Délmagyarország, 2000. november (90. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-22 / 273. szám

II. EGY SZÁZALÉK SZERDA, 2000. Nov. 22. Magyarok, határok, befektetők Munkatársunktól A belgrádi ü/.lcti találko­zót a szegedi Mac Line Kft. szervezte, s mivel a társa­ság több éve foglalkozik kereskedelemfejlesztéssel a délvidék számukra nem is­meretlen teriilet. Deli Zoltán, a cég ügy­vezetője jól érzékelteti a Tisza-parti város speciális helyzetét, amikor azt mondja: „ha reggel munká­ba indulunk, majdnem mindegy, merre megyünk: Budapest, vagy Belgrád fe­lé. Szeged ugyanakkora tá­volságra fekszik mindkettő­tói." A szakember tapasztala­tai szerint azokban az idők­ben, mikor Jugoszláviát nem sújtotta embargó, vagy nem volt éppen bombázás, nagyon jó „évjáratok" jelle­mezték az üzletet. Az egyik ilyen kiemelkedő esztendő a 98-as volt, akkor Belg­rádba 70 magyar céget vit­tünk ki egy vásárra ­mondja a szakember. Az érdeklődés egyébként nem csak magyar, jugoszláv te­rületről is élénk. Deli Zol­tán úgy gondolja, hogy mi­után Jugoszlávia kiéhezte­tett ország, a gazdasági, üz­leti változások nagyon lát­ványosak lehetnek. A déli üzletembereken érezhető, hogy van gyakor­latuk a jólétben. E szerint is tárgyalnak: vág az eszük, gyorsak, felkészültek és na­gyon fogékonyak. Ha most Szeged Belgrád felé fordul, nagyol profitál­hat e figyelemből. FELVESSZÜK A RITMUSÁT & Cl B BANK 6720 SZEGED, KISS MENYHÉRT U. 1. TELEFON: (621 423-423 6800 HÓDMEZŐVÁSÁRHELY, DEAK FERENC U. IS. TELEFON: (62) 246-611 (5.83) (7,351 (6.361 (6.11) (7.661 (7.35) 12.06) IlMM BETÉTI KAMATOK YALLAIKMASOK RÉSZÉRE II* 2-31* 1-266 366 666 1266 caeankufci* 5.750 7,250 8.250 8.000 7.750 7.250 2.000 MAGÁNSZEMÉLYEK RÉSZÉRE 166 8.600 16.62) 6.626 |8.74| 6.760 [8.87) 360 6250 (6361 6375 (8.49) 6600 (662) 660 6260 16.36) 6376 (6.49) 6600 (662) 12 66 7.760 (7.66) 7.675 (7.96) 6.000 (6.11) CS CMMIC IMOÉKUNY* CIO XL A 0 LOOEFHO 100 E FH M FT IMFIWM 0-60EFMJ 50EfH M R IUFIMM 2 600 3.000 6.000 (mm 50 E FI) 2600 6600 8600 caa 256(2 66 3.0613.06 6264.22 266 671 6.97 KINCSEM HMM kamMa magtouill*** (Ssitra (MKI. 50 E FI) 3 hOnop 6Mnap I260nap 6600 6.500 6.000 KMCSEM 2000 UKNNY (mm 10 E FI) 3h6 6 hí 1210 'AlFHMN 6600 8.500 8.000 662 6.62 6.11 620 6.50 6.00 MAGÁNSZEMÉLYEK RÉSZÉRE NTÚJIQITIflÉlÉK ÉnMm;20M. nőim* HMM Folyúuámlahltfl! 20.00 Betótórző hitel 15.00 lombardhitel 18.00 Ingadantedazet mekafl nyuRotl laMscMu NW kamata 16.00 agy» calu IYM kamaa 18.00 CIB Otthoni erem ló Hitel 1 6vé4 kamatperiódus 13.80 5 éves kamalpefiodus 1120 CIBU| Otthon hitel 6.75 CIB SzemARrl kótceűn 23,00 TtW: 27.66-33.66%. 3%-ot kan Mai WMg maMI baaa-arG NUF prímé réti 1325 CIB^V 06402422(2 A BANCA COKMEHCLALE ITALIANA CSOPORT TAGJA Lendületben a „délvidéki biznisz" Arccal Belgrád felé ffff Jugo­szlávia új­jáépítésé­nek szem­pontjából régiónk különleges helyzetben van. A speciális státust nemcsak a földrajzi közel­ség biztosítja. Miután a térség gazdasági baromé­tere volt a nagypoltikai változásoknak, ez a nyo­más az évek során szívó­sabbá tette a délvidéki kereskedelem résztvevőit. Legyen az bármilyen pro­filú és méretű helyi vállal­kozás, tény, hogy közel­ről szemlélhette az elmúlt tíz esztendőben történt ju­goszláviai változásokat. A hazai piacgazdaság ki­alakulása óta a határ menti kereskedem az em­bargón