Délmagyarország, 2000. december (90. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-30 / 304. szám

6 KITEKINTŐ SZOMBAT, 2000. DEC. 30. Bordány Munkatársunktól Társaságban a legjobb szilveszterezni. Ezt tudják a bordányiak is. Ezért holnap, vasárnap este 7 órától az önkormányzat éttermébe várják a mulatni, táncolni vágyókat. A jó hangulatról és zenéről Fodor Károly és zenekara gondoskodik. Éjfélkor kisorsolják a tombolatárgyakat. A két legszerencsésebbnek jól indul a 2001-cs év, hiszen vagy egy élő malacot vagy egy értékes műszaki cikkel térhetnek haza hajnalban. Domaszék Munkatársunktól December 31-én, vasárnap szilveszteri bálra várják az érdeklődőket a domaszéki vendéglőbe. A Köztársaság téri étteremben este 7 órától vacsorával kedveskednek a vendégeknek. A különféle finomságokat - a borok mellett - az ilyenkor szokásos pezsgővel öblfthetik le. A hajnalig tartó mulatságon Vecsernyés Róbert „húzza el" a jelenlévők nótáját. Éjfélkor ropogós malacsültet szolgálnak fel, majd sor kerül a tombolasorsolásra. A szerencsés nyertesek értékes ajándékokat vihetnek haza. A fődíj pedig mi lehetne más, mint egy élő kismalac. Mörahalom Munkatársunktól Mórahalmon szilveszteri böllérbálon intenek búcsút a 2000. évnek. A bál „előestéjén", december 30-án (szombaton) készítik elő a bálon fölszolgálandó finomságokat: a napköziotthonos konyhán (Felszabadulás u. 51.) ekkor tartják a hatodik mórahalmi böllérnapot. A hagyományőrző nap reggelén, 7 órakor Nógrádi Zoltán polgármester mond köszöntőt, majd Fackelntann István főböllér ismerteti a programot. A disznóvágás 7.30-kor kezdődik, a toros reggelit 9 órakor teszik az asztalra. A böllérnapon áldozatul esett sertések földolgozása 10 órakor folytatódik. A böllérek 13 órakor költik cl az ebédet, a délutánt pedig a hurka- és kolbásztöltés, zsírsütés foglalatosságainak szentelik. A szilveszteri böllérbál délután 6 órakor veszi kezdetét a Móra Ferenc Altalános Iskola és Szakiskola aulájában (Táncsics u. 4-6.). Rúzsa Munkatársunktól A rúzsai művelődési házban is elbúcsúztatják az óévet. Aki nem akarja otthon, tévénézéssel köszönteni 2001-et, az holnap, vasárnap este 7 órakor keresse fel a kultúrházat. A vendégek hajnalig rophatják a táncot. Külön érdekesség, hogy éjfélkor a falu főterén (a Tömörkény téren) tűzijátékot nézhetnek meg az érdeklődők. A hidegre és természetesen a még jobb kedv elérése érdekében forralt borral kínálják a jelenlévőket. Zsombó Munkatársunktól A zsombói művelődési házban az immár hagyományosnak mondható szilveszteri mulatsággal búcsúztatják az évezredet. Holnap, vasárnap este 7 órától Pleskonics András (Plesi) és csapat gondoskodik a jókedvről. A talpalávalöt pedig a Royal együttes húzza. Megnagyobbodott a millióktól Domaszék új boltja A domaszéki Szólófürt Szakszövetkezet még 1982-ben építette meg a helyi boltot. A Mórahalom és Vidéke ÁFÉSZ megrendelésére készült üzlet fölött azonban eljárt az idó. Július elején hozzákezdtek a bővítéshez és felújításhoz. A kétszeresére megnövelt alapterületű ábécé egy hónapja áll a domszékiek és a környező tanyákon lakók szolgálatába. Tizennyolc évvel ezelőtt „csak" 3,3 millióba került a domaszéki bolt felhúzása. Ebben az összegben minden benne volt tokkal vonóval. A 200 négyzetméteres főépülettől kezdve a térburkolatig és a kerítésig minden. - Ez a költség a mai árakat és az inflációt