Délmagyarország, 2000. december (90. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-05 / 284. szám

8 A TORONY ALATT KEDD, 2000. DEC. 5. Egyeztetés vízügyben A hármas választókörzet száz fával lesz gazdagabb... „Őserdők" helyett gondozott sövények Kerékpárosok, gyalogosok békésen megférnek egymás mellett a Retek utcában... (Fotó: Gyenes Kálmán) Szeged választói kör­zeteit bemutató soroza­tunkban a múlt héten Felsóvároson barangol­tunk. Ma pedig - miköz­ben a társasházas, kisut­cás Felsóváros gondjairól is szót ejtünk - átlépjük a „határt", s Juhász Miklós városházi képviselőt ar­ról is kérdezzük: mennyi­re sikerült megszépíteni a tarján! táj képét, bizton­ságosabb-e manapság a Retek utca környéke, mint akár két esztendővel ezelőtt volt? Római körút és József Atti­la sugárút. Római körút és S/.illéri sugárút, S/.illéri su­gárút és Retek utca, Tarján s/éle és József Attila sugárút. Hogy miért sorolgalom itt az utcák és sugárutak neveit? Mert mit is érne ez a cikk, ha bevezetőjében nem jelölnénk meg azokat a határokat, amik közölt Juhás/ Miklós város­házi képviselőt. Szeged 3-as választókörzetének szenátorát bombázzák panaszaikkal, ké­réseikkel a szegedi polgárok. Nagytakarítással kezdődött Vagyis jobb, ha már az ele­jén tisztázzuk: Juhász Miklós­nak nemcsak az a feladata, hogy a panclpolgárok kedvére tegyen, tőle kérik számon a szép társasházakkal dfszftctt Felsóváros kicsinyke utcáinak lakói is, miért nincs aszfalt az útjukon, vagy ha ilyen fontos burkolat mégis találtatik, mi­kor tűnnek cl arról a kátyúk? Netán az, is előfordulhat, hogy efféle gondok-bajok nem is jellemzik a szegedi 3-as, több mint 5 ezer 500, választásra jogosult polgárnak otthont adó választói körzetei, s tulaj­donképpen két éve csak tét­lenségre ítéltetett a Fidesz szí­neiben képviselői mandátu­mot nyert városatya? - Szép vidék az, amit rám bíztak a választók, de attól még messze tart a világ, hogy dologtalanul teljen egy szege­di képviselő élete - nyugtatott meg Juhász Miklós beszélge­tésünk elején. - Megválasztá­som utáni első időszakban még azt mértem föl, miben és Lengyel út a szabad­sághoz címmel nyílt a napokban kiállítás a Bartók Béla Művelődési Központban. Az emlé­kező, immár történelmet sugárzó bemutatón ere­deti dokumentumokat, tárgyakat láthat a kö­zönség. A rendezvényt a Lengyel nagykövetség, a varsói KARTA Archí­vum, valamint a Bartók Béla Művelődési Köz­pont támogatta. Dr. Biernacki Karol, az Országos Lengyel Kisebb­ségi önkormányzat alelnö­ke, aki egyben a szegcdi ha­sonló testület elnöke, la­punknak elmondta, hogy a kiállított dokumentumok legrégibb példányai 1976­ból származnak. Akkor ala­kult meg a Munkásvédelmi Bizottság, amely segítséget nyújtott azoknak a munká­soknak. akiket eltávolítottak a munkahelyükről, mégpe­dig leginkább földalatti mozgalmi tevékenységü­kért. Hatalmas sztrájkok voltak már ekkor a nagyob iparvárosokban, mint példá­ul Ursushan. Radomban. Az emberek az áremelések el­len tiltakoztak. hol is kell megváltoztatni e körzet arculatát. A panelos te­rületen, ugyebár, új utakra, járdákra, közművekre nem volt szükség, hiszen azokat már évtizedekkel korábban kiépítették. Viszont azt nem volt nehéz észrevennem - már csak azért sem, mert hosszú ideje én is ezen a tájon lakom -, hogy a közterületek nagyon elhanyagoltak voltak, a néhol, a már őserdőt idéző parkok rejtekében, csak az alkohol­mámorban fetrengő csőlakók érzik jól magukat, mtg a ko­szos játszóterekre nem szíve­sen vitték le gyermekeiket az anyukák. Ezért aztán először