Délmagyarország, 2001. január (91. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-17 / 14. szám

6 HELYI TÜKÖR SZERDA, 2001. JANUÁR 17. A Radnóti gimnázium különleges osztálya Program a vidéki tehetségekért Szöllősi László osztályfőnök a Radnóti gimnázium Arany János-osztálya körében. (Fotó: Gyenes Kálmán) Szegedi bizonyítvány A legújabb abszurd a következőkben foglalható össze: a város évekig rendszeresen pénzt áldoz arra az eléggé nem dicsérhető nemes célra, hogy a helyi kortárs képzőművészek munkásságát könyvek formájában is népszerűsítse, megismertesse, hírelje. A művészek és az ő közönségük kedvtelve forgatják a szép kivitelű kötete­ket, s kivált megörülnek, amikor meghallják, hogy most, 2001 elején mind az öt, műfajonként elkülönült könyv együtt, egy méltó díszdobozba foglalva, amolyan ezred­fordulós truvájként, díszkiadásban megjelenik. Öt kötet, 120 Szegeden élő és alkotó képzőművész... A számok önmagukban is impozánsak, jogos a várost dicsérő cím­ke: Szeged a szépművészet központja. Csak a főváros és talán Szentendre dicsekedhet ugyanezzel. Nosza, az ez­redfordulós díszkiadvány mellé legyen a könyvek sze­replőinek egy nagyszabású kiállítása, hadd tekintsék át a polgárok, milyen Szeged kortárs képzőművészete az ezredfordulón. Am az ezredfordulótól nincs hol bemutatni a műveket. A belvárosi kiállítóhely, a Horváth Mihály utcai kép­tár, amely négy évtizedes működésével - kiállításaival ­az ország művészeti életében rangos várossá növelte Sze­gedet, megyei tulajdonban és a Móra Ferenc Múzeum ke­zelésében van. A múzeum és fenntartója, a megyei köz­gyűlés anyagi zavarba került. Kiderült, hogy nincs más választásuk, le kell mondani az egyébként önként és szíve­sen vállalt, de számukra nem kötelező feladatról, a kor­társ képzőművészeti kiállítóhely fenntartásáról és működ­tetéséről. Az erre szolgáló ingatlant el kell adni, mert csak így lesz képes a múzeum raktárt venni és azt a tevékeny­séget elvégezni, amit viszont jogszabály ír elő számára. Eddig is a város használta a kiállítóhelyet, logikus, hogy neki ajánlják megvételre. Csakhogy a megyei aján­latra itt nincs válasz. A város vezetői nem beszélnek a megye vezetőivel. Csak! Mással sem beszélnek. A képző­művészekkel se tesznek kivételt. Küldenek nekik egy fa­xot, amin az áll, hogy nem vesznek képtárt. Csak! A megyei közgyűlés, bár már kivette a múzeum kezé­ből a képtárat és eladásra meg is hirdette, természetesen kölcsönadja a városnak a reprezentatív tárlat idejére. A művészek, akik most viszik he a munkáikat a Horváth Mihály utcai termekbe - vernisszázs vasárnap délelőtt -, sóhajtoznak. Szitkozódnak. Átkozódnak. Tehetetlen dü­hükben összepréselt szájjal hallgatnak. Kiújul a gyomor­fekélyük. Megalázottságukban szomorúan néznek a sem­mibe. A pohár fenekére. Ki-ki vérmérséklete szerint és a szokás hatalmában. De mitől szaporodnak az utóbbi időben ebben a város­ban a fiintihez hasonló abszurdok? rszsessznapok. Szegedi Kortárs Balett. Alternatív Szín­Lr házi Fesztivál. Szabadtéri Játékok. Táblaképfesté­szeti Biennále. Nyári Tárlat. Ezek biztosan olyan esemé­nyek és intézmények, értékek, amelyek miatt az ország művészeti életében emlegették a várost. Némelyikért évti­zedek óla, némelyikért rövidebb ideje. Mostanában mind­egyiknek megromlottak a