Délmagyarország, 2000. december (90. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-27 / 301. szám

SZERDA, 2000. DEC. 27. NŐ-UNIÓ 7 A Nö-unió, a Délmagyarország Kft. melléklete, a Külügyminisztérium közvélemény-felkészítési programja keretében. Phare-támogatással jelenik meg. • A Nő-unió mellékletel szerkesztette: Ljszászi Ilona Phare Mádl Nizzáról Brüsszel (MTI) Magyarország üdvözli az Európai Tanács nizzai értekezletén elfogadott elnökségi összegzést, amellyel világos, kiszámítható, egyúttal rugalmas „útitervet" kapott EUcsatlakozásának folyamatához - jelentette ki Mádl Ferenc köztársasági elnök Brüsszelben, az European Community Studies Association (ESCA) nevű nemzetközi szervezet ötödik világkonferenciáján. A bővítési stratégia elfogadása mellett szól az is, hogy adott a folyamai felgyorsításának a lehetősége, és az Európai Tanács a differenciálás elvét is jóváhagyta. Magyarország szempontjából azonban az a tény is sikernek tekinthető - mondta -, hogy létrejött a megállapodás az unió intézményi reformjairól. Szóvá tette ugyanakkor, hogy az európai parlamenti képviselői helyek elosztására tett javaslat méltánytalan Magyarországra nézve. Nem elsősorban azért, mert szinte azonos lakosságszámú országok kaptak két hellyel többet, hanem egy elv megsértése miatt. Család vagy munkahelyi karrier? A siker ára Szabó Éva: Az elhanyagolt nőiesség, a háttérbe szorított női test megbosszulhatja magát. (Fotó: Schmidt Andrea) A csatlakozás „haszna'' DM/DV-információ Magyarország európai uniós csatlakozásának mintegy 175 milliárd forintos hozadéka lesz - hallottuk Beszteri Sárától, a Pénzügyminisztérium Vám- és Forgalmi adó főosztály vezetőjétől. A szakember úgy véli: a mintegy 100 milliárd forintot kitevő vám, általános forgalmi adó és egyéb befizetés mellett az EU mezőgazdasági és strukturális alapjaitól 275 milliárd forint körüli összeghez juthat a magyar gazdaság. Mit ér a föld? Munkatársunktól Magyarországon az észak-eufópainak egytizedét teszi ki a termőföld ára, ezért nem lehet megnyitni e piacot - véli Neil Parish, az Európai Parlament mezőgazdasági bizottságának elnöke. Ám a politikus szerint az átmeneti időszak elegendő ahhoz, hogy kiegyenlítődjön az árkülönbség. A csatlakozás után ugyanis a magyar gazdálkodók, nyugat-európai társaikhoz hasonlóan, agrártámogatást kapnak. A támogatás mértékének növekedésével párhuzamosan nő a termelés jövedelmezősége, így a föld értéke is. Az unió és Magyarország között folyó csatlakozási tárgyalásokon jövőre megnyílik az agrárium fejezet. A szakember szerint az EU közös agrárpolitikájának átvétele nem jelent majd nehézséget hazánk számára. Artemisz a nemekről Munkatársunktól Artemisz a vadászat istennője az ókori görögöknél, a debreceni Csokonai Kiadónál pedig összefoglaló neve egy könyvsorozatnak, melynek célja, hogy a magyar közgondolkodásban is elterjedjen a társadalmi nemi szerepek kritikai vizsgálata. A kiadó vallja: a sorozat meg kívánja őrizni a megközelítések elméleti és módszertani sokszínűségét, olyan könyveknek ad helyet - legyenek bár tudományos vagy szépirodalmi müvek, magyar nyelven írott könyvek, vagy a klasszikusok fordításai -, amelyek vizsgálják kulturális beidegződéseinket és alternatívát is kínálnak velük szemben. A kiadó gondozásában jelent meg például Virgionia Woolf: Egy jó házból való angol úrilány című önéletrajzi írása ugyanúgy, mint Elisabetth Badinter A szerető anya című kötete. Ez utóbbi mű az anyai érzés történetét vázolja föl a 