Délmagyarország, 2001. január (91. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-17 / 14. szám

4 KAPCSOLATOK CSÜTÖRTÖK, 2001. JANUÁR 18. Lánc, lánc, hulladéklánc Kukából élni is - élet Az, aki utálkozva nyitja föl a kuka tetejét és oda se néz, úgy borítja ki a szemetesvödröt, nem gondol arra, hogy az általa kidobott hulladék mások számára: az élet. Az emberek között is érvényesül a nagy természet törvénye. Szegeden, e fura „tápláléklánc" végén tizen vagy éppen százan kukáznak? Még azok sem tudják biztosan, akik a társadalom szélére sodródottakkal foglalkoznak. A gyűjtögető életmódra hasonlít a legjobban a kukázóké. Kitartóan kell járni az utcákat, s a kincsvadászok erős bizakodásával átforgatni minden egyes szemetesedény tartalmát - tudom meg a kistermetű férfitól, aki még magyarázat közben is dolgozik. Egy faággal bele-beletúr a kukába: száraz veknit, kenyérhéjat keres. Bár a nevét sose mondta, de egy ideje már ismerősként köszön, hiszen máskor is találkoztunk, mert rendszeresen, a szemetesautó megérkezése előtt egykét órával nyitogatja a házunk előtti barna edények fedelét. De nem ő az egyetlen kukabúvár, aki ismeri a szemétgyűjtés szegedi rendjét. A kicsi ember csak egy a sorban. Úgy láttam, házunk szemetesedényeit legalább négyen vizsgálják át a hulladék közt hasznos anyagot kutatva. Szigorú hierarchia rögzül az utcán élők között. Az üveges Lacitól hallottam ezt. A hajlék nélküliek között szakadék húzódik: az egyik oldalon azok A kukázók is szakosodnak: ki az ennivalóját, ki az innivalóra valóját, ki pedig kenyérhéjat vagy üveget gyűjtögetve a havi jövedelmét guberálja össze. (Fotó: Miskolczi Róbert) sorakoznak, akik rangon alulinak tartják a szeméttúrást, a másikon meg azok, akik erre a pénzvadászatra is ráfanyalodtak. Néha szócsatát vív a két tábor egy-egy tagja még a népkonyhán, az ingyen ebédet kanalazva is. A többség azonban - Laci szerint tíz hajléktalan közül nyolc -: kukázik. A specializálódás elérte a kukázókat. Manapság már nem csupán városrészek alapján osztják föl maguk között a területet, hanem hulladékfajták szerint is. A kukások közötti hierarchia alján az éppen ehetőnek, használhatónak, vagy eladhatónak vélt dolgokat szedegető alkalmi guberálók állnak. A tudatos gyűjtögetők első szintje a csikkre vadászó bagósoké. Már rangot jelent a száraz kenyér keresés, amit zsákokba pakolva tovább lehet adni a disznókat hizlalóknak. Laci történetei között főszereplő az egyik száraz kenyeres, akiről senki se gondolná, hogy milliomos, mert szakadt cuccban, bicajt tolva járja a kukákat és konténereket, de a zsákszámra összeguberált kenyérrel maga hizlal disznókat és ad el busás haszonnal. De biztos megélhetést nyújt, a jó árú hullámpapír gyűjtögetése is. Ugyanígy a még eladható használt ruhaneműre, esetleg a csöppet sem értéktelen üres üvegre szakosodás. A legmenőbbek, mert a legtöbbet keresők a színes fémesek. Ők Mercire csatolt utánfutóval járják a vidéket. Megfigyeléseim szerint a mindenevő gyűjtögetők, vagy az ennivalót keresgélők föltúrják és kiboríthatják az edényeket, a szemetet a földön hagyják, s továbbállnak. Ellenben a specializálódott és tudatos leletmentők kipakolják, majd rendben vissza is rámolják a kukába a már számukra sem hasznosítható