Délmagyarország, 2000. november (90. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-06 / 259. szám

2 KÜLFÖLD HÉTFŐ, 2000. Nov. 6. Bizalmatlan pénz ry iztosak lehetünk ahhan: ha Félegyháza felöl a déD li határ felé nyújtózkodik az M5-ös autópálya betonszalagja, akkor a legészakibb balkáni államban viszonylag stabil alapokon nyugszik a politikai rend. De akár meg is fordíthatjuk a dolgot. Amennyiben nem lesz rend Jugoszláviában, akkor legfeljebb csak ímmel-ámmal tárgyal majd az autópálya-üzemeltető a magyar kormánnyal, azért, hogy koncessziós szerződése még élő maradjon 2003. január elseje után is. De a munkagépek megindulására akkor még darah ideig várni kell. Egyelőre minden jel arra mutat - és miért kételkednénk e jelek valósságában -, hogy a jugoszláviai demokratikus átmenet visszafordíthatatlan folyamat. Kostunica személyéhen nemcsak demokratikusan választott államelnöke van az országnak, de szombaton este óta új kormánya is. Zorán Zsizsics kabinetje esküt tett arra, hogy a jövőben a két jugoszláv tagköztársaság - Szerbia és Montenegró - viszonyát „harmonizálja", gyorsltja az oly' sok fájdalommal járó, ám elengedhetetlen magánosítást, és visszavezeti az országot a nemzetközi közösségbe. Azaz nemcsak, hogy belpolitikai és társadalmi szinten ígért változásokat a kormány, de hitet tett amellett is, hogy megszünteti Jugoszlávia elszigeteltségéi is. ri urópa hízik a változásokban, és nyit JugoszlámJj via felé. Az embargó feloldásához azonban csak néhány rendelkezés kell, és ha nem következik be a várt, ISO fokos fordulat, akár újra meg lehet szigorítani a Belgráddal szembeni kényszerintézkedéseket. A z autópályát azonban nem lehet ilyen egyszerűen felgöngyölni. Ameddig tehát nem indulnak el a dózerok, addig csak az európai politikai elit hiszi a jugoszláviai átmenet sikerét, nem az uniós gazdaság. A pénz sokkal bizalmatlanabb, mint a politika. U t O^lflw-J*A román-magyar megértésről Milyen modell...? Kézdivásárhely (MTI) Emil Constantinescu román államfő hamarosan lejáró elnöki mandátuma legfontosabb eredményének nevezte a románok és a magyarok közötti megértés megvalósítását. A román elnök pénteken és szombaton tett látogatást a nagy többségében magyarok lakta Hargita és Kovászna megyékben. Látogatásának hivatalos célja az volt. hogy szombaton Kézdivásárhelyen átadta a helyi vezetőknek azt az okiratot, amellyel Kézdivásárhelyt megyei jogú város rangjára emelték. Emil Constantinescu emellett felkereste Sepsiszentgyörgyöt és Csíkszeredát. Itt mondott beszédeiben azt hangsúlyozta, látogatásával a romániai magyarokkal szembeni adósságát is törleszteni kívánja, úgy érzi. kötelessége köszönetet mondani a romániai magyaroknak azért, hogy az 1992-es elnökválasztáson és az 1996-os választás második fordulójában szavazataikkal őt támogatták. A román államfő szerint a romániai Hargita és Kovászna megye a két etnikum közötti megértés jelképe. „Ebben a két megyében olyan megértés alakult ki, amely modell lehet Románia, Európa és az egész világ számára. Azért is köszönet illeti az itt élő magyar és romás közösséget, hogy segített legfontosabb elnöki céljaim valóra váltásában: a béke megőrzésében, valamint a románok és a magyarok közti megértés megteremtésében". Az elnök modellértékűnek nevezte a Romániai Magyar Demokrata Szövetség kormányzati