Délmagyarország, 2001. január (91. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-17 / 14. szám

SZERDA, 2001. JANUÁR 17. SZEGED 5 A Széchenyi-programról A város meghatározza önmagát Nem mindenkit segít a rókusi zöldhullám Piros után jön a megálló Munkatársunktól Az országos Széche­nyi-tervhez kapcsolódó helyi elképzelések meg­valósítására az idén 300, jövőre 350 milliárd forintot biztosit a költ­ségvetés. Az első száz­milliárd forintra a közel­jövőben lehet pályázni. Szeged városfejlesztési elképzelései illeszked­nek a Széchenyi-terv alapvetéseihez. A város elsősorban regionális je­lentőségű gazdasági övezet kialakításához, a konferencia turizmushoz szükséges infrastruktúra megteremtéséhez, és a gyógyturizmus fejleszté­séhez szeretne központi támogatáshoz jutni. Dr. Bartha László polgár­mester rövid bevezetőjét kö­vetően dr. Mészáros György, a polgármesteri hivatal stra­tégiai irodájának vezetője is­mertette Szeged közép- és hosszú távú városfejlesztési programját a tegnap megren­dezett konferencián. Az iro­davezető leszögezte: elen­gedhetetlen, hogy a város konkrét elképzelésekkel bír­jon saját jövendőjét illetően. Fontos, hogy a város ha­tározza meg önmagát ­szögezte le dr. Mészáros György. Az országos Széchenyi­terv hét programpontja közül Szeged hármat kezel kiemel­ten. A város vezetői szerint Szeged geopolitikai adottsá­gainak, és fejleszthető inf­rastruktúrájának köszönhető­en középtávon elérhető cél, hogy egy regionális jelentő­ségű kiemelt gazdasági öve­zet alakuljon ki Szegeden. Ehhez természetesen fejlesz­teni kellene a közlekedési infrastruktúrát, és - a volt szovjet laktanya térségében - egy ipari innovációs öve­zet, egy tudományos-techno­lógiai központ és egy vállal­kozói inkubátorház megépí­tése is a tervek között szere­pel. A konferenciaturizmusra vonatkozó fejlesztési tervek alfája és ómegája a Móravá­rosi körút mellé tervezett konferenciaközpont építése, amelyhez a város állami tá­mogatásért pályázik, és saját önrészének biztosítását is vállalta. Dr. Mészáros György Szeged elé a finn testvérvá­ros, Turku példáját állította. Az Aura partján fekvő tele­pülés ugyanis tudatos város­fejlesztési programjával ép­pen olyan problémákon lett úrrá, melyekkel Szeged je­lenleg küzd. A konferencián résztvevő országgyűlési képviselők, városatyák és szegedi poten­tátok Körtvélyesi Csaba, a városfejlesztési iroda veze­tőjének előadásából azt is megtudhatták, hogy Szeged közlekedési infrastruktúrájá­nak fejlesztésére tavaly 313 milliót költöttek, míg város­íejjesztési beruházásokra kö­zel egymilliárdos támogatást nyert Szeged. Január 1 5-étől összehan­golt zöld­it u I I á m gyorsítja a Rókusi körút for­galmát, ám a buszok és a trolik számára túl se­bes a tempó, a megállók után mindig pirosat kap­nak, így menetidejük is nőtt. Helyzetükön csak a bejelentkezőrendszer se­gítene, amelynek tele­pítéséért mindkét közle­kedési vállalat sikra szállt. Bár a Rókusi körútra tele­Munkatársunktól Tegnapi lapunkban hírül adtuk, hogy a mentők a do­rozsmai tanyavilágból egy félig megfagyott, rendkívül legyengült állapotban lévő 64 esztendős nőt szállítottak kórházba. Az idős asszonyra a szomszédok bukkantak fű­tetlen, villany és víz nélküli, kiégett tanyájában, amelyet Erzsi néni saját kezűleg tett újra „lakhatóvá". Nyugdíjá­pített öt új közlekedési lám­pa összehangolása óta az út átmenő forgalma valóban gyorsult, a tömegközlekedé­si eszközök a megszokottnál is gyakrabban vesztegelnek a sűrűsödött lámpaerdőben. Szabó Péter, a Szegedi Közlekedési Társaság for­galmi osztályának vezetője elmondta, a cég trolibuszai a Csongrádi sugárútról lefor­dulva mindkét irányban vi­szonylag kis szakaszon használják a körutat, ezért a menetidejük nem változott jelentősen. Az azonban tény, hogy a lámpák miatt lassult a trolik tempója, hiszen egy­egy megállóban éppen annyi időt - 20-30 másodpercet ­ból és eseti segélyekből ten­gette életét, látogatói csak szomszédai voltak, akik oly­kor némi ennivalót vittek ne­ki. A régi tanyaépületben, magát