létfeltételei. Zuhant a presztí­zsük, mert a színvonaluk is. A dzsessz, a kortárs táncmű­vészet, s legújabban a kortárs képzőművészet számára majdnem teljesen elfogyott itt a levegő. Miért? Önkor­mányzati döntések miatt. Amelyeket minősíteni a város­lakó adófizető választók joga. Nemcsak választások ide­jén, hanem a képviselőiken keresztül folyamatosan. Aho­gyan ezt teszik vagy nem teszik, az őket minősíti. Sulyok Erzsébet Tárlat a Kőrösyben Pályázati feltételek Munkatársunktól A/. Arany János Tehetséggondozó Programba jelentkező tanulókat a lakó­helyük önkormányzata jelölheti. Az ön­kormányzatnak vállalnia kell, hogy havi 5000 forintos tanulmányi ösztöndíjjal tá­mogatja az általa jelölt diák tanulmánya­it. Az önhibájukon kívül hátrányos hely­zetben lévő önkormányzatoknak lehető­ségük lesz az ösztöndíj átvállalására pá­lyázatot benyújtani a Nemzeti Kollégiu­mi Közalapítványhoz. Pályázni a pályázati egységcsomag hi­ánytalanul kitöltött űrlapjain lehet, ame­lyek a programban résztvevő gimnázi­umban, Csongrád megyében a Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium és Altalános Iskolában szerezhetők be. A pályázatnak tartalmaznia kell az önkormányzati kép­viselő-testület határozatát, a nevelőtestü­let és a szülő támogató nyilatkozatát, a személyi adatlapot, az osztályfőnök jel­lemzését, a tanuló kézzel írott önéletraj­zát, valamint azt, hogy a programban résztvevő intézmények közül, melyikbe kéri a felvételét. A programban résztve­vő gimnáziumok és kollégiumok közül kettőt lehet megjelölni, melyek közül el­sősorban a lakóhely szerinti megye intéz­ményébe nyerhetnek felvételt. Egy ön­kormányzat évente legfeljebb két tanulót jelölhet. A pályázat beadási határideje: 2001. január 26. A pályázatot az Oktatá­si Minisztérium Közoktatási Helyettes Államtitkár Titkárságára postán kell el­juttatni (1055 Budapest, Szalay u. 10-14.). A borítékra rá kell írni: Arany János Tehetséggondozó Program. A pá­lyázat eredményéről 2001. február 21-éig tájékoztatják a jelentkezőket. A tava­lyi év szep­temberé­töl a kiste­lepülések hátrányos helyzetű, ám kiváló képességű tanulóinak különleges lehetősége van a minőségi gimnázi­umban való tanulásra. Az Oktatási Minisztéri­um Arany János Tehet­séggondozó Programja jóvoltából Csongrád me­gyében a szegedi Rad­nóti Miklós Kísérleti Gimnázium és Altalános Iskolába kerülnek azok a gyerekek, akik megfe­leltek a pályázati köve­telményeknek. Az Arany János Tehet­séggondozó Programot a szociálisan hátrányos hely­zetű családok gyermekeinek tehetséggondozására, illetve felzárkóztatására dolgozta ki az Oktatási Minisztérium. A program keretében a tavalyi évben először megyénként harminc, nyolcadik osztályt befejező, jó képességű gyer­mek nyert felvételt különbö­ző gimnáziumokba. A pályá­zat azoknak az 5000 lakos­nál kisebb községekben élő tanulóknak biztosít esélyt, akik egyébként nem vehet­nének részt magas szintű kö­zépfokú oktatásban. Orszá­gosan a programba 21 iskola kapcsolódott be. Szegedről a Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium és Általános Is­kola, valamint az Ortutay Gyula Kollégium közös pá­lyázata járt sikerrel. A szegedi gimnáziumba Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyéből érkezett az a huszonhat kisdiák, akik 2000 szeptembertől kezdték meg nulladik