nézve csak apró töredéke lehetne a mostani kiadásoknak - mondta mosolyogva Balogi Sándor, a Mórahalom és Vidéke ÁFÉSZ elnöke. A négy hónapig tartó építés 34,5 millió forintba került, ehhez jött még a meglévő berendezések kiegészítésére szánt összeg, vagyis 12 millió. Beépítettek három hűtőkamrát, automata ajtókat, a bolt előtt elkészült a parkoló. Hátra, a raktárakhoz pedig a kohósalakos műszaki út vezet, hogy kora reggel a friss kenyeret és felvágottakat szállító teherautók ne akadjanak el a sárban. Az üzlethelyiségen belül kicserélték az elavult, öreg eszközöket, tárgyakat. A parizert új mérlegen mérik a hölgyek, a pénztáros modern gépbe üti be az árakat, a vevők pedig új bevásárlókocsikba rakhatják be a mosóport és a sört. Az ABC bővítésére, korszerűsítésére pályázatot írt ki az áfész. Csak azt bízták meg, aki vállalni tudta a tervezéstől a kulcsátadásig tartó valamennyi munkát, illetve az is kitétel volt, hogy egyetlen napra sem zárhatott be a bolt. Egy szegedi káefté nyerte el a pályázatot. Két ütemben folyt a munka. Elsőként elkészültek a raktárak és a kiszolgáló helyiségek, majd ide átköltöztették az egész boltot. Erre azért volt szükség, hogy az átalakítás alatt is folyamatos legyen a kiszolgálás. Ezután jöhetett csak a főépület. Az egész bolt alapterülete 258 négyzetméterről 516-ra bővült. Ebből az eladótér 243 négyzetméternyit „visz el". A december eleji átadás után a domaszékiek már modern környezetben vásárolhatnak. Rúzsa Lászlóné már tíz éve dolgozik az üzletben. A vezetőhelyettes szerint mind az üzlethelyiség, mind a raktárak megfelelnek a szigorú követelményeknek. Eladónak, vásárlónak egyaránt kényelmes. A domaszéki bolt tizenkét dolgozója között csak egyetlen férfiú van. Magyari Attila, a fiatal hentes nagyon jól érzi magát a hölgykoszorúban. Egy hete végre továbbalhat a fiatalember. Eddig ugyanis Szegedre járt munkába, tgy kénytelen volt hajnalban kelni. Most azonban helyben várják a tőkehúsok. Kormos Tamás Mit hozott a 2000. év? Bábincu József, bordányi pultos: - Még nem „szedtem össze" 2000-ret, majd jövő év elején csinálok egy összegzést. Hisz a mondás is úgy tartja: nyugtával dicsérd a napot! A családi része az évnek jól alakult. Feleségemmel és a három gyerekkel minden rendben van. Anyagilag azonban nem volt a „topon" az idei év. A szegedi kábelgyárban dolgoztam, amit bezártak, (gy munkanélküli lettem. Szeretek az emberekkel foglalkozni, így kapóra jött pultosság. Ez csak olyan „beugrós" elfoglaltság, komolyabb pénzforrás után kell néznem. Hogy mit tervezek jövőre? Hát, én csak rövid távban szoktam gondolkodni, aztán majd lesz valahogy! Gábor Klára, zákányszéki mezei munkás: - Még 1999ben jöttem át Erdélyből, pontosabban Marosvásárhelyről. Jelenleg Zákányszéken lakom albérletben. Nekem 2000-ben jó is volt, meg nem is. Az jó, hogy át tudtam jönni és kaptam munkát. Igaz, hogy eleinte nehezen alakult, aztán belejöttem. Az viszont rossz volt, hogy karácsonykor nem sikerült haza jutnom. Pedig szüleim és a négy testvérem nagyon várt ám! Amúgy ez az év is nagyjából olyan, mint a többi. Fiatal vagyok még, nem nagyon gondolkodom előre. Mivel a mezőgazdaságban ilyenkor nem nagyon van munka, elvagyok. Majd, mikor januárban beindul a hűtőházi répaszezon, akkor lesz mit tenni! Dobó József, mórahalmi nyugdíjas fütő-karbantartó: - Májusban mentem nyugdíjba. A