Délmagyarország, 2000. november (90. évfolyam, 256-280. szám)
2000-11-22 / 273. szám
SZERDA, 2000. Nov. 22. CSONGRÁD MEGYE 3 Z aklatott az orvostársadalom, HBCS-pontokat számolgat. Az orvos a beteget darabárunak kénytelen tekinteni, mert ha túl hosszú ideig fekteti az osztályún, akkor a biztosítóval gyűlik meg a baj, ha túl rövid ideig, akkor meg esetleg meghal a páciens. Zaklatott az orvostársadalom azért is, mert naponta figyeli, marad-e még nővér a kórházban, rendelőben, s aki marad, szakszerűen teszi-e a dolgát? Feldúlt lelkűek az egészségügyiek, mert naponta szembesülnek a ténnyel, hogy se a betegekre, se rájuk nem jut elég pénz. Stresszben élnek a fehérköpenyesek azért is, mert tartanak a még körvonalaiban is alig látható változásoktól, privatizációs kísérletektől (lásd szegedi modell). Ebben a nagy zavarodottságban, bizonytalanságban már nem a beteg a fontos, legalábbis jóval kevesebb figyelem jut rá, mert ilyen körülmények között csak kevés juthat. A magyar egészségügyben pillanatnyilag málik minden szét, konkrétan és morálisan. Pedig a kormányváltás idején volt némi remény, merthogy Gógl Árpád miniszter nagy hevülettel látott munkához, és kezdetben úgy is tűnt, olyan harcos marad, mini orvos kamarai elnöksége idején. Csakhogy időközben orvosból, politikussá leli, méghozzá rossz politikus, aki tárcájának érdekeit nem képviselte hatásosan. Gőg, az örök ígéretek minisztere, aki a többi között azt jövendölte: 2000 az egészségügy éve lesz. Az lett. Ebben az esztendőben kél évre megpecsételődött a magyar egészségügy sorsa, az ágazat az idei költségvetéssel a következő két esztendő legnagyobb vesztese. Góglnak mégis mennie kell, mert bár nem volt követelődző és hű alattvalónak bizonyult, ugyanakkor kormánya ellen fordította - be nem tartott ígéreteivel, zavarodott és zavart keltő lépéseivel - az egészségügyieket. S jön az új miniszter, aki handikeppel indul, hiszen ha nem tudja elérni, hogy módosítsák a tárca sorsát megpecsételő kétéves költségvetést, magyarán nem tud pénzt kicsikarni, akkor minden marad a régiben. A kormánynak viszont nem kell egy pénzkövetelő, határozott és keménykötésű egészségügyi miniszter, csak olyan, aki megelégszik azzal és annyival, amit és amennyit szánnak az ágazatnak, jn ár most, a választások közeledtével lehet, hogy enIJ gednek egy harcos figurát, egy pozitív hőst a tárca élére. Ez az ember- és taktikaváltás azonban késő és kevés ahhoz, hogy az egészségügyiek népes táborát megnyerjék. . j ( <J AcJL"ooh' ^JjciotcjL^ Miniszterváltás HÁLAADÁS NAPJA SZEGEDEN. Az amerikaiak egyik legnagyobb családi ünnepét, a hálaadás napját szeretnék meghonosítani Szegeden. A hagyományokhoz híven az újvilág első telepesei minden év november negyedik csütörtökén hálát adtak a bő terméséért. Holnap, csütörtökön este 7 órától a Gödör étteremben (Tisza Lajos körút 103.) ezt kívánják feleleveníteni a szervezők. A szokásos pulykasült után dzsessz-zenével szórakoztatják a vendégeket. Szaniszló János zongorán. Frankié Látó hegedűn és bőgőn, Látó Attila pedig dobon játszik. TÁMOGATÁS CSAK REGISZTRÁCIÓVAL. Az FVM hivatal megyei vezetője, Antall József lapunknak elmondta, hogy a minisztérium meghoszszabbította november 30áig azt a határidőt, ameddig a gazdák regisztráltathatják magukat. A nyilvántartásba vételt a helyi falugazdászoknál lehet kérni. Azt azonban tudni kell, hogy azok a termelők, akik nem regisztráltatták magukat, semmilyen állami támogatást nem igényelhetnek. Többek között az idén már a gázolajra járó ártámogatáshoz is alapfeltétel a bejelentkezés. ŰRPROGRAMOK. Természettudományi hetet