szerepvállalását is. Véleménye szerint ennek köszönhetően megváltozott a román köztudatban az RMDSZ és ezáltal a romániai magyarság megítélése. Balról: Zorán Zsizsics, az új kormányfő. (MTI Telefotó/AP/Darko Vojinovict) Belgrád (MTI) A jugoszláviai demokratikus átmenet megerősítéseként szombaton este megalakult az új jugoszláv kormány: szövetségi szinten lényegében konszolidálódott Vojiszlav Kostunica új jugoszláv elnök szövetségeseinek hatalma. A Zorán Zsizsics vezette új kabinet a szövetségi parlament késő éjszakába nyúlt ülésén tette le hivatali esküjét. Zsizsics előzőleg ismertette kormánya programját, amely fő belpolitikai céljának a két tagköztársaság, Szerbia é? Montenegró viszonyának harmonizálását, a gazdasági és társadalmi reformok továbbvitelét, a magánosítás gyorsítását tűzte ki. A fő külpolitikai célt a nemzetközi közösségbe való visszatérés - az előző jugoszláv elnök, Szlobodan Milosevics idején kialakult elszigeteltségből való kitörés -, és a külföldi gazdasági segítség biztosítása jelenti. Az expozét a képviselők hét órán át vitatták meg, majd a törvényhozás két háza külön-külön voksolt bizalmat az új kormánynak. Az alsóházban, a 138 tagú Polgárok Tanácsában a jelenlévő képviselők közül 88-an támogatták az új kabinetet; 15-en „nemmel" szavaztak. A felsőházban, a 40 fős Köztársaságok Tanácsában a megjelent honatyák közül 28-an „igennél", 4-en pedig „nemmel" szavaztak. Az új kormány este 11 óra után letette hivatali esküjét, majd megtartotta alakuló ülését. A kabinetet három politikai erő hozta létre: a Vojiszlav Kostunica új jugoszláv elnököt támogató Szerbiai Demokratikus Ellenzék (DOS) tömörülés, a montenegrói Szocialista Néppárt (amely az előző belgrádi vezetés fő montenegrói szövetségese volt, de a nyugatbarát podgoricai kormány szeptemberi választási bojkottja miatt a jugoszláv parlament legerősebb montenegrói pártjává vált), valamint egy kis montenegrói párt, a Szerb Néppárt; Az új kormányban, amelynek létszáma fele az előzőének, 9 tisztség Szerbiának (a DOS-nak), 7 pedig Montenegrónak jutott. A miniszterelnöki posztot az alkotmányos előírások miatt montenegrói politikus tölti be - Zsizsics, a néppárt egyik alelnöke és ezen párté a védelmi minisztérium is. A kulcsfontosságú tárcák közül a DOS például a belügyi, külügyi és a kisebbségügyi tárcát kapta meg; a kormányfő-helyettesi tisztséget szintén a DOS képviselője tölti be. A DOS néhány tárca élére pártpolitikus helyett szakértőt állított. Az új jugoszláv kormány létrejötte a szeptemberi választásokkal megindult jugoszláviai demokratikus átmenet megerősítését jelenti. Szövetségi szinten konszolidálódott Kostunica szövetségeseinek, a DOS-nak a hatalma; a jugoszláv elnöki tisztségben történt váltással, az új parlament és kormány megalakulásával lényegében lezárult a hatalom átadása. Milosevics szövetségesei még a szerb ideiglenes kormányban gyakorolnak hatalmat, amely a decemberi előrehozott szerb parlamenti választásokig hivatott irányítani a nagyobbik tagköztársaságot. Emberi Jogok Európai Egyezménye Tilos a diszkrimináció Róma (MTI) Rómában ünnepélyesen megnyitották aláírásra az Emberi Jogok Európai Egyezményének 12. kiegészítő jegyzőkönyvét, amely megtiltja a diszkrimináció minden formáját. A Európa Tanács 41 tagállama közül 25 - köztük Magyarország - már a megnyitás napján aláírta az okmányt. Magyar részről Dávid Ibolya igazságügyi miniszter látta el kézjegyé ve a jegyzőkönyvet. A dokumentum követeli az aláíró államoktól: ne akadályozzák a területükön élő polgárokat törvényes jogaik gyakorlásában, ne alkalmazzanak megkülönböztetést az állampolgárok neme, faji, nyelvi, vallási, politikai, nemzetiségi vagy társadalmi hovatartozása szerint. Nem lehet ok a megkülönböztetésre a polgár életkora, tulajdoni helyzete, testi vagy szellemi fogyatékossága és nemi hajlama sem. Már a fél évszázaddal ezelőtt született egyezmény is kimondta 14. cikkében a diszkrimináció tilalmát. Az ET szakértői szerint a mostani kiegészítő jegyzőkönyvre azért volt szükség, mert napjainkban, amikor erősödőben van a fajgyűlölet és az egyéb eredetű intolerancia, célszerűnek látszik újra és kibővítve felsorolni, hogy mi minden nem lehet ok a hátrányos megkülönböztetésre. L^S VEGAS HETEK A SZEGED PLAZÁBAN NOVEMBER 2-15. Jugoszlávia: új szövetségi kormány Reformokat akarnak Pánikfelvásárlás London (MTI) Tony Blair brit kormányfő vasárnap ismételten bejelentette, hogy a kormány nem fog meghajolni az üzemanyag adótartalmának csökkentését célzó követelések előtt. A miniszterelnöki nyilatkozatra annak nyomán került sor, hogy a hét végére egyre szélesebb méreteket öltött az üzemanyag pánikfelvásárlása Anglia és Wales egyes körzeteiben a szeptemberi olajblokád megismétlődésétől való félelmek miatt. Óriástüntetés Manila (MTI) Több tízezren tüntettek Manilában szombaton a Fülöp-szigetek korrupcióval vádolt elnöke, Joseph Estrada lemondását követelve. Az államfő ellen - akit 1998 közepén választottak meg hatéves időszakra - az a vád, hogy dollármilliókat kapott kenőpénzként illegális szerencsejátékok fő szervezőitől. Emiatt korrupcióval, csalással és az alkotmány többszöri megsértésével gyanúsítják. Az egykori elnököt az elmúlt napokban sorra hagyták el korábbi támogatói - a szombati tüntetés fő szervezője éppen az utóbbiak egyike, a katolikus egyház volt. Lemondott egy FPÖ-miniszter Bécs (MTI) Ausztriában lemondott tisztségéről Michael Schmid közlekedési, innovációs és technológiai miniszter, miután számos bírálat érte, s emellett pártja stájerországi tartományi kongresszusán is vereséget szenvedett. Schmid az FPÖ stájerországi tartományi elnökének tisztségéből került a kormányba annak februári megalakulásakor, de tartományi pártfunkcióját emellett megtartotta. Újratemetés Addisz Abeba (MTI) Halála után 25 évvel, egy érzelmektől túlfűtött és látványos újratemetési ceremónia során helyezték végső nyughelyre Hailé Szelasszié néhai etióp császárt vasárnap Addisz Abebában, a jelenlegi hatalom elnéző türelme mellett, de aktív részvétele nélkül. Az etióp ortodox egyház tagjai színpompás öltözetben, arany- és ezüstkereszteket a magasba tartva mutattak be emlékező szentmisét az Addisz Abeba-i Szentháromságszékesegyháznál. BLACK JACK, QUIZ, ROULETT és NYEREMÉNYÖZÖN a Szeged PLAZÁBAN! Akciónk alatt vásárlóink minden 1000,- Ft felett történő vásárlás esetén Plaza Forintokhoz, azaz zsetonokhoz juthatnak. Kis szerencsével és némi sütnivalóval minden játékos megsokszorozhatja tőkéjét, és mesés nyereményekre tehet szert. Ezen a játékon csak nyerhet! Tegye próbára szerencséjét nálunk! Nyerje meg családja karácsonyi ajándékát! SZEGED PLAZA