évfolyamon ta­nulmányaikat az iskolában. A program céljai közé tarto­zik a diákoknak a felsőbb oktatási intézményekbe való továbbtanulásának elősegíté­se - hangsúlyozta a gimnázi­um igazgatója. Mike Csaba. Elmondása szerint távlati célként a településükre visszatérő helyi értelmiség megerősítését célozza az ok­tatási program. Ennek jegyé­ben a tanterem falán ott lát­hatók a községi címerek, amelyek a szülőhelyhez való ragaszkodást kívánják erősí­teni. Ami a tudást illeti, a diákok az érettségiig C típu­sú középfokú nyelvvizsga megszerzésére alkalmas nyelvtudást szereznek angol nyelvből, valamint leteszik a nemzetközi ECDL számítás­technikai vizsgát. Az eltérő tudásszintű gyermekek felzárkóztatására a program speciális képzést biztosít: az általános tantár­gyak - magyar, matematika, angol, számítástechnika és testnevelés - mellett többek között tanulásmódszertant, életvitelt, önismeretet, drá­mapedagógiát, személyiség­fejlesztést, állampolgári is­mereteket, művészeti kép­zést, valamint komplex ter­mészettudományi blokkot tanulnak a diákok heti har­minc órában. A programban kötelező a kollégiumi ellátás igénybevétele. Ennek kereté­ben a délutánonkénti inten­zív tanulást szabadidős prog­ramok - úszás, korcsolyázás -egészítik ki. - A személyiségfejlesztő órák nagy szerepet játszanak a gyerekek helyes értékrend­jének kialakításában ­mondja az osztályfőnök Szöllősi László, fgy például, az osztály tanórán beszéli meg, hogy a diákonként az Oktatási Minisztériumtól ka­pott bankkártya, illetve a ha­vi ötezer forintos ösztöndíj hogyan használható fel, és milyen értéket jelent. A hét­köznapokra való nevelés mellett kiemelt feladata a programnak a vidékről a nagyvárosba érkező, és ezál­tal sokszor bezárkózó gyere­kek játékos kibontakoztatá-, sa. Az osztály egységes cso­portszellemének és közössé­gének kialakítására több is­kolán kívüli programot is szervezett a gimnázium. A sort a nyári zánkai egyhetes tábor indította, ahol a gyere­kek még iskolakezdés előtt megismerkedhettek, és ba­rátságokat köthettek egy­mással. A tanév során a diá­kok rendszeresen együtt jár­nak színházba és koncertek­re. A Radnóti más osztályai­val összehasonlítva az Arany János-blokk keretében tanu­ló nebulóknak nagyobb az esélye, hogy rövidebb időn belül kapcsolatokat alakítsa­nak ki és mélyítsenek el, va­lamint arra, hogy szervezett osztályközösséget hozzanak létre. Mike Csaba úgy véli, a program nagy szakmai kihí­vást jelent a gimnázium ta­nári közösségének is, hiszen a különböző tudásszintű és más-más szociális, családi háttérből származó gyere­kekkel való foglalkozás kü­lönleges bánásmódot és szakmai hozzáállást igényel. A nulladik évfolyam végez­tével a diákok meg kell, hogy feleljenek a gimnázium első osztályos követelmény­rendszerének. A Marosleiéről érkező Horváth Attilának az általá­nos iskolai átlageredménye 4,6 százalék volt. A gimná­ziumi intenzívebb tanulási tempó kezdetben gondot okozott számára, azonban tanárai türelmének és segítő­készségének köszönhetően behozta az elmaradást. Ter­veiről elmondta, hogy a Radnóti elvégzése után főis­kolán szeretne továbbtanul­ni. A bordányi Hajdú Tamás azért szeret a gimnáziumba járni, mert az Arany János program nulladik évfolya­mosaként időt adnak a diá­koknak az esetleges hiányos tudásanyag