Délmagyarország, 2000. november (90. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-22 / 273. szám

Modern „köpködők" A

harmincas évek ismert intézménye volt a „köpködő". A munkaközvetítő folyosóján állási ugyan kevesen találtak, ám a melegedésre kiváló helynek bizonyultak ezek az irodák. Ma már sokkal rafináltabb és kifinomultabb módszerekkel dolgoznak az emberkereskedők. Egy felmérés szerint a legtöbb feketemunkás személyes ajánlással nyerheti csak el az állást. Hivatalos ajánlólevél persze nem kell, ám a megbízhatóságfontos, hiszen senkinek sem lenne jó, ha eljárna a szája az illegálisan foglalkoztatott alkalmazottnak. Miközben a délvidéken - többek között a határok közelsége miatt is - egyre szaporodik a feketemunka, addig az ország nyugati felén már az is előfordul, hogy néhány nagy gyár buszt kiild a határra a hivatalosan nálunk dolgozó munkaerőért. Sajnos, ez még nem általános idehaza. Ma a fél ország foggal-köriimmel ragaszkodik a munkahelyéhez, mert nincs másik. Az alkalmazottak így akkor is kiszolgáltatottá válnak, ha nem feketén, hanem hivatalosan vállalnak munkát. A legtöbb vállalkozó és munkaadó tudja, a dolgozók toleranciája szinte végtelen, így azután néha rémregénybe illő estek is előfordulnak a munkahelyeken. A hatóságok hiába ellenőriznek, még az alacsony bérek mellett is a legtöbbször összekacsint a munkaadó és az alkalmazott. A

gazdasági növekedés azonban előbb-utóbb a biztonságot is magával hozza majd. Kérdés persze, hány évet kell még várni arra, hogy mindenki biztonságban érezhesse magát. "7 Bénié: Feketemunkás, referenciával Tizenhat tonnát raksz A Társadalomkutatási Intézet (Tárki) tavaly is megvizsgálta, a feketemunka elterjedtségét, valamint az ilyen munkások toborzóhelyének, az úgynevezett emberpiacoknak a helyzetét. A tanulmány nemrégiben látott napvilágot, s többek között az olvasható ki belőle, hogy az illegális munkaerő is egyre drágább lesz. Azt vizsgálva, hogy a feketemunka az ország mely térségeit jellemezte leginkább, a három esztendővel ezelőtti állapothoz képest napjainkra sincs jelentós változás, hacsak az nem, hogy az országban a feketemunkások száma évről évre nőtt, míg az emberpiacok száma csökkent. A rejtett gazdaság súlya a fővárosban, az ország központi régiójában, a délkeleti részen, valamint a nagyvárosokban volt és maradt erősebb. Tavaly az emberpiacok tekintetében a délkeleti régió vitte a prímet, ugyanis e terület közepes, vagy nagyobb községeiben • •• volt településenként a legtöbb ilyen munkaerő-felvevő hely. Az ország ezen részében tíz településre átlagosan 14 emberpiac jutott. A kutatás rámutat arra is, hogy míg három éve a feketemunkások toborzásának leggyakoribb helye a kocsmai emberpiac, hagyományos nevén a „köpködő" volt, addig mára ide is betört a személyes befolyás és a közbenjárás mindenható ereje, azaz referencia nélkül már a feketemunkások is nehezen boldogulnak. Hogy a feketemunka „ágazattá" nőtte ki magát, az is bizonyítja, e szegmenst bérmozgások is jellemzik. A grafikon azt mutatja, hogyan változott a napi átlagkereset a három leggyakoribb feketegazdaságbeii munkakörben, az elmúlt két év során. Az adatsort adó minimális és maximális fekctemunka-bérek átlagából számított mutatók egyébként más munkaterületeknél is hasonlóképpen növekedtek. O. K. K. Napi „átlagbérek" a legjellemzőbb feketemunkáknál Kőműves Mezögazd. napszámos Építőipari segédmunkás 2600 Ft |1998 11999 1450 Ft 2000 Ft 3000 4000 Forrás: TÁRKI / Iparfogyatkozás Jugoszlávia: a béke üzlete