Délmagyarország, 2000. december (90. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-14 / 292. szám

4 KAPCSOLATOK CSÜTÖRTÖK, 2000. DEC. 14. Kevés a hely a fiatal kutatók számára Versenyfutás az idővel A fiatal kutatók erös csábí­tást érez­nek arra, hogy nyu­gaton foly­tassák tu­dományos pályájukat ­állítják szegedi fizikusok, akik szerint külföldön több pénzt és nyugodtabb munkakörülményeket biz­tosítanak. Ennek ellenére sokan itthon próbálnak boldogulni, ám a Bokros­csomag óta létszámstopra kényszerített felsőoktatási intézményekben nehezen tudnak megkapaszkodni. Ezért többen más munka mellett végeznek tudomá­nyos kutatást, ami csök­kenti ez utóbbi hatékony­ságát. Számos fórumon elhangzott már, hogy kevés azoknak a fia­tal egyetemi kutatóknak a szá­ma, akik idővel átvehetik a sta­fétabotot a kiöregedő tudós nemzedéktől. Ennek egyik oka, hogy az alulfinanszírozott, és emiatt az oktatói-kutatói lét­szám számottevő bővítésére képtelen felsőoktatási intézmé­nyekben kevés a betölthető munkahely. Az utánpótlás gondjának másik oka, hogy a fiatal kutatók egy része a bizto­sabb megélhetést és színvonala­sabb munkafeltételeket nyújtó külföldi intézetekben, egyete­meken igyekszik megvetni a lá­bát. - A csábítás ereje igen nagy - támasztja alá az előbbie­ket dr. Geretovszky Zsolt fizi­kus, aki hűsz hónapot töltött Nagy-Britanniában. A Szegedi Tudományegyetem Optikai és Kvantumelektronikai Tanszé­kének 32 éves adjunktusa kül­földön nyugodtabb körülmé­nyek között végezte munkáját, Dr. Geretovszky Zsolt (balról) és dr. Horváth Zoltán fizikusok adjunktusként dolgoznak a Szegedi Tudományegyetemen. Nehéz megkapaszkodni a tudományos pályán. (Fotó: Karnok Csaba) arról nem is beszélve, hogy az ott kapott fizetés az itthoninál kényelmesebb életet tett le­hetővé. - Ha már pénzről van szó, mindenképpen nagy kü­lönbség, hogy míg a külföldön nyert pályázati pénzből két-há­rom évre megvehető mindaz, ami egy kutatási programhoz szükséges, addig nálunk a pá­lyázatokon nyerhető összeg sokszor legfeljebb csupán a ku­tatás beindításához elegendő, s utána gondolkodhatunk, miből folytassuk - hoz példát a hazai tudományos munkát nehezítő körülményekre dr. Geretovszky Zsolt. Az állami pénzforrások mellett ma még nagyon kevés a gazdasági szférából érkező tá­mogatás, s még ritkábban for­dul elő, hogy egy-egy kutatási programot az ipar kezdemé­nyezzen. A hazai és a külföldi lehetőségek közötti különbsé­get példázza az is, hogy anyagi okok miatt itthon sokkal korlá­tozotabb a hozzáférés a kutatás­hoz elengedhetetlen szakiroda­lomhoz, mint nyugaton. A tudományos pályán elér­hető sikerekhez a pénz mellett legalább ennyire fontos az egyéni ambíció, illetve a sze­rencse. Az sem mindegy, mi­lyen tudományterületen köt ki a kezdő kutató. - Napjainkban az alkalmazott tudományok, azo­kon belül is az orvosi és ipari alkalmazások nyújtanak na­gyobb perspektívát a kutatók számára - körvonalazza a mai „slágertémákat" dr. Horváth Zoltán fizikus. A szintén az Optikai és Kvantumelektroni­kai Tanszéken dolgozó 35 éves adjunktus úgy véli, az egyetem­re jelentkező hallgatók manap­ság túlságosan is előnyben ré­szesítenek bizonyos területeket, mint például az informatika vagy a közgazdaságtan, holott korunk modern beredezéseinek létrehozása a fizika eredményei nélkül elképzelhetetlen. A tudományos pályán való előrejutás első lépcsőfoka az egyetemi alapképzésre épülő hároméves doktori programban való részvétel. Az ennek befe­jezésével megszerzett PhD-fo­kozat elengedhetetlen ahhoz, hogy valaki szakmai elismerést vívhasson ki. A PhD megfelel a korábbi kandidátusi fokozat­nak, amit azonban általában 35 és 40 éves kor között nyertek el. Ezért érzik azt a mai fiatal kutatók, hogy