Délmagyarország, 2000. december (90. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-16 / 294. szám

IV. STEFÁNIA SZOMBAT, 2000. DEC. 16. A formáknak és az ötleteknek csak a fantázia szabhat határt. (Fotó: Schmidt Andrea) Keverjünk másfél deci mézbe két deci cukrot, te­gyünk bele egy csapott evő­kanál gyömbért, ízlés sze­rint fahéjat és pici őrölt szegfűszeget. Adjunk hozzá tizenhét deka margarint vagy vajat, másfél deci tej­színt. Gyúrjuk össze hetve­nöt deka rétesliszttel, és te­Recept gyünk bele egy evőkanálnyi sütőport. A tészta készítésé­nél ügyeljünk arra, hogy a tésztát addig gyúrjuk, amíg elválik az edény falától. Ez­után a tésztát legalább egy órát pihentetni kell, utána erősen lisztezett deszkán nyújthatjuk. Az elkészített alapanyagból egyéni fantá­zia és ötlet alapján megfor­mázható a kívánt alakzat. Mindezt díszíthetjük ízlés szerint: habbal, tökmaggal, napraforgóval, szezámmag­gal, szegfűszeggel, őrölt dió­val, mogyoróval és barack­maggal. szemben a többiekkel, akik a vallási előírás szerint va­sárnap pihenőnapot tartot­tak. A korai alkotók a szépség és tetszetősség jegyében al­kalmazták német és osztrák minta alapján az úgyneve­zett „eizolt" technikát, melyre élénk színvilág és túldíszítettség volt a jellem­ző. Ennek egyik legszebb példája a vásárokban és bú­csúkban ma is gyakran elő­forduló piros szív-alakzat, melynek a közepére tükröt illeszteltek. Ez a forma azonban mára megkopott, harsány ízlésvilága miatt soj kan giccsesnek találják. En­nek alternatívájaként hono­sították meg az utóbbi évti­zedben az úgynevezett új stílusú mézeskalács készíté­sét, ami az előzővel ellentét­ben ehető tésztából készült, és jóval visszafogottabb és bensőségesebb a díszítése. A legenda szerint Mikszáth Kálmán mondta egy alka­lommal. hogy a mézeskalá­csos olyan, mint egy poéta. Az új stílusú mézeskalácsos „költő-mesterek" kiteljesí­tették, és játékos formában szinte tökélyre fejlesztették a mézescsodák alakítgatását: a mívesség, a tradíció és az egyéni ötletek leleménye egyaránt jellemzi a mai kor igényeihez illeszkedő méz­bábokat. Alkotójuk kedve Agyhártyagyulladás: • Tünetek és védekezés A fertőzés bevezető tünetei a betegségre nem jellegzete­sek. Láz, fejfájás étvágytalan­ság, nyugtalanság még nem feltétlenül jelzik a súlyos be­tegség kialakulását. Aggasztó jel lehet az apró tűszúrásnyi, vagy nagyobb bevérzések megjelenése. E bevérzésekre jellemző, hogy ujjal (üveglap­pal, pohárral) elnyomva sem halványodnak el. A gyorsan kialakuló idegrendszeri tüne­tek már jellegzetesek; az igen erős, kínzó fejfájás, az erős szédülés, a fénykerülés, há­nyás, tudatzavar, görcsroham, már a kifejlődött agyhártya­gyulladásra utalnak. Hasonló­képpen erre utalhat a csecse­mők megváltozott viselkedé­se, magas hangú sírása, rend­ellenes nyugtalansága, ét­vágytalansága. Az agyhártyagyulladás igen súlyos betegség, kifejlő­dött tünetek esetén a megfe­lelő antibiotikus és tüneti ke­zelés ellenére 15-20 százalé­kos a halálozás. A gyógyult esetekben hasonló gyakori­sággal maradványtünetek, példádul maradandó látás­halláskárosodás keserítik meg a beteg további életét. A védekezés részben megegyezik az „influenza­szezon" józan intézkedései­vel. Kerüljük a zsúfolt helye­ket, gyakran szellőztessünk. A banális vírus fertőzésekből is érdemes teljesen felgyó­gyulni, a félig gyógyult gyer­mek a közösségben