Délmagyarország, 2000. december (90. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-16 / 294. szám

SZOMBAT, 2000. DEC. 16. STEFÁNIA III. Mire jó az internet? A tudás tárháza A pápuáknál a kannibalizmus okozta a bajt A szivacsos agyvelösorvadásrél Magyarországon még nem észlelték a marhák megbetegedését. (Fotó: Schmieh Andrea) Az internetet a tudás tárházaként, egyetlen hatalmas enciklopédia­ként is értelmezhetjük. Képzeljünk el egy ha­talmas lexikont, amely­nek címszavai egyre sokasodnak, illetve a címszavak után talál­ható tartalom napról napra, percről percre bővül! A leghatalmasabb nyo­mtatott enciklopédiák szer­kesztése egy bizonyos pon­ton lezárul, ezért a tudo­mány, az emberi tudás és kultúra adott pillanatbeli állapotát tükrözi egészen az új kiadás megjelenéséig. Az interneten ezzel szem­ben szakadatlanul nő az in­formáció mennyisége, en­nek az enciklopédiának a szerkesztése soha nem feje­ződik be, tehát mindig a tu­domány és kultúra legfris­sebb állapotát mutatja. írói, szerkesztői, az internetes közösség tagjai, mindenki, aki az interneten publikál, hozzáférhetővé tesz saját maga vagy mások által ké­szített anyagokat. Csak­hogy, míg a nyomtatott le­xikonok esetében szerkesz­tők és kontrollszerkesztők gondoskodnak arról, hogy hitelt érdemlő és magas színvonalú anyagok kerül­jenek a lapokra, az interne­tes tudástár gyakorlatilag kontroll nélkül bővül. Itt valószínűleg bármely té­makörben kutakodunk, óhatatlanul találunk szín­vonalas és gyenge munká­kat, hiteles szellemi termé­keket és teljességgel meg­alapozatlan agyalmányokat egyaránt. Hatalmas tudás- és in­formációmennyiség halmo­zódott-halmozódik fel tehát az interneten. Az informá­ció értékét és hitelességét ráadásul igencsak megnö­veli, hogy ebben az encik­lopédiában a hivatkozások és a lábjegyzetek aktív lin­kek formájában szerepel­hetnek. Ez annyit jelent, hogy ha mondjuk egy ta­nulmány írója a londoni Natural History Museum gyűjteményét említi, a megfelelő hivatkozás — http://www.nhm.ac.uk/ — beszúrásával a múzeum web-oldalaira irányíthatja olvasóit. A world wide wcb ráadásul azt is lehetővé te­szi, hogy ezt a hatalmas di­gitális enciklopédiát bősé­gesen illusztrálják álló és mozgó képekkel, hanggal, A minap levelet kaptunk olvasónktól, Császár János ásotthalmi termelőtől, aki ar­ra kérte lapunkat, segftse ki­nyomozni egy olyan talajja­vító anyag lelőhelyét, amely a Csongrád megyei termőte­rületek adottságait fellendíte­né. Olvasónk úgy tudja, az anyag, amely szerves trágya és műtrágya is egyben, me­szezi a talajt, emiatt keveseb­bet kell öntözni. Kiderítet­tük: ezt az anyagot - amely­nek a neve valóban Alginit ­a Balaton-felvidéken bá­nyásszák, s szerves és szer­vetlen anyagokban rendkívül gazdag. A Kárpát-mcdcncé­ben 3-5 millió évvel ezelőtti vulkáni kitörések után kiala­kult krátertavak vizében a ki­oldott mikroelemekből, ásvá­nyi sókból, az elhalt algák és állati, növényi szervezetek­ből keletkezett ez a magas humusz-, agyag- és ásványi­azaz multimédiás alkalma­zásokkal. Mivel az internetre kerü­lő anyagok írói az egész vi­lágra kiterjedő internetes közösség tagjai, ez a lexi­kon nem egyetlen nyelven íródik, jóllehet az internet uralkodó nyelve az angol, és sokan igyekeznek ezen a nyelven is hozzáférhetővé tenni anyagukat. Ennek a nyelvi akadálynak a leküz­désére születtek és szület­nek az olyan - egyelőre még csak igen korlátozot­tan felhasználható - fordí­tóprogramok, mint példá­ul a Systran (http://ww w.systransoft.com/), amely angolról spanyolra, franciá­ra, németre, olaszra és por­tugálra, illetve spanyolról, franciáról, németről, olasz­ról, portugálról és oroszról angolra fordítja az egyes website-okon talált anya­gokat. Sőt ha az AltaVista keresőprogramot használ­juk, a találatok