munkahelyemre nem volt panasz, az évek során igen jó kollektíva gyűlt össze. Most, hogy nem kell naponta dolgozni járni, van időm a kis földünkre is. Sajnos 2000 nem kedvezett a mezőgazdaságnak. Amit a vizesség nem vitt el, azt „sikeresen" tönkre tette az aszály. A kicsike gabona, amit vetettem, szinte semmit sem hozott. A magyar mezőgazdaság amúgy is haldoklik, támogatni kellene. Bízom benne, hogy ott „fönt" gondolnak erre, mert ezen a vidéken az emberek nagy része ebből él. És ha ez nincs, akkor nem tudom mi lesz! Papp Szilveszterné, nyugdíjas: — Igen rossz év volt nekünk 2000. A tíz szép hízónk mind elhullott. Az állatorvos azt mondta, hogy pocokmérget ettek, azért pusztultak el. A három holdnyi föld pedig alig adott három zsáknál több kukoricát. Későn tudtuk elvetni, tgy elvitte a szárazság. Ráadásként le is betegedtem, szinte naponta járok be kezelésre Szegedre. A férjem a téesztől ment előnyugdíjba, amit kap, az édeskevés. Nem tudom, mikor lesz „rendes" nyugdíjas, pedjg már bent van a korban. Át kell vészelni ezt az időszakot. A tengerit „megette" az aszály, a malacok megdöglöttek, de jövőre is megpróbáljuk. Mert csak kell élni valamiből! Kedves Környékbéliek! Ifikor e sorokat írom (épp a minap) 1V1 már több jel mutat arra, hogy elköszönőhen tőlünk az évezred. Tudatja ezt velünk a média - amely fogalomba már minden hírt adó szerkentyű belefoglaltatik manapság - és ejtünk róla néhány mondatot a szűk családi körben is. Az elköszönő évezred kicsit megfoghatatlan jelentéssel bír. Föl sem fogható igazán! Hol vannak már a hont foglaló őseink, a népét kordába fogó - s ezzel az államunkat alakító - igazságos királyaink? Mint tudjuk: mai államírányíló csapat ténykedéséig annyi, de annyi minden történt, hogy balga lenne bárki is, aki ezeknek a sorravételével töltené az évezred hátralévő napjait. Előtte a szilveszteri „nagy durranás"-nak, az évezredfordító pezsgőzésnek, mégis engedjék meg a kedves környékbéliek, hogy képzeletben végigfussunk miről is szóltak hetenként, (nyaranta kéthetenként) a Kitekintőben ajánlott írások? Mivel nem tegnap volt az első, amelyben a kisteleki kábelosok „kivágták a rezet", „Csengele vagyona" a törvény fölszólítására nehezen osztódott törvényesen, és a pusztaszeri gazdák tüntetni utaztak Kiskőrösre, igyekszem csupán légvonalakban vázolni közös oldalunk történéseit. (Könnyű a dolgom, visszalapozom az összefűzött újságokat, kinyitom a számítógép ide illő kis ládikáját és megnézem, hogy mi, mikor és kivel történt). Megelőlegezett engedelmükkel csupán pár olyan tárnát említenénk, amely vezérvonala volt a mi újságbéli kapcsolatunknak. Emlékeznek a földosztás bonyodalmaira? Nem biztos, hogy igazat kell adniuk e sorok írójának, aki többször kürtölte - a mások és a maga példáján is -, hogy az egész kárpótlás-részarányozás el lett baltázva. És nem a tisztelt környékbéliek hibájából... Inkább: törvényformáló hatalmasaink hozzá nem értéséből! Ma már kijelenthetjük, a közös gazdaságok ilyetén földarabolása elhamarkodott volt. Oldalunk, amely az így keletkezeti állapotok bemutatására törekedett, a minap a domaszéki példán olvastatta a kényszerű átállás folyamatát. (Az életrevaló szőlészetből - vödörgyár lett! A példa csak egy a sok százból) Tja minden marad a jövő évezred kezdetére úgy, mint MM- eddig, mert miért is változna, akkor folytatni szeretnénk