Délmagyarország, 2000. november (90. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-27 / 277. szám

4 KAPCSOLATOK SZERDA, 2000. Nov. 29. Családés helytörténet Az Emberközpontú, Fenntartható Társadalomért Alapítvány (EFTA) a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar történettudományi tanszéke, Szécsény város önkormányzata, és a Magyar Millenniumi Kormánybiztosi Hivatal támogatásával, Széesényben rendezte meg az első családtörténeti konferenciáját. Szenográdi Ferenc köszöntötte Szécsény Önkormányzata nevében a megjelenteket. A korábbi fölhívásra 147 elbírálható pályázat érkezett. A díjkiosztó ünnepség megrendezését Szécsény város vállalta. A jelentkezők közt 102 magyar, 39 erdélyi, három szlovák, két délvidéki, egy kárpátaljai pályázó volt: közülük a szegedi Nagy Annamária I. dijat nyert, dr. Bálint Jánosné Ágoston Ilona vehetett át második di jat utóbbi pályázó két családtörténeti pályamunkát adott be. Dr. Szegfű László, a szegedi tudományegyetem tanszékvezető tanára szerint ez csak az első lépés volt, a következő években szeretnék ezt a kezdeményezést folytatni. A pályamunkák elbírálásáról úgy nyilatkozott, hogy a pontos adatokon alapuló munkákat értékelték, Igy Ágoston Ilona pályázatát is, aki a fogságban eltűnt édesapjáról frt, s az azt megelőző levelek alapján tárta a nyilvánosság elé hiteles történetét. A szerző a Szegedi Amatőr Alkotók Körének tagja, és már tíz éve foglalkozik írással, családtörténettel. Verseivel, novelláival a kardoskúti nyugdíjas vers- és prózatróversenyen is első díjas lett. Sántáné Ktirunezi Mária, a Szegedi Amatőr Alkotók Körének elnöke Balástya bibliotékája: a bakelitkorongok magányossága Gyerek, fölnőtt, egy könyvtárban Az iskolával közös épületben működd könyvtárnak sok gyermekolvasója van. (Fotó: Schmidt Andrea) A balástyai könyvtár három éve költözött át az iskolának, óvodának és művelődési háznak is otthont adó épületegyüttesbe. Tavaly óta a könyvtár a balástyai Altalános Művelődési Központ részeként működik, szolgálva gyerekeket és fölnötteket. Amikor a balástyai könyvtárat kerestük, először a régi művelődési ház épülete előtt álltunk meg - a ház homlokzatán még ott a nagybetűs fölirat: „Könyvtár". Odabenn már sejtettük, hogy eltévesztettük a házszámot: a frissen begyújtott kis kályhával melegített előtérben egyetlen eligazító tábla sem utalt arra, hogy az épületben bibliotéka is működne. Szerencsére, egy kedves, ott dolgozó asszony útba igazított bennünket, s megtudtuk, hogy a könyvtár már régen elköltözött a régi „művházból". A könyvek birodalmának új otthona előtt viszont egy pillanatra földbe gyökerezett a lábunk: a gyönyörű, vadonatúj építmény mellett dfszburkolatos járda vezet, a kapuhoz gondozott parkon át visz az út. A ház sarkához érve derült ki. hogy a homlokzati szárny mögött, fél karéjban húzódik az épületegyüttes belső része, amelynek udvarában gyerekek játszottak. Odabenn Kocsisné Bcnkő Beáta könyvtárvezető fogadott bennünket, s elárulta, hogy a bibliotéka még 1997-ben került át az iskolaépületbe, amelyben kívülük még az óvoda és a művelődési ház is helyet kapott. Az egy épületben, de önállóan gazdálkodó intézmények tavaly az Általános Művelődési Központ égisze alatt hoztak létre egységesen működő szervezetet. A könyvtár egyszerre szolgálja a gyermek- és felnőtt olvasókat: részint iskolai, részint községi könyvtárként működik, ezen felül nagyobb közösségi rendezvények (gyermeknap, búcsú) rendezésében