versenyt futnak az idővel, mivel tfz évvel ha­marabb kell akkora teljesít­mény t nyújtani és ugyanazt az eredményt elérni, mint az egy­kor „kandidáló" kollégáiknak. Ráadásul a PhD-fokozat meg­szerzéséhez nem minden eset­ben elegendő három év. - A bölcsészettudományokban a rendelkezésre álló időnél gyak­ran tovább tart a doktori érteke­zés megírásához szükséges for­rások tanulmányozása és érté­kelése - indokolja az „időelto­lódást" Köfalvi Tamás törté­nész, aki a Bölcsészettudomá­nyi Kar Történeti Intézetének könyvtárában kapott állást. A Bokros-csomag óta létszám­stopra kényszerített felsőoktatá­si intézményekben nehezen tudnak megkapaszkodni a fiatal kutatók. Ezért többen más mun­ka - például középiskolai okta­tás - mellett végeznek tudomá­nyos kutatást, ami csökkenti ez utóbbi hatékonyságát. - A hely­zet azonban nem reménytelen, hiszen több ismerősöm is meg­találta számítását a tudományos életben - mondja Kőfalvi Ta­más, valamennyire ellenpontoz­va ezzel a kutatói pályáról fes­tett képet. Hegedűs Szabolcs Kedves Olvasóink! Szerkesztőségünk a le­velek és a telefonhívá­sok mellett szívesen fo­gadja a 06-30/218-Il­ii -es számra az SMS­üzeneteket is. Észrevéte­leiket, véleményüket, közérdekű bejelentései­ket köszönjük! Igazolvány. Miért nem lehet az iskolásoknak diák bérletigazolványt készíttet­ni? Az alsó tagozatosok ha­vonta egyszer elhagyják emiatt a diákigazolványukat is. Az új sok pénzbe és utá­najárásba kerül. (30-278­0538) Bank. Sajnálják a gyulai­ak, hogy megszűnt a taka­rékszövetkezet fiókja. A he­lyi posta egyik alkalmazottja sűrűn nyers modorban be­szél az ügyfelekkel. Inkább őt kellett volna lecserélni! (30-354-5496) Fagyos álom. Felháborí­tónak tartom, hogy éjszaká­ra leveszik a fűtést és (gy az emberek álma eléggé fa­gyos. Ha már spórol a Sze­táv, legalább nappal tegye ezt! (30-204-1575) Tisztelt Keszi Sándor úr! Általában nem szoktam rea­gálni a sajtón keresztül ér­kező, személyemet érintő tá­madásokra, de az Ön, a Dél­magyarország december 11­ei számában megjelent olva­sói levele alkalmas az embe­rek félrevezetésére, megté­vesztésére. Mindenek előtt megkö­szönöm a doktori cfm ado­mányozását, azonban ez a cím nem illet meg, (gy hasz­nálatával sem kívánok élni. A baktói kiskertek ügye az 1994-es önkormányzati képviselővé választásom óta kísér. A legelső fogadóórá­mon már ebben az ügyben kerestek meg a tulajdonosok. Tudomásul kell venni a tényeket. Ennek a területnek közel száz bejelentett lakosa mellett (1970 előtt volt belte­rületi házakba) mintegy 1200 állandó lakosa van, akik „hontalanok" a saját „gazda­sági épületeikbe" hiszen a je­lenlegi jogszabályok alapján nem jelenthetik be magukat állandó lakásukra. A védőnői szolgálat száz körüli gyer­meklétszám gondozását vég­zi. Tehát jelenleg a kiskertek egyharmada feltételezhetően lakott. Nagyon sok család­nak nincs más kitörési pontja a lakáshoz jutásban, mint a valamikor hétvégi kertként vásárolt telket lakótelekké nyilváníttatva a fiatal, vagy a nyugdíjas házaspár teremti meg a lakhatás elemi feltéte­leit. Hogy ez pénzbe kerül? Mindenki tudja, többen ké­szek anyagi áldozatokat is vállalni, hisz számukra nincs más út. A szakértők által készített költségszámítások - beleért­postabontás Baktói tények ve a terület igénybevétel és közműépítéssel kapcsolatos költségeket, a többségében 700 ezer és 2 millió forint közé teszik ennek értékét. Hogy növekedik-e a telkek értéke? Ha most 500 ezer fo­rintot ér, a közművesítéssel rákölt 2 milliót, akkor már is 4-5 millióért tudja értékesíte­ni. (nem luxushelyen ennyi a közművesttett telek ára). Te­hát az eszmei növekedés leg­nagyobb befektetés esetében is duplája. Természetesen belterület­be kerülés neheze még hátra van. Önkormányzatnak