Délmagyarország, 2000. december (90. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-05 / 284. szám

Nem költöznek a Munkácsy utcába Pénzre váltott gyermekotthon? Szuvenirkesergö irt st sötétjével szép fényű lámpák viaskodtak, a szorCj gos boltosok már záráshoz készülődve ácsorogtak a shopok bejáratánál. De amikor Anglia szép városában, Chesterfieldben e késő délutáni időpontban toppantam be egy sportbolt ajtaján, természetesen széles mosolyú udvariassággal köszöntött az eladó, s arra kért, válogassak csak nyugodtam. S bár egy másodperc alatt sikerült elkábulnom a világhírű angol fociklubok sportereklyéinek kínálatától, tekintetem mégis inkább a bolt feléi beborító Chesterfield-bemutatóra tévedt. Ht tétetett közszemlére az összes olyan szuvenír (legyen szó sportmezről, széldzsekiről, sálról, tréningruháról, netán öltönyre illő, kicsinyke jelvényről...), amely a város labdarúgócsapatának színeiben pompázott, s címerét viselte. Elárulom, a Chesterfield sportmeze egyetlen pennyvel sem volt olcsóbb, mint mondjuk a Manchester United minden sportrajongó által csodált öltözete. S ami még e történethez tartozik: a chesterfieldiek focistái jelenleg az angol negyedikf!) vonalban vitézkednek. Tudont, most sokan azt várják, e cikk második felében a szegedi sportkörök feddése következik, amiért képtelenek a chesterfieldihez (s a világ ki tudja még hány városában fellelhető...) hasonló holt megnyitására. De kérdem én, mennyire lenne ízléses dolog sportklubjainkon elverni a port, amikor az előbb említett, s általam bizony nagyon irigyelt szuvenírholttal maga Szeged városa sem rendelkezik. Egy-két Szeged feliratú pólóval ugyan már jómagam is találkoztam butikokban, de vajon mégis mi az akadálya annak, hogy a város címerével díszített emléktárgyaktál roskadozzon a polc Szeged valamelyik forgalmasabb helyén? Jártam már a világ sok városában, s bátran ki merem jelenteni, olyan mívesen tervezett, szép címerrel kevés település büszkélkedhet, 'mint éppen Csongrád megye székhelye. Távoli rokonnak szánt kerámia vázán, ingen, pólón, jelvényen talán rosszul mutatna? És Szeged legjellegzetesebb épületeiről vajon miért nem készülhet kicsinyke, utazóbőröndben akár messzi Amerikáig is szállítható, nem bazári giccs, hanem zsűriztetett makett? De én, bizony, még azt is el tudnám képzelni, hogy Szeged város színeivel ékesített sportruhák kerüljenek a boltokba. Tjogy mekkora biznisz egy ilyen vállalkozás, n nem tudom. Mert a chesterfieldi shopban mosolygó eladóval erről, sajnos, egy szót sem ejtettünk. De a hölgy arcát - amikor így kalauzolt a polcok között: ezek városunk sportjának díszei... - egyhamar biztos nem fogom elfelejteni. Már csak azért sem, mert szeretek büszke, boldog emberekre emlékezni. Bátyi Zoltán Nyugdíjasok közgyűlése DM-információ A szegedi nyugdíjasok egyesülete december 15-én, délelőtt 10 órakor, tartja rendes évi közgyűlését. A megyeházán (Rákóczi tér) tartandó rendezvényen idén is csomagot osztanak a tagság részére, ezért kérik a nyugdíjasokat, hogy tagsági igazolványukat feltétlenül vigyék magukkal a közgyűlésre. Ajánlások - kitüntetésekre A Délmagyarország melléklete a szegedi önkormányzat megbízásábál A kis gondozottak érdekében csak körültekintő szakmai egyeztetés után kerülhet sor elköltözésükre. (Fotó: Schmidt Andrea ja DM-információ Szeged város önkormányzata felkéri a társadalmi, gazdasági szervezetek, intézményeket, szakmai szövetségeket, kamarákat, egyházakat, érdekképviseleti szervezeteket, hogy a személyi adatokat tartalmazó és a részletesen indokolt ajánlásokat 2000. december 31-ig, juttassák el Szeged város polgármesteréhez, az alábbi kitüntetésekre vonatkozóan: 1. Díszpolgári cím, 2. Pro Urbe díj és 3. Szegedért Emlékérem. A kitüntetések átadására 2000. május 21-én, a város napján kerül sor. Bővebb felvilágosítás a polgármesteri hivatal kulturális, ifjúsági és sportirodáján kapható (telefon: 564-253) Vő ro s szerte szóbeszéd tárgyát képezi a szegedi önkormányzat egy újabb, üzleti alapokon nyugvó terve. Az ügy'azért is került az érdeklődés homlokterébe, mert a tervezett ingatlanértékesítés az Árpád Gyermekotthon lakóit is érinti. Mint ismeretes, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi törvény előírja, hogy a gyermek- és ifjúságvédelmi intézményrendszert milyen feltételekkel kell működtetni 2002 után. Szeged közgyűlése már ennek