Délmagyarország, 2000. november (90. évfolyam, 256-280. szám)
2000-11-02 / 256. szám
CSÜTÖRTÖK, 2000. Nov. 2. A TORONY ALATT 7 Drótbanditák A történeti hűség kedvéért olyan szívesen ide írnám a neveket is. Hiszen mesterségük legismertebbjei voltak, anno. De tudják hogy' van ez - a személyiségijogokkal dehogyis akarok én most birokra kelni. l-egyen elegendő csupán annyi: valaha, Szeged Rókusának utcáin posztoltak oly' rendőrök, akik akkora pofont tudtak adni, amitől többször is fordult a kölyök feje a nyaka körül. Vagy ahogy egyik szipogó, rövidgatyás cimborám mondta az éppen aktuális rendőri fenyítés után: ekkora tasli után akár már a biztosító is fizethetne egy kis pénzt. De ilyen csacskaságot dehogy is tett komoly pénzintézet. így aztán mi, rókusi kölykök, ha folytatólagosan és bűnszövetségben elkövettük a járdán biciklizés tényállását (mert akkoriban a Kossuth Ixtjos sugárút macskakövein még egy harckocsi is könnyeket hullajtva tudott volna csak végigaraszolni, a bicikliutat meg leginkább sár borította...), már tartottuk is oda maszatos képünket, amikor lapáttenyerű törzselvtárs megállított valamelyik saroknál. Hála az égnek, az efféle testi fenyítés immár csak történelemkönyvek lapjairól olvasható le. A szegedi járdák egy tekintélyes részéhői is kerékpárutat fabrikált a városfejlesztés - mégpedig egy vastag, sárga csíkot pingáltatva a flaszterra. Am az élet oly bonyolult, hogy a szegedi bicikliügyek ettől még nem oldódtak meg. 2000 őszén egyre vadabb drótbanditák vágtatnak az ő drótszamaraikon, előznek, ütköznek, gyorsítanak és kiabálnak - „Kerékpárút ez, te marha, nem látsz?.'..." Babakocsit tologató anyukák pedig menekülnek a Stefánián a fák közé, gigantikus hátitáska alatt nyöszörgő kisiskolások gyakorolják a talpra, piciny magyart, amikor elszáguld mellettük egy-két montenbikát szelídítő torreádor. T/ öszvényes nagymamák járják a csárdást a Radnó7Y ti gimnázium mellett (ott lehet csak hej, de nagyon jól felgyorsítani, hogy átérjen még a bicaj a zöldön...), én meg tapogatom az arcomat, keresem régen kapott pofonok nyomait. S azon gondolkodom: biztos, hogy engem kellett beíratni annak idején morcos törzselvtárs gyorspofonú illemtanórájára?... B. Z. Átköltözött az okmányiroda Költségek jelzálogban Házfölújítás - kényszerből „Védett Belváros". Talán az elhanyagolt telkeket is rendbe hozzák egyszer. (Fotó: Nagy László) Munkatársunktól Szeged megyei jogú város jegyzője felhívja a lakosság Figyelmét, hogy az okmányiroda - változatlan nyitva tartással - átmeneti jelleggel átköltözött a városi rendőrkapitányság (Párizsi körút 16-22., első emelet) épületébe, ahol október 25-étől fogadja az ügyfeleket. Az ügyfélfogadási idó a rendőrkapitányság épületében is változatlan: hétfő, kedd, péntek 8-12 óráig, szerda 12-17 óráig. A vállalkozói igazolványokkal kapcsolatos ügyintézés 2000. november l-jétől az okmányiroda feladatkörébe kerül. Az első ügyfélfogadási nap november 3-án (pénteken) lesz, az okmányiroda meghatározott ügyfélfogadási rendjében. Az iroda új telefonszámai: (62) 475-509. 475-290, 475-090, 475-800 és 475-760. A szegedi Belváros épített értékeinek védelméről határozott a közgyűlés. A védelem nem csupán a műemlékeket, de a városképet meghatározó házakat is megilleti. Ha a tulajdonos elhanyagolja az épületet, a város elvégzi a fölújítást, s a költségeket jelzálogként az ingatlanra terheli. A szegedi Belváros építészeti értékeinek megóvását szolgáló döntést hozott legutóbb a közgyűlés. A „védett belvárosi örökségről" szóló határozat számos, nem műemlék épületet vont „váMunkatársunktól Az Egészségügyi Minisztérium országos pályázati felhívására a Szeged megyei jogú város területén működő intézmények és a civil szervezetek rendkívül eredményesen párosi védettség" alá. Nem csupán házak, hanem közterületek, illetve az utcákontereken álló szobrok is oltalmat élveznek a jövőben. E témában kért szót a közgyűlésen Szöllősi Béla önkormányzati képviselő, a Szegedi Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Rt. beruházási és műszaki igazgatója, az önkormányzat lakásügyi bizottságának elnöke. Szöllősi Béla lapunk érdeklődésére elmondta: szükségesnek tartotta, hogy a Belváros védelméről szóló határozat betartását és betartatását is biztosítsa. A „védett belvárosi örökség" a Tisza Lajos körúton lyáztak az elmúlt időszakban. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a 2000. évben összesen 15 szegedi pályázó 39 203 belüli terület épített értékeit óvja a „lepusztulástól", a méltatlan bánásmódtól. A szabályozás meghatározza az adott épületet érintő építési eljárás módját, a fölhasználható anyagokat, a homlokzat megjelenését, a cégér és a reklámfelületek, valamint az üzlet vagy intézmény nevét hirdető betűk nagyságát, stb. Szöllősi Béla azt kérte a közgyűléstói, hogy a határozatba építsék be a fölújítási kötelezettség teljesülésének biztosítékát. „A rendeletet be is kell tartatni" — mondta a képviselő. Ha az épület bérlője vagy tulajdonosa nem hajlandó elvégezni a 000 forintot nyert a különféle magyarországi pályázatokon. Az országos szinten is sikeres pályázatok magas színvonalú szükséges fölújítást, a város elrendelheti a „kényszertatarozást", amelynek költségeit a tulajdonosra (illetve jelzálog formájában az ingatlanra) terheli. Természetesen a „kényszertatarozás" csak akkor lehet hatékony eszköz, ha megfelelő pénzalap áll rendelkezésre az esetleges rekonstrukciók elvégzésére. Lapunkban nemrégiben írtunk az Oskola utca 7. szám alatt csúfoskodó épület sorsáról. A Belváros szégyenfoltjaként éktelenkedő ház lehetne az egyik a kényszerfelujításon átesett épületek sorában. Nyilas Péter munkáról és kiemelkedő felkészültségükről tettek tanúbizonyságot. Dr. Bartha László, Szeged polgármestere, a nyertes intézményeknek és a civil szervezeteknek levélben kívánt további eredményes munkát. Szociális hét Munkatársunktól Szociális hét elnevezéssel, ötnapos rendezvénysorozatot tartanak Szegeden, november 6-10-e között. A változó helyszínű és témájú országos rendezvény fővédnöke dr. Bartha László, országgyűlési képviselő, Szeged város polgármestere, és Majláthné Lippai Éva, a Szociális Munkások Magyarországi Egyesületének elnöke. Öt nap alatt szakmai előadások, a szociális szférában dolgozók beszámolói, nyílt napok, a szociális és gyermekjóléti szolgálatok működéséről szóló referátumok, a történelmi egyházak szerepvállalásáról készült előadások stb. lesznek a programon. A Szociális Munka Napja (november 8.) alkalmából díszünnepség lesz a Szegedi Nemzeti Színházban, amelyre meghívták Harrach Péter szociális és családügyi minisztert is. A programban szerepel továbbá a szociális ágazat területén dolgozó aktivisták megjutalmazása, a szociális munkások képzésének eddigi eredményei, a bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó gyermekvédelmi ellátások intézményi feladatai, különös tekintettel a külföldi és a honi tapasztalatokra, valamint számos egyéb, érdeklődésre számot tartó téma. Ványai Éva ismét elnök Munkatársunktól A Megyei Jogú Városok Szövetsége a közelmúltban tisztújító közgyűlést tartott Kaposváron. Ezen az értekezleten dr. Ványai Éva szegedi alpolgármestert az összevont Egészségügyi és Szociális Bizottság elnökévé választották. Az említett bizottság elnöki teendőit a korábbi időszakban is a szegedi alpolgármester töltötte be. Sikeres pályázatok Szeged szerepét méltatták Cornel Petroman Molnár Andrea Halász Ferenc Kern Imre Zekirije Vrpoljac A közelmúltban Szegeden gyűltek össze három ország történelemtanárai, hogy a Szegedi Biztonságpolitikai Központ által szervezett szemináriumon előadásokat hallgassanak a térség új biztonsági struktúrájáról, valamint az aktuális európai biztonságpolitikai helyzetről. Az előadások mellett - a magyarországi, a romániai és a jugoszláviai - pedagógusok véleményt is cseréltek a környezetükben érvényes történelemtanítási gyakorlatról és módszerekről. Mi arra voltunk kíváncsiak, miként vélekednek a résztvevők a szegedi szeminárium nyújtotta lehetőségekről, a városunkról elnevezett folyamatról, s magáról a Tisza-parti városról? Cornel Petroman temesvári történész, a szeminárium társelnöke, igen hasznosnak találja a szegedi elképzelést, miszerint három ország történelemtanárai adnak találkát egymásnak a Tisza-parti városban. így alkalmuk nyílik nemcsak a történelmi, hanem az aktuálpolitikai, főleg regionális témákról is véleményt cserélni. Jobban megérthetik a környezetük és a tágabb térség valóságát. Fontosnak tartja