Délmagyarország, 2000. november (90. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-29 / 279. szám

SZERDA, 2000. Nov. 29. KITEKINTŐ 7 Kedves Környékbéliek! M a még nincs föladva szapardos házi feladat. Tet­szenek emlékezni: már a múlt pénteken szóba jött, nekünk is kéne tanulnunk szapardul, ismerked­ni az euval, a sokat hangoztatott európai csatlako­zással. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy ez olyas­valaminek tűnhet az éltesebb korú környékbélieknek, akik végigélték a fejtágítás pártállami időket, mint a „Magyarázom a mechanizmust", Kongresszusi lecke -felnőtteknek!" avagy más olyan ismeretek betáraz­ni kivontatása, amelyek igazából csak kevesekhez szólnak. Mármint a mezőn, a téeszműhelyekben, vagy éppen a konzervgyári öltözőkben. Jönnek az eu­komisszárok, fenyegetnek: tanulni, tanulni, tanulni! (Hallhatóan: ucsítszja, stb...) Érdekes: amit akkori­ban tanulnunk kellett (volna), vagyis amivel tömték a fejünket, amiértis a fejtágítókat szervezték, azok mára majdnem mind hiábavalóságnak tekinthetők. Hiszen, ki a fenét érdekelne, hogyan szervezzünk meg a szocialista brigád találkozóját, ahová is Mol­dova György író helyett Takács Tibor érkezik, és előtte a „Kommunista ember a példaképem" címmel a borsófőző szakmunkás a pártkongresszuson ta­pasztaltakról tart élménybeszámolót. Ugye, megmosolyogtató ez, most? Holott! Akkor, aki ebből viccet csinált, (bár sokan vették titkon tré­fára a dolgot), az, - megnézhette magát! Úgy kiesett a felsőbbségek pixiséből, mint ama birsalma Hermi néni kötényéből. Annyiban egyforma a volt pártos hatalom óhaja és a mostani hatalmasságaink kívá­nalma, hogy akkoriak és mostaniak is úgy szeretnék: kényszerítsük a mezők népét, hogy csak a mi elgon­dolásainkat istenítsék. És, ennek okán sokan szeret­nének most is semmi munkával nagyot szakítani az európai csatlakozás ismereteinek megismertetéséből; eupénzen meghirdetni, hogy az euban minden na­gyon jó! (Ha valaki utána számolna, hogy eddig, mennyien „szakajtottak már levelet, ágat" előre, a nem éppen ígéretes európai bőségfáról, meglepő szá­mok látnának napvilágot). Az európai fővárosnak ki­áltott Brüsszelben már „Magyarország súlyos milli­árdos segélyekkel van előkészítve a csatlakozásra". És, hogy mi - itt a végeken - mégse tudjuk, hogy mi­ért is lenne fontos a szapardul tanulás? Hát? Gon­doljanak csak bele: ki ezért a hibás? Euügyben ki a hunyó? Vagy inkább azt kérdezzem: kinek jutott ed­dig az eupénz? (Azt nem mondhatjuk, hogy se pénz, se posztó, hiszen lengni már leng a sokcsillagos eulo­bogó). TTarag ne legyen belőle, de mi még a héten se le­11 sziink még köszönő viszonyban a szerteágazó európai folyamatokkal, hiszen Pusztamérgesen fa­lugyűlést tartottak, és az ott történtek közreadása, pillanatnyilag még előbbre való, mint a (nem nagyon kívánatos) szapardozás. Szánjanak rá kevéske időt, hogy miért... Köszönti kedves mindnyájukat, a még mindig szépnek mondott őszön, pár nappal a decem­ber indulása előtt: ftlA-jertfr tcÁfrr Mintha a népre lenne bízva: Maradjon-e a pusztamérges! polgármester? Igazából nem dőlt el semmi a hétfő esti puszta­mérgesi falugyűlésen, de valójában sok mindenre fény derült. Azt mondta a lakossági fórum beszélge­tését vezető faluirányító, ha se a lakosság, se az is­kola nem megy bele, hogy közhasznú társaság ala­kuljon az önkormányzati munka ésszerűsítésére, ezután nem Börcsök An­talnak hívják Pusztamér­ges polgármesterét. A je­lenlévők jó része azonmód morgással, zajongással el­lenezte ezt. Már a korábban kelt körle­vélből tudták, hogy ez a szán­déka a falu első számú irányí­tójának, amelyet zárt ülésen be is jelentett a képviselőknek, de a művelődési ház nagytermé­ben akartak erről komoly tudo­mást szerezni, amikoris Bör­csök Antal jó másfél órán át igyekezett alátámasztani, be­szédével, vetített