rengeteg kacat közé bevackolva próbált a hide­gen úrrá lenni, de néhány töltenek, ameddig a lámpa zöldet mutat. így a megálló­ból elinduló trolibusz újra várakozni kényszerül. „Ta­gadhatatlan viszont, hogy például a Vértói úti csomó­pontban még csúcsforgalom esetén is könnyen és bizton­ságosan kanyarodnak a körútra a trolik. Ez eddig so­főrt próbáló föladat volt" ­szögezte le Szabó Péter. A szakember szerint to­vább javítja majd a helyze­tet, ha tavasszal az új burko­lattal együtt elkészülnek a mellékutakon a jeladó hur­kok. így a főirányban csak akkor vált majd pirosra a lámpa, ha a mellékutak ke­reszteződésében valóban vá­napja már mozgásképtelenné vált, elsősorban az alultáp­láltság miatt. Döbbenetes körülmények közül, saját ha­lott házőrzője mellől vitték a mentők a H-es kórház bel­gyógyászati osztályára a mí­nusz öt fokos hidegben mez­rakoznak járművek. Szabó Péter üdvözölné az úgyne­vezett bejelentkezőrendszer elterjedését is. A rendszer lehetővé tenné, hogy a meg­állóból elinduló busz vagy troli automatikusan zöldet kapjon a legközelebbi lám­pánál. Draskóczi István, a Tisza Volán helyi üzletágának igazgatója buszra szállt, s utazás közben szerzett ta­pasztalatait osztotta meg ve­lünk. Valóban lassult a 90­es, a 83-as és a 2-es busz ­mondta. Draskóczi István szerint azonban nemcsak a lámpák programozásában keresendő a hiba. Bár a ter­vezés előtt kikérték a szak­telenül fekvő nőt. Dr. Ger­gely Tibor főorvostól meg­tudtuk: bár már nincs köz­vetlen életveszélyben az idős asszony, az orvosok minden erejükkel azért küzdenek, hogy a kihűlés következté­ben általában fellépő szö­nyét is, mégsem fogadták meg a buszmegállók helyére vo­natkozó javaslataikat. így például a Margaréta utcai kereszteződésnél, a Kossuth Lajos sugárút irányába tartó busz a Vértói útnál szinte biztosan pirosat kap, hosszú várakozás után azonban alig tesz meg néhány métert, máris megállhat a következő buszöbölben. A megoldást Draskóczi István is a beje­lentkezőrendszer kiépítésé­től várja, amiért az SZKT­val együtt lobbiznak. Rövid idő alatt két autós­gyalogos baleset is történt a Margaréta utcai csomópont­ban, az egyik esetben a so­főr, a másikban a gyalogos tehető felelőssé. Török Jó­zsef őrnagy, a Szegedi Rendőrkapitányság közleke­dési osztályának vezetője hangsúlyozta: a biztonságot növelő technikai eszközök, mint például a terelőszigetek és a jelzőlámpák csak akkor érhetik el a kívánt hatást, ha a közlekedők be is tartják a szabályokat. A rendőrök most kiemelt figyelmet for­dítanak a körútra, és gyak­ran találkoznak szabálysér­tőkkel. Az autósok a Tesco környékén elsősorban a megváltozott kanyarodási szabályokat nem tartják be, míg a gyalogosok, kerékpá­rosok a terelőszigeteket ki­használva sokszor a piros­ban is átkelnek az út túlol­dalára. „Az emberélet a leg­főbb érték, s bár a lámpák miatt lassult némileg a for­galom a körúton, be kell lát­ni, hogy a gyalogosok biz­tonságát csak így lehetett fo­kozni" - szögezte le Török őrnagy. K. B. vődményeket is elkerülje. Ilyen legyengült állapotban ugyanis kétséges, hogy túlél­ne egy tüdőgyulladást. Már­pedig ez a betegség gyakran alakul ki olyan személyek­nél, akiknek testhőmérsékle­te tartósan lecsökken. A fő­orvos azt is elmondta, hogy Erzsi néni eszméleténél van, gondolatai pedig legyengült testi állapotához képest tisz­ták. A konferencia résztvevői Szeged közép- és hosszú távú fejlesztési programjával ismerkedhettek meg. (Fotó: Schmidt Andrea) Már jobban van a fagyhalálból megmentett asszony Nyomorból a kórházba Ahhoz, hogy az új rendszer valóban biztonságos legyen, a szabályokat is be kell tartani. (Fotó: Miskolczi Róbert) Az eddigi enyhe tél miatt körülbelül 20 szá­zalékkal kevesebb föld­gázt használ fel a Sze­gedi Hőszolgáltató Kft., mint amennyit a távfű­tött lakások tulajdono­sai fűtési előlegként kifi­zettek. A szolgáltató ugyanakkor nem terve­zi, hogy szezon közben visszatérítse a különbö­zetet a polgároknak, el­lenben az alapdíjat ja­nuár helyett csak márci­usban