mellett megjelenik a „translate" fe­lirat, amely lehetővé teszi, hogy egyből a felsorolt nyelvek egyikén ismerked­jünk a site tartalmával — igaz, igencsak gyenge gépi fordításban, amely azonban arra jobbára alkalmas, hogy a témát egyébként is­merők fogalmat alkossanak arról, mi is áll az eredeti­ben. Természetesen a világ­hálón azok a helyek is megtalálhatók, amelyek szűkebb értelemben véve enciklopédikus vagy lexi­konszerű ismereteket, ada­tokat kínálnak. Mi más is jöhetne első­nek szóba, mint az Encyc­lopaedia Britannica folya­matosan frissített online változata. Csakhogy egyhe­ti ingyenes kipróbálás után az EB Online (http://w ww.eb.com/) használatáért fizetni kell, mégpedig havi nyolc dollár ötven centet, illetve évi nyolcvanöt dol­lárt. Léteznek kifejezetten az internetre szerkesztett encik­lopédiák, mint az Encyclo­pedia.com (http://encyclope dia.com/) valamint speciáli­san egy-egy témakört lefedő enciklopédiák, mint a filozó­fiáról szóló The Internet Encyclopedia of Philosophy (http://www.utm.edu/rese­arch/iep/), vagy a számítógé­pes vírusokat leíró Virus Encyclopedia (http:/ /ww w. symantec.com/avcen­ter/vinfodb.html.) H. Sz. anyag tartalmú kőzet. Az Al­ginit javítja a savanyú talajo­kat, mésztartalma csökkenti a talaj pH-ját, szerkezetét, s nem utolsó sorban a vízgaz­dálkodását. Egy kilogramm Alginit ugyanis 1,3-1,7 liter vizet képes megkötni, meg­tartani és a növények számá­ra fokozatosan átadni. Ezál­tal a növények tápanyag-el­látása egyenletessé válik. Mivel környezetkímélő anyag, a biotermesztés egyik vezető készítménye. Felhasz­nálható talajjavításra, nö­vénytermesztésre, kerti föld­ként, földkeverékként, to­vábbá állattartásra, szagtala­nításra, a műtrágyagyártás­ban, valamint a gyógyászat­ban. Noha az Alginit lelőhe­lye a Balaton-felvidék, Csongrád megyében is kap­ható, nagy, valamint kis ki­szerelésekben. F. K. Nyugat-Európában, fő­leg Nagy-Britanniában hetek óta egyre nagyobb vihart kavar a kergemar­ha kór. Az emberek attól tartanak, őket is vesz­élyezteti a betegség hu­mán megfelelője, a Creutzfeldt-Jacob-kór. Valójában nem is egy be­tegségről van szó, hanem az úgynevezett prion fe­hérjék által „terjesztett" megbetegedésekről, me­lyeknek csak egyike a kergemarha kór (BSE) és a hasonló tünetekkel járó Creutzfeldt-Jacob beteg­ség. A prion-betegségek történe­te a század elején kezdődött. 1939-ben egy különös módon fertőző betegség jelent meg a birkák között, melyet súrlókór­nak neveztek. Jellegzetessége az volt, hogy hosszú lappangá­si idő után nagyon gyorsan végzett az állatokkal. Nem sokkal ezután, az 1950-es években a félig magyar szár­mazású Carleton Gajdusek professzor Új Guineában, a pá­puáknál egy olyan betegség ta­nulmányozásába kezdett, amely a súrlókórnál megismert tünetekkel járt. Tisztázta, hogy a betegség teijedésének oka a törzs rituális szokásaiban rej­lik: megették halottaik agyve­lejét, és így a kórokozó beke­rült az ő szervezetükbe is. A megbetegedések aránya a nők­nél és a gyermekeknél kiemel­kedően magas volt, mivel álta­lában nekik jutott a test e ré­sze. Érdekes, hogy a kanniba­lizmus megszűnésével a kuru is eltűnt. A hírhedtr 1985-ben, Angliában pusztító marhavész, a BSE feltételezhető oka az voll, hogy a marhák tápját bir­kák és más, elhullott állatok te­temével dúsították. Ebből a ku­tatók azt feltételezték, hogy a surlókór nem fajsepcifikus, te­hát nem kizárólag a birkák be­tegsége, hanem nagy valószí­nűséggel más fajokra is átter­jedhet. Ezt később újabb ada­tok támasztották alá. A Creutz­feldt-Jacob-kórt már az 1920­as években leírta két német tu­dós. De míg korábban ebben betegségben kevesen, és fő­ként idősebb korban haltak meg. az utóbbi években Angli­ában néhány fiatalember is megkapta a kórt. Tanulságos, A természet