rendez a TIT szegedi szervezete Űrprogramok a XXI. század elején címmel. A rendezvénysorozat részeként ma, szerdán 17 órától a Kárász utca I I. sz. alatti TIT-klubban Űrtávcsövek és földi óriásteleszkópok címmel dr. Szatmáry Károly csillagász, a SZTE tudományos főmunkatársa tart előadást. Csütörtökön 17 órától Kisbolygók és üstökösök az űrszondák korában címmel Sárnecky Krisztiánnak, a Magyar Csillagászati Egyesület titkárának előadását hallgathatják meg az érdeklődök a TITklubban. Vetélkedő Deszken Munkatársunktól Az idén már harmadik alkalommal rendezik meg Deszken a Maros Menti Fesztivált. A napokban a helyi faluházban vers- és prózamondó kategóriában mérték össze tudásukat az általános iskolások. Az alsó tagozatos versmondók között első lett a deszki Sós Réka, második a szatymazi Barna Anita, harmadik pedig a rúzsai Sipos Botond. A felsősöknél a képzeletbeli dobogó legfelső fokára a domaszéki Czipó Renáta állhatott. Második helyen a rúzsai Majoros Laura, harmadikon pedig a deszki Péter Nikolett végzett. Prózamondásban az alsósoknál első lett a rúzsai Majoros Imre, második a sándorfalvi Németh Alexandra, harmadik a kiszombori Prónai Nikolett. A felső tagozatosok versenyében a legjobb prózamondónak a rúzsai Szabó Márta bizonyult, második a deszki a Ocsovszki Eszter, harmadik a zsombói Kiss Donát. Elkerülni a látszatmegoldásokat! Miután hazánkban is egyre jobban „kivonul" az állam a minőség-, illetve szolgáltatás-ellenőrzésből, ezt a feladatot inkább a civil szférának kell felvállalnia. Ezért is kap egyre nagyobb hangsúlyt a fogyasztóvédelmi egyesületek munkája. Az 1998-ban hatályba lépett fogyasztóvédelmi törvény pedig további működésükhöz már nem csak jogosítványokat biztosított, de lényegében legitimálta is létüket. Ugyanakkor, az idő múlásával szükségessé vált a törvény korszerűsítése. Ennek okairól, valamint a fogyasztóvédelem néhány aktuális kérdéséről beszélgettünk Szabó Ivánnal, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület elnökével. - A piacgazdasági körülmények kialakulásával párhuzamosan érezhető, hogy erősödött a fogyasztók jogvédelemmel kapcsolatos igénye. Ebből pedig jelentős szerepet vállalhat a fogyasztóvédelmi egyesület, de vajon a törvény mennyire segíti az önök munkáját? - Szakmailag óriási jelentőségű, hogy hozzájárulhatunk a fogyasztók gazdasági érdekeinek érvényesítéséhez. A velük szemben alkalmazott általános szerződési feltételeket, eljárásokat figyelemmel kísérhetjük. Sőt! A fogyasztói jogok védelme érdekében jogszabály-módosítást is kezdeményezhetünk. - Mégis az a hír járja, hogy a törvénynek az egyesület tevékenységét érintő egyes részei már változtatásra szorulnak. - Valóban, méghozzá több szempontból is. A napi tapasztalatok, valamint az Európai Unió gyakorlata azt mutatja, hogy az állami és a civil szféra feladatmegosztásában hosszú távon eltolódásnak kell bekövetkezni. A piacgazdasági viszonyok között ugyanis - az import árucikkek esetében - a társadalmi szervezetek ellenőrző szerepe nagyobb, mint az államé. De lehetőséget kell kapnunk arra is, hogy ha haSzabó Iván: - A lakossági érdekek védelme nem nélkülözheti a fogyasztói tudat kialakulását, erősítését. (Fotó: Schmidt Andrea) tósági ármegállapítás esetén felvetődik a tisztességtelen piaci magatartás gyanúja, akkor a fogyasztói érdekeket a magyar állam szemben is képviselhessük. - A közvélemény szerint a polgárok többnyire reménytelenül kérik a nagy szolgáltatókkal szemben felmerülő panaszaik orvoslását is. - Bár jogilag egyenrangú partner a fogyasztó és a monopolhelyzetben lévő szolgáltató, tudjuk, hogy a