Délmagyarország, 2001. január (91. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-03 / 2. szám

SZERDA, 2001. JAN. 3. CSONGRÁD MEGYE 3 A megyében is késik a büntetőpontozás Autósok priusza: gyorsan ugrik a jogsi? Közúti jármüellenörzés: egyelőre marad a helyszíni bírság, pontozás csak később... (Fotó: Karnok Csaba) A szabályszegés ára Közlekedési szabálysértés Maximális bírság Büntetőpont Közúti veszélyeztetés 100 ezer Ft + eltiltás 7 pont (pl. elsőbbség meg nem adása, szabálytalan előzés) Ittas vezetés 100 ezer Ft + eltiltás 7 pont Segítségnyújtás elmulasztása bírósági hatáskör 7 pont Közúti baleset okozása bírósági hatáskör 4 pont Gyorshajtás 60 ezer Ft + eltiltás 1 pont Szabálytalan előzés , 50 ezer Ft 1 pont Elsőbbség meg nem adása 50 ezer Ft 1 pont Irányjelzés elmulasztása 30 ezer Ft 1 pont Néhány napig még biztonságban érezhetik magukat a szegedi és Csongrád megyei autósok, hiszen a január elsején életbe lépett büntetőpont-rendszert - a jogszabály megjelenésének késése miatt - csak később tudja majd a gyakorlatban is alkalmazni a rendőrség. A jövőben a pénzbüntetés mellé a szabálytalankodó autósok büntetőpontokat is kapnak: aki tizennyolcat összegyűjt, azt a jogszabály egy időre „kipontozza" a közlekedésből, azaz visszavonják fél évre a jogosítványát. December 12-én, az ünnepi törvényhozás finisében fogadta el a parlament a „közúti közlekedési előéleti pontrendszer" bevezetéséről szóló törvényt, így a rendőrök szilveszter után a pénzbírságon túl már büntetőpontokkal is szankcionálhatják az autósokat. A törvény értelmében a szabálysértésekért egy, a gondatlanul elkövetett közlekedési bűncselekményekért négy és a szándékos bűntettekért hét hibapontot kapnak majd a járművezetők. Akinek két éven belül tizennyolc pontja gyűlik össze, annak fél évre bevonják a jogosítványát. Csongrád megyében azonban néhány napig még nem kell tartaniuk a járművezetőknek attól, hogy gyorsan begyűjtik a hibapontokat. Kovács Mihály rendőr alezredestől, a megyei rendőr-főkapitányság osztályvezetőjétől megtudtuk, egyelőre nem tudják a gyakorlatban érvényesíteni a jogszabályt, mert - valószínűleg az ünnepek miatt késik a törvény megjelenése. Az új jogszabályt tartalmazó közlöny ugyanis még nem ért le Szegedre. A rendőrök is csak annyit tudnak, amennyi a napilapokban eddig nyilvánosságot látott. Ám ebből is kiderül, a törvénytervezethez képest lényegesen módosult a december közepén elfogadott végleges változat. A gyakorlatban a „kipontozás" úgy fog működni, hogy a közúti vétkekért januártól a bírság mellett rossz pontokat is osztogatnak a rend őrei. A megbüntetett autós priuszát a belügyminisztériumban tartják majd számon, így az intézkedő rendőr nem is fogja tudni, hogy hány pont terheli addig az autós számláját. A minisztérium adatfeldolgozó hivatala 14 büntetőpont után értesíti az autóst. Felkínálja a vétkesnek, hogy vegyen részt egy utánképzésen, s akkor 9 pontot jóváírnak a számláján. Ám aki a tizennyolc hibapontot eléri, annak fél év kényszerpihenő után kötelezően részt kell vennie egy utánképző tanfolyamon, különben végleg búcsút mondhat a jogosítványának. Az új jogszabály csak azokat bünteti rossz pontokkal, akik autót, motort, buszt, traktort vagy teherautót vezetnek. A lovas fogatok hajtóinak, a mopeddel közlekedőknek és a bicikliseknek a jövőben sem kell attól tartaniuk, hogy „kipontozzák" őket. Az új pontrendszer hatékonyságával kapcsolatban máris erősen megoszlanak a vélemények. A rendeletalkotók szerint a közlekedők testi épségét súlyosan veszélyeztető cselekmények elszaporodásának kívántak gátat vetni az új szisztémával. Az autósok közül sokan úgy látják, rossz esetben akár egy Szeged-Budapest-Szeged útvonalon is ugorhat a jogosítvány az új büntetőrendszer miatt. A túlterhelt és szűk utakon ugyanis szinte percenként fordulnak elő olyan helyzetek, amelyek akár ki is meríthetik a „közúti veszélyeztetés" fogalmát. A puding próbája evés, a pontrendszeré pedig az, hogy mennyire lesznek majd jó matematikusok ezentúl az autósok. A büntetőcédulán ugyanis minden egyes alkalommal fel kell majd tüntetni, hány hibaponttal sújtotta a rendőr a szabálytalankodót. Ezután már csak jó memória kell, nehogy túllépje valaki a kritikus 18 pontos határt. A számolgatást viszont nehezíti, hogy minden egyes büntetőpontot két évig tart majd számon az adatfeldolgozó hivatal. Csak ezután tekinti elévültnek és törli az autós priuszát. Ezért azután jobb, ha a vezetők nemcsak a pontszámot, hanem a büntetés dátumát is feljegyzik a naptárba... Rafai Gábor jegyzet Mikola - a pénzcsináló? A