emeli. Országos szinten 20-25 százalékkal csökkent a föld­gázfelhasználás mértéke. A változás nem tudható be ki­zárólag a langyos télnek, hi­szen a tavalyi árváltozás is takarékosságra késztette a polgárokat, s a termelő cége­ket is. Kevés helyen örülhetnek úgy az eddigi kellemesen enyhe télnek, mint a debre­ceni távfűtött lakásokban. A hajdúsági megyeközpont szolgáltatója ugyanis a 33 ezer távfűtött háztartásban élőknek összesen 70 millió forintot fizetett vissza a ko­rábban beszedett fűtési elő­leg, és a tényleges energia­A Hőszolgáltató Kft, megvárja a tél végét Fűtés és számlák, félidőben felhasználás különbözete­ként. (Debrecenben a távfű­tött lakások mindegyike ren­delkezik fogyasztásmérővel, így a polgárok a ténylegesen felhasznált energiamennyi­ség után fizetnek távhődíjat.) Szegeden - ahol a 27 ezer távfűtött otthon közül mind­össze tízezerben van fo­gyasztásmérő - semmikép­pen sem térítenek vissza a polgároknak a befizetett elő­legekből a fűtési szezon köz­ben - szögezte le Bénák László, a Szegedi Hőszolgál­tató Kft. igazgatója. Bár az energiafelhasználás Szege­den is az országosan tapasz­talt módon csökkent, ám a szezon felénél kockázatos lenne megjósolni a teljes idény energiaigényét - vélte az igazgató. Bénák László szerint ha két héten át mí­nusz tíz fok alá süllyed az éjszakai hőmérséklet, az fel­emésztheti az eddig megta­karított energiát. S ha - akár csak néhány éjszakára - még ennél is hidegebb lesz, az •J^YÜj • • A kellemes pancsolás hatása negyedévenként, a melegvíz-elszámolásban befizetendő forintok formájában jelentkezik. (Fotó: Miskolczi Róbert) már jelentős pluszkiadások­kal is járhat. A Szegedi Hő­szolgáltató Kft. egyébként éppen az időjárás változé­konysága miatt hároméves átlagfogyasztást vesz alapul a fűtéselőlegek megállapítá­sánál. így elkerülhető, hogy jelentős különbség adódjék a befizetett előlegek, és a ténylegesen felhasznált ener­gia ára között. A szegedi hőszolgáltató által alkalmazott árrendszer­ben a tavaly őszi gázáreme­lés 6 százalék körüli hődíj­tarifaemelkedést jelentett, az alapdíj - amelyet évente egyszer, az infláció mértéké­vel emelnek - változatlan maradt. Most némi köny­nyebbséget jelenthet a fo­gyasztóknak, hogy az önkor­mányzat és a Hőszolgáltató Kft. másik tulajdonosa, az Alfa Nova Kft. döntése ér­teimében január helyett csak márciustól változnak az alapdíjak. Januárban kapták kézhez a fogyasztók a negyedéves melegvíz-elszámoló számlá­ikat. Szerkesztőségünket többen is felkeresték, akiken a hőszolgáltató több tízezer forintot követel pótlólag. Bénák László szerint nem egyedi esetről van szó, hi­szen azon lakások tulajdono­sai, akik nem rendelkeznek vízórával, kénytelenek a la­kóház főmérője által jelzett vízfogyasztás, és a vízórás lakások mért fogyasztása kö­zötti összeget egyenlő arány­ban elosztva kifizetni. Ha te­hát a házban valaki mérték­telenül pazarolja a meleg vi­zet ^sokhelyütt kuka- és au­tómosásra is meleg vizet használnak -, akkor a vízóra nélküli lakások tulajdonosai is többet kénytelenek fizetni. Bénák László szerint egye­dül vízóra felszereltetésévei orvosolható a probléma. En­nek nyolcezer forintos költ­sége pedig akár egy elszá­molási időszakban is megté­rülhet. Kéri Barnabás AZ SZDSZ SZEGEDI SZERVEZETE tisztújító közgyűlésén Nagy Sándort, a jelenlegi elnököt erősítette meg tisztében a tagság. Az ügyvivő testületbe Beregszá­szi Sándort, Jankó Attilát, dr. Kenyeres Lajost és dr. Virág Györgyöt delegálták a küldöttek. BEMUTATÓK A BÁB­SZÍNHÁZBAN. Két bemu tatóval kezdi az esztendőt a szegedi Kövér Béla Bábszín­ház. Tegnap délelőtt Dóczi Tamás: Brémai muzsikusok című bábjátékát vitték szín­re, amelynek zenéjét Koczka Ferenc írta, a bábokat Sza­mosvári Éva tervezte, az elő­adást a szerző, Dóczi Tamás rendezte. A következő pre­miert csütörtökön 14.30-kor tartják. Mészáros Vincéné: A víznélküli ország című bábjátékát Mészáros Emőke rendezésében mutatják be. A zene Gacs László munkája, a dalok szerzője: Mészáros Balázs.

Next

/
Thumbnails
Contents