is nagytakarítást kezdemé­nyeztem. Iskola a bűnközpont helyén Mára elmondhatom: a kör­zetben található mind a 13 ját­szóteret felújították, vala­mennyi homokozót kitisztítot­ták, s a zöldterületi dzsumbuj helyén már gondosan nyírt sö­vények találhatóak. A társas­házi körzet legnagyobb pénzt igénylő beruházásai még min­dig az útépítések. Tavaly a Tó utca kapott aszfaltburkolatot, az idén pedig már a Róna ut­cából tűntek el a kátyúk - so­A végeredmény ismert: a gyárakból rengetegen az ut­cára. meg a börtönökbe ke­rültek. Ezekről az esemé­nyekről szólnak az első röp­lapok. Azután - a megsár­gult papírokon - iít láthatjuk azt az időszakot is, amikor leállt a gdanski hajógyár — 1980 augusztusában. Ekkor lépett színre Lech Walesa. Megalakult a sztrájkbizott­ság, melynek Walesa lett az elnöke, megfogalmazták a 21 pontot, amelyben leírták a munkások követelményeit. A hatalom arra készült, hogy csírájában verje szét a moz­galmat, de a munkások ek­kora már okosabbak voltak: nem mentek ki az utcára, ha­nem a gyár területén marad­lak. Itl mutatják be azokat a plakátokat, amelyek a rend­kívüli állapotot hirdetik ki. továbbá az illegális szamiz­dal kiadványokat, a munkás­védelmi értesítőket, közöttük az l-es számút is. Az Am­nesty International nemzet­közi emberjogi szervezetnek rolta az eredményeket a sze­nátor. - Azt is elhatároztam meg­választásom előtt, hogy ha el­nyerem a szavazók bizalmát, faültetési akciót kezdeménye­zek. 2002 végig minimum száz új fával kellene gazdagí­tani - megítélésem szerint ­ezt a tájat, s ebből ötven már földbe is került. Mivel a Tál­tos tehetséggondozó iskola megnyitásával a bezárt óvo­dából lett egykori bűnközpont is megszűnt a Bite Pál utcá­ban, a köztéri világítás is megújult, akár már azt is mondhatnám: nemcsak szebb lett a körzetem, de sokkal nyugodtabb, még este is. Saj­nos a panelházak aljában ta­lálható italmérések szesztől felbátorodott vendégei gyak­ran tesznek azért, hogy ne le­gyenek túl csöndesek a taijá­ni, felsővárosi utcák. A köz­biztonság megerősítése érde­kében tett intézkedések - gon­dolok itt a kismotoron közle­kedő rendőrök szolgálatba ál­lítására - éppen azt szolgál­ják, hogy senki ne zavarhassa e körzet nyugalmát - mondta el Juhász Miklós. Majd a fejlesztési tervekről szólva szóba került a Szilién sugárút és Retek utca sarkára megálmodott új játszótér, ami írt levelekből is láthatunk néhányat. A külfölddel való kommunikáció is ezek révén történt. Molnár Imre, a Külügy­minisztérium lengyel refe­rense, egykori szegedi egye­temista. Erre, mint mondja, ma is nagyon büszke. Szege­di diákként, hátizsákosán in­dult Lengyelországba, hogy lássa, tapasztalja, ami ott olyan gyerekcentrum lesz, amely hét régi, ma már nem igazán kedvelt játszóteret is „nyugdíjba küldhet". Ezek he­lyén az idősebb korosztály számára rendeznek majd be pihenőparkokat, olyan köztéri bútorokkal, amelyek - ha ki­védik a vandálok támadásait, mert hogy efféle erős legé­nyek azért a 3-as körzetből sem hiányoznak - vonzóak lehetnek mindazoknak, akik a panelok árnyékában szeretik beszélgetéssel eltölteni az időt. S hogy mikorra valósul meg mindez? Amikor a szán­dékot pénz is erősíti - derült ki a képviselő szavaiból. De máris hozzáteszem: Juhász Miklós nagyon bizakodó, sze­rinte még ebben a választási ciklusban megvalósul, amit megtervezett. Garzonház a Szent István térre Juhász úr tehát lakóterületi ügyekben nagyon optimista. De vajon mennyire lehet biza­kodó a jövőt illetően a szegedi önkormányzat Családvédelmi és Szociális