is részt vesz. A balástyai bibliotéka bár szervezeti szempontból is önálló - a szegedi Somogyi-könyvtárral áll szakmai kapcsolatban. A húszezer kötetes könyvállomány nagy része (a kézikönyvek kivételével) kölcsönözhető. A könyvek közt túlnyomó többségben klasszikus szépirodalmat találunk. A könyvtárakat általában sújtó pénzhiány persze a balástyaiakat sem kíméli. A zenetár hagyományos - ma már egyre inkább ritkaságnak számító - „bakelit" korongjait nincs mivel lejátszani; a CD-tár, a kis lemezek magas ára miatt, lassan gyarapszik. A bibliotéka tart néhány CD-rom lemezt is, ám ezeket kevesen használják, mivel a faluban még kevés helyen tartanak számítógépet. Akad viszont számítógép a bibliotékában. Nem is egy, hanem - kettő. Az egyiket a könyvtári munkára használják, a másikon a gyerekek ismerkednek a számítógépes világ rejtelmeivel. Nyilas Péter Jó estét, Szeged! a tévében DM-információ Hétfőn este negyed nyolckor ismét jelentkezik a szegedi városi televízióban. A műsor ma esti vendége a szegedi Rotary Klub elnöke lesz, aki a jótékonysági akcióikról beszél majd. Ugyanígy vendég lesz Sulyok Tamás, tiszteletbeli osztrák konzul is. Az adásban a többi között láthatnak majd egy hangulatos filmetűdöt a sándorfalvi libákról. A sportbarátok az Aréna című műsort 19.40-tői láthatják. Természetesen lesz játék is, az érdeklődők hívják a 493-693 és a 424-647-es számot. sms: 06-30/218-11-11 Kedves Olvasóink! Szerkesztőségünk a levelek és a telefonhívások mellett ezentúl szívesen fogadja a 06-30/218-111 l-es számra az SMS-üzeneteket is! Észrevételeiket, véleményüket, közérdekű bejelentéseiket köszönjük! A 06-30/ 903-8103-as számról jelezte olvasónk, hogy az új díszburkolat téglái közé beszorult temérdek cigarettacsikk nagyon rosszul „mutat", s miután a Klauzál tér szinte minden hét végén szemetes, elkelne a padok és a cserepes fácskák mellé néhány hulladékgyűjtő is. A 06-30/308-4920-as te lefonszámról azt szeretnék tudni, hogy a helyi járatű buszokon miért nincs lehetőség a jegy érvényesítésére ott, ahol babakocsival is fel lehet szállni a járműre? A 06-30/903-3864-es telefonszám tulajdonosa azt kérdezi: a teljes rekonstrukció után fél évvel miért kellett felbontani a Plaza előtti burkolatot, s mi a cél a kerékpárúira épített lőzoltócsappal? A Tesco Családi parkolójában nagyon nehéz, szabad helyet találni, mert sok olyan autós is odaáll, akinek nem ott volna a helye - írja tize-' netében a 06-30-275 5716-os telefonszám bir tokosa. A Cora Áruházban október 19. és november 12. között zajló „Szerencsejegy" játék nyertesei szombaton délelőtt vehették át jutalmaikat: összesen tiz utazást és egy kisautót. Képünkön a játék fődíját, a Renault Twingo személygépkocsit megnyerő Lakatos Ferencnek gratulál Dániel Audoine áruházigazgató. (Fotó: Miskoiczi Róbert) 1 ] hatszög Rózsa Gábor Szentesi színképek Qizeged építészetének „nagy sze3 rencséje" volt a Víz. Elég furcsán hangzik, hogy egy egész várost majd elmosó árvízi katasztrófa, százak halála, ezrek tragédiája, tízezrek elszegényedése valamelyest is jót tudna tenni a szó nemes értelmében. A városrendező építészetre vonatkoztatva viszont így igaz! A szegedi átlagpolgár nem tudja, hogy minek köszönheti a Belváros ortogonális rendezettségét, a körutak és sugárutak közlekedést szervező készséget, és az alvó kertvárosok nyugalmát a körtöltés mindkét oldalán. Ezért is érzi magát a szegedi ember otthon a fővárosban. A Nagykörút palotái ugyan