Délmagyarország, 2000. december (90. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-14 / 292. szám

CSÜTÖRTÖK, 2000. DEC. 14. CSONGRÁD MEGYE 3 Magyarok, egymás között A Z elmúlt időszakban sokat forgattam a Délma­gyarország első világháború előtti példányait. A csaknem 100 éves, jócskán megsárgult papírlapok ontják, sugározzák a békét, a kiegyensúlyozottságot. Ilyentájt, de­cemberben - egészen 1914-ig - a karácsonyi készülődés­ről, a mákos gubáról, a tiszai halászok fogta halból készült halászléről és sült halról írtak nagyra becsült tollforgató elődeink. Később is csak az okozott némi szenzációt, ami­kor <1911 március 14-én) egy „sudár termetű, csinos haja­don, nadrágszoknyában sétált végig a Kárász utcán"... La­punk tudósítói jelentkeztek Szabadkáról, Eszékről, Kassá­ról, Kolozsvárról, Beregszászról és Nagyváradról is. Tehát Magyarországról... Azután jött az első világégés. Majd pedig Trianon. Nos, azóta van ilyen, meg olyan magyar, határon inneni és túli. Ki gondolta volna az akkori békeidőkben, amikor az alsó­városi parasztember még a mákos gubára fente a fogát, hogy 90 év múlva Budapesten magyar-magyar csúcstalál­kozót rendeznek? Márpedig napjainkban éppen ezt teszik. Olyan időben rendezik meg a III. csúcstalálkozót, ami­kor a szomszédos országokban élő magyarokról szóló tör­vénytervezet vitáját nyomasztó történések követik. Déli szomszédunknál, kis-Jugoszláviában, bekövetkezett ugyan a demokratikus fordulat, de a legfontosabb kérdés még nem dőlt el: mi lesz Szerbiával? A december 23-i választá­sok eredménye megegyezik-e vajon a szövetségi szintű voksoláson elért ellenzéki győzelemmel? Vajon sikerül-e a háborús bűnökkel vádolt Milosevicset teljesen félre állíta­ni? S ha igen, megszűnnek-e a Délvidéken azok az uszító magyarellenes falfirkák, amelyekből az utóbbi napokban egyre többet olvashatunk? A romániai elnökválasztások kimenetele, azon belül is a szélsőséges Corneliu Vadim Tudor előretörése, szintén aggasztó körülményként köny­velhető el. Kárpátalján nem is annyira a politikai, mint in­kább a gazdasági bajok gyötrik a magyar kisebbséget. S zóval, nincs könnyű helyzetben sem a magyar kor­mány, sem a határon túli magyar politikai érdek­szervezetek bármelyike. A mintegy 3 és fél millió, hatá­ron túli magyar, akit mindössze azért emlegetnek annyi­szor, mert ősei földjén született, nevelkedett, s ott is akar meghalni, nem, vagy alig szólhat bele saját sorsának alakulásába. 6 készül a karácsonyra. Szaloncukrot vá­sárol a fára. Ha van miből... ^lÍúiaAMN-Z. Csongrád megye és a nemzetközi befektetői térkép Kapu a világra Csongrád megye újabb kiadványt jelentetett meg „Kapu a világra" címmel, amelyet a megyeházán tegnap mutattak be a saj­tó képviselőinek. A szín­vonalas kivitelú, tartal­mas, magyar és angol nyelven megjelent doku­mentumanyag kiadásá­nak célja az volt, hogy a megyét elhelyezze a be­fektetői világtérképen. Csongrád megye adottsága­it tekintve a dél-alföldi régió legvonzóbb térségének tekint­hető. Igaz ez az évekig tartó háborús helyzet negatív hatá­sa, valamint a nagy infrastruk­turális fejlesztések elmaradása ellenére is. A megyei önkor­mányzat éppen ezért önként vállalt feladatként fontosnak tartotta egy olyan kiadvány megjelentetését, amely a me­gye kedvező, gazdasági szem­pontból is előnyös adottságait mutatja be a hazai és külföldi befektetőknek, vállalkozók­nak. Marosvári Attila, a köz­gyűlés alelnöke bevezetőjében hangsúlyozta: a jelenlegi kül­politikai helyzetben történelmi esélyünk lehet a térség gazda­sági fellendítésére. A befekte­tői világpiac mostmár stabil környezetben, a keleti ország­rész legfelkészültebb megyéjét ismerheti meg a kiadvány se­gítségével. Dr. Frank József, a megyei közgyűlés elnöke erő­teljesen alá is támasztotta mindezt, különös tekintettel a megye gazdaságát érintő, el­múlt heti eseményekre. Dr. Horváth István (Szentesi Kon­tavill), dr. Pintér Ferenc (ICM Kommunikációs Rt.), valamint dr. Szeri István (CSMKIK) el­ismerően szólt a kiadvány je­lentőségéről. A szakemberek utaltak arra, hogy a már műkö­dő cégek számára sem lehet közömbös a megye