nevelkedett, így az üzleti találékonyság és a gazdasági immunitás alig­ha kérdőjelezhetó meg. Akik számolnak, gyorsan rájönnek, hogy Szeged és a megye számára előnyös lehet e különleges tapasztalat ­mondja Kozsuchné Somogyi Katalin, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kereskedelemfejlesztési igaz­gatója. Véleménye szerint a mellett, hogy a nehéz időkben is gondosan ápolt üzleti kap­csolatok most újra normálisan működhetnek és hűvülhetnek. Szeged az. újjáépítés koordiná­tori szerepet is betöltheti. Az országos adatok szerint a szankciók fokozatos feloldá­sával szinte statisztikailag is kimutatható a feszültség oldó­dása. A tavalyi magyar export meghaladta a 114 millió dol­lárt. az idén ez már 115 millió felett volt. A szakemberek va­lószínűsítik, hogy az idei év végére a hazai kivitel értéke elérheti a 120 millió dollárt. Ezen belül Csongrád megye helyzete érdekcsen alakult. Miközben a megyéből induló exportnak három esztendeje mindössze két százaléka irá­nyult Jugoszláviába, s a me­gyei külkereskedelmi listán Jugoszlávia pusztán a 11. he­lyet foglalta el, a pénz mégis mozgott a határ mentén. Akik kereskednek, zsiger­ből tudják ezt, mint ahogyan a A bevásárlóturizmusra mindig lehetett építeni. (Fotó: Miskolczi Róbert) Jugoszlóv-magyar külkereskedelmi forgalom (2000.1—VII. hó) OD* Kivitel Behozatal OD* 2000 MUSD 2000/1999 % 2000 M USD 2000/1999 % Élelmiszer, ital, dohány 18.5 397.9 6.9 751.2 Nyersanyag 3.5 176.6 0.9 243.1 Energiahordozók 7.0 54.1 1.5 150.8 Feldolgozott termékek 40.6 187.7 16.4 149.0 Gépek, gépi berendezések 15.4 300.4 1.8 149.2 Összesen 85.0 183.5 27.5 189.6 orréi: GM déli terület kisebb-nagyobb „bizniszeinek" fortélyaival is tisztában vannak. A kamara nemrégiben felmérést rögtön­zött, amelyben arra volt kíván­csiba helyi cégek hogyan lát­ják szerepüket az újraéledő kereskedelemben. Értékelhető válaszokat zömében a mikro­és kisvállalkozások adtak. A megye vállalati összetételét reprezentáló, 200 társaságnak kiküldött kérdőívből negyven válasz érkezett vissza, ezek közül 15 jelezte, hogy van kapcsolata jugoszláv cégek­kel. Az is kiderült, ezen üzleti kötelékek mindegyike export­ra vonatkozik, s elsősorban műanyagipari alapanyagok, nyílászárók, vasalatok találtak kint fizetőképes keresletre. A felmérésből az is kiderül, hogy a magyar cégek koráb­ban is, most is a kinti partne­rek fizetőképtelenségétől tar­tanak elsősorban. Le kell szögezni, hogy a pénzforgalmi „renden" sem a háború, sem a bombázások, sem a jelenlegi, politikai vál­tozások nem változtattak ­mondja Pallagi Attila, a Ma­gyar Külkereskedelmi Bank Rt. szegedi fiókjának igazga­tója. A pénzintézetek ugyanis hosszú idő óta arra hívják fel a déli árucsere szereplőit, amit amúgy is tudnak. Nevezete­sen, hogy ne szállítsanak nyit­va, azaz kiegyenlítetlenül, s lehetőleg előre kérjék az áru ellenértékét. Most is, mint ko­rábban, a készpénzes és bar­terügyletek sokasága jellemzi a délvidéki árucserét. A szege­di fiók igazgatója hozzáfűzi, hogy a bank egyébként ügyfe­leinek ésszerű kockázatválla­lásai mögött áll. Bár a napok­ban feloldották a pénzügyi embargót, ez egyelőre a jugo­szláv pénzintézeti rendszer működésképtelensége miatt nem hoz gyakorlati változást a kereskedelem menetében ­véli a szakember. Az export és az import értéke, a forgalom mind számokban