pótlására, vagyis nem dobják be rögtön őket a mélyvízbe. Az új város és is­kola természetesen új élet­formát is jelentett a diákok számára. A jó hangulatra jel­lemző, hogy az osztályba já­ró 9T - vagyis: kilenc tehet­séges - elválaszthatatlan jó barátok lettek, akik együtt járnak a városban mindenho­vá. Lévoy Gizella Munkatársunktál A Kőrösy József Közgaz­dasági és Külkereskedelmi Szakközépiskola új díszter­mében (Szeged, Stefánia 14.) a magyar kultúra napja alkalmából tegnap délelőtt Kerek Attila, az önkormány­zat kulturális, ifjúsági és sportirodájának vezetője nyitotta meg a szegedi kor­társ művészek jubileumi ki­állítását. A tizedik alkalom­mal megrendezett tárlaton R. Pap Piroska, Lázár Pál, Cs. Pataj Mihály, Nóvák And­rás, Papp György, Bajtay \ Horváth Ágota, Tóbiás Klá­ra és Orgovány Erika képei láthatók. Motoros rablók Munkatársunktál Ismeretlen tettesek kifosz­tották a szomszédos Békés megyében a csárdaszállási postát. A rablók bementek a postahivatalba, az alkalmazot.­tat fegyvernek látszó tárggyal megfenyegették, s pénzt kö­veteltek. A kis postán arány­lag alacsony összeg volt a kasszában, azt az alkalmazott átadta, és a két rabló egy dup­la kipufogós, 350 köbcentis, piros Jawa motorkerékpárral elmenekült a helyszínről. A csárdaszállási postát kifosztó bűnözők, vélhetően, Körös­tarcsa felé, az alsó összekötő úton száguldottak el. Mindkét postarabló sötét színű kabátot, bukósisakot, s ez utóbbi alatt sísapkát viselt. Hamisított marhák Munkatársunktól Trükkös módszerrel ju­tott tíz bikaborjúhoz egy 24 éves orosházi gazda. F. A. a pitvarosi termelőszövetke­zet ambrózfalvi telepéről szállíttatta el a marhákat, ám az állatok ellenértékét nem fizette ki. A férfi ugyanis január 10-én az egymillió forintos vételár kifizetését egy hamisított postai feladóvevény fel­használásával igazolta, ám a turpisságra fény derült. F. A. ellen a Makói Rendőrka­pitányság csalás, és ma­gánokirat-hamisítás alapos gyanúja miatt indított eljá­rást. Jövő novembertől már itt misézhetnek Épül Csengele új temploma Még 2000 áprilisában tették le Csengele új temp­lomának alapkövét. Azóta a munkálatok a félidőhöz ér­keztek. A falak már állnak, s a munkások jelenleg a te­tőszerkezet ácsolásához fogtak hozzá. A favázra hódfarkú cserép kerül. - A nutféderes téglából épített templom hossza húsz mé­ter, a szélessége pedig a. sekrestyével és a toronnyal együtt majdnem tizenkét méter - tudtuk meg Tóth Zoltán építésvezetőtől. Az egy fő- és két mel­lékhajós templom tornyába a jelenlegi harangláb két harangját szerelik majd át. A torony magassága a föld­től egészen a kereszt csú­csáig 22,5 méter. A harang­lábat elbontják ugyan, de nem válik az enyészetté. Olyan elképzelés is van, hogy egy közeli vallási kegy hely re szállítják majd át. A templom érdekessége, hogy a szentély fölé üveg­tető kerül. így természetes megvilágításban is folyhat­nak a szentmisék. Amíg nem áll a csengeleiek temp­loma, addig a szomszédos plébánián tartják vasárna­ponként a szentmiséket. A tervek szerint 2002 novem­berében kerülne sor az ün­nepi átadásra, felszentelés­re. Ha azonban az idő enge­di, akkor már korábban is az új templomba járhatnak a csengelei hívek. K. T. A tetőszerkezet gerendáit pakolják le az utánfutóról. (Fotó: Gyenes Kálmán)

Next

/
Thumbnails
Contents