további fejlődése. A jövőképpel is ren­delkező Csongrád megye ugyanis, Szeged régióközpont­tal nemzetközi térségi cent­rummá válhat. Potenciálját nem lehet csak Magyarország határain belül értelmezni, hi­szen két országgal is szomszé­dos és a helsinki korridorok mindenképpen áthaladnak raj­ta, logisztikai kaput is nyitva a Balkánra. N. R. J. Az eurorégió jövőjéért Munkatársunktól A Duna-Körös-Ma­ros-Tisza eurorégiós együttműködés, amelynek négy magyar, négy román megye és a Vajdaság a tag­ja, elfogadta stratégiai ter­vét. Caius Parpala, soros elnök szerint mielőbb dön­teni kell a szervezet jövő évi költségvetésre vonatko­zó javaslatról. így az elnökök fórumán, amelyre december 23-án kerül sor Újvidéken - a kö­vetkező évi munkaterv mel­lett - erről is határoznak. Fontos napirendként említ­hető még a tagmegyék pro­jektjavaslatainak előterjesz­tése, megvitatása is. Dél-alföldi betegség körkép BOMBARIADO A PLA­ZABAN.. Este, valamivel nyolc óra előtt kaptuk a hírt, ismeretlen telefonáló miatt a rendőrség bombariadót kényszerült elrendeli a Sze­ged Plazában. A fenyegető hívás, amelynek nyomán ki kellett üríteni a szórakoz­tatóközpontot, néhány perc­cel háromnegyed nyolc után érkezett. Egészség, mint régiétükör BORDÁNYI FIATA­LOK. Még az idén megala­kul a bordányi Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzat. A héten választják meg a pol­gármesterüket és a négy képviselőjüket. A választás a 11 és 24 év közöttieket érinti. Holnap, pénteken 8­tól 17 óráig 631 választójog­gal rendelkező fiatal járulhat a teleházban (Park tér 1.) el­helyezett urnák elé. A helyi fiatalok két polgármesterje­lölt: Kálmán Kamilla és Kiss-Patik Péter, illetve hat képviselő-jelölt: Császár Norbert. Kádár-Németh Ist­ván, Kálmán Zita, Peták Er­vin, Sárközi Tímea és Szilá­gyi Gergely közül választ­hatnak. KÖSZÖNTIK A DÓCI NYUGDÍJASOKAT. A közelgő szeretet ünnepe al­kalmából holnap, pénteken a dóci önkormányzat köszönti a településen élő nyugdíja­sokat. A helyi művelődési házban délután 4 órakor kezdődő rendezvényen fel­lépnek a dóci művészeti is­kola mazsorettei, társastán­cosai, dzsessz-balettosai és citerásai. Emellett a közön­ség tapsolhat még az általá­nos iskola tanulóinak, illetve a Csillagfű Asszonykórus­nak. FRANCIA EST. Francia nyelvű előadáson mutatja be a Szegedi Tudományegye­tem tanárképző karának Charivari színjátszó csoport­ja Tardieu: „Un Geste pour un autre" című darabját. Az előadást az Allicance Fran­caise rendezésében decem­ber 14-én 19 órakor tartják a főiskola Bem utcai épületé­ben (82l-es terem). MÚZEUMI SZERVE­ZETÁTALAKÍTÁS A Csongrád Megyei Múzeu­mok Igazgatóságának szer­vezeti átalakítását tervezi az intézményt fenntartó megyei önkormányzat. A közgyűlés dönt majd arról, hogy átad­ják-e a helytörténeti és helyi jelentőségű múzeumi gyűj­temények kiállítóhelyeit a települési önkormányzatok­nak, vagy esetleg megszün­tetik azok működtetését. A megyei önkormányzat min­derről már tájékoztatta Sze­ged és Hódmezővásárhely megyei jogú városok önkor­mányzatát is. A szív- és érrendszeri betegségek között vezet a magas vérnyomás, amely főképpen a 65 év felettieket sújtja. (Fotó: Karnok Csaba) sek egészségügyi ellátási gondjain. Csongrádon a „legbetegebbek" Az ország háziorvosai és házi gyermekorvosai regiszt­rálják a pácienseik betegsége­it, amelyekről kétévente ­1997 óta már az új BNO (Be­tegségek Nemzetközi Osztá­lyozása) szerint csoportosítva a betegségeket - jelentést tesznek. A dél-alföldi régió háziorvosai tavaly a 18 év fel­ettiek körében 838 ezer meg­betegedést jegyeztek fel, amelynek közel hattizedét női pácienseken észlelték. A la­kosságszámhoz viszonyítva is úgy tűnik, hogy a nők kevésbé ellenállóak a betegségekkel szemben, 10 ezer nőre közel 9 ezer megbetegedés jutott, míg a férfiak esetében ez alig ha­ladta meg a 7 ezer esetet. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a nők jobban odafigyel­nek az egészségükre, panasza­ikkal hamarabb felkeresik há­ziorvosukat, mint a férfiak. A régióba tartozó három megye közül Csongrád lakói a „leg­betegebbek", a regisztrált ese­tek száma 10 ezer lakosra ve­títve meghaladta a 8 ezer ese­tet, míg Békésben a mutató alig éri el a 7 és fél ezret. Vezet a magas vérnyomás A „hajtós" életvitel, a stressz, a helytelen táplálkozá­si szokások nagy mértékben növelték a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását. E be­tegségcsoporton belül is vezet a magas vérnyomás, minden 4. esetben ezzel fordult a be­teg háziorvosához. Ez a beteg­ség különösen a 65 év felettie­ket sújtja. A Dél-Alföld 3 megyéje közül Csongrádban szenvednek legtöbben magas vérnyomásban. A keringési rendszer más betegségeivel, mint például infarktussal, an­ginás rohammal és más szív­panaszokkal a régióban tavaly 81 ezren kerültek orvoshoz, 11 százalékkal többen, mint 1997-ben. A régió megyéi kö­zül a legtöbb megbetegedést ­10 ezer lakosra - Bács-Kiskun megyében találták. A dél-al­földi megyékben gyakoriak a mozgásszervi megbetegedé­sek körébe tartozó csigolya bántalmak, amelyek 45 év fe­letti korosztályban ugrássze­rűen nőnek. Bács-Kiskun me­gyében 10 ezer lakos közül ezernél több nő szenved csi­golya bántalmakban, míg a másik két megyében számuk 10 ezer lakosra vetítve 800­900 között mozgott. A moz­gásszervi megbetegedésekhez szorosan kapcsolódnak - az életkor előrehaladtával szinte törvényszerűen együtt járó ­csontsűrűség i és csontszerke­zeti rendellenességek. Ez a betegség a klimax beköszön­tével az 55 év feletti nők köré­ben a leggyakoribb. A csont­ritkulásban szenvedő nők négyszer többen vannak, mint az e kórral bajlódó férfiak. A megbetegedések száma a Csongrádban élő nők körében a legmagasabb, a Békés me­gyei férfiaknál pedig a legala­csonyabb. Egyre több a cukor­beteg, valamint a stressz, a rendszertelen és egészségtelen táplálkozás következménye­ként kialakuló emésztőrend­szeri betegség. Különösen magas a gyomor- és bélrend­szer fekélyes megbetegedései­nek aránya, 1999-ben a Dél­Alföldön élők 3 százalékánál állapítottak meg fekélyt. Fő­ként a 45-64 éves középkorú és nyugdíj előtt álló korosz­tályt érinti. A rosszindulatú daganatos megbetegedések­nek csak töredékét diagnoszti­zálják a háziorvosok, a rákos betegségek kivizsgálása az onkológiai szakrendeléseken történik, ezért a háziorvosi adatok e téren nem mérvadó­ak. Elhízott gyermekek A 18 éveseket és az ennél fiatalabbakat sújtó betegsé­gek közül a régióban leggyakrabban a vér- és vér­képző szervek betegségei fordulnak elő, azon belül is a vashiányos vérszegénység. A lányok esetében gyakoribb ez a betegség, közülük min­den 34., míg a fiúk közül minden 44. vérszegény. Az egyre inkább „népbetegség­gé" váló kövérség a lányokat érinti leginkább. Különösen sok az elhízott gyermek az 5­14 évesek körében. Több mint egyötödével nőtt két év alatt és így már 5 ezer fölé emelkedett az asztmás esetek száma. A fiatal korosztály­ban a szembetegségek száma 1999-ben 14 százalékkal emelkedett 1997-hez képest. Csongrád megyében észlel­ték a legtöbb megbetegedést. K. K. Magyar­ország eu­rópai ösz­szehasonlí­I á s b a n kedvezőt­len halálo­zási muta­tókkal rendelkezik. Szá­mos olyan betegség szere­pel a vezető halálokok kö­zött, amelyek megelőzhe­tők, illetve a kezdeti stádiumban gyógyítha­tók lennének. Az orszá­gon belül eltérések fi­gyelhetők meg, van­nak „betegebb" régi­ók, ahol a halálozások száma meghaladja az országos átlagot - írja a közelmúltban készí­tett elemzésében a KSH munkatársa, Ko­vács Andrea, aki a dél-alföldi régió há­rom megyéjében leg­gyakrabban előforduló betegségeket veszi számba. A dél-alföldi régió nem tartozik a fejlett régiók kö­zé, s ezt tükrözi a lakosság egészségi állapota is. Egyes területek jól ellátottak egészségügyi intézmények­kel: Szeged és környéke a klinikákkal, Gyula körzete kórházakkal, illetve a me­gyeszékhelyek környéke kiterjedt egészségügyi in­tézményhálózattal. Bár ezek az egészségügyi intéz­mények a megyék egész te­rületéről fogadják az ápo­lásra váró betegeket, még­sem enyhítenek a centru­moktól távol eső települé­. FORINT Minden forintnak súlya van! 1 forint = 2,05 gramm VAJON MENNYIT JELENT 615 KG MEGTAKARÍTASZ *a tökéletes megoldás a következő oldalon.

Next

/
Thumbnails
Contents