tükrében tárgyalta ez év májusában az Árpád Gyermekotthon átszervezésével kapcsolatos önkormányzati feladatokat. Ezt követően pedig megkereste a Csongrád Megyei Önkormányzatot, hogy egyeztetést kezdeményezzen feladatai egy részének átadásáról. Az 1998 szeptembere óta 130-ról 80 személyesre csökkentett gyermekotthonban ugyanis jelenleg mintegy 30, Szeged közigazgatási területén kívüli gyermeket is ellátnak. A város éppen ezért úgy gondolta, tekintettel az óriási fenntartási költségekre, hogy azok finanszírozásából vállaljon részt a megye is - tudtuk meg dr. Huber Bertalantól, Csongrád megye főjegyzőjétől - vagy saját intézményében gondoskodjon ezekről a gyermekekről. A megyei önkormányzat ez utóbbi variácót tartotta elfogadhatónak és 2001. június 30-ig - a gyámhatóság közreműködésével átkerülnek majd ezek a gyermekek a megyei ellátórendszerbe. Magas költségek Szeged önkormányzata egyébként mindezt elsősorban azzal a tagadhatatlan ténnyel indokolta, hogy a korszerűtlen, nagy Szőregi úti intézmény működtetéséhez a normatív támogatással közel azonos nagyságú összeggel kell hozzájárulnia. Emellett az épület nem is felel meg a törvényi követelményeknek, amely szerint egységenként maximum 40 férőhelyes otthonokban lehet elhelyezni az állami gondoskodásra szoruló gyermekeket és az épület állaga is elavult, hangsúlyozta kérdésünkre Majláthné Lippai Éva, a polgármesteri hivatal szociális, családvédelmi és egészségügyi irodájának vezetője. Ezért a májusi közgyűlésen döntés született arról, hogy a Szegedi Minorita Rendház tulajdonában lévő Munkácsy utcai ingatlanban helyeznének el 24 szegedi, 6-14 éves korú gondozottat. Ugyancsak ott kapna helyet a gyermekek 8 személyt befogadó átmeneti otthona is, amely a családi környezetből rövidebb időre „kiemeltek" elhelyezését biztosítaná. Nincs megállapodás Az elképzeléssel ez idáig nem is lenne gond, de ha figyelembe vesszük az elfogadott határozati javaslat egyéb részleteit, akkor a helyzet korántsem egyértelmű. Mint kiderült: a Minorita renddel mindmáig - a határidő pedig 2000. szeptember elseje volt - nem született konkrét megállapodás az épület használatba vételéről. Ráadásul az a hír járja, a Munkácsy utcai épület valójában nem is tehető igazán alkalmassá e feladat ellátására. így kérdéses, mi lett, lesz a sorsa az Árpád Gyermekotthon felújítási és átszervezési munkálataira elkülönített 10 millió forintnak, ha az önkormányzat - ez is benne van a határozatban nem kívánja fenntartani, működtetni a Szőregi úti otthont? Sőt! Az így felszabaduló ingatlant és telket értékesíteni akarja? Mindezek ellenére az Árpád Gyermekotthon alapító okiratában az intézmény székhelyeként a Minorita Rend Munkácsy utcai épülete, telephelyeként pedig a Szőregi űt 80. számú, eladásra szánt ingatlan van megjelölve. A Munkácsy utcában azonban máig nem kezdődtek meg azok a munkálatok, amelyek nélkülözhetetlenek lennének a gyermekek beköltöztetéséhez. Eltérő elképzelések A történtek okairól Tóth Alajos, a Felsővárosi Templom plébánosa, a Minorita Rend szegedi vezetője a következőket mondta: - Rendünk egyik alapfeladatának tekinti az ifjúság nevelését, ezért jó ötletnek tartottuk, hogy a tulajdonukban lévő Munkácsy utcai épületet gyermekotthonként hasznosítsuk és mi is besegítsünk a fiatalok nevelésébe. Ezt Szeged város kedvezően nyugtázta. Már tavaly tárgyaltunk az épület minimum 10 évre szóló, ingyenes használatba adásáról, szerződéstervezetet is készítettünk, amelyre azonban hosszú ideig nem érkezett válasz. Végül többek között - megtudtuk: a város más feltételekkel szeretné átvenni az ingatlant. A szeptemberi határidő miatt viszont a részletek tisztázását inkább felgyorsítani, nem leállítani kellett volna. De hónapokig nem történt Semmi. Később az is nyilvánvalóvá vált, hogy az önkormányzat nem is foglalkozott a mi átadási feltételeinkkel. így a fűtés, a világítás és a vízfogyasztás kettéválasztása helyett a költségek kétharmadát az intézmény, egyharmadát pedig a Minorita Rend fizette volna. Csakhogy mi hatan vagyunk, mfg az otthonlakók legalább negyvenen. A helyzet mégis akkor éleződött ki, amikor kiderült: a" város csupán tízmillió forintot szánna a ház felújítására, az pedig túl kevés még a szobák, a fürdók, a mellékhelyiségek rendbetételére is, nemhogy a közművek említett átalakítására. Ráadásul közterületnek tekinti azt a tulajdonunkat képező