Heti gazdaság A hárommilliós bírság sem visszatartó „Olajozott" emberkereskedelem Az olajszőkítés után az emberkereskereskedelem a legnagyobb üzlet - állítják a szakértők. A Dél-Alföldön elsősorban a határon átjött vagy átszökött románokat foglalkoztatnak, de Jugoszláviából is bőséggel özönlik át a feketemunkaerő. Sőt! Mostanában már a fillérekért dolgozó ukrán „élő gépsor" is megjelent a hazai feketemunkaerő-piacon. Hiába a sok ellenőrzés, a maximum hárommilliós bírságot mellényzsebból kifizetik a leleplezett közvetítők. Jövőre pedig - ha negyvenezer forintra emelik a minimálbért - tovább súlyosbodhat a helyzet... - Szervezett bandák vonták hatáskörükbe a fekete munkások toborzását és közvetítését - állítja Maróti Gyula, a munkabiztonsági felügyelőség vezetője. - Hiába kapunk el egy-egy vállalkozót, meg se kottyan neki a legfeljebb hárommilliós bírság, hiszen lassan akkora pénzek forognak az emberkereskedelemben, mint egykor az olajszőkítésben. Munkaügyi szakemberek számításai szerint a nagyobb közvetítők akár havi 25 milliós forgalmat is bonyolítanak, amiből a bérek kifizetése után öt-tízmilliót vágnak zsebre. A feketefoglalkoztatás mára viszonylag magas szinten épült be a hazai és a dél-alföldi gazdasági életbe. Első ránézésre - az államot leszámítva - mindenki jól jár: a fizetési lista nélkül adott bérek olykor valamivel magasabbak a legális órabéreknél. Ám a feketefoglalkoztatásnak sok veszélye van: többek között az, ha bármi baj éri munka közben az alkalmazottat, nem számíthat se táppénzre, se normális orvosi ellátásra. Sokszor még súlyosabb munkahelyi balesetek is rejtve maFeketemunkások? A vagyonokat a közvetítők keresik. (Schmidt Andrea illusztrációja) Miközben a statisztikák szerint évek óta nem nőnek a munkahelyi balesetek, addig valóságban alapos emelkedést mutat a szomorú esetek száma. Az ok egyszerű: amíg a gazdaságban nő a feketén foglalkoztatottak aránya, addig a legtöbb munkahelyi baleset titokban marad. Mindkét félnek érdeke ugyanis, hogy otthoni balesetnek vagy utcai karambolnak „adják el" a munkaidőben történt probléBalesetek mát. A kisebb sérüléseket szinte mindenki eltitkolja. Legfeljebb a főnök néhány napra hazaengedi az alkalmazottat. Olyan is akad, hogy az orvos megírja a táppénzes papírt, ám a munkaadó összegyűri és eldobja. A fekete vagy a szürkegazdaságban nincs hivatalos munkaidő: rendszeresek a túlórák, amelyek újabb veszélyforrást jelentenek. Miközben a törvény szerint évente legfeljebb 144 órás túlmunkára kötelezhetik az alkalmazottakat, addig sok helyen ezt már márciusban túllépik. Nem is csoda, ha a tizennegyedik órában könnyebben éri baj az alkalmazottat. Kirívó eset, amikor fiatalkorút dolgoztatnak - tizenhat órát egyhuzamban. Pedig ez is előfordult Szegeden... R. G. radnak, hiszen mindkét félnek ez az érdeke. Míg Makó környékén elsősorban román alkalmi munkásokat foglalkoztatnak, addig Szegeden leginkább a hazai munkaerő uralja a feketepiacot. Szentest pedig elárasztják a Gyulánál átjövő külföldiek. A modern kori „rabszolga-kereskedelem" tipikus területei a mezőgazdaság, az építőipar, a vendéglátás, a kereskedelem és az élelmiszeripar. - Egy-egy nagyobb építkezés teljesen átláthatatlan. A fővállalkozó mellett az alvállalkozók alvállalkozói végzik a tényleges munkát, persze legtöbbször feketén. A fizetés az „egyszerűsített könyvelés" alapján zajlik. A munkásokat szállító busz után megy a heti bért szállító Mercedes. A munkavezető az országúton a megfelelő pillanatban átszáll a személykocsiba, ahol