Délmagyarország, 2000. november (90. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-02 / 256. szám

6 HAZAI TÜKÖR CSÜTÖRTÖK, 2000. Nov. 2. Kassra nőnek a fák A

telket Kass János 1897ben vásárolta. A terveket Steinhardt Antal készítette, az építési engedélyt pedig a Középítési Tanács, l'álfy Ferenc polgármester aláírásával, 1897. március 31-én adta ki. Mire az új vigadó megnyílt (1898. május I.) a lakhatási engedélyt is megkapta a tulajdonos, Kass János. A Szegedi Híradó című újság pedig így lelkendezett: „A mi híres palotás városunk ez időtől fogva még rátartóbb büszkébb lehet nagyvárosias külsejére. Mert holnapon adódik át a nyilvánosságnak a Kass vigadó, amely külső és belső berendezésének arányainál fogva talán az egyetlen épület Szegeden, amely igazán nagyvárosi karaktert mutat. Amit a modern igények kényelemből, fényűzésből, világosságból igényelnek, azzal bőven látták el ezt a csodaszerű vigadót. " - irta cikkében (miként azt megtudtam Bátyai Jenő és Bátyai Gitta Kass" című könyvéből) a rég elhunyt zsurnaliszta. Csak a fákról nem ejtett (mert nem ejthetett, hiszen újságíró volt, s még véletlenül sem látnók...) egyetlen Egyszer csak találtatik olyan fűrész, amivel kivághatnák a Kass (rom)szálló gondos kezelői a szemeteskukák mögött rejtőzködő fákat... (Fotó: Nagy László) szót sem. No, nem a Stefánia díszeiről beszélek én, hanem azokról a fákról, amik napjainkban nőnek, vastagodnak, levelet nevelnek szemeteskukák árnyékában a Kass (másoknak meg Hungária) szálló mellett, ott, ahol a pár éve sárgára festett vakolat válik le a falról. Történik pedig mindez 2000-ben, 24 évvel a „régi Hungi" bezárása után, sok ünneppel díszített millenniumi esztendőnkben. Amikor beszéd el nem hangozhat anélkül, hogy a múltból örökölt értékek megőrzésének fontosságról szó ne essék. S mondják mindezt oly ékes, szép szavakkal ünnepi szónokok, hogy szemünk se tudja: a díszes beszédektől párosodjon, vagy attól a látványtól, ami a felújításra, újra nyitásra oly régen, s hiába váró Kass szállónál, a Stefánián fogadja... Bátyi Zoltán Tasnádi Péter és a bűnszervezet Budapest (MTI) Tasnádi Péterrel újabb gyanúsításokat közöltek a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság (PMRFK) illetékesei, ugyanis az ellene folyamatban lévő nyomozás szerint most már bűnszervezet tagjaként elkövetett pénzmosással, valamint bűnszervezet létrehozása-irányítása bűntettének elkövetésével is gyanúsítják. Nagy Judit sajtóreferens közölte, hogy befejeződött az iratismertetés, és hamarosan vádemelési javaslattal tovább küldik az ügyet a megyei főügyészségre. A PMRFK-n október 24-én kezdődött meg a vállalkozó és társainak az ügyében az iratismertetés. Tasnádi Pétert és három társát 1999. szeptember 6-tól tartják fogva kilenc különböző bűncselekmény elkövetésének gyanújával. Az ismert vállalkozót a többi között önbíráskodással, fenyegetéssel elkövetett zsarolással, lőfegyverrel és lőszerrel való visszaéléssel, adócsalással és különösen nagy kárt okozó deviza bűncselekménnyel gyanúsítják. Parlamenti Imacsoport Budapest (MTI) Mára mintegy ötven rendszeres látogatója van a több mint két éve működő Parlamenti Imacsoportnak, amely hetente tartja összejöveteleit az Országgyűlés épületében vagy a Képviselői Irodaházban - közölte Baricz Dezső, a szerveződés képviselője. Baricz Dezső elmondta, hogy az imacsoport 1998 nyarán alakult, és azon év decemberétől tartják rendezvényeiket a Parlamentben. Csoportjuk felekezetközi jellegű, rendszeres látogatóik mintegy húsz, különböző felekezetet képviselnek - jelezte. Hozzátette, hogy. alkalmanként is sokan betérnek rendezvényeikre. Baricz Dezső tájékoztatása szerint az imacsoport tagjainak többsége „külső keresztény ember", de országgyűlési képviselők is gyakran részt vesznek összejöveteleiken, és imádkoznak a hazáért, a népért, és az ország vezetőiért. A Parlamenti Imacsoport december 2-án „Országos imanap a millennium évében" cfmmcl egész napos rendezvényt tart Budapesten, a Képviselői Irodaházban. A miniszter vagyona Budapest (MTI) Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter kijelenti, hogy mind vagyonbevallását, mind egyéb adatszolgáltatási kötelezettségeit a valóságnak megfelelően tette meg - áll a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium sajtóosztályának az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében. - Ezért, mindazokkal