mérhető. Nehéz volna azonban megsac­colni, mennyit hoz a határ menti kereskedelem konyhájá­ra a bevásárlóturizmus, hogy hány kisebb-nagyobb úgyne­vezett „esernyőcég" cég profi­tál a szerb-horvát kereskede­lem közé ékelődésből, a köz­vetítésből, vagy éppen mekko­ra magántőke vándorolt az évek során hazánkba áttelepült déli szomszédok mozgása so­rán. Legfrissebb kamarai adatok szerint a Vajdaságban például keresnek jó minőségű cemen­tet, betonacélt és kohászati ter­mékeket, ám ezek feldolgozá­sához mind háttériparuk, mind szakembereik vannak. Úgy tű­nik, élelmiszerben sincs hiány. Itt meg kell említeni azt a tényt, hogy a bevásárlóturiz­musra mindig építhettek a ma­gyarok. A szeged környéki multinacionális cégek forgal­mához minden bizonnyal je­lentősen hozzájárulnak a hatá­ron túli vásárlók. Élelmiszer tehát nem kell a Vajdaságba, ám beruházásokat várnak a térségbe az élelmiszer-feldol­gozás és az energiaszektor te­rületén. A Vajdaságban sza­bad kapacitások kínálkoznak a szójafeldolgozisban, s export­ra ajánlanak mezőgazdasági gépeket, ipari és vegyipari alapanyagokat. Kotké Krisztina Jogalkalmazók a megmondhatói, üljenek bár önkormányzati hi­vatalban, vállalati osztá­lyon, könyvelói irodá­ban vagy ügyvédi mun­kaközösségben, hogy mit jelentett munkájuk­ban a CD Jogtár megje­lenése. Többen azt hihet­ték, ez már maga az in­formációs Kánaán. Nem az, a java még csak ez­után jön, további leme­zeken, internetes ügyin­tézők, online tanácsa­dák segítségével. A CompLex CD Jogtár használói joggal érezhették magukat újgcnerációs hely­zetben, hiszen a legteljesebb hazai jogi információs rend­szert kapták a kezükbe egy kis lemezen, rajta a teljes magyar hatályos joganyag­gal, ráadásul havi frissítés­sel. S a legtöbben csak most, egy szegedi tanácskozáson értesülhettek arról, hogy amit a jogalkalmazók a CD Jogtár eddigi tudásáról hit­tek, az még jócskán fokoz­ható. Miután ugyanis a ko­rábban jobbára csak a papír­alapú kiadványok piacán is­Kattintásnyira az ügyintézőtől Merre tovább CD Jogtár? mert Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó házasságra lé­pett az elektronikus termé­kek forgalmazásában jeles­kedő KERSZÖV Computer Kft.-vei, mögöttük tudva a holland tulajdonos, a Wol­ters Kluwer nemzetközi ki­adói hátterét, nagyarányú fejlesztésekbe kezdtek. A jo­gi információ-szolgáltatás új generációit nyitják meg a felhasználók előtt. A fúzióval létrejött KJK­KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó - mely egyébként a Belügyminisztérium és a bí­róságok hivatalos szállítója is - első lépcsőben olyan szakmai CD-k készítésébe fogott, melyek egy-egy spe­ciális szakterület, mint pél­dául a közigazgatás, az adó­zás, a társadalombiztosítás, a munkaügy világában nyújt átfogó jogi ismeretanyagot. Több mint egyéves fejleszté­si munka eredményeként mostanság készült el a Jog­tár szolgáltatásait bővítő iratmintatár szoftver is, mely közel ezer szerződésmintát, szabályzatot, iratmintát, nyomtatványt tartalmaz. Ezek között megtalálhatók a hétköznapi ember számára is oly fontos polgárjogi szerző­dések (adásvételi, öröklési, ajándékozási, bérleti stb.,), vagy éppen az üzleti életben nélkülözhetetlen munkajogi szerződések, szervezeti és működési szabályzatok, ala­pító okiratok, alapítványi okiratok stb. A fejlesztések másik irá­nya - nem nehéz