borítékba téve átveszi a milliókat. A saját .jutalékát" zsebre téve, elegánsan visszaszáll a buszba és szétosztja a maradékot. A lebukás szinte kizárt. - Ha sikerül is valakire rábizonyítani, hogy szabálytalanul foglalkoztatott embereket, nem megyünk vele semmire. A vállalkozók legtöbbször jó előre keresnek egy nincstelent, akinek nevére azután alapítanak egy káeftét vagy bétét. Minden feketemunkást p foglalkoztat, ha Iébukik, nem lehet behajtani rajta semmit. A stróman mindent készségesen elvállal, de fizetni nem tud. Hiába szabjuk ki a maximális büntetést, a háttérből segítenek neki és fellebbeznek. Amíg pedig nincs jogerős ítélet, tovább folytatódhat a macska egér játék. Ez akár két évig is eltarthat. A felügyelőség az idén — a szabálytalanságok miatt már 85 személyt tiltott el a munkavégzéstől, mert illegálisan tevékenykedett valamelyik munkahelyen. A kirótt 11 millió forintos bírság azonban csak a jéghegy csúcsa. Nem egyszerű ugyanis tetten éri és főleg bebizonyítani a feketefoglalkoztatást. Sokszor persze éppen a konkurens csoport tesz feljelentést... Mostanában a román határ mentén komoly problémát okoz az, hogy sok idős ember kapta vissza a földjét az elmúlt években. Ám a hetven-nyolcvan éves tulajdonosok képtelenek maguk megmunkálni birtokukat. Ezért azután, sokszor jóhiszeműen, munkát adnak a határon átjött alkalmi lehetőséget kereső külföldieknek. És ez lesz a pechjük: legsűrűbben őket kapja el a hatóság. Ám bírság és bírság között nem lehet igazán különbséget tenni. A jó szándék dacára legtöbbször az ilyen emberek szaladnak be a csőbe... - Januártól a szürkefoglalkoztatás megszaporodására is számítanunk kell! A minimálbér drasztikus emelése sok vállalkozóból azt fogja kiváltani, hogy alkalmazottját részmunkaidőbe kényszerítse. Természetesen csak papíron dolgoznak majd kevesebbet a munkavállalók. Ameddig a jogszabály nem írja elő, hogy a négyórás munkaidőt a nap mely szakában kell ledogozni, addig kijátszatható lesz az új rendelet. - Sokszor a jóhiszemű alkalmazottakat is becsapják a munkaadók. Hiába akar valaki szabályosan dolgozni, ha a vállalkozónak ez nem érdeke. Valódi munkaszerződést írnak, csak éppen azt a munkaadó nem küldi tovább a társadalombiztosítónak és az adóhivatalnak. Az alkalmazott nyugodt, hogy bejelentették, csak akkor veszi észre hogy átverték, ha baj van. Akadt olyan eset is, amikor a veszélyeztetett terhességkor derült ki, a kismama hosszú évek óta nem volt bejelentve, azaz feketén dolgozott. Az illegális munkaerővel azután azt csinálnak és csináltatnak a munkaadók, amit csak akarnak. Nincs munkaidő, nincs felmondás, nincs pihenőidő és szabadság sem. Szélsőséges esetekben, még meg is fenyítik az engedetlen alkalmazottat. A munkahelyét ugyanis mindenki félti, még akkor, ha csak feketén foglalkoztatják. Ma ez is több a semminél... Rafai Gábor CIB VÁLLALKOZÓI PROGRAM TESTRESZABOTT SZOLGÁLTATÁSOK KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA Számlavezetés és betételhelyezés Elektronikus szolgáltatások (terminál, mobilbank, bankkártyák) CIB Üzleti Hitelrendszer és Kisvállalkozói Ingatlanfedezetes hitel Külkereskedelmi ügyletek Lízing Értékpapírügyletek BANK Válassza Ön is vállalkozása számára a CIB Bankot, mely több mint 10 000 vállalat bizalmát élvezi. Ha tudni akarja, hogy miért, forduljon bizalommal fiókhálózatunk szakembereihez. 6720 Szeged, Kiss Menyhért u. 1. Telefon: (62) 425-425 6800 Hódmezővásárhely, Deák Ferenc u. 15. Telefon: (62) 246-911 CI 06 40 242 242 WWW.CIB.HU