1720. században. Mert az anyai szeretet szent dolog. Az anyai viselkedés eme természetességét, ösztönjellegét történelmi perspektívában vizsgálja a filozófus Elisabeth Badinter, akinek nem kevesebb a célja, mint kimutatni, hogy az anyák gyermekeik iránti szeretete sem más, mint a többi szeretet: változó és feltételekhez kötött, vagyis nem „ösztönös". A sorozatban Naomi Wolf A szépség kultusza című Írása korunk egyik legláthatóbb jelenségét, a szépségnek a kommunikációs csatornánkon felénk áradó képeit elemzi. A fülszöveg szerint nem kevesebbet állít ez a könyv, mint hogy újfajta rabszolgaságba döntötte a nőket a szépség kultusza, ami elől nincs menekvés, mert az élet minden elképzelhető szintjét áthatja: a munkát, a kultúrát, a szexualitást; ezeken túl új vallásként működik, olyan mértékű éhezésre és önkínzásra kényszerítve a nőket, amelyek következményei beláthatatlanok. Wolf olyan társadalmi és kulturális jelenségekről ír érdekfeszítően, mint a munkahelyi szexualitás, a kórós fogyókúrázás, az anorexia és bulimia, a kozmetikai sebészet, a topmodellek és női magazinok világa. Madonna Kolbenschlag Búcsúcsók Csipke rózsikának című művének központi kérdése; miképpen lehet elhárítani az akadályokat a nők lelki-szellemi fejlődése útjából, miképpen lehet megtörni a nőket elbűvölő mítoszok varázsát. Azon mítoszokét, amelyek Csipkerózsika-létre, látszólagos életre, valójában azonban tetszhalott-létre kényszerítették a nők generációinak hosszú sorát évzizedeken át. együttélési formaként. Csak ezek a ,férfias nők" számíthatnak munkahelyi sikerre? - A versenyszférában egy nő elsősorban férfias módszerekkel - ilyen például a tudatosság, a kitartás, a harciasság, a küzdőszellem, a kockázatvállalás - építhet karriert. A közalkalmazotti szférában korlátozottabban, de kiszámíthatóbb módon és nem csakis „férfias" tulajdonságokkal haladhat előre a nő, mert ott elégséges a szaktudás, a műveltség, a kedvesség, a báj, a figyelmesség, a kollégákkal való kapcsolattartás, az empátia. Tehát a közalkalmazott nő egyszercsak életkor, ismertség alapján belecseppenhet a vezetői székbe. A sikeres vállalkozók között kevés a lány vagy asszony, mert e családi gazdaságokban a nők többnyire nem az elsó vonalban vállalnak szerepet. - Tehát nem biztos, hogy a sikeres nő:, férfi"? - Sót: a céltudatos, mert siker és célorientált lányoktól és asszonyoktól tartanak a férfiak. Talán azért, mert tudják, hogy a nők egy része már birtokolja azt a fegyvertárat, ami eredetileg a férifaké volt (racionalitás, keménység), de rendelkeznek olyan praktikákkal (a szexis megjelenés, a szépség, a báj, a könny) is, amelyek elsajátíthatatlanok egy férfi számára. Tehát a nők nem abban az értelemben férfiasodtak el, hogy elfelejtették a nőiességüket, hanem úgy, hogy komplexebbé, s ezért félelmetesebbé váltak. De hozzáteszem: ez a nők számára se vonzó modell. - Létezik nőknek szóló recept a sikerhez? - A családi minták ma már segítenek a kislányoknak abban. hogy fölkészüljenek a sikeres szereplésre, s ne csak a fakanál mellett. De az ellenazonosulás is lényeges: a munka miatt távollévő anya, aki nem ér rá a gyerekeire, lehet, hogy kislánya számára ellenpélda lesz. A média is szolgáltat mintákat: igaz, nem a híradások és a dokumentumok szintjén, hanem a játékfilmekben, melyek egy része azt a nőt állítja mintának, aki diplomatatáskájával és kiskosztümjében meghódítja a világot, mint például a Dolgozó lány című filmben. A média ideálképet mutat a sikeres nőről, akinek