kitalálni ­az internethez, az online szol­gáltatásokhoz kötődik. Elő­ször is a CD Jogtárat január­tól naponta frissítik, amihez az előfizetők ingyen hozzá­férhetnek a világhálón. Dol­goznak egy olyan „ügy-inté­ző" internetes szolgáltatáson is, mely az állampolgárok ügyes-bajos dolgainak gyor­sabb és hatékonyabb intézést kívánja elősegíti - hogyan bonyolítsuk például lakásunk adásvételét, mit csináljunk ha elveszett az autónk rend­számtáblája, vagy ha éppen alkalmi munkát akarunk vál­lalni. Terveznek „közügyi­ügyfélszolgálat"-ot is, ahol állampolgári kérdések felte­vésére és azok megválaszolá­sára nyflik majd lehetőség. Az üzleti-jogi döntéseket pe­dig nemcsak pontos informá­ciókkal kívánják a későbbi­ekben elősegíteni, hanem a már készülő szakmai példatá­rakkal, sőt, a hálózaton ke­resztül konkrét szakmai ta­nácsadással is. Az előbbi tervek egy ré­sze ugyan ma még a vállalati vízió kategóriájába tartozik, de az információs forrada­lom „terjedési sebességét" érzékelve, nincs messze az az idő, amikor legalább a munkavégzéshez szükséges információkat már az inter­neten keresztül szerezik be az emberek. Nem csoda, hogy a KJK-KERSZÖV szakemberei, alternatív tan­tárgyként, már több egyete­men is tanítják a jogi infor­matikát. Nem titok, kacsin­gatnak a Szegedi Tudo­mányegyetemre is. 6. F. Segélyből nem megy Nemrégiben magyar-jugo­szláv üzleti találkozó volt Belgrádban, melynek célja az volt, hogy felvázolja az üzleti esélyeket. A független közgazdászok­ból álló G17-ek csoportjának kutatásai rávilágítottak többek között a bankrendszer helyze­tére. Az összesen 94 pénzinté­zetet számláló „rendszerben" 5-6 nagybank tartja kézben az aktívum 70 százalékát. Mi­közben a pénzügyi szektorban közel harmincezren dolgoz­nak, gyakorlatilag nincs hite­lezés, banki minősítés, ezt te­tézi, hogy Szerbia jegybankjá­nak nincs elnöke. Az ország mintegy 600-650 millió dollár értékű energiabehozatalra szorul, ennek egy része lakos­sági, míg nagyobb hányada ipari felhasználásra kerülne. Az energiaimport és a tőke­csalogatás mellett a privatizá­ció foglalkoztatja a befektető­ket. Az elosztásra váró va­gyont mintegy 68 milliárd márkányira beesülték. Privati­zációs törvényük, egyelőre nincs, ám pontosan tudják, miként szeretnék vezényelni a magánosítást - mondja Pitó Enikő, a kamara Euró Info Központjának vezetője. A ter­vek szerint az állami vagyon 60 százalékát a dolgozói rész­vények, 10 százalékát a nyug­díjalap, míg 5 százalékát a hi­telezők részei teszik ki. Mint­egy 75 vállalat kivételt képez, ezen cégek sorsát köztársasá­gi program alatt egyengeti majd az állam. E társaságokat három csoprta osztották, az első körbe a NATO-bombázá­sok idején megsérült 23 tár­saságot helyezték, a második csomagban a veszteséges, a harmadikban a nagyon sike­res, kiemelten nyereséges cé­gek szerepelnek. O. K. K. Tendert nyert a vásárhelyi Rozetta Tőzsdei „beszállítók" A vásárhelyi Rozetta Bt. nyerte el, s végezte el közmegelégedésre a bu­dapesti, Deák téri tózsde­palota kétszázötven négyzetméteres üvegtete­jének felújítását. A meg­bízást véletlenül kapták meg, ugyanis eredetileg a Gresham palotában vé­gezhető munkára pályáz­tak. Még 1997-ben a kaposvári OTP Bank fiókba készített egy 72 négyzetméteres színes üvegtetőt a vásárhelyi Rozetta Bt. E referenciával a hátuk mögött pályázták meg a