mikor kitudódott, hogy Mikola István az esélyes az egészségügyi tárca vezetői székébe, azonnal beindult a fúrógépezet. Az egészségbiztosítási pénztárhoz kapcsolódó, végsőkig elszánt gazdasági érdekcsoportok nem késlekedtek befeketíteni, korrupcióval vádolni. A „szegény" egészségügyből eleddig igen jól élők támadták, mert tudták, Mikola pozícióba kerülésével messze kerülnek a húsos fazéktól. A miniszteri szék akkor még várományosának egyik feltétele ugyanis az volt, hogy csak abban az esetben vállalja a tárca vezetését, ha az egészségbiztosító felügyelete átkerül a pénzügyminisztériumtól az egészségügyi minisztériumhoz. Nem titkolta azt sem, lecseréli az egészségügyi tárca hozzá nem értő hivatalnokait, s viszi magával saját profi szakmai csapatát. Orbán szabad kezet adott Mikolának, s tette ezt annak ellenére, hogy Fidesz-közeli csoportok jócskán érdekeltek abban, hogy ne az egészségbiztosítási pénztár helyzetét alapvetően megváltoztató Mikola doktor üljön az egészségügyi tárca élén. S tette ezt a miniszterelnök azért is, mert vélhetően tisztában van azzal a ténnyel, hogy az egészségüggyel választást lehet nyerni vagy veszíteni. Két évvel a választások előtt - a ballépéseket halmozó, a közhangulatot a kormány ellen hangoló Gógl helyett - Mikolára szükség van, hiszen ő pénzt, paripát, reformértékű változtatásokat ígér az összeomlás szélén álló egészségügyben, ráadásul költségvetési többletforrás igénybevétele nélkül. Ismervén múltját, még hihetünk is neki, hiszen kipróbált, profi vezető, aki ahová eddig betette a lábát, rendet és pénzt csinált. Legutóbb az Országos Vérellátó Szolgálatot reformálta meg, osztott 14. havi bért, emelt fizetést, s növelte közel másfélmilliárdra a számlán levő összeget. Hogy ehhez hasonló bravúr sikerül-e neki az ellendrukkerekben és a gáncsoskodókban bővelkedő egészségügyben, kérdés. Az azonban tény, a tegnap óta az egészségügyi tárca élén álló Mikola nem lesz egyszerű ellenfél, sohasem volt könnyű szereplője a magyar egészségügynek. Orbán is védeni fogja őt, legalábbis a választásokig, illetve addig, ameddig az új miniszter nem tesz olyat, ami rontaná a Fidesz választási esélyeit. M

ikolának nem lesz könnyű dolga: megfelelni a maga, a szakma és 10 millió ember elvárásainak, ugyanakkor megtartani a miniszterelnök támogatását, s közben védeni hadállásait a változtatások ellenzőivel, az itt és most egészségügyének haszonélvezőivel szemben. Kőkemény leszek - nyilatkozta a közelmúltban. Meglátjuk. (_/' ÁcJhcpa*,' f Ua^Ű^ r Újság, könyv, szórólap, ügyviteli ^gtt ' nyomtatvány, meghívó, névjegy, IGÉNYES KIVITELBEN: 62/466-847. Tizenöt kiló - Budapestre Heroin és fegyház Munkatársunktól Nyolc év fegyházra ítélték tegnap azt a szegedi férfit, aki két évvel ezelőtt arra vállalkozott, hogy tizenöt kilogramm heroint a Tiszaparti városból Budapestre szállít. A Csongrád Megyei Bíróság másodfokú ítélete jogerős. Csizmadia László korábban már kétszer került összeütközésbe a törvénnyel. A 34 éves férfit külföldi ismerőse kérte meg. hogy legyen futár. Az akcióra még 1999 márciusában került sor. Közösen rejtették el Csizmadia kocsijának hátsó ülésébe a harminc darab, egyenként félkilós csomagokat. A futárnak nem volt szerencséje. Még Szegeden határában megállították a rendőrök. Az igazoltatáskor rögtön bevallotta, hogy kábítószert fuvaroz. Később viszont arra hivatkozott, hogy aranynak vélte a „pakkokat". A tegnapi másodfokú tárgyaláson azonban beismerő vallomást tett. Ezért a bíróság enyhítette a korábban kiszabott tízéves fegyházbüntetést és a tízévi közügyektől való eltiltást, mindkettőt nyolc évre mérsékelte. Koszovói albán Óföldeákon Munkatársunktól A tegnapra virradó éjszakán Óföldeákon odament egy rendőrhöz egy jugoszláv állampolgár, és közölte, hogy koszovói albán, és menedékstátust akar kérni Magyarországon. A férfit, aki