mindig jó a frizurája és nem szalad a harisnyája, de magányos a fogkeféje. - Mert mindennek, így a sikernek is ára van? - A karrierépítéshez idő és energia-befektetés szükséges, de másfajta áldozat is kell. A gyerek, a család és a női egészség lehet az ára a versenyszférabeli karriernek. Ez utóbbiról különösen keveset beszélünk. Az a nő, aki csakis a karrierjével törődik és életében a női szempontokat sikerül totálisan háttérbe szorítania, az egy kicsit elveszíti a testével a kapcsolatot és hosszú távon pszichoszomatikus betegségeket is kaphat. Erre nem gondol a nő, sokszor még negyvenéves korán túl sem, amikor diagnosztizálják emlőrákját, petefészek problémáját, vagy egyéb betegségét. Egy nőnek éreznie kell, mikor érkezik el az az időpont, amikor helyet kell csinálnia az életében a karrieren kívül más értékeknek is, például a gyerekvállalásnak. Persze van, aki nagyon jól össze tudja egyeztetni az egészséget, vagyis nem csupán az élete felét, a férfias tulajdonságokat előhívó balféltekét éli, hanem mindkettőt. - Tehát csakis a nőn múlik, hogy kerek-e az élete és a családja? - Nem, hanem az együttélési kultúrán, ami lehetővé teszi, hogy egy házaspár összehangolja egymással a karriert és a gyerekek vállalását. Ennek záloga a konfliktuskezelési technikák, a kommunikációs formák ismerete és alkalmazása, ami nem a férj és feleség közötti harc és verseny, hanem egyensúlykeresés. A nó számára nincs ideális életkor a munkavállalás és a siker szempontjából. Mert a lánynak gyereke születhet, a negyven éven túli aszszonyt pedig munkaerőként már „leírja" a fiatalság kultuszába zuhant világ. Ilyen körülmények között hogyan és milyen áron lehet sikeres egy nő? A kérdésekre Szabó Évával, a Szegedi Tudományegyetem Pszichológia tanszékének adjunktusával együtt kerestük a választ. - Milyen a világ a nők által előnyben részesített értékek alapján? - Az elvek és megnyilatkozás szintjén a nők a rangsorban előtérbe helyezik a családot és a humán értékeket, hátrább a karriert. - Am megjelent egy új női generáció, mely a karrier érdekében későbbre halasztja a házasságot, kevés gyereket vállal, ha pedig egyszer elvált, nem biztos, hogy újra férjhez megy, de az sem egyértelmű, hogy a házasságot preferálja A választójog után kell a választás joga A tiö szerint a világ Apró mozaikkockákból színes és eredeti kép alkotható. A képzőművészeti technika a történetírásban is alkalmazható. A számokkal és adatokkal gazdálkodó nagy elbeszéléssel szemben a kis történetek létjogosultságában hisz Lévai Katalin szociológus, aki a mikro-történetírás „nőies módszerével" ad képet a feminizmusról. A nő szerint a világ cimü kötet a konzervatív felfogást és a feminizmus közhelyeit egyaránt vitatja, miközben a két nem viszonyáról alkotott történelmi képet nyugat-európai és magyar történetekből rakja össze. - A hagyományos értékekkel szembehelyezkedő, de a nőiességüket föl nem adó nők pártján állok - jelentette ki Lévai Katalin az Eötvös József Szabadelvű Társaság szegedi rendezvényén. A szociológus szerint a nők számára fontos a választás lehetősége, ha szeretnének kitörni abból az elszigeteltségből, mely számukra csakis a magánszférát jelöli meg elismerési terepnek. A könyvében földolgozott több mint háromszáz önéletírásból ugyanis látható: a nők a magánéleti sikert tekintik életük sikerének. Mert elfogadják a nekik kiosztott, hagyományos szerepeket, mert eleve hátrányokkal indulnak a magánszférán kívüli területre. Az okok között Lévai Katalin szerint