táblázataival, ábráival, hogy igazából nincs más kiút a képviselőtestület és a középiskolai tantestület el­lentétének helyes mederbe te­relésére. Ugyanis, Pusztamér­gesen épült egy mezőgazdasá­gi középiskola, amelynek pén­ze nem a község büdzséjébe érkezik s mivel a falu nem tud­ja ellátni magát - a maga hibá­ján kívül - jól jönnének ezek a milliók az önkormányzati helytálláshoz. A polgármesteri szándék, hogy közhasznú tár­saság keretében működjék a középiskola, együtt a faluval, segítse a gazdákat, a turizmus­ban részt vevőket, a faluért tenni akarókat. Pontosabban: a más pénzén épült középiskola, amelybe a pusztamérgesiek is adták munkájukat, része le­gyen a falu önkormányzatá­nak. Mivel ezt a tantestület tel­jes egészében, a képviselők testületéből hétből a négy elle­nezte, a lakosság véleményét kérték a minap a helyes döntés meghozatalához. Ott, Börcsök polgármester úr - kinek érde­Szántó Győző: - Amit itt a polgármester úr téglahordásáról hallottunk, annak bizonyítására följelentés, két tanú kell, egyébként becsületsértés. Ma nagyon sokan kiabálnak vezetőkre kígyót-békát. Főleg a mé­diában. Ezeket nem lehet felelősségre vonni?... Kérem a polgármester urat és a község választott vezető testületét, hogy ami tervet fölvázoltak, azt hajtsák végre...(Fotó: Gyenes Kálmán) mei elvitathatatlanok puszta­mérges médiabéli felvirágozta­tásában, hiszen nincs is olyan ember már e kicsi magyar hon­ban, ki ne értesült volna az évenkénti főzőversenyekről, különböző torokról, melyek a hagyomány és a hírnév terem­tésére szerveződnek - kötni látszott az ebet a karóhoz, vagyis: fölvázolta ismét, hogy miért lenne jó Pusztamérges­nek, ha az iskola teljesen a falu égisze alatt működne. Öt jól érthető pontban foglalta ehhez a napirendet, táblázatokkal, áb­rákkal tette érthetővé a számo­kat, a falu életéhez szükséges milliókat. Ebből kivehették az ottlévők - csaknem 200-an voltak, a 458 választóból, az 1022 lelket számon tartó falu­ból - hogy a baj igen csak te­hetős. A kormány elfordult Pusztamérgestől, s véle együtt a többi ilyen településtől, drá­gul az élet errefelé is, és nincs mivel fékezni az elszegénye­dés lendületét. Tóth László ál­latorvos szerint, ki szándéko­san nem vett részt az általa csak" polgármesteri színjáték­nak" nevezett véleménykéré­sen, Börcsök Antal olyan nagy fába vágta a fejszéjét, amihez több erő kellett volna. A civil szervezetet képviselő Tóth László a nagyzolási mániát je­lölte okként. Kimondott véle­ménye, hogy Börcsök Antal igazából nem is akar lemonda­ni, csupán kicsit megsirattatja magát a falubéli öregekkel. A művelődési ház nagyter­mében ennek igazán nem lel­hettük jeleit, mert, bizony, vol­tak olyan beszólások, véleke­dések, ami, nem nagyon illet­tek ebbe a képbe. Egyik falu­bélije például téglaeltulajdoní­tást említett a polgármester építkezésével kapcsolatban. E föltevésre maga az érintett, és még mások is rosszallóan rea­gáltak. Ellenben tapasztalható volt, hogy a pusztamérgesi polgármester otthon érezheti magát a falujában, mert röp­ködtek szájából a Kati nénik, Pista bácsik, és a teremben ülők azonnal tudták, hogy me­lyik megszólítás, kit illet. Megjegyzendő, hogy a hétfő esti pusztamérgesi fa­lugyűlés se nélkülözte azt a manapság csak torgyánizmus­nak mondott szégyenletessé­get, hogy alkalmakkor össze­vissza kiabált mindenki min­dent. Röpködtek a „kuss, te ne pofázz! Jobb, ha hallgatsz! Tu­dom, én, mit beszélek!" népbé­li kifakadások. Hála istennek, a fórumon ez nem uralkodott el végérvényesen, mint máshol szokott, s így tisztességgel be­fejeződhetett úgy, hogy előtte mindenki, akinek volt, véle­ményt nyilvánfthatott. A te­temre hívott középiskola igaz­gatója is kifejthette, hogy miért ragaszkodik a száz személyt foglalkoztató intézmény az eredeti önállósághoz, miért tartják elhibázottnak a polgár­mesteri