Délmagyarország, 2001. január (91. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-17 / 14. szám

Bebetonozva? TW" csak a statisztikák szikár számhalmazait L± vesszük górcső alá, akár azt is kijelenthetnénk: nálunk itt van már a Kánaán! A matematika egyszerűségével mondva, hazánkban több lakást tartanak nyilván a kartotékokon, mint ahány család él az országban. A valóság azonban sokkal árnyaltabb, mint a számtani halmazok. Nem csak arra a demagógiára gondolok. hogy akadnak, akiknek több lakásuk is van, másoknak pedig egyáltalán nem jut fedél a fejük fölé. Ne tessék hát azt gondolni, hogy egy új lakáshitelprogram pusztán a kormány glóriájának újabb szidolozására szolgál. Tízezrek várnak ma is arra, hogy albérletből végre igazi otthonba kerüljenek. Ám ez - újabb kampányfogás ide vagy oda - cseppet sem lesz egyszerű ezután sem. Ha még egy percre visszaaraszolunk a statisztikák világába, kiderül, ma a lakosság nyolcvan százaléka még nem hitelképes. Könnyű kiszámolni, a többségében - megemelt - minimálbéren foglalkoztatott fiataloknak is legfeljebb húszezer forintos havi tartozást engednek a bankok. Ezért pedig legfeljebb egy-másfél millióra adósodhatnak el. Ez az összeg és egy lakás ára még annál is messzebb van egymástól, mint Makó volt Jeruzsálemtől. Marad a szülői támogatás és a nagy család, a nagyobb szocpol-kedvezménnyel. Am a ma lakásra váró fiatalok szüleinek többsége még mindig fizeti a tizenöt-húsz éve felvett lakáshiteleket, aligha van miből segédkezet és milliókat nyújtani. Hitelt is csak pénzre adnak a bankok - fanyaloghatnánk, ám tudomásul kell vennünk, a világ minden szegletében alaposan megnézik a pénzintézetek, hová teszik a pénzüket. Megkockáztatom, ma nehezebb lakáshoz jutni a fiataloknak, mint volt tizenöt-húsz évvel ezelőtt egy másik generációnak. Az ok egyszerű: állami bérlakás szinte alig épül, és a sokszor szidott panelvárosok sem nőnek már ki a földből. Ma már csak drága otthont lehet építeni. Az elmúlt évek támogatási rendszereinek alapvető problémája, hogy egyik sem volt képes beindítani a lakásmobilitást. Ha nemcsak az első otthonhoz jutókat favorizálná az állam, hanem tágabb kapukat nyitna azok előtt is, akik tovább szeretnének lépni, akkor sokkal több olcsóbb lakás szabadulna fel a piacon, ahol a fiataloknak el lehetne kezdeni a közös életet. Ma mégis ott tartunk, hogy a panellakó nem azon töri fejét, hol rakjon családi házat magának, hanem, hogy miből fizeti ki hó végén a fűtésszámlát, nár merről is rugaszkodunk ennek a problémának, D mindig ugyanoda jutnunk: szegények vagyunk még az üdvösséghez. Mert az eladósodáshoz is pénz kell. Stabil munkahelyek és a mainál jóval magasabb fizetések. Egyelőre a családok jövedelmük hatvan százalékát élelmiszerre és rezsikiadásokra kényszerülnek költeni. A maradékból kellet* a gyerekeket iskoláztatni, öltözködni, szórakozni, s m/m utolsó sorban lakásra, házra spórolni. Úgy tűnik, jó darab még mindez nehéz lesz... C\A f/2* Vitaindító a Novotelben Konferenciaturizmus Munkatársunktól A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Reklámklubja január 18-án, csütörtökön, 16 órától a Novotel Szállóban tartja soron következő rendezvényét. A est vendége Faragó Hilda, a Magyar Kongresszusi Iroda irodavezetóje lesz, vitaindító előadásának témájául a kongresszusok vállalati kommunikációban betöltött szerepét választotta. Az előadás olyan területeket is érint, mint a kongresszusok nemzetközi piaca, vagy hazánk ilyen irányú lehetőségei, szó esik majd arról is, hogy hol találhatóak Magyarországon igazi konferencia-helyszínek. A rendezvény a kamarai tagok számára ingyenes. Agydaganat és mobiltelefon Nincs összefüggés Washington (MTI) Egy amerikai orvoscsoport kutatásai szerint nem okoz agydaganatot a mobiltelefonok használata. A The New England Journal of Medicine című szakfolyóirat csütörtöki számában közzétett tanulmány szerzői azt állítják, hogy kutatásaik eredménye nem igazolja azt az elméletet, miszerint a mobiltelefonok gyakori használata agydaganatot okoz. A kutatók, valamennyien a Nemzeti Rákkutató Intézet (NCI) munkatársai, két felmérést végeztek el mintegy 800 ember bevonásával. A vizsgálatokban részt vevó személyek fele agydaganatban szenvedett, a másik fele egészséges volt. Az eredményekből kitűnt, hogy egyáltalán nincs bizonyíték arra nézve, miszerint megnő az agydaganat kialakulásának kockázata