fokozot­tan veszélyeztetett. A célzott védekezés eszköze a közel 100 százalékos védettséget biztosító védőoltás, mely már két hónapos kortól fel­vehető. Dr. Rudas Magdolna gyermekorvos Segít a méz Munkatársunktól Benne vagyunk a náthás időszakban. Természetes segí­tőink közül egyik a méz. Im­munrendszer-erősítő, baktéri­umölő hatása, könnyű felszí­vódása arra biztat, hogy fo­gyasszunk belőle minél töb­bet. A méz közvetlenül a vér­be szívódik fel, ahol elhaszná­lódik, vagy glikogén formájá­ban elraktározódik az izom­zatban. Szinte nélkülözhetet­len a gyenge szervezetűeknek, betegeknek, lábadozóknak, mivel javítja a szív működé­sét, serkenti az emésztést, vér­tisztító hatásánál fogva rend­szeres fogyasztása fiatalítja, felfrissíti az egész szervezetet. Vitaminokat és ásványi anya­gokat is tartalmaz: A, Bl, B2, B, C-vitaminokat, káliumot, foszfort, rezet, nátriumot, va­sat, ként. Aki nem szereti tö­ményen fogyasztani, az éde­sítse mézzel a teáját, esetleg csináljon mézes limonádét. Sminkiskola Al apozás Az alapozó a bőr apró hibái­nak elfedésére, az arc formájá­nak tökéletesítésére szolgál. Fontos a jó alapozás, ez a smink alapja. Az alapozó színe egyezzen az arcbőr színével, vagy egy pi­cit legyen világosabb! Kis mennyiségben vigyük fel, ha szükséges tehetünk még a prob­lémás részekre. Soha ne kenjük vastagon az alapozót, mert megtörhet az arcon, maszksze­rűvé teheti azt. Szivaccsal dol­gozzunk, egyenletesebben el tudjuk kenni az alapozót, mint ujjunkkal. A szem körüli kari­kákra használjunk egy árnyalat­tal világosabb speciális fedőkré­met. Ne felejtsük el a púderezést! A porpúder fixálja, maltítja, tar­tóssá teszi az alapot. Nagymére­tű púderecsettel vigyük fel az alapozott felületre! Színe egyez­zen az alapozó színével, semmi­képpen ne legyen sötétebb! Ha a nap folyamán átfénylik a bő­rünk, átpúderezhetjük. A tökéletes alapozás után a bőrünk teljesen homogén. Min­denütt azonos színű, sehol nem fénylik, bársonyos hatású. Az így előkészített arc tökéletes alap a jó sminkhez. Ezután pedig jöhetnek a szí­nek a szemre, a szájra! A követ­kező alkalommal a szem és a szemöldök sminkelése lesz a té­ma. Tandi Orsolya kozmetikus, oki. sminkes Szem-szájnak ingere. Karácsonyi mézesbáb „álmok'7 Meg kell tanulni nemet mondani Hogyan kezeljük a stresszt? Vegyszerek és mosószerek Az utóbbi évtizedekben a háztartásokban sok új típusú, rendkívül hatékony mosó- és tisztítószer jelent meg. A mo­sás hatékonyságát elősegítő különböző vegyi anyagok a szennyvizekkel nagy menny­iségben az élővizekbe kerülve károsan befolyásolják a vizek élővilágát, elősegítik az algá­sodást. a békalencse (Tisza) és hínár (Balaton) fölszaporodá­sát. E jelenségeket elsősorban a vízlágyító hatású foszforve­gyületek okozzák. Környeze­tünk megóvása érdekében a vegyszerek, mosószerek kivá­lasztásánál részesítsük előny­ben a környezetbarát megjelö­léssel ellátott (csökkentett foszfor tartalmú) termékeket, mert ezek valamilyen szem­pontból mérsékeltebb kockáza­tot jelentenek környezetre. Győződjünk meg a jelölés va­lóiságáról, mert a gyártók gyakran visszaélnek a vásárló környezet iránti elkötelezettsé­gével. Altalános szabály, hogy csak indokolt esetben és csak a szükséges, a gyártó által meg­határozott mennyiséget hasz­náljuk. A mosás hatékonysága csak egy bizonyos mennyiség alatt arányos az adagolt mosó­szer mennyiségével. Kerüljük