sorozatunkat, pontosabban bemutatni kedves mindnyájuknak, hogy évek teltével, valójában: miből mi is lelt környékünkön? Ezután is szeretnénk szólni, ha már eddig szólhattunk a tájunkat átszelő, később épülő autópálya elő-dolgairól. A „Nyomon vagyunk" sorozatunk a nyomvonal s annak közelében történténő eseményekről igaztalannak vélt földszerzési manőverekről, elhamarkodott tanyabontásokról, a kibundázott homokbányákról, a Köszkétől-Csengeléig tartó gazolásról például - folyamatosan hírei már több éve. Megkülönböztetett figyelem kíséri a Balástyál Csengelével összekötő Pántlika út környékét is, hiszen a két falu , főutcájának" töhhszáz otthona, kiterjedt tanyavilága kiváló alkalmat kínál a dán mintájú szövetkezés magyar megvalósulására. Szorgosai, dolgosai napról-napra adják jelét a szebbre, jobbra való törekvésnek. Olyan térsége alakulhat itt Európának, ezzel Magyarországnak, az Alföldnek, azon belül az ittélőknek, amire majd a következő ezredváltáskor is büszkék lehetnek kései utódaink. (Emiatt is a sok szapardozás, az európai normákhoz való igazodás lehetőségének kikérése, a hírcsatornákba való beágazás követelése, mert aki jelet ad magáról a világnak, ahhoz a világ is hamarébb odatalál.) Környékünkön a föld, a földdel bánás szakértelme már jóideje adott, csupán a tisztes munka elismerésével, a jobb életfeltételek megteremtésével adósak a mi hatalmasaink. (Akiket, mi választók, hatalmaztunk ügyeink képviseletére!) És ez nem kicsi dolog, ha visszatekintünk, nem egy évezredre, nem is egy századra, de még csak nem is ötven évre, hanem az elmúlt tíz esztendőre. Ugyanis, szinte fólfoghatatlan, hogy mennyit változhatott volna köröttünk a világ. Ha ezt az államot irányító csoportok is így gondolták volna... Gondoljanak csak bele! Rögtön a számra ütök: inkább ne! Maradjunk a magunk portáján, s könyveljük el esztendei örömként, hogy a Kitekintő oldal átléphette a szűken vett kisteleki határt s ezzel majdhogynem duplájára növelte a megkérdezettek táborát. Mint a kedves környékbéliek tapasztalhatták, gyakorta teszünk fii kérdést a munkáról, esőről, melegről, hidegről s nem csupán azért, hogy nem volna erről jól bejáratott véleményünk, hanem a más ember tisztelete okán. Nem számoltuk össze Gyenes Kálmán kollégámmal (ismerik: állandóan a vállán a fotóstáska), de évek alatt, ha minden hétre csak két arcot számítok is, az többször 104, már alig akad ember a környékünkön, aki ne segített volna megosztani velünk véleményét a világ dolgairól. Yfála Istennek, megnyugvással nyugtázhatjuk, így pár MM nappal az évezredzáró nagy dajdaj előtt, hogyha a jövő évezred is úgy adja ki magát, mint a mostani zárása, akkor panaszra semmiképp se lehet okunk, hiszen azt is olvashatták már többször, (az információs világhálóra is fiiljutottak az adatok), hogy a mi környékünk tanyavilága a legnagyobb errefelé. Sokan élnek tanyán, és sokak még mindig ezer szállal kötődnek a tanyához. Erre tekintettel mi mást is kívánhatnék kedves mindnyájuknak: földjeink áldatlan teremjenek, vizeink időben mozogjanak, italaink mértékkel fogyjanak s egészségünk olyan legyen, hogy még a vasszög se okozhasson gondot, ha véletlen lenyeljük. Eredményekben gazdag új évezredet kívánva köszönt minden kedves környékbélit: A domaszékiek közel egy hónapja vásárolhatnak a felújított, megnagyobbított boltjukban. (Fotó: Miskolczi Róbert)