex Rt. Újszege­den, valamint a Nagylaki Ipari Park és Logisztikai Központ a nagylaki kender­gyár területén. Fejlesztési pá­lyázatokon eddig 37-en kap­tak 3 milliárd forint központi támogatást, hogy együtt mintegy 8 milliárdos beruhá­zást fejezzenek be. Fekete Klára Újság, könyv, szórólap, ügyviteli ^ nyomtatvány, meghívó, névjegy, "IGÉNYES KIVITELBEN: 62/466-847. fgj Január első nap­jaiban hir­d e t e t » eredményt I a Gazda­sági Mi­nisztérium az idei ipari park cimre befutott pályázatok sor­sáról. Az egyik Csongrád megyei „nyerő" a Hea­vytex Újszegedi Szö­vőipari Rt. volt, amely egy 23 hektáros terület hasznosítására kitalált programmal utasított maga mögé több jelent­kezőt. - Az ipari park cím eléré­se nem végeredmény, hanem egy lehelőség ahhoz, hogy bizonyos állami forrásokhoz könnyebben hozzáférhessünk - szögezi le Széli János el­nök-vezérigazgató rögtön be­szélgetésünk elején. - A Gazdasági Minisztérium ugyanis félreérthetetlenül tudtul adta: bizonyos gazda­ság-, terület- és infrastruktú­ra-fejlesztési pályázatokon kizárólag az ipari parkok in­dulhatnak. A Heavytex Rt. nem egye­dül, hanem szomszédaival, a Berta Művekkel, az AB Fak­tor Rt.-vel és az UTC sportte­leppel közösen indult az ipari park címért 2(KK) szeptembe­rében. A szövőipari cég a 23 hektárnak kevesebb mint a felével, II-gyei rendelkezik, ám mindeddig ennek belaká­sa is gondot okozott számára. - A szegediek végignéz­hették, hogyan zsugorodott össze a korábbi kenderfonó Az újszegedi ingatlanegyüttes rég bezárt teherportája. Juhszél volt, belváros lesz. (Fotó: Nagy László) és szövőipari nagyvállalat a rendszerváltás éveiben ­folytatja Széli János. - A 113 éves cég jelenlegi tevékeny­ségéhez ugyanis 3 hektár is bőven elég. Az utolsó tíz esz­tendőnk többek között arról szólt, talpon tudunk-e marad­ni, plusz ki tudjuk-e gazdál­kodni azokat a jelentős összegeket, amikbe a terület fenntartása került. Amit csak tudtunk, bérbe adtunk, ingat­lan-értékesítésbe pedig csak a legszorongatottabb helyzet­ben mentünk bele. A fokozatos karcsúsodás közben adták el az irodaház kétharmadát - miközben a Heavytex az egyharmadába húzódott vissza s csalogat­tak Szegeden letelepülni szándékozó vállalkozásokat kapun belülre. Már 2000-ben tíz önálló cég költözött az új­szegedi ingatlanegyüttes te­rületére, a legvegyesebb pro­fillal, köztük egy francia és egy olasz termelő vállalko­zással. A Heavytex 260 dol­gozójával együtt több mint 500-an keresték a kenyerüket a könnyűipar korábbi felleg­várában. - Eljutottunk egy olyan pontra, ahonnan források hí­ján a magunk erejéből már nem tudtunk volna tovább lépni: a meglévő öreg épüle­teket ugyanis fel kellett volna újítani, s korszerűsíteni azt az elavult energiafaló fűtésrend­szerünket, amely óriási pén­zeket vesz ki a zsebünkből. Az ipari park címben rejlő le­hetőségek, az, hogy infras­tuktúra-fejlesztési pénzekhez csak így juthatunk, vezetett a pályázat beadásához. A pályázatnak leginkább azt a részét értékelte a bíráló Hirdetőpartnereink figyelmébe! ÚJ HIRDETÉSI LEHETŐSÉG CSONGRÁD MEGYEI A Délmagyarország és a Délvilág hétvégi különszáma VASARNAP Narancs cora Egy mosollyal több!

Next

/
Thumbnails
Contents