a zöld határon érkezett magyar területre, a békéscsabai menekülttáborba szállították. Január 7 -jétől: 40 ezer forint a minimálbér A vállalkozók februárban „váltanak" A teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozóknak január 1-jétól nem fizethető ki 40 ezer forintnál kevesebb havi bér - döntött a kormány 197/2000 (XI. 27.) rendeletében. A vállalkozók azonban az év első hónapjában még a korábbi minimálbér összege után fizetnek járulékokat. A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege a teljes munkaidő teljesítése és havibér alkalmazása esetén 40 ezer forint, hetibérként 9200 forint, napibérként 1840 forint, órabérként 230 forint. Amennyiben teljesítménybérezéssel alkalmazzák teljes munkaidőben a munkavállalót, akkor havi munkabérének - a tiszta teljesítménybérnek, illetve a garantált bér és teljesítménytől függő mozgóbér együttes összegének - kell elérnie a legalább 40 ezer forintot a teljesítménykövetelmények 100 százalékos teljesítése és a teljes munkaidő kitöltése esetén. Ha a teljes munkaidő napi nyolc óránál rövidebb, akkor a 230 forintos órabértételt arányosan növelni kell, hogy a havi bére elérje a 40 ezer forintot. Amennyiben a teljes napi munkaidő - például a készenléti munkakörökben - meghaladja a 8 órát, akkor a 230 forintos minimális órabér e szint alá csökkenhet. Ha a munkaidő a teljes munkaidőnél rövidebb - így például részmunkaidős foglalkoztatás -, akkor a havi, heti, napi bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve, az órabértételt pedig a 230 forinttal kell figyelembe venni. Amennyiben a részmunkaidőt a nyolcórás teljes munkaidőtől eleve eltérő speciális, készenléti munkaköröknél alkalmazzák, akkor ott a 230 forintos órabért a korábban említetthez hasonlóan ugyancsak a nyolc órának megfelelő 40 ezer forinthoz kell arányosítani. A rendeletet a januárra járó munkabérek megállapításánál kell először alkalmazni. A munkáltató fogalmába tartozik a költségvetési szerv is, illetve munkavállalóként kell figyelembe venni a közalkalmazottat és a közszolgálati jogviszonyban álló dolgozót. A személyi alapbéren közalkalmazott esetében az illetményt, közszolgálati jogviszonyban állónál az alapilletmény és az illetménykiegészítés együttes összegét kell figyelembe venni. Azt már az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) tette közzé, hogy noha január elsejétől lép hatályba a minimálbér emeléséről szóló kormányrendelet, egyes esetekben a járulékok alapja ebben a hónapban még a korábbi 25 ezer 500 forint alapján számítann dó. A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban tevékenységet végzők, a társas és a főfoglalkozású egyéni vállalkozók, valamint a 11 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulékfizetésre kötelezett magánszemélyek vonatkozásában 2001 januárra még a 25 ezer 500 forintos minimálbér az irányadó, ennek emelése első alkalommal a február havi járulékfizetési kötelezettséget érinti. Ennek oka, hogy a társadalombiztosítási járulék rendelkezései szerint ezeknél a személyeknél a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összege a meghatározó. A közlemény rámutat arra is, hogy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban tevékenységet végzők biztosítási köztelezettsége elbírálásánál a minimum összeghatár egy hónapra 12 ezer forint, egy naptári napra pedig 400 forint. A közleményben felhívják a figyelmet, amennyiben a minimálbért veszik alapul, de a járulékokat nem teljes naptári hónapra, hanem annak csak töredék időtartamára állapítják meg, akkor a járulékalap naptári napi összege a társas és egyéni vállalkozóknál és a 11 százalékos mértékű egészségbiztosítási járulékfizetésre kötelezett magánszemélynél 1333,33 forint. Január elsejétől lép életbe az adókra, járulékokra és egyéb költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosítása is. A közlemény szerint lényeges változás, hogy 2001. január 1 -jétől az egészségbiztosítási járuléknak megszűnik a felső határa, kivéve a nyugdíjjárulékot. A járulékfizetési felső határt meghaladóan levont nyugdíjjárulékot a foglalkoztató köteles Visszafizetni a biztosítottnak az igazolások benyújtását követő 15 napon belül - derül ki a közleményből. F. K.