buda­pesti, jelenleg renoválás alatt álló Gresham-palota üvegtete­jének felújítását. Bár ez a pá­lyázat még most is folyamat­ban van, annak fővállalkozója látta a vásárhelyi cég mintáját, terveit. - Miután ugyanez a fővál­lalkozó végezte a Deák téri tőzsdepalota rekonstrukcióját, ám a nála jelentkező vállalko­zók nem tudtak megfelelő mi­nőséget adni, (gy bennünket bíztak meg a tőzsdepalota üvegtetejének teljes felújításá­val - árulta cl Hofecker Jó­zsef, a Rozetta Bt. társtulajdo­nosa. - Azaz a véletlennek köszönhetjük a megbízást. A Rozetta hat munkatársa, híven követve a 250 négyzetméteres eredeti üvegtető mintázatát, négy hónap alatt végezte el, s a napokban fejezte be a hatal­mas munkát, hiszen a tetőt teljes egészében ki kellett bontania a felújítás fővállal­kozójának. A hatalmas, de erősen megrongálódott üveg­tető préselt üveglemezekből épült újjá, melyeket galván­fürdőbe merített, előzőleg összeforrasztott rézlemezek tartanak. Az eredmény min­den bizonnyal igencsak hatá­sos, ráadásul a Rozetta mun­kájához mindenki gratulált, így a műemlékvédelmi szak­emberek, az épület tulajdono­sa és a kivitelezők is. B. K. A. Az újjáépített üvegtető részlete. (DM/DV-fotó) ÚTRAVALÓ ÉLETBIZTOSÍTÁS: HOGY ÖN BIZTONSÁGBAN ÉREZHESSE MAGÁT Egyre gyakrabban halljuk és olvassuk a már-már közhelynek számító mondást, hogy „rohanó világban élünk." Mit is jelent ez számunkra valójában? Lényegében azt, hogy napja­inkra oly mértékben felgyorsult a tudományos és technikai fejlődés, hogy kis túlzással szinte naponta élünk meg egy-egy kisebb „ipari forradalmat". Ennek pedig egye­nes következménye az életünk minden területén naponta tapasz­talható kihívás és egyre gyorsuló versenytempó, ami fokozott erőfeszítéseket követel minden embertől. Szinte törvényszerű, hogy ez fokozott veszélyeket je­lent számunkra. A váratlan ese­ményekkel szemben szerencsére vannak korszerű eszközök, ame­lyek legalább anyagilag csökken­tik az esetlegesen keletkező káro­kat. A károk csökkenésének egyik megbízható eszköze a biz­tosítás, amely egyfajta gondosko­dás önmagunkrój. szeretteinkről és értékeinkről. Értékeink között legfontosabb mindig az ember, az emberi élet és egészség, életünk során ezért kap olyan jelentős hangsúlyt a felelősségteljes gon­dolkodás. Ez a szemlélet vezérel­te az Európa Biztosító szakembe­reit, amikor a hazai piackutatás után a francia tulajdonoshoz, a Groupamához fordultak, hogy százéves tapasztalatuk felhaszná­lásával korszerű gondoskodási formát dolgozzanak ki. A sikeres együttműködés eredményeképpen egy olyan biztosítási ajánlat kerül most bevezetésre, amely a hazai biztosítási piacon jelenleg a leg­sokoldalúbb védelmet nyújtja azon ügyfelek számára, akik fe­lelősséget éreznek önmaguk és gyermekeik iránt. Az új életbiztosítás neve Útra­való. amelynevéhez hűen végig­kíséri tulajdonosát egész további életútján, a sajnálatos események során is: - a biztosító a biztosítottnak a biztosítási tartamon belüli elhalá­lozása esetén az aktuális biztosí­tási összeg 50%-át fizeti ki, bal­eseti elhalálozása esetén pedig a biztosítási összeg 150%-át - a biztosított elhalálozása ese­tén a kedvezményezettnek járadé­kot folyósít - a biztosított elhalálozása ese­tén a további esedékes biztosítási díjak fizetését a biztosító átvállalja. Rapid Press

Next

/
Thumbnails
Contents