hulladékot. Erreföl mifelénk egyre többen már eleve válogatottan, műanyag zacskóba csomagolva a kuka mellé teszik a használt cipőt és ruhát, a papírt, a még ehető kenyeret, gyümölcsöt. Ezt nevezhetjük a hulladék termelők specializációjának. A kukázók napi keresete ismét csak Laci adataira hagyatkozva - a néhány száztól a több ezer forintig terjedhet. Egy-egy leletből az ügyetlenebb filléreket, az életrevalóbb viszont százasokat hoz ki. Laci például ismeri és összehasonlítja az üvegbegyújtő helyek árait. A Mars téren termő decis üvegeket messzire cipeli, de megéri, mert a belvárosi ár sokszorosáért adhat rajtuk túl. Mint a legtöbb hajléktalan, Laci is kibékült sorsával, nem panaszkodik. Ingyen ételhez a népkonyhán, fekvőhelyhez a hajléktalan szállón jut, de kevéske készpénzt is kap a szemét közt talált üvegekért. A hulladékból meg lehet, sőt: akár jól is lehet élni. Kérdés persze, kinek mi az élet. Újszászi Ilona Mihálka György tárlata Munkatársunktól Január 18-án, csütörtökön 18 órakor a Petőfi Sándor Művelődési Házban (Szeged, Negyvennyolcas u. 12.) Tóth József önkormányzati képviselő és Varga Viktor egyetemi hallgató nyitja meg Mihálka György nyíregyházi festőművész Millió lépés című kiállítását. Az esten közreműködik a szegedi Szeghy Endre Pedagógus Női Kar dr. Mihálka György vezényletével, zongorán kísér: Domhiné Kemény Erzsébet. A tárlat február 9-ig tart nyitva. Biliárdverseny Munkatársunktól Sándorfalván biliárdpartira várják az érdeklődőket január 20-án, szombaton. Nevezni péntekig lehet a művelődési házban. Az indulók több kategóriában - rexben, snookerben, karambolban és körbiliárdban - mérhetik össze tudásukat, ügyességüket. A verseny a kultúrházban délután 5 órakor kezdődik. A belépés mindenkinek díjtalan. e Westel-üzenet Kedves Olvasóink! Szerkesztőségünk a levelek és a telefonhívások mellett ezentúl szívesen fogadja a 06-30/218-1111 -es számra az sms-üzeneteket isi Észrevételeiket, véleményüket, közérdekű bejelentéseiket köszönjük! Sztereo. A 20-416-7256ról üzenetet küldő a szegedi kábeltévétől kéri számon, hogy az rt. ígérete ellenére, nem foghatók sztereóban bizonyos csatornák. Ami megvalósult, az az előfizetési díjak emelése. Bankautomaták. Tömegeinek az emberek reggel 8 előtt, illetve délután 16-17 óra között a Széchenyi téri OTP bankautomatánál, amióta megszüntették a Takaréktár utcai és a Centrum áruház melletti automatákat - jelezte a 20-9318-066-ról SMS-t küldő. Parkolóbérlet. Hogyan várhatja el a Telpark az emberektől a parkolóbérletek vásárlását, ha a 8-14 óra között tart nyitva az ügyfélszolgálat? kérdezi a 30-2495-166-os mobiltelefonról. lilesíel a Kapcsolat Hagyományaink Vízkereszt, házszentelés Ha megkérdezünk tíz embert arról, hogy mikor van vízkereszt napja, kilenc így válaszol: január hatodikán. Persze ezt is csak azok válaszolják, akik valamennyire ismerik az egyházi jeles napok rendjét. Mert hogy vízkereszt "annyira eggyé vált a Háromkirályok: Gáspár, Menyhért, Boldizsár napjával, hogy eszükbe sem jut, hogy valójában január hatodikán (tehát) háromkirályok napja van, mely ünnep nyolcadába, annak bármelyik napjára (másodikától nyolcadikáig) eshet vízkereszt. Akinek ez gyanús, vegyen elő visszamenőleg kalendáriumokat, és máris