az első, hogy a különböző mikro-hatalmak (tömegkultúra, intézmények) sokkal erőteljesebb nyomást gyakorolnak a nőkre, mint a férfiakra. Az iskolarendszer eleve másképp neveli a fiúkat, mint a lányokat: az egyiket kreativitásra, bátorságra és saját véleménynyilvánításra szocializálja, mig a „másik nemet" állandó alkalmazkodásra. A tankönyveket vizsgálva Lévai Katalin arra a következtetésre jutott, hogy például az irodalom és a történelem oktatása férfiközpontú. Kimutatta, hogy a kötelező irodalom 90 százalékát férfiak írták. E könyvekből a gyerekek a férfiak által megélt világot, történelmet ismerik meg. Pedig e nagy narratívával szemben ugyanolyan létjogosultsága lenne a női élettapasztalatnak, a nők által megélt és megírt „kis történeteknek", amelyekre rábukkanunk például Nemes Nagy Ágnes, Polcz Alaine, Vezér Erzsébet írásaiban. A történelem oktatásból pedig kimarad az a szempont, mely látni engedné: hogyan jut el a történelem a konyhába, vagyis a hétköznapi életébe. Lévai Katalin szerint, ha létjogosultságot nyer a mikrotörténelem, amely egyéni sztorikon át nézi, mi történik körülöttünk, akkor sokkal személyesebb, megértőbb képet kapunk, mint a szikár ismeretek elsajátítása révén. A két világháború közötti történelem, a magyar társadalom kettős szerkezete is megismerhető például Lesznai Anna Kezdetben volt a kert című könyvéből ugyanúgy, mint Erdei Ferenc munkáiból. A kettő együtt ad teljes képet: a lokális, a kicsi, az érzelmekre és szenvedélyekre figyelő női megközelítés és a férfiasan racionális, elemző mű. Lévai Katalin szerint baj, ha csak az egyik létjogosultságát ismerik el. Mikor élesen szétválik a világ és egy társadalom a férfi princípiumot sorozatosan és következetesen magasabbra értékeli, mint a nőit, akkor ez nem csupán abban nyilvánul meg, hogy másra képezik és szocializálják az egyik és a másik nem tagjait, hanem a munkahelyi konfliktusokban is - tapasztalja a szociológus. Az elmúlt tíz évben megszűnő munkahelyekről kivonuló nők nagy száma Lévai szerint jelzi, hogy a szigorú munkarend, valamint a hagyományosan piramisszerú és bürokratikus munkaforma, amibe bele voltak kényszerítve a nők, nem felel meg elvárásaiknak. Az újfajta életminőség keresésében a nők stratégiája a család és a munka összeegyeztetésére irányul. A gazdasági élet modernizációja magával hozza, hogy a munkahelyeken a „piramisokat" a „hálózatok" váltják föl, ezzel előtérbe kerül a csapatmunka, az ebből következő kollektív döntés és a megegyezésre törekvés, ami jól igazodik a hagyományosan nőinek mondott szerepkészlethez. Nálunk is téma a családbarát munkahely, ahol lehetőség van részmunkaidős foglalkoztatásra, távmunkára, rugalmas munkaidő-beosztásra, de - Lévai Katalin szerint - ennek megvalósításához hiányzik a pénz és a politikai akarat. Fél évszázad a történelemben egy sóhajtásnyi idő, ám az utóbbi ötven évben nagyot fordult a világ a nők szempontjából. Öt-hat évtizede még nem volt szavazati joguk, még nem járhattak egyetemre a lányok és asszonyok, sőt: vitatéma lehetett a parlamentben a kérdés: ember-e a nő?! Mindez mára a múlté. De a két emberi nem még mindig nem egyenrangú tagja a társadalomnak. A közfelfogásból „mindössze" az az elem hiányzik, hogy életútjuk tervezésekor a választás joga (család siker vagy munkahelyi, közéleti karrier) ugyanúgy megilleti a nőket, mint a férfiakat. De Lévai Katalin szociológus szerint - minden okunk megvan arra, hogy higgyünk a változásban és abban, hogy mozdítható a világ. Ú. I.