magasabbak a szegedieknél, talán díszesebbek és színesebbek is, de a lényeg az európai építészeti szokások hasonlóságában, a megszokásban rejlik. Aki megszökik Szegedről, és - úgymond - alább adja; bármelyik alföldi városunkba költözve, aligha ismeri ki magát a rendezetlen utcákon, és hiába is keresi a tereket. Makói barnát, vásárhelyi kéket, csongorádi szürkét és szentesi sárgát lát a házak kapuja, ablaka körül, és majd mindenütt csak világos szürke, egykor talán fehér falakat. Elszoktatta a szemünket, megrontotta az ízlésünket a falakat fehérítő, hamar koszosodó, a foltokat ordító hibákká növelő rossz szokás, hogy az épületdíszeket, az asztalokat színezik, a falakat meg úgy hagyják. Jobb esetben a híres szentesi vad „vármegyeház-sárgára" csapkodják he az egészet, még akkor is, ha az épületszobrászok Igy-úgy helyre is állították volna a lizénákat, az ablakkötényeket, a párkányzatos architrávot, és minden falsíkból kiemelkedő, önárnyék-keltő elemet. Pedig valamikor színes volt ez a város, csak elszoktunk tőle. Pár hónapja végre feladta a Városgondnokság a fordítva festés (fotográfusán negatív) szokását. Végig a főutcán, a főtéren és a Petőfi utcán is fehéren villódznak a szép díszes osztatok, és végre újra változatosan színesek a falsíkok Aki nem hiszi, jöjjön el Szentesre, vagy ha csak átutazóban van, hát nézzen ki az ablakon. Komolyan mondom érdemes, mert szivet-lelket vidító az, amit itt csinált vagy két tucat kőműves és piktor. Még olyan is akadt, aki meghagyta az eresz alatt a fecskefészkeket. A kis huncutok azért oda-oda fröccsentenek, de megfigyeltem, hogy kijjebb dugják a kis...! - Megemelem a kalapom. Mélyen! (A szerző mérnök-muzeológus Szentesen.) miről írt a DM? 75 éve Bécsi levél a legújabb divatról Amikor két év előtt feltűnt a komplet, mindenki tudta, hogy olyan divat lesz mely egyhamar nem veszít jelentőségéből. El sem képzelhető praktikusabb és a divatot jól ismerők számára alkalmasabb összeállítás, mint az olyan ruha, amelyhez megfelelő kabát járul, olyképpen, hogy mindegyik külön-külön hordható, sőt szép darab legyen. Ma már mindenféle alkalomnak és célnak megfelelő kompletekel látunk. Ismerünk sportszerű kompleteket, de nagyon kedveltek az elegáns látogató kombinált ruhák finom bársonybó is. (1925) 50 éve A nagytőkés Vatikán A Szikra Nemzetközi Kérdések sorozatában megjelent brossúrája a Vatikán tőkés kapcsolatait leleplező néhány érdekes cikket tartalmaz. E cikkek bőséges adattal támasztják alá a Vatikánnak Olaszország gazdasági életében betöltött fontos szerepét. Kiterjedt bankhálózata, szinte valamennyi nagy olasz monopoltőkés konszernben elfoglalt részvényesi helyzete a Vatikánt az olasz fasizmust feltámasztó monopolkapitalisták egyik legerősebb oszlopává teszi. A Vatikán nem riad vissza a legaljasabb pénzügyi és tőzsdemanővcrektől sem, hogy hatalmas gazdagságát növelje. " " (1950) 25 éve A dorozsmai vasútállomáson A szegedi nyugati iparövezet vállalatainak, üzemeinek egyre több alapanyagra van szükségük, ezért a kiskundorozsmai vasútállomás kollektívájának szállítási feladatai is növekednek. A vágányok alapos tisztításához már a hónap elején hozzáláttak, a november első hetében tartott ünnepi műszakokon napi teendőik mellett, több mint hat mázsa ócskavasat és 32 kiló papfrhulladékot szedtek össze. Akkor, valamint a kommunista műszakokon összesen 700 óra társadalmi munkát végeztek a szocialista brigádok tagjai. (1975) Autót nyert a szerencsés