a felesleges vegyszer használa­tot, mert az minden esetben környezetszennyező. Sz. F. Klasszikusan mézes­kalácsnak, mézesbáb­nak, pogácsának, vagy mézesbabának is szok­ták nevezni. Ünnepek alkalmával népszerű édesség és egyben ked­ves ajándék. Általa még ünnepibbé válik a kará­csony, ha a fenyő és a mézeskalács szegfüsze­ges, fahéjas és citrom­héjas illata belengi a szoba levegőjét. A mé­zesbábok tetszetős ka­rácsonyfadíszek lehet­nek, ebéd után finom nassolni valók, egyben ajándékok, vagy aján­dékcsomagra illesztve kedves figyelmességek. A mézeskalács története a mélységes múltba nyúlik vissza. Már az ókori görö­gök is hódoltak vele istene­iknek, a római lucullusi la­komákon pedig finom cse­megének számított. Magyar­országon - ókori római lele­tek alapján - őshonos gyó­gyító ínyencségeket készí­tettek belőle. A középkor­ban a kolostorok szerzetesei sütötték és formázták a mé­zeskalácsot, majd osztották szét maguk, és a szegények között. A tradicionális du­nántúli, alföldi, és erdélyi mézeskalácsos mesterembe­rek a XVIII. században cé­hekbe tömörültek. Volt idő, amikor a „mézeskalácsos­ság" igen jól jövedelmező kézműves mesterségnek számított, hiszen a XIX. században például komoly hagyománnyal rendelkező kultúrája volt a vásárokban és ünnepeken árusított por­tékáknak. ..Ne nézz babám pogánynak, a bábosnak nincs vasárnap" mondja a korabeli mondóka, mivel a mézesbábosok hétvégi vásá­rok alkalmával árultak. szerint, vagy a téli ünnepek­hez való igazodás szellemé­ben hópihe mintával díszí­tett csillagformák, angyal­kák, szalagos csengők, pi­rosra festett szaloncukorkák, mikulás, esetleg a tradicio­nális pólyásbaba, vagy lo­vashuszár díszítheti a fenyő ágait, vagy teheti még ben­sőségesebbé az ünnepi szo­ba hangulatát. A forma és ötlet megvalósításának csak a fantázia szabhat határt. így nagy divatja van a nemcsak síkformában elkészített mű­remekeknek is. Reneszán­szát éli az illatos mézes-bet­lehemes, a mesébe illő házi­kók és templomok, valamint a házzal, csűrrel, istállókkal és állatokkal „beépített" pa­rasztház udvarbelsők. Aki ilyen magas szinten tudja művelni ezt a kézművessé­get, az hétpecsétes titokként őrzi receptjét, dr. Mező Ta­másné, a „Napsugaras" Dél­Tisza menti Népművészeti és Kulturális Egyesület el­nöke hat éve foglalkozik mézesbáb készítéssel. A két évvel ezelőtti országos mé­zeskalács készítők fórumán több tapasztalt mestertől el­kérte a sütemény tészta- re­ceptjét. Otthon azonban bár­melyiket próbálta is elkészí­teni, valami miatt nem sike­rült. Valószínűleg a recept gazdája egy fontos elemet „kifelejtett" belőle. A kitartó szegedi mézeskalácsos egy egész nyarat szentelt annak, hogy kikísérletezze saját re­ceptjét és titkos fogásait, egyéni díszítésmódját. Véle­ménye szerint a mézesbábok népszerűségének pofonegy­szerű a titka: a mindig ünne- I pinek számító exkluzív ét­kek egyszerre gyönyörköd­tetik a szemet, az orrot és cseppet sem utolsó sorban, a szájat és a gyomrot. Lévay Gizella Ha jól kezeljük, a stressz ösztönző erőként működik; arra sarkall, hogy leküzdjük az aka­dályokat. Ha viszont ki­kerül az ellenőrzésünk alól, rontja a teljesít­ményt, betegséget okoz, szélsőséges esetben korai halálhoz vezet. A cél természetesen nem lehet a stressz elkerülése. Mint Selye János professzor, a világ egyik legkiválóbb stressz-szakértője mondta: ez olyan