a szegedi folyamatot is, hiszen azzal, hogy részben a szegedi alapítvány támogatásának köszönhetően, sikerült elősegíteni a délszláv térség demokratizálódását, a közelmúltban bekövetkezett fordulatot, ami a régió számára is jelentős esemény. Petroman úr először jár Szegeden, de így is megfigyelhette, hogy a város igyekszik megóvni értékeit, becsüli történelmi hagyatékát. Amiből van bőven, teszi hozzá. Molnár Andrea, kishegyesi történelem tanár, idén kezdett tanítani. Számára már az is sokat jelentett, hogy egyáltalán kijutott az országból. Soha szabadabbnak nem érezte magát az elmúlt 13 évben, amióta Milosevies országlását jegyezték Szerbiában, lyen témáról soha nem beszéltek otthon, igazából nem is tudták elképzelni, hogy mit jelent a biztonság. Most jött rá, nem csak a fegyveres védelmet, elhárítást, hanem „hétköznapibb" dolgokat is magába foglal ez a téma. Amint hazatér, külön tematikus órát tart majd a gyerekeknek. Ő pedig boldog, hogy először járhatott Magyarországon, meg Szegeden, amely elbűvölte őt. nyilatkozta a kishegyesi pedagógus. Halász Ferenc, temesvári történelemtanár, érdekes kezdeményezésként minősíti a szegedi tanácskozást. A biztonságpolitikai tudnivalók elsajátítását napjainkban mind a magyar, mind a román tanárok számára igen fontosnak tartja. Ezzel kapcsolatosan szót ejtett arról is, hogy a sajátos geopolitikai helyzetből adódóan, tavaly például a NATO-bombázások idején, a román közvélemény, sőt a politikusok egy része is, a szerbeket pártolta... Ezen a tanácskozáson egyébként alkalom nyílik arra, hogy tiszta képet kapjanak a kollégák a pillanatnyi helyzetről, mitöbb arról is, hogy a gyakorlatban mit jelent a biztonságpolitika. Ezek fontosak az európai integrációs problémák, illetve a NATO-val és az új biztonsági rendszerekkel kapcsolatos kérdések megértésében. Az sem mellékes, hogy autentikus személyektől, NATO- és magyar szakértóktól hallhatnak előadásokat. Ezért tartja döntő fontosságúnak a szemináriumot, reméli folytatása is lesz. Esetleg Temesváron. Kern Imre, a szabadkai községi végrehajtó bizottság - napokban újraválasztott - elnöke, a rendezvény társelnöke, szerint is hasznos a szegedi - testvérvárosi - kezdeményezés mindenki számára. A jugoszláviai történelemtanárok számára azért jelentős az ilyen rendezvény, mert ezáltal bekapcsolódhatnak az „európai folyamatokba". Amire korábban nem volt alkalom. S az sem mellékes, hogy a délvidéki, a szerbiai és a szandzsáki tanárok, valószínűleg soha nem találkozhattak volna, ebből eredően pedig eszmét sem cserélhettek volna az aktuális biztonsági kérdésekről. Ami számukra most döntő fontosságú: az ilyen fórumokon elhangzott észrevételek, nagy valószínűséggel, magasabb európai instanciák elé jutnak, amelyek így informálódhatnak a valós jugoszláviai helyzetről, ami pedig későbbi intézkedéseik irányvonalát is meghatározhatja. Magyarán, hozzájárulhatnak az ország demokratizálódási folyamatának erősítéséhez. Jelentősnek tartja, hogy Szegeden, Szabadkán, de egész Észak-Bácskában is, régióban gondolkozzunk, hiszen az mind a gazdasági, mind a kulturális vonatkozásban egybe tartozó konglomerátum, s adottak a feltételek a szoros régiós együttműködés megvalósításához. Szeged már régiós központ, a Stabilitási paktum „főhadiszállása", innen indulnak ki a kezdeményezések. Reméli, hogy ezzel a testvérváros, Szabadka, helye és szerepe is felértékelődik. Zekirije Vrpoljac, Novi Pazar-i muzulmán történész. Számára a szegedi meghívás az európai viszonyok demokratizálódását jelenti. Merthogy, eleddig, álmában sem mert gondolni arra, hogy a kis szandzsáki városból valaha elutazhat Európába! Jelesül éppen Szegedre, ahol civilizált módon, nyílt, demokratikus eszmecserét folytathat történelem tanár kollégáival. A bosnyák történész nagyra értékeli a szegedi, és az ehhez hasonló kezdeményezéseket. Azt mondja, ezek járulnak hozzá az igazi biztonság és béke megteremtéséhez, mégpedig abban a térségben, amely eddig Európa „forrongó" része volt. Szeged nevét egyébként Szerbia déli, főleg bosnyákok lakta részén, is jól ismerik. A Szegedi Biztonságpolitikai Központ meghívása viszont azt bizonyltja, hogy rájuk is számítanak a demokratizálódó jugoszláv társadalom újjáépítésében. Kisimre Ferenc