azoknak a személyeknek a körében, akik naponta hatvan percen át vagy annál is hosszabb ideig használják maroktelefonjukat. Emellett a megbetegedett személyek esetében nem volt kimutatható olyan összefüggés, miszerint aránytalanul megnőtt volna azoknak a száma, akiknél a daganat a fejnek éppen abban az oldalában fejlődött ki, amellyel a mobiltelefon a leggyakrabban érintkezett - idézett az AFP a tanulmányból. A kutatók aláhúzták: az eredmények nem elegendőek ahhoz, hogy értékeljék a kockázatokat azoknak a személyeknek az esetében. akik rendkívül gyakran és nagyon hosszú időn ál használnak mobiltelefonl. Törpefalvak Bankkártyák Ipari parkok Heti gazdaság úi ragramak februártól Fecskeházak: ki rakhat fészket? A kormány otthonteremtési elképzeléseit tartalmazó Széchenyi" terv nemrégiben hét új elemmel bővült, így februártól ennyivel több lehetőség adódik a lakásproblémák megoldására. Hamarosan mintegy 23 milliárd forintnyi új támogatás igényelhető, ebből országszerte közel 10 ezer lakásépítés megkezdését remélik a szakemberek. Az elmúlí héten született, a lakástámogatások rendszerére vonatkozó döntés megváltoztatta. pontosabban kiegészítette az otthonteremtés eddigi feltételeit. A korábbi támogatások - mint a már ismert nyolcszázalékos, kedvezményes kamatozású lakáshitel, a jelzálogkölcsön, a most egyéves bérlakásprogram és a szocpol kedvezmények - ezek után is élnek majd, a fent említett új konstrukciók mintegy „masniként" kerülnek erre a csomagra. Több új engedély Hogy ebből a 23 milliárd forintot tartalmazó nagy kalapból mennyit vesz majd ki a megye és Szeged, azt egyelőre nehéz megmondani. Tavaly a kedvezményes lakáskonstrukciók hatására az előző éviekhez képest megugrott a kiadott építési engedélyek száma. Csak az év első kilenc hónapjában több mint 790 engedélyt adtak ki, a tavalyelőtti év ugyanezen időszakának majdnem dupláját. Az OTP szegedi lakáshitel-osztályának vezetője. Mohai Mihályné elmondta, hogy tavaly összesen 270 építkezést finanszírozott a bank. Ebből 140 esetben a nyolcszázalékos lakáshitel-konstrukciót vették igénybe az ügyfelek, 130 alkalommal pedig a szociálpolitikai kedvezmény és az áfa-visszaigénylés volt népszerűbb. A folyósított hiteleknek mintegy 70-80 százaléka Szegedre koncentrálódott, s a megyében másutt is a nagyobb városok lakóit jellemezte építkezési hajlandóság. A műit év július elsején indult bérlakásprogram, két új elemmel bővül: a friss elképzelés támogatná a nyugdíjasházaknak, valamint az ifjúsági garzonházaknak nemcsak az építését, de a ^ 1 Szegedi polgárházak. Ma még a város birkózik a felújításokkal. (Fotó: Nagy László) Vásárhelyi lehetőségek Munkatársunktól Vásárhelyen tiibb mint 2700 panellakás található, melyek közül 1200 tartozik a szövetkezet kezelésébe, míg a többi, társasházi formában üzemel - tudtuk meg Szilágyi Györgytől, a Centrum Lakásfenntartó Szövetkezet elnökétől. Miután a szövetkezet általában előre tervezve, folyamatosan végzi a szükséges felújítási munkálatokat, ezért a hozzá tartozó épületek állapota összességében jónak mondható. A német panelhitelről szólva kifejtette: információi alapján Vásárhelyen nem éltek ezzel a lehetőséggel. Meglátása szerint azért, mert a pályázati feltételek olyan szigorúak, hogy megfeneklett a program, és a szakmailag, szervezetileg nem megfelelő szinten lévők nem tudtak élni az eséllyel. Kókai István, a polgármesteri hivatal lakás- és helyiséggazdálkodási csoportjának megbízott vezetője tájékoztatásul elmondta: 109 vegyes tulajdonú, részben önkormányzati érdekeltségű panellakás van a városban. Az önkormányzat támogatja a felújítási törekvéseket, azonban a német panelhitelről nincs tudomása. vásárlását és átalakítását is. Ez esetben az önkormányzatok pályázhatnak a 70-80 százalékos, vissza nem térítendő állami támogatásra. A pályázat feltételeként szabott önrész nemcsak készpénz lehet, hanem telek és egyéb ingatlan is. A terv fiataloknak szánt része mesterséges lendületet adhat a lakáskasszáknak is. A „fecskeház-programra" keresztelt elképzelés anyagi előnyeit vélhetően azok élvezhetik majd. akik vállalnak egy lakás-előtakarékossági szerződést. A több mint 13 milliárdos. bérlakásra, ifjúsági és nyugdíjas lakásokra elkülönített összeget az igények szerint bővítheti a pályázatokat elbíráló Gazdasági Minisztérium. Állami pénzeket ezen túl nemcsak építéshez, hanem felújításhoz is lehet szerezni. A