lenne, mintha kerülni igyekeznénk a táplálkozást, a testmozgást vagy a szerelmet. Ha a stresszt nem is lehet el­kerülni, az módunkban áll, hogy ártalmas hatását mini­málisra csökkentsük. Hogyan lehet a stressz-szintet csök­kenteni? Minden az önisme­rettel kezdődik. Először is fel kell ismerni, hogy az optimálisnál erősebb stressznek vagyunk kitéve. Ennek természetesen nincs objektív mércéje, hiszen min­den ember stressztűrő képes­sége más és más. De a szerve­zetünknek vannak olyan vész­jelzései, amelyeket nem sza­bad figyelmen kívül hagyni. Túl nagy stressz alatt az em­berek ingerlékenyebbek, és csekély kellemetlenséget is túlreagálnak. Alvási szokásaik megváltoznak, többet kezde­nek inni és dohányozni, fára­dékonyabbak és nyugtalanab­Nyugalom lestben és lélekben. A stressz elleni védekezés egyik módja. (Fotó: Karnok Csaba) bak. Kevesebbet nevetnek, és úgy érzik, alkalmatlanok fel­adataik ellátására. Kételked­nek magukban, ami folyama­tosan arra készteti őket, hogy méricskéljék magukat. Ahogy nő bennük a feszültség, úgy romlik a memóriájuk, gyengül összpontosftó-képességük. Pszichoszomatikus betegsé­gek kezdik el gyötörni őket: gyakran fáj a fejük, emésztési zavaraik vannak. Ha úgy érez­zük, magunkra ismertünk ezekből a tünetekből, derítsük ki, milyen stresszkezelési technikákkal érhetjük el a leg­jobb eredményeket. Stresszreakcióink azoktól a védekezési mechanizmusoktól függnek, amelyek még gye­rekkorban alakultak ki ben­nünk. Freud kilenc pszicholó­giai védekező-mechanizmust ír le, de a lista azóta már újak­kai bővült. A legfontosabbak a következők: kerülés, tagadás, elfojtás, tükrözés, visszahúzó­dás. Az ideális megoldás az, hogy jártasságot szerzünk a stresszkezelési technikák szé­les skálájában, és mindig a megfelelőt vetjük be. A kutatók szerint három té­nyező látszik ígéretesnek a stressz egészségkárosító hatá­sainak csökkentésében: a tár­sas kapcsolatok és támogatás, a megküzdő stratégiák és a személyes kontroll. Ez utóbbi­ba tartozik a kikapcsolódás formájában történő stresszol­dás. Alapszabály, hogy tegyük az életünket rendszeresebbé, fele annyit végezzünk el a fel­adatainkból, mint amennyi a „listán" van, mondjunk több­ször nemet mások kéréseire, lehetőség szerint csökkentsük a munkahelyen töltött órák számát, együnk kisebb stresszt jelentő ételeket (összetett szénhidrátokat), ne használjunk serkentőket és nyugtatókat, tanuljunk meg feszültségoldó mentális tech­nikákat, mozogjunk, sportol­junk rendszeresen. Ezeknek a módszereknek a jótékony ha­tása már tudományosan is bi­zonyított. Különösen nagy szerepe van a stressz elleni küzdelemben a testedzésnek, a fizikai erőfeszítésnek. En­nek több oka is van. Csillapít­ja, oldja az aggódás, ideges­ség és a szorongás érzését, a lereagálás társadalmilag elfo­gadható formáját nyújtja, ja­vítja az állóképességet, ellen­súlyozza a stressz biokémiai következményeit. Eltereli a fi­gyelmünket a gondokról, vál­tozatosságot visz az életünk­be, kiszabadít a napi rutinból, módot ad az önkifejezésre, a fejlődésre. Hasonlóan jó ha­tást gyakorol a stresszes em­berre a természetjárás. Segít, hogy helyes arányban lássuk a dolgokat és életünk esemé­nyeit. Az időtlenség, a folyto­nosság érzetét kelti bennünk, csendes emlékezésre serkent. Az egység és az összhang har­móniáját teremti meg a lélek­ben. Keczer Gabriella

Next

/
Thumbnails
Contents