patikája a meghűlés, az influenza el­len is kínál ellenszereket, antibiotikus, fertőtlenítő hatású gyógynövényeket. A fitoncidokat érdemes bevetni fürdő, inhalálás, tea, étel formákban a té­len fenyegető betegségek ellen. A természetes szereket al­kalmazó orvoslás és a népi gyógyászat évezredek óta si­kerrel használja ki egyes nö­vények. gombák antibiotikus, fertőtlenítő hatását. A fitonci­doknak. a növényi antibioti­kumoknak a „csatasorba állí­tása" mellett leginkább az szól, hogy úgy pusztítják el a baktériumokat, vírusokat, hogy a szervezet normális baktériumflóráját nem befo­lyásolják, és megfelelően ada­golva nincsen kóros mellékha­tásuk sem. A fitoncid hatású füvek, növények, illóolajok többféle módon segítenek megelőzni. hogy mindannyian valamilyen módon kapcsolatba kerültek a marhákkal, vagy a munkakö­rük, vagy táplálkozási szokása­ik révén. A betegség tünetei a fokozatos szellemi leépülés, emlékezetkiesés, mozgáskoor­dinációs zavarok és testmerev­ség, majd végül a halál gyors beállta. A világ minden pontjáról érkezett információk a tudóso­kat ismereteik rendszerezésére ösztönözték. Arról van tehát szó, hogy ismerétes egy beteg­ség-együttes, amit fertőző szi­vacsos agyvelősorvadásnak nevezünk és a bárányokból a tápon keresztül jutott be a szar­vasmarhákba, onnan pedig az emberbe. Azért nevezik sziva­csosnak, mert a szövettani ké­pen az agyvelő idegsejtjeiben és azok között szivacsszerű lyukakat figyeltek meg. A Creutzfeldt-Jacob-kórral fog­lakozó orvosok, kutatók sze­rint a betegséget az úgyneve­zett prionok terjesztik. Van egy fertőző ágens, egy fehérje, melyet prionnak (protein only - csak protein) nevezünk, ami egyáltalán nem hasonlít egyet­len eddig megismert molekulá­ra, és a vírusokra sem. A fe­hérjéket a kromoszómákon ta­lálható génszakaszok kódolják. legyőzni a télen tipikus beteg­ségeket. A világszerte a sze­gények antibiotikumának ne­vezett kakukkfű, a zsálya, a kamilla, a fenyő, az eukalip­tusz illóolaja, a torma, a fok­hagyma és a vöröshagyma ki­egészítve más gyógyító és vi­tamindús növényekkel, méz­zel, kiváló háziszerek a he­veny és idült gyulladások, nát­ha, köhögés ellen. A szarvasmarhákban, a juhok­ban, sőt bennünk is van ilyen gén, ami termelteti a fehérjét. A normális állapotú protein szerkezete jobbmenetes spirál, úgynevezett alfa hélix. Ez nem okoz semmi bajt, azonban funkciója sem ismeretes. Van viszont ezen fehérjének egy másik alakja is, amely a lepo­rellóhoz hasonlító béta redő formájú. Ez a második konfor­máció nagyon ellenálló és ké­pes a spirális formál arra kény­szerfteni, hogy spontán béta re­dővé alakuljon át. Ha ez a fe­hérje bekerül a szervezetbe, megzavarja a gén működését, és az nem alfa hélix, hanem bé­ta redő konformációja proteine­ket fog szintetizálni. Ezek a fe­hérjék ráadásul „összefognak", nagy komplexeket képeznek, így nagyon nehéz őket elpusztí­tani. A hőkezelésnek is ellenáll­nak, vagyis a hús sütése, főzése nem pusztítja el őket. Az fenti ismeretek alapján a tudósok arra gondoltak, hogy megpróbálják kikapcsolni azt a gént, amely ezt a bizonyos fe­hérjét terceli. Ez állatokban le­hetségesnek (űnik, hiszen ilyen manipulált egereket sikerült már előállítani. Ugyanakkor, mivel nem lehet tudni, hogy mi ennek a génnek a szerepe, a A kezdődő meghűlés ellen­szere lehet a borókabogyós lábfürdő, a fenyő- vagy eu­kaliptuszolajos 37-39 fokos, negyedórás fürdő vétele. A lábfürdőhöz elég egy marék­nyi borókabogyót összemor­zsolva a vízbe tenni. A légúti megbetegedéseknek régóta is­mert természetes gyógymódja az aromaolajokkal, gógynö­vényfőzetekkcl történő inhalá­génterápiás eljárások az em­berben veszélyesek lehetnek. Génmanipulált juhnyájak és gulyák azonban létrehozhatók, és így a betegségei is vissza le­hetne szorítani. Összefoglalva