Bizottságának ve­zetőjeként? - faggattam a hár­mas körzet szenátorát. - Városunkban megfelelő történik. Molnár Imre szerint nem lehet megkérdőjelezni azokat tényeket és értékeket, amelyeket ez a - ma már történelmi mozgalom - en­nek a térségnek jelentett! A Szolidaritásnak köszönhetik a térség népei, hogy megta­nultak ismét reménykedni, hízni abban, hogy lehetséges ismét egy változás. Abban, hogy nem vagyunk teljes szociális ellátó rendszer működik. Példaként említhe­tem a hajléktalanok megsegí­tését szolgáló szállókat, a nép­konyhát is. Az már más kér­dés, hogy van olyan szeren­csétlen otthontalan, aki ezer­szer inkább eltűri, hogy a láb­ujjai lefagyjanak, mintsem be­csöngessen egy éjjeli mene­dékhelyre. Tavaly megnyílt Szeged anya-gyermek szálló­ja, ahova azok „menekülhet­nek", akiket több veszekedés­sel, mint szép szóval ajándé­koz meg az apa. A reptéri főépületben nemsokára átad­ják a családok átmeneti ottho­nát, mtg a Szent István téren felépül egy 35 lakásos szoci­ális garzon is. Ha ehhez hoz­záteszem, hogy e választási ciklusban sikerült módosítani az első családi fészkükre vá­gyakozó szegedi fiatalok la­kásvásárlását segítő szabályo­kon, a város költségvetéséből évi 150 millió jut ilyen célra, s ma már akár 1 millió 250 ezer forintot is kaphat otthon­teremtésre az önkormányzat­tól egy többgyermekes család, azt mondhatom: a szociális problémák megoldása terén is értünk el sikereket - zárta be­szélgetésünket Juhász Miklós. Bátyi Zoltán mértékben kiszolgáltatva an­nak a diktatúrának, amely akkor körülvett, elárasztott bennünket. A Szolidaritás mozgalma olyan emberi-er­kölcsi magatartást mutatott fel a világnak, ami akkor példaképe lehetett minden jóérzésű és -akaratú ember­nek, mondja az egykori sze­gedi diák. Ő maga végig járta a for­radalmi helyszíneket, első­sorban az egyetemi sztrájko­kat, fgy Lodzot, Varsót, Krakkót, de ott volt katowi­cei Vujek bányánál, ahol 6 lengyel bányászt öltek meg az erőszakos beavatkozás közben. Járt Gdanskban a hajógyárnál is, s mint mond­ja, nem lehet szavakkal vissza adni azokat az élmé­nyeket, melyeket az ember akkor megélt. A megnyitó után is feltolultak benne ezek az emocionális emlé­kek, melyek meghatározók voltak későbbi életére is. A kiállítás, bár anyaga nem tekint évszázadokra vissza, mégis történelem. Visszatekintés a múltra, egy nép viszontagságos megpró­báltatásaira - a szabadság­hoz vezető úton. Kisimre Ferenc DM-információ A mai napon egyeztet­nek a képviselők az ön­kormányzat és a francia befektető között, a víz- és csatornahálózat üzemel­tetésével összefüggésben - a Legfelsőbb Bíróságon és a genfi választott bíró­ság előtt folyó per ügyé­ben. A körvonalazódó peren kívüli megállapo­dásról dr. Ádám Attila, a város jogi képviseletét el­látó ügyvédi iroda egyik vezetőjét mondta el véle­ményét. A jogi képviselő elmondta, hogy az elmúlt egy évben a bírósági eljárás mellett a két fél szakértői folyamatos egyeztetést folytattak az ügy­ben. A keddi egyeztetetésen döntenek a képviselők, hogy vitára érdemesnek találják-e a kialakított megegyezés-terve­zetet, és a december 8-i közgyűlés napirendjére tűzik, vagy a bírósági ítéletet meg­várva döntenek az üzemelte­tés további kérdéseiről. Az alapvető probléma a korábbi keret-megállapodás­ban, illetve üzemeltetési szerződésben a vfzdfj megál­lapítással kapcsolatos volt. Olyan vfzdfj megállapítási módszer volt az eredeti szerződésben, amely lehetősé­get teremtett a befektetőnek, hogy például az 1999. évben egy 52 százalékos vízdíjeme­lési igényt terjesszen