bizonyossá válik számára fönt jelzett állításunk. Hatodikán a múlt század (az 1900-as évek) derekáig jártak a legények házról-házra. Napkeleti bölcseknek öltözve vitték a kis istálló formájú, maguk készítette építményt, benne a kis Jézussal, kinek jászla elé aranyat, tömjént és mirhát tettek. Azazhogy egy-egy kis csomagot, vélt ajándékaikkal. Emlékszem, Püspökieléről (a mai Marosleléről) lóháton jártak Tápéra és Szegedre a legények. Amikor játékukat bemutatták, egyikük egysoros, gombos harmonikán játszott, a másik kettő pedig verbunkost járt. Legtöbb helyen pénz kaptak, de nem egy helyen megvendégelték őket disznó „egyet s mással", hiszen itt volt még a disznóvágások ideje. postabontás Ugyanezen a napon (január hatodikán) indultak a plébánosok házat szentelni. Falvak házaihoz gyalog, tanyák közé lovas szánnal mentek. Naponta más és más háznál volt mise, mely alkalomra a ház asszonya a szoba közepére tett asztalra két szál égő gyertyát, közé feszületet, mely asztalnál misézett a pap. Ilyenkor a közelebbi szomszédok gyűltek össze, hogy közösen végezzék a házszentelés kori szentmisét, melynek imái a tűz és más elemi csapás ellen szóltak, és azért, hogy a lakókat se érje semmiféle kár, betegség. Azokban a tanyákban, ahol mise tartatott, ott ebéddel kínálták a papot és azt a gazdát, aki szánnal, vagy lovas kocsival, újabban személygépkocsival szállította a házakat megszentelő papokat. Nem csak a házbelsőt, hanem a melléképületeket: istállókat, ólakat, a takarmányos kertet, az ásott kutat és a tanya körüli gyümölcsöst is megszentelték. Ugyancsak régi szokás volt, hogy a templomok kertjében, vagy bent a templomban nagy edényekben vizet szenteltek a papok, sőt egy kis tányérka sót, egy kis tömjént. A sót a szentelendő vízbe öntötték, majd az egészet megtömjénezték. Eme utóbbit a gonosz szellemek távol tartása miatt használták. Régen annál a családnál, amelyiknek házát a pap megszentelte, ajtóra írta szentelt krétával a Háromkirályok nevének kezdőbetűit és az évszámot, így: 20 - G. M. B. - 01. Sok helyen a „nagyház" üvegajtajának kereszt alakú kerete közepére színes Krisztusfejet szegeztek, amely fémlemezből készült. Aki azt hinné, hogy ez a szép szokás is a múlté, az téved. Főleg a szegedi tanyavilág falvaiban, tanyáiban elevenen él a hagyomány. Zákányszéken és Röszkén, Mórahalmon és Domaszéken, Asotthalmon és Pusztamérgesen magam is vettem részt ezeken az ősi eseményeken. Ám ahogyan az idő halad, a résztvevők kicserélődnek: az idősek és elhaltak helyett fiatalok végzik ezt az ájtatosságot, mintegy megőrizve elődeik vallásos hagyományainak eme talán legrégebbi szokását. Falvainkban és a városban is szentelnek vizet, amiből ki-ki visz haza, s otthon a család legidősebb tagja szenteli meg a házat, de hagynak az üvegben is szentelt vizet, amelyet évközben sok mindenhez szoktak használni, nem babonaságból, hanem tisztes hittel. Ifj. Lele József L ] hatszög Zelei Miklós A nagy faltól né* N\ agy fal - nagy jelkép. Állítólag még a világűrből is látható emberi mű: Kína fala. Korunkban, amikor mindennek működni kezd a fordítottja: szocialista tervgazdaság után kapitalista piacgazdaság, vallástalanság után a vallásosság, nemzetlenítés után a nemzeti értékek újrafelfedezése - hajlamos rá