és a tulajdonosoknak kell dönte­ni. Bírnak-e anyagi kötele­zettséget vállalni költségeket megosztani egymás között? Képesek lesznek-e a tulajdo­nosok közműtársulatot létre­hozni a költségek viselésére, a közműfejlesztésekre. A tervezők az eltérő igé­nyeket figyelembe véve kö­rültekintően jártak el. A főgyűjtő (út, felszíni vízelve­zetés, szennyvízcsatorna) ki­építésével az utca-telek tulaj­donosaira bízza, - ha műsza­kilag megoldható - akarnak­e beépíthető területté válni, vagy maradnak mezőgazda­sági területnek, nem veszik igénybe a közműveket. Ön aggódik, ha az utak ki­épülnek megnövekszik a for­galom. Valóban az út azért épülne, hogy közlekedjenek rajta. Átmenő forgalomnak. elkerülő útnak kevesen fog­ják igénybe venni (Petőfite­lepen áfmenő forgalom alig érezhető a Felső Tisza part és az Algyői út összekötésé­vel. Természetesen a forga­lom növekedett, a haladás gyorsabb mint a bazaltköves úton volt). Az aggodalma azért is alaptalan, mert né­hány éven belül a szükség kikényszeríti a Szegedet el­kerülő Észak-nyugati út megépítését a kiskertektől kb. egy kilométerre. Osztom aggodalmát a kérdőíves felmérés tekinteté­ben. Hiszen egy rosszul megszerkesztett kérdőív alapján hamis következteté­sek vonhatók le, mint ahogy Ön is tette. Az Ingatlan Tu; lajdonosok és Birtokosok Csongrád megyei Egyesülete kérdező biztos közreműkö­dése nélkül háttérszöveggel látta el kérdőívét. Egy pon­ton belül is lehetett választa­ni. A kiadott közéi 600 kérdőívből több mint három­száz érkezett vissza, a vála­szolók mintegy 4/5-e építési telekként kívánja hasznosíta­ni területét. A másik kér­dőívből ezer darabot postáz­tak, és ebből 1/5-e érkezett vissza. A nyilatkozók alig fe­le utasítottal el lakóövezetté nyilvánítást. (Kérdés feltevé­se is hibás, hiszen Szeged Általános Szabályozási terve lakóövezetté, belterületté nyilvánította a területet. Be­építhető viszont akkor válik, ha az előírt közművek meg­épülnek). A kiértékelések megtekinthetők a Polgármes­teri Hivatal Főépítési Irodá­ján. Hogy voltak-e korábban aláírás gyűjtések, ezt bizo­nyára a jegyzői iroda tudja Önnek dokumentálni. Ön vélt hatalom birtoklással vá­dol meg a november 8-án megtartott tulajdonosi fóru­mon. Egy képviselő nem gyakorolhat hatalmat, de Szeged város képviselőinek összessége a közgyűlésben igen. A demokrácia általában többségi elvekre épül. (A megegyezéses, konszenzusos ritka.) Ezt Ön is tapasztalhat­ta, mikor a fórumon jelentős kisebbségben maradt véle­ményével. A mintegy 170­180 résztvevőből mindössze egy tucat ember szavazott a változatlanság mellett, de ők is igényelnék, hogy mezőgazdasági területen utak, járdák épüljenek, javul­jon a közvilágítás stb. A fó­rum vége felé amikor már tá­jékoztatást kaptak a költsé­gekről, az igénybe vehető közműfejlesztési hitelből ­ismételten az építési terület­be vonás, a közművesítés mellett tett hitet a jelenlevők döntő többsége. Ön ismétel­ten a kisebbséggel szavazott. Hibát akkor követtem volna el, ha a kisebbségi véleményt maszkírozom többségivé. A döntés a közgyűlés és a baktói kiskert tulajdonosok kezében van. Gila Ferenc, Baktó, Újpetőfitelep, Petőfitelep önkormányzati képviselője í hatszög Nóvák István A Mérnöki Hivatal t redres István - „Szeged Széchenyi­V je", - első főmérnökünk haláláig szolgálta szeretett városát. Tanítvá­nyai, követői folytatták munkáját. A Nagy Árvíz után Lechner Lajos és társai az akkori városháza mérnökei­ben kiváló segítőkre találtak. Közöt­tük volt Tóth Mihály, a Mérnöki Hi­vatal későbbi vezetője. Tervezőként is egy emberöltőn keresztül alakította Szeged arculatát, 1918-ban megbecsülteii vonult nyugdíjba. Állását Ber­zenczey Domokos töltötte be, aki 1939-ig, haláláig vezette a hivatalt. Irányítása