kolostorkertet, amelyet a gyermekotthon játszótérként, illetve sportolási lehetőségek biztosítására vett volna igénybe, de bekerítésének költségeit szintén nem vállalták. Bartha László polgármester még hosszabb távon sem látott biztos esélyt a kiadások fedezésére. Mivel Szeged önkormányzata lényegében nem volt hajlandó velünk egy olyan részletes, írásos megállapodást kölni, amely egyértelműen tartalmazta volna a használatba adás feltételeit, a terv gyakorlatilag meghiúsult. így az épületbe költöztetjük irodáinkat, a nagyebédlőt pedig kultúrteremként hasznosítjuk. Marad az Árpád Majláthné Lippai Éva az előzőekre reagálva kiemelte: az önkormányzatnak az épület felújítására szánt saját forrás kiegészítése érdekében benyújtott három pályázatával - melyek átfutási ideje négy hónap volt - nem sikerült állami segítséghez jutnia. A műszaki szakemberek által jelzett összeg pedig csak az épület belső, használatra átadott részének munkáit fedezte volna, extra igények nélkül. A polgármester a rend képviselőjével folytatott tárgyaláson nem vitatta, hogy a kert is a rend tulajdona, de annak bekerítését szerződésben nem kívánta vállalni. Megépítésének módjára viszont konkrét javaslat is elhangzott. A gyermekintézmény működtetését természetesen teljes egészében az önkormányzat fedezte volna. Végül - a megyével ellentétben a renddel nem sikerült megállapodni, de a város a szegedi gyermekek ellátását továbbra is vállalja. így egyelőre a Szőregi útra kéri meg a működési engedélyt is, az ingatlan értékesítésére nem kerül sor. A közgyűlés várhatóan januárban újra napirendre tűzi a kérdést, dönt az erre szánt, meglévő pénzről, hiszen e sürgető problémát mielőbb megnyugtató módon rendezni kellene. N. Rácz Judit Kultúra, integráció, pályázatok Nagy érdeklődés kísérte a Kultúra 2000 konferencia előadásait. (Fotó: Miskolczi Róbert) A Dél-magyarországi Civil Szervezetek Szövetségének szervezésében kezdődött tegnap délelőtt a Kultúra 2000 elnevezésű nemzetközi konferencia, amelynek alcímében a pályázati előkészítés is szerepel. Ebből adódóan a szervezők nemcsak a honi, hanem a külföldi kulturális szervezetek képviselőit is meghívták a Tiszapartra. így a szegediek mellett részt vettek a győri, szombathelyi, pécsi, debreceni, miskolci, pozsonyi, kassai, nagyváradi, kolozsvári, marosvásárhelyi, meggyesi, aradi, temesvári és szabadkai önkormányzati, valamint kulturális intézmények vezetői és képviselői is. A konferenciát dr. Besenyi Sándor, a Dél-Magyarországi Civil Szervezetek Szövetségének elnöke nyitotta meg. Üdvözlő beszédében emlékeztetett arra, hogy 10 évvel ezelőtt nemcsak a határok, hanem különféle eszmei irányzatok is átjárhatóbbá váltak, a szabadabb tájékoztatás, az információk áramlása tette ezt lehetővé. Megfogalmazása szerint, a magyar nemzeti integráció új reneszánsza ez a periódus, amely egy évtizede kezdődött, s ebben Szeged is jelentős szerepet vállal, hiszen komoly értelmiségi műhely alakult ki ebben a városban. Dr. Csernus Sándor, a párizsi Magyar Kulturális Intézet igazgatója, azokról a sajátosságokról beszélt, amelyek az Európai Uniót jellemzik a francia elnökség idején. Szólt arról, hogy az Európai Unióban mekkora figyelmet fordítanak a kultúra fejlődésére, a nemzeti sajátosságok megőrzése mellett, s ehhez megfelelő anyagi támogatást is adnak. Megjegyezte, a korábbi években előfordult, hogy Magyarország sokszor nem tudta felhasználni a támogatást, mert erre nem volt felkészítve a fogadó struktúra! Hazánknak tehát e téren kell előre lépnie a jövőben, a stratégiai fejlesztés irányát is ennek a követelménynek megfelelően kell megszabni. Hangsúlyozta, hogy az EU-ban a strukturális fejlesztéseken belül a civil szervezetek erősítését tervezik. A nemzetközi konferencia programjában a továbbiakban Zongor Attila, a budapesti Kulturpont Iroda igazgatója tartott előadást az európai uniós pályázati programokról és bekapcsolódásunk lehetőségeiről, a részvevők megtekintették Szeged felújított belvárosát, majd regionális kulturális körkép-beszámolót adtak a Kárpát-medencéből. A mai nap folyamán programkoordinációs egyeztetéseken vesznek részt a megjelentek, s ennek során áttekintik az önkormányzati intézményi művészeti és kulturális tevékenységet, a regionális és nemzetközi művészeti fesztiválok, a nyári egyetemek, a folklórfesztiválok, a kulturális folyóiratok stb. ügyét. K. F.