valóságban ez nem így működik. Ezek a cégek általában kikényszerítik a nekik kedvező feltételek elfogadását azzal, hogy ellenkező esetben szüneteltetik vagy teljesen megtagadják a szolgáltatást. Ilyenkor a civil szervezetek feladata, hogy képviseljék a lakosságot. Erre említhetem a példaértékű, éppen Csongrád megyei panaszokon alapuló, Dégáz-számlázással kapcsolatos pert. - A törvény a fogyasztók érdekérvényesítésére új típusú jogintézményt vezetett be, a békéltető testületeket. Eredményes-e ezek munkája? - E testületeknek Magyarországon még nincs igazi hagyománya, de létük már több esetben hasznosnak bizonyult. Az európai gyakorlat is ezt igazolja, hiszen így elkerülhetők a hosszadalmas bírósági eljárások. Nálunk a fogyasztóvédelmi törvény a kamarák és a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó szervezetek közös feladatává tette a békéltető testületek működtetését. Ez viszont január elseje után kérdésessé válhat, ugyanis, a kamarák anyagi helyzete - a kötelező tagság megszűnésével - nehezebbé válik. Ezért javasoltuk a gazdasági miniszternek, hogy a jövőben azt a kamarák helyett a közigazgatási hivatalokra bízza. - Csongrád megyében nem igazán jellemző, hogy az önkormányzatok kikérjék a civil szervezetek véleményét egy-egy, a polgárok széles tömegét érintő döntések meghozatala előtt. Igaz ez országosan is? - Sajnos igen. A helyi közüzemi szolgáltatásokkal kapcsolatos döntések meghozatalánál szeretnek „megfeledkezni" erről, vagy látszatmegoldásként mondhatunk ugyan véleményt, de azt nem veszik figyelembe. Emiatt gyakran ki kell kényszerítenünk a lakossági érdekek figyelembe vételét. Ezért el szeretnénk érni, hogy a képviselők belássák: voksszerzésre is módot adhat a fogyasztói jogok érvényesítéséhez nyújtott támogatásuk. Együttes erővel pedig sokat tehetünk a napjainkban még szaporodó panaszok csökkentéséért. N. Rácz Judit Az ismeretlen Kádár János (31.) Hangulattalan jelentések Ítélet a hétvégi graffitis találkozó után Az 1956os forradalom harmincadik évfordulóját követően az ellenzéki szervezetek egyre keményebben lépnek fel a rendszerrel szemben, sőt, immár Kádár személye sem kikezdhetetlen. Az MSZMP vezetője mindebből annyit érzékel, hogy panaszkodik a hetente érkező hangulatjelentések túlzott pesszimizmusa miatt. jrímWo; Az 1985. június 8-i országgyűlési választások immár a kötelező kettős jelölés jegyében zajlottak. A pártvezetést meglepte, hogy a hetvennyolc spontán jelölt közül negyvenegy mandátumhoz jutott. A parlament jelentősen kicserélődött, a képviselők 63 százaléka első ciklusát kezdte a padsorokban. Az országgyűlés tagjai akkora aktivitással kezdtek munkához, hogy 1986-ban házszabály-módosítást kellett tenni, mely jogi eszközökkel is fékezte a lelkesedést. A jogalkotásról szóló 1987-es törvény ugyanakkor megszüntette az Elnöki Tanács szovjet mintájú, törvényerejű rendeleteket kiadó hatalmát. Az 1956-os forradalom harmincadik évfordulója felvetette az újraértékelés kényszerét. Aczél György és köre azt ajánlotta, hogy a megtorlást írják a sztálinizmus számlájára, az úgynevezett kádárizmus kezdődjék az amnesztiával. Berecz János, Kádár egyik riválisa ugyanakkor az MSZMP első emberének életművében látta a bajok gyökerét. „Kádár kezében volt a döntés a két koncepciót illetően - írja Szabó Miklós A jellem és a szerep című tanulmányában. - A rettegő Kádár a Berecz-koncepció felé hajlott. Inkább feladta életművét, a kádárizmust, csak ne merülhessen fel Nagy Imre rehabilitálásának lehetősége." A harmincéves évfordulót követően az ellenzék egyre szervezettebben lépett fel a rendszerrel szemben