alatt kerül a „torony alá" példaké­pem: Pálfy Budinszky Endre, aki „Szeged városfejlesztésé­nek élesztője és szószólója volt". Az 1950-es években a Rá­kosi rezsim alatt megszüntették az akkor már több mint száz éve működő Mérnöki Hivatalt és nemsokára - mega­lázó körülmények között - Pálfy Budinszkyt is nyugdíjaz­ták. Azután a különböző elnevezésű osztályok égisze alatt beosztottként, több kiváló szakember töltötte be a főmérnö­ki, főépítészi funkciót, mégis rohamosan csökkent a mér­nöki munka értéke. A rendszerváltás utáni városi vezetés sem tudott igazán mit kezdeni mérnökeivel. A különböző irodák, osztályok kalodáiba zárt szakemberek megosztott hatásköre egyre szűkült, sőt a tisztogatások idején többen az utcára kerül­tek. Főépítészként először önálló szervezetbe, majd a Straté­giai Irodán belül az új kihívásoknak és a nagy elődöknek megfelelve próbáltam dolgozni. Hogy 5 éves működésem sikeres volt-e, azt majd az idő eldönti. Nagyszerű munka­társaim voltak, mindnyájukat nagyon sajnálom otthagyni. Közös terveinket ők és utódom, remélem, befejezik. A minap a városháza előtt megszólított egy ismeretlen ár. Rövid bemutatkozás után közölte: letisztította a Kárász utcán összefirkált új padokat. Radírját elővéve mondta: milyen kár, hogy azzal a várost szennyezők nyomait nem tüntetheti el. Búcsúzáskor nagyrabecsülésünkről biztosí­tottuk egymást. Optimista vagyok és reménykedem, lesz még Mérnöki Hivatal, egy megújult Palotás Város, a városhoz és polgá­raihoz is méltó, tiszta, alkotó közélet. Addig is Olvasó, segítsd városodat, mert a megújulás Tőled is függ. (A szerző Szeged főépítésze.) miről írt a DM? 75 éve Megjelent a művészeti lexikon A magyar könyvpiac­nak rendkívüli eseménye van. Olyan könyv hagyta el a sajtót, amelynek nem­csak a mi intelligens tudni és élvezni vágyó közönsé­günk, hanem az egész ma­gyar kultúra szempontjá­ból óriási jelentősége van. Művészeti lexikon a címe ennek a gyönyörű munká­nak, mely egy hatalmas kötetben felöleli a képzőművészetek egész 50 éve területét egy csapásra be­töltve azt a tátongó űrt, mely ilyen mindent átfogó könnyen áttekinthető mun­ka hiányában fájdalmasan érezhető volt művészeti kultúránkban. A művészeti lexikont harminckét hírne­ves magyar műtörténész szerkesztette, betűrendben dolgozván fel a festészet, szobrászat, építészet és az iparművészet egész hatal­mas anyagát. (1925) Látogassuk a dokumentációs könyvtárat! Népi kormányzatunk a szovjet példa nyomán elsőrendű fontosságúnak tartja az oktatás és szakkép­zés kérdését, s éppen ezért egy műszaki figyelő szolgá­latot; Dokumentációs Köz­pontot hívott létre. Ennek a szervnek a feladata, hogy a bel- és külföldön megjelent tudományos és műszaki ér­tekezéseket rendszeresen feldolgozza, témakörök sze­rint csoportosítsa és a dolgo­zók rendelkezésére bocsás­sa. A Központ tevékenysége az egész országra kiterjed, az ipari centrumokban - így városunkban is - kirendelt­ségekkel és könyvtárakkal rendelkezik. Ezek a könyv­tárak naponta a délutáni és esti órákban is nyitva tarta­nak a dolgozók előtt. (1950) 25 éve Több kőolaj és földgáz A kőolaj és földgáz­program végrehajtásáért nagy erőfeszítéssel dol­goztak a szegedi szénhid­rogén-medence olajbányá­szai egész évben, s az eredmény nem maradt el. Az NKFV napi földgázter­melési terve 18-19 millió köbméter, ebből Szeged 10 milliót ad, 600 ezer köbméterrel többet a ter­vezettnél. Ezt a mennyisé­get 35 gáztermelő kútból és az olajkfsérő gázokból nyerik. Kőolajból Algyőn, Ásotthalmon és Kelebián összesen 3100-3200 ton­nát hoznak a felszínre na­ponta, szintén többet an­nál, ami a tervben szere­pel. Novemberben mint­egy 6300 tonnányi volt a többlet. (1975) r ll lesii il a Kapcsolat

Next

/
Thumbnails
Contents