a közgyűlés elé. Az új megál­lapodás szerint a lakossági víz- és csatornadíjak a fo­gyasztói árindex mértékével emelkedhetnek. Hátrányos volt a város szá­mára a korábbi szerződéses rendszerben, hogy az üzemel­tető cég irányításába az ön­kormányzat - annak ellenére, hogy főtulajdonos volt - nem szólhatott bele. A befektető delegálta az ügyvezetőt, (gy az önkormányzat nem befo­lyásolhatta az operatív ügyve­zetést. A megállapodásjerve­zet szerint az által, hogy az üzemeltető társaság részvény­társasággá alakul át, megnyí­lik a lehetősége annak, hogy a részvénytársaságot vezető igazgatóságba az önkormány­zat, illetve annak képviselői helyet kapjanak. A tervezett megállapodás­ról érdemes elmondani, hogy az új üzemeltetési társaságban a tulajdonosi struktúra is meg­változik. Eddig a város 51 százalékban, a befektető pe­dig 49 százalékban volt tulaj­donos. Az új rendszer szerint a befektető tulajdoni része 26 százalékra csökkenne, a vá­rosnak maradna az 51 száza­lék, míg 23 százalékban a vá­ros által alakított Szegedi Vi­ziközmű Működtető Rt. lépne be. Ez a társaság jelenleg 100 százalékban önkormányzati •tulajdonú. A tulajdonosi szer­kezetváltással egyidejűleg eb­ben a társaságban azoknak a magyar befektetőknek az ér­dekei is megjelenhetnek, ame­lyek ajánlatát a közgyűlés ko­rábban már megfontolásra ér­demesnek találta. Az elmúlt időszakban a csatornázás mértéke indoko­latlanul alacsony volt a szerződésben vállaltakhoz ké­pest. Ennek az volt az oka, hogy a piaci értéknél jóval magasabb áron történtek a ki­vitelezési munkák. Az új szerződéses rendszerben az elvárható ütemű fejlesztésekre garancia, hogy az új építések bonyolítása a Szegedi Vizi­közmű Működtető Rt. hatás­körébe kerül. Zöld szám, ingyenesen Munkatársunktól A 06-80-820-032-es, ingyenes, zöld számon hív­hatják a szegedi polgárok az önkormányzatot, ha kérdéseik, javaslataik vannak a várost érintő ügyek­ben. A telefonos rögzítőn bárki hagyhat üzenetet egy percben, és szükség esetén az illetékesek vissza is hívják, ha meghagyja nevét és elérhetőségét. A tele­fonszám csak a 62-es körzetszámról érhető el. /jr f Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése pályázatot hirdet aljegyzői álláshely betöltésére. Pályázati feltételek: - állam- és jogtudományi doktori képesítés - jogi szakvizsga - büntetlen előélet - magyar állampolgárság - cselekvőképesség - 2 év közigazgatási szakmai gyakorlat. Az elbírálásnál előnyben részesülnek: - közigazgatási területen szerzett vezetői gyakorlat - felhasználói számítógépes ismeret (Word, Excel) - idegen nyelv (angol, német, francia) tudással rendelkezők. A pályázathoz csatolni kell: - a pályázó részletes szakmai önéletrajzát, a betöltendő munkakörrel kapcsolatos elképzeléseit - az iskolai végzettséget tanúsító oklevél-, és jogi szakvizsga bizonyítvány másolatait - 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványt. Bérezés: a köztisztviselői törvény és az egyéb juttatásokról szóló helyi rendelet alapján, meg­egyezés szerint. A pályázat benyújtásának határideje: a Belügyi Közlönyben történő megjelenéstől számított 30 nap. A pályázat elbírálásának határideje: - a pályázati határidő lejáratát követő naptól számított 30 nap. A pályázatot Szeged Megyei Jogú Város jegyzőjéhez lehet benyújtani, Szeged, Széchenyi tér* 10. sz. alá. A Szolidaritás mozgalma Lengyel út a szabadsághoz • •• Történelmi relikviák, melyek figyelmeztetnek - a bilincset hordozó nép előbb utóbb elnyeri szabadságát! (Fotó: Karnok Csaba)

Next

/
Thumbnails
Contents