szemben folyamatba helyezi a megfelelő eljárásokat, akik a nyilvánosság előtt azt terjesztik, hogy valótlan vagyonbevallási tett volna folytatódik a közlemény, amely szerint „a rágalmazó tényállításokért a tv2 valótlan tartalmú híradása a felelős". Újra áll Tisza István szobra Debrecen (MTI) Orbán Viktor kormányfő részvételével rendezett ünnepség keretében állították vissza gróf Tisza István egykori miniszterelnök szobrát kedden a Debreceni Egyetem Orvostudományi Kara klinikai épületegyüttesének főbejárata előtti térre. A szobrot Orbán Viktor és Kóso Lajos, Debrecen polgármestere közösen leplezte le. A miniszterelnök ünnepi beszédében hangsúlyozta: a történelmi elégtétel az elsők között jár ki gróf Tisza Istvánnak, aki 1903. és 1905., majd 1912. és 1917. között volt Magyarország miniszterelnöke. - Mélyen az utolsó lehetséges pillanatig ellenezte a magyar hadba lépést, mégis őt tették felelőssé azokért a háború okozta szenvedésekért, amitől ő akarta megkímélni a nemzetet - fűzte hozzá a kormányfő. Orbán Viktor úgy vélte: Tisza István modern gazdaságot akart, de maradisággal vádolták. Hozzátette: igazi, korszerű, a törvénykezésen és az önkormányzatokon nyugvó szabadság eszménye volt, ennek ellenére a szabadság korlátozását vetették a szemére. Az újraállítási ünnepségen részt vett a kormány több tagja, köztük Boros Imre, a Phare-programokat felügyelő tárca nélküli, Deutsch Tamás ifjúsági és sport-, Gógl Árpád egészségügyi, Pokomi Zoltán oktatási, valamint Stumpf István kancelláriaminiszter. Az ünnepségen Kósa Lajos, a hajdú-bihari megyeszékhely polgármestere, Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke és Fésűs László, a Debreceni Egyetem rektora, Tisza István Debrecen városhoz kötődését, a települést segítő egykori tevékenységét emelte ki. A többi között emlékeztettek arra, a néhai miniszterelnök a Debreceni Református Gimnáziumban tanult és érettségizett, majd 1911-ben tevékenyen részt vállalt a Debreceni Egyetem megalapításában, amely akkor az ország harmadik egyetemeként jött létre. Debrecen város pártfogója tiszteletére 1926-ban emeltetett szobrot. Kisfaludi Stróbl Zsigmond alkotását később eltávolíttatta a hatalom, s eddig egy hajdúböszörményi pincében tárolták. A debreceni önkormányzat most Győrffy Lajos szobrászművésszel restauráltatta a szobrot, és felállításával rehabilitálta gróf Tisza Istvánt. Posta bank-kérdőjelek A kormány adja el az ÁPV Rt. vezetőjét, hogy elsőként az OTP Bank Rt.-vel kezdjen tárgyalásokat a partneri kapcsolat kialakításáról. Borókai Gábor jelezte: olyan partnert keres a kormány a Postabanknak, amely bankcsoport részévé teszi, a lakossági szolgáltatások színvonalát jelentősen képes növelni, a magyar állami részvények értékét növeli, a magyarországi székhelyű bank regionális pozícióját megerősíti és amely által a hazai bankrendszer stabilizálódik. Egy kérdés kapcsán Borókai Gábor közölte: Járai Zsigmond pénzügyminiszter azt az álláspontot képviselte a kormányülésen, hogy az ügyben jobb formának tartja a tendereztetést, de el tudja fogadni azt a megoldást is, amely mellett a kormány letette a voksát. - A kormányülésen nem született döntés a szövetkezeti külső üzletrészekről, a kabinet megítélése szerint további egyeztetésekre van szükség közölte a szóvivő. Budapest (MTI) A kormány nem adja el a Postabankot, hanem partnert keres a pénzintézet számára - közölte Borókai Gábor szóvivő a kabinet keddi ülése utáni sajtótájékoztatón. A kormányülést ezúttal vonaton tartották, úton Debrecen felé, ahol a kormányfő felavatta gróf Tisza István egykori miniszterelnök szobrát, és Nyírábránynál új határátkelőt nyitott meg, a román miniszterelnök társaságában. Borókai Gábor elmondása szerint a menedzsmentnek sikerült stabilizálni a Postabank helyzetét, így ez a megoldás lehetővé vált. - A kabinet teljes mértékben elégedett a menedzsment eddigi tevékenységével, amelynek nyomán a Postabank egy lerombolt, leromlott állapotú és arculatú bankból a pénzpiac megbízható tényezőjévé vált - fogalmazott Borókai Gábor. A kormány felhatalmazta Majd elmegyek Strasbourgbal halljuk a fenyegetésszerü választ, mikor valaki úgy véli, itthon igazságtalanság éri. A franciaországi város nevével már szinte azonosított Emberi Jogi Bíróságról azonban túl sok a tévhit. Ezt igazolja a zámolyi romák elhíresült esete is. Az emberi jogokról és az