indítványt, amelynek a képviselőtestületi szavazáskor maga Börcsök Antal is ellent mondott. Szólhattak a milliók ellen milliók a számadatok számbavételekor. Kiderült: ha lenne pénze Pusztamérgesnek, annyi, amennyi kellene, soha­sem vennék el az iskolától, a jövő generációjának oktatásá­tól azt, amire nekik is égetően szükségük volna. Mert, Pusztamérgesen - le­gyen annak bármilyen látszata - most, ez történik. Mondhat­nánk: szégyellje érte magát minden magyar, aki a rendszer­váltására szavazott, de nem mondjuk, mert igaztalanok len­nénk. A rendszert váltani kí­vánkozók nem erre adták vok­sukat... Majoros Tibor Gondolhattuk volna, ekkora hely nem lesz elég, hogy minden telefonunkat megmutass] Hfc Siemens C35Í/SI* 27 900 Ft WAP! FM RADIO ŰŐÖSo 'LSSOÖOO '' 900© •> A legolcsóbb Westel mobil Alcatel OTC/SL' 6 900 Ft41 * A készülékek csak Westel előfizetői kártyával használhatók. ** Csak új Westel előfizetéssel, kétéves szerződéssel, amíg a készlet tart. Az összeg a kezdő részlet, amelynek befizetése után a készülék elvihető. Az árakhoz 24 havi törlesztőrészlet és ennek megfelelően 24x1375 Ft havi forgalmidíj-kedvezmény tartozik, további leltételek és információ: 1230 (a Westel hálózatából díjmentesen hívható), 265-9210, az üzletekben, illetve a Westel partnereknél, www westel.hu li lestel UJ Kapcsolat J Ahogy a falugyűlés felszólalói gondolták... Börcsök Antal: - Az ön­álló költségvetési intézmé­nyi forma törvényességi bur­kába húzódva nem tud kiala­kulni a fenntartó által is min­den dokumentációjában megfogalmazott elvárás, a komplex mezőgazdasági és turisztikai profil kialakítása, a lakosság és a vállalkozók szoros együttműködésével. Ezért az átszervezés elkerül­hetetlen.. SUtöri László: - Évek óta nem vásárolunk eszközt önkormányzati pénzből. Ki­lencven gyerek testnevelési óráját tartjuk a művelődési házban. Nincsen udvari pá­lyánk, a gyerekeknek öltöző. A most átadott középiskolai kollégiumban nem volt me­leg vfz. Nincs igazi ellentét az iskolai nevelőtestület és az önkormányzat, az igazga­tó és a polgármester között... Bálint János: - Amit hallottunk a polgármester úrtól, amit láttunk a vetítőn, tele voltak számokkal, ilyen-olyan rajzokkal. Azok is csak az iskoláról, csak az oktatásról szóltak. Én úgy értéköltem volna jobban, ha az egész számol a faluval js. Azzal többre mentünk vol­na. így a lakosság érvei mind az utcán röpködnek majd el... Földi János: - Miért ve­tette meg a lábát a képvi­selőtestület? Miért nem jó az, ha összekapcsolják a közép­iskolát és az önkormányza­tot? Igaz-e, hogy ha össze­vonják a két intézményt, ak­kor a középiskola le fog süllyedni? Itt arról volt szó korábban, hogy a középisko­la nem süllyedhet le. Az egész falu dolgozott azért, hogy jó legyen, szép legyen... Farkas István: - Az észak-rajna-westfáliai néme­tek kikötötték, arra adnak pénzt, hogy az iskolában 25 évig mezőgazdasági oktatás legyen. Akkor kikérték a mi véleményünket is, és azt ajánlotta mindenki, hogy ezt nem szabad kihagyni. Azóta jönnek ide gyerekek min­denhonnan. Aggaszt, ha a fúzió létrejön: fölbolydul a pedagógus kai... Vass Lászlóné: - A kö­zépiskola igazgatója pályá­zattal került a tantestület élé­re. Kár lenne megrendíteni a bizalmat az itt munkálkodó pedagógusokban, akik jó ve­zetőnek, határozott, gyer­mekszerető embernek ismer­ték meg. Kérném a polgár­mester urat, adja meg a tes­tületnek a szabadságot, hogy ezután is közösen dolgoz­hassunk Pusztamérgesért... Árpádfalvi Kdina: - Ha a lakossági fórum rossz utat vá­laszt, több millió forint mehet el annak rendbehozatalára. Kérdés, hogy a vázolt forma­e a kiút? Mennyi ebből a falu nyeresége? Számoltak azzal, hogy ha a középiskola köz­hasznú társaságként műkö­dik, alárendelve az önkor­mányzatnak, ennek létreho­zása jóval többe kerül, mint a meglévő meghagyása...

Next

/
Thumbnails
Contents