azt mondhatjuk el, hogy a szarvasmarhákat fertőző prion okozza a BSE-t, közismert ne­vén a kergemarha kórt. Emel­lett létezik a Creutzfeldt-Jacob betegség, melynek kialakulásá­ért ugyancsak prionok felelő­sek. A tudósok azonban még nem tudják, hogy a két beteg­ség között van-e átmenet, tehát a marha-prionok fertőzik e meg az embereket. Számunkra azonban sokkal fontosabb, hogyan kaphatjuk meg a betegséget, illetve ho­gyan védekezhetünk ellene. Az 1970-es években figyeltek föl olyan Creutzfeldt-Jacob meg­betegedésekre, melyek marha­ffzaruhártya emberbe történő átültetése után jelentkeztek. Később olyanok körében is előfordult a betegség, akiket növekedési hormonnal kezel­tek. Ez a hormon az agyban termelődik, ami azért érdekes, mert itt vannak jelen legna­gyobb mennyiségben a prio­nok. Közülük négyen emberi hormonokat kaptak. Az egyik módja a betegség terjedésének lás. A 40-50 fokos gőz bel­élegzése oldja, kiüríti a légu­takban, az arc- és homlokü­regben lerakódott váladékot. A forró vízbe leginkább ka­millát, kakukkfüvet, eukalip­tuszt, citrom és fenyőfélék il­lóolaját (2-3 cseppet) ajánla­tos tenni. Mandulagyulladás esetén javallják a kámfort, a levendulát és a zsályát is. Inf­luenza ellen alkalmazható még a borsihenta és a rozma­ring is. A kínzó köhögések, garat­gyulladások hatásos ellensze­re a teázás. A közismert a hársfa- és bodzavirág tea mel­leit alkalmazandó a magyar nép által „tönjénfű"-ként, „balzsamfű"-ként emlegetett kakukkfű is. A mézzel ízesí­tett zsályateával történő napi többszöri gargalizálás régi, beváll módszer. A fitonciás hatás elérése ér­dekében érdemes a betegek szobájában illóolajokat páro­logtatni. Szabó Magdolna tehát a fertőzés. Felfigyeltek a tudósok olyan megbetegedé­sekre is, amikor egy családon belül öröklődött a kór. Ez ért­hető, hiszen kromoszóma-mu­táció bármikor bekövetkezhet, és elképzelhető, hogy éppen az a gén sérül, amely a betegséget terjesztő fehérjét kódolja. Az ilyen megbetegedések azonban szórványosak. Fontos megemlíteni azt is, hogy a prionok átterjedése az egyik fajról a másikra bizo­nyított ugyan, azonban ez nem jelenti azt, hogy az ilyen ván­dorlás minden faj között bekö­vetkezhet. A legújabb kutatá­sok szerint az emberi prionok szerkezete nagymértékben el­tér a marhákétól és a juhoké­tól, így annak a valószínűsége, hogy étellel vagy bármely más úton a betegség átteijedjcn az emberre, nagyon csekély. Ma­gyarországon eddig még nem ismeretes a marhák BSE meg­betegedése. Ennek ellenére nem árt az óvatosság. Az Eu­rópai Unió 1997. április 1-től vezetett be olyan szigorításo­kat, melyek a beteg és elpusz­tult állatok elégetésére vonat­koztak, és megtiltják az agyve­lő tápanyagkent való felhasz­nálását is. Tiboldi Ákos ígéretes génterápia Munkatársunktól Kanadai kutatók olyan genetikailag módosított ege­reket állítottak elő, amelyek saját bélsejtjeikben, szabá­lyozott módon termelik az inzulint. Ez olyan hormon, amely csökkenti a vércukor­szintet, s alapvető szerepet tölt be annak szabályozásá­ban. Az inzulint természetes körülmények között csak a hasnyálmirigy speciális sejt­jei képesek előállítani. A sej­tek pusztulása, illetve nem megfelelő működése nyo­mán kialakuló cukorbeteg­ség fájdalmas velejárója a hormon rendszeres, injekci­ókkal való pótlása. Számos kutatás folyik olyan kezelési eljárás kifejlesztésére, ame­lyekkel ez elkerülhető lenne, s a beteg szervezet saját ma­ga állítaná elő a hormont. A legújabb eredményt hozó, egyelőre még állatkísérleti fázisban lévő módszer na­gyon ígéretesnek tűnik, s a kutatók véleménye szerint ember esetében is alkalmaz­ható lesz. Új talajjavító A természet patikája Növényi antibiotikumok Megfázás ellen napi három csésze kakukkfűtea. (DM/DV-fotó)

Next

/
Thumbnails
Contents