ezek érvényesítésére hivatott testületről valósághű képet ad dr. Grád András jogász-pszichológus, aki két évig dolgozott a nemzetközi bíróság mellett, jelenleg pedig az Alkotmánybíróság munkatársaként az a feladata, hogy megvizsgálja, itthon orvosolható-e jogi szempontból a Strasbourgba irányuló kérelem. Ernyőszerű szervezet az Emberi Jogok Európai Bírósága - kezdte magyarázatát dr. Grád András a Szegedi közéleti kávéház vendégeként. E bíróság azonban csakis azoknak a jogoknak az érvényesítésével foglalkozhat, melyeket tartalmaz az Emberi jogok európai egyezménye. Ebből következően csak akkor érdemes e testülettől jogvédelmet kérni, ha az egyén sérelme kapcsolható az említett dokumentumNincs európai kisebbségvédelem A mentőöv: Strasbourg? v « i n Dr. Grád András szerint kevesen és keveset tudnak arról, mire való az Emberi Jogok Európai Bírósága. (Fotó: Karnok Csaba) ós bíróság Munkatársunktól Az Európa Tanács 13 tagállamának képviselői 1950. november 4-én Rómában írták alá az Emberi jogok és szabadságok védelméről szóló egyezményt, melyet később bővítettek és ma már Emberi jogok európai konvenciója elnevezéssel a legfontosabb európai emberjogi dokumentum. Ennek alkalmazására hozták létre az Emberi Jogok Európai Bíróságát. Az Európa Tanács 1949-ben született, főként emberi és kisebbségi jogi kérdésekkel foglalkozó kormányközi szervezet. (Nem tévesztendő össze az Európai Tanáccsal, az EU egyik testületével.) Székhelye a franciaországi Strasbourg. Az Európa Tanácsnak az 1992-ben csatlakozott Magyarországgal együtt 43 tagja van. ban foglaltakhoz, továbbá ha az illetőt vagy szervezetet az állam sértette meg jogaiban és már az összes rendelkezésre álló hazai jogorvoslati formát kimerítette. Bárki fordulhat az Emberi Jogi Bírósághoz. A siker anyagi kockázata dr. Grád szerint a borítékra biggyesztett bélyeg értékével azonos. Az eljárás ugyanis ingyenes, a tagországban élő anyanyelvén indítható, s ügyvédre sincs szükség eleinte. Ellenben ha a nemzetközi testület úgy ítéli meg, a fölvetett probléma valóban rá tartozik, akkor már kötelező az ügyvédi jelenlét és az angol vagy francia nyelvű eljárás. E bíróság az Európa Tanácson belül állam az államban. Annyi bírája van, ahány tagállama a tanácsnak. A bírók függetlenek attól a tagállamtól, melynek ügyeiről döntenek. Magyarországról évek óta dr. Baka András ítélkezik Strasbourgban. Bár az Emberi Jogok Bírósága nem avatkozhat az adott államban alkalmazott belső jogba és az ott meghozott ítéletet nem változtathatja meg, de az országot komoly pénzbeli kártérítés megfizetésére kötelezve elmarasztalhatja, s e ténynek akkora nyilvánosságot ad, hogy senkinek sem jut eszébe ellenszegülni. A nemzetközi testület ítélete arra ösztönzi a peres feleket. hogy békés úton jussanak megállapodásra. A tipikus strasbourgi ügyek között említette dr. Grád András, hogy például az európai testülethez fordulók tiltakoznak a latin államokban jellemző bírói eljárások elhúzódása miatt, továbbá a kurdok rovására elkövetett törökországi kínzás és a szólásszabadságot sértő ottani tettek, illetve az Egyesült Királyságban tapasztalható mostoha börtönviszonyok ellen. Magyarország ellen - összeségében és a lakosság aránya alapján is - nagyon kevés keresetet nyújtanak be Strasbourgba. Ennek oka, hogy kevesen és keveset tudnak arról, mire való az Emberi Jogok Európai Bírósága. A zámolyi romákról dr. Grád elmondta: amatőr módon intézik ügyüket. Egyrészt Strasbourgba utazásuk előtt nem merítették ki az itthoni jogorvoslati lehetőségeket, másrészt a nemzetközi bíróság tevékenységének alapját jelentő egyezmény nem szól a zámolyiak által emlegetett .jogsérelmekről", azaz se a lakhatás minőségének, se a külföldi letelepedés jogáról. S bár az egyezmény 14. cikkelye tiltja a diszkriminációt, de az nem terjeszthető ki a lakások minősége közötti különbségre. Az Emberi Jogi Bíróság tevékenységének fél évszázada alatt egyetlen kisebbségvédelmi ügy került a testület elé. Belgiumban a flamandoknak joga volt a saját iskolához, ha a vallonok között kisebbségben éltek, ellenkező helyzetben a vallonoknak azonban nem adatott meg e kiváltság. E különbséget törölte el Belgium a nemzetközi bíróság ítélete nyomán. Dr. Grád András úgy véli: mivel az egyezmény nem tartalmaz kisebbségvédelmi jogokat, szükség lenne az erre kitérő, régóta tervezett és ígért kiegészítésre. Úfszésxi I