Széchenyi-terv lakásprogramjának második legmarkánsabb elemét az úgynevezett energiatakarékossági felújítások alkotják. Elsősorban a panel- és társasházak igényelhetik majd az erre előirányzott, összesen hárommilliárd forintot. Meg kell említeni, hogy az ötlet évekkel korábbi alteregója, a szintén energiatakarékossági felújítást célzó német hitel nem volt kelendő a lakosság körében. Német hitel A mintegy harminc millió márkás keretből a hazai panellakók, illetve társasházak mindössze 10 milliónyit igényeltek. Dési Albert, a Gazdasági Misztérium lakáspolitikai főosztályának tanácsadója szerint a német hitel népszerűtlenségének több oka volt. Sokakat visszariasztott például, hogy a bankok fedezet nélkül nem adtak kölcsönt, s így egyéb garancia hiányában jelzálogot jegyeztettek be az ingatlanra. Értelemszerű, hogy saját otthonukat kevesen terhelték le azért, hogy lakásukat rendbe hozhassák. Minden bizonnyal az sem könnyítette meg a hitelfelvételt, hogy az érvényes pályázathoz a lakók több mint felének egységesen kellett megszavaznia a beruházást. További nagyszabású programnak ígérkezik az 1940 előtt épült tömbházak rehabilitációja, melyre a lakók belegyezésével szintén az önkormányzatok igényelhetnek támogatást. Az állam ez esetben a felújítás költségeinek maximum a feléhez járul hozzá. A terveket finanszírozó hitelintézetek számára a Széchenyi-terv lakásprogramja minden bizonnyal kihívást jelent, ennek kapcsán ez az ágazat egyelőre időt szeretne nyerni ahhoz, hogy a részleteket pontosan kidolgozza. A hitelintézeteknek nemcsak ezért, hanem annak okán is szükségük van egy kis időre, mert a kormány korábbi, fészekrakást segítő csomagjában fontos szerepet kapott Földhitel és Jelzálogbank egyeduralmát egy nemrégiben hozott kormánydöntés egyszerűen megszűntette. Kölcsön és jelzálog Mint ismeretes, a földhitelbank ingatlanfedezetre nyújtott kölcsönöket, s ezen hitelállomány mintegy lenyomataként értékpapírnak minősülő jelzálogleveleket bocsátott ki, azaz kellett volna az idén januárban kibocsátania. A kormánydöntés az állami pénzintézet monopóliumának megszűntetésével lehetőséget teremtett a kereskedelmi bankok számára a jelzálog-tevékenység gyakorlására. E szerint bármely bank ingatlan-zálogleveleire jár majd a 3-ról 4,5 százalékra emelt állami kamattámogatás. Sajtóinformációk szerint az OTP és Kereskedelmi és Hitelbank számára idő kell az önálló jelzálogüzletág, netán jelzálogbank indításához. A leendő hiteligénylők számára nem feltétlenül jelent rosszat az állami pályázatok sokasága és a finanszírozó pénzintézetek versenye. Katkó Krisztina Budapest (MTI) A magyar foglalkoztatáspolitika, az Európai Unió foglalkoztatási stratégiájához hasonlóan, a prioritások között szerepelteti a foglalkoztatási színvonal javítását - áll a középtávú feladatokról a GM-ben készített tanulmányban. Ennek elérése számottevő eredménye lenne, hiszen amint az a Munkaügyi Kutatóintézet tanulmányából kiderül 1997ben még csak 52,7 százalék Foglalkoztatás volt Magyarországon ez a mutató. A 60 százalék meghaladásához 360 ezer, a 70 százalékhoz egymillió űj foglalkoztatottat kellene bevonni a magyar gazdaságba. Az Európai Unióban hasonlóan nagy jelentőséget tulajdonítanak a foglalkoztatási színvonal javításának. Az utóbbi közösségi foglalkoztatási csúcsértekezleteken megfogalmazott cél 2010-ig a jelenlegi 61 százalékos foglalkoztatási ráta 70 százalékra emelése. Ez a cél része a teljes foglalkoztatottság elérésére meghirdetett programnak, melynek során 20-30 millió új munkahelyet kívánnak létesíteni a közösségben. Az unós célkitűzés megvalósításával az európai közösség megközelítené az Amerikai Egyesült Államok, illetve Japán 74 százalékos foglalkoztatási rátáját. Iránytű - kicsiknek Munkatársunktól A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány közreműködésével nemrégiben elkészült a Kis-és középvállalkozások tanácsadási kézikönyve 2000/2001. A kiadvány célja, hogy ezt a vállalkozói rétegeget megfelelően felvértezze, jó minőségű, gyakorlatban hasznosítható tanácsokkal. A kiadvány magával a tanácsadással is részletesen fogalakozik, e területet a kisvállalkozók szemszögéből vizsgálva. A könyvben külön helyet kaptak olyan témák, mint a hitelgaranciák, vagy a garanciabiztosítások. A kiadványban több mint negyven, tanácsadással foglalakozó szervezet 80 programjáról tájékozódhatnak az érdeklődők.