a megfigyelő, hogy a kínai nagy falai is fordítva lássa. Nem kívülről, Eurázsiából kinézve, hanem mögüle benézve a falon kívüli Kínára: ebből a szokatlan nézőpontból mintha nem azért épült volna a fal, hogy ,mi" ne juthassunk be oda, hanem hogy ők ne hozhassák ki „ide" a mindent lehengerlő, olcsó áruikat. Azonban Kínának alighanem bejött a globalizáció. Ott, ahol mi élünk, a globalizáció is egy ellenkép. A bezárkózással egyenlő kis globalizációnak, a szocialista „nagy" világnak az ellenképe. Annak idején a szegedi Lenin körútról elindulva jó néhány ezer kilométert gyalogolhattunk volna úgy, hogy városról városra érkezve, mindenütt érintjük a helybéli Lenin (kör)utat. Bármennyire imádták is a szegedi főnökök, hogy van Lenin kőrútjuk, Szegedet azzá ami, nem ez az elnevezés tette, hanem mondjuk a Vasasszentpéter utca. Amiből viszont garantáltan csak egy van az egész világon. Ha a szegedi Vasasszentpéter utcából kifordulunk, biztos, hogy sehol másutt nem találunk még egy Vasasszentpétert. A világűrből is, meg a Vasasszentpéter utcából nézve is, a kínai nagy fal ma már hiábavalóság. Nem tart fel semmit: se oda, se vissza. A Vasasszentpéter utca ellenben kitart. Védi a helyi kultúra értékeit, a mindent lehengerlő kínai meg nem kínai, ámerikánus, ánglius stb. olcsóságok ellen. Az egyformásító kulturális dömpinggel szemben. (A szerző újságíró) miről írt a DM? 75 éve A paprika helyzete Egyes fővárosi lapokban ismételten olyan tartalmú cikkek jelentek meg, amelyek kilátásba helyezik és sürgetik a paprikának mint terménycikknek a budapesti terménytőzsdére való bevezetését. A szegedi paprikakereskedők ebben az ügyben népes ülést is tartottak, amelyen élénken tiltakoztak ez ellen a terv ellen. Véleményük szerint semmi szükség sincs arra, hogy a paprikakereskedelem súlypontja Szegedről a fővárosba helyeződjék át, sőt ez egyenesen káros volna, mivel a kereskedelem irányítása kicsúsznék azok kezéből, akik ezzel szakszerileg évtizedek óta foglalkoztak, s a paprikakereskedelem a spekuláció játékszerévé válna, ami még jobban gyöngítené külföldi versenyképességünket. (1926) 50 éve Tudományos mű A Román Állami Könyvkiadó kiadta Haranghy Lászlónak, a marosvásárhelyi magyar egyetm bonctani intézete vezetőjének „A korszert darwinizmus úttörői" cími mivét. Haranghy László új könyve a százéves darwinizmus korszert megújításának két materialista hősével, Timirjazevvel és Micsurinnal foglalkozik. A könyv tudományos anyagban és érvekben egyaránt rendkívül gazdag. A könyvben Haraghy jellemzését adja az élettan két irányzatának és kimutatja a micsurini irányzat alkotó jellegét, mint a dialektikus materializmus eredményét. (1950) 25 éve Szeged történetéből Az árvíz előtt Szegeden összesen három szálloda volt, nevezetesen a Fekete Sas, a Hétválasztó és a Hungária. Mindegyiknek volt étterme és kávéháza. Ezek mellett létezett a Próféta-sörcsarnok, meg a régi Arany Oroszlán kávéház az Oskola utcában, az Alleman-kávéház a Klauzál téren. A Tisza szállót 1883-ban építették, amely már minden igényt ki tudott elégíteni. A Klauzál téri Európa szállót (ma a Démász székháza) szintén a rekonstrukciós építkezések során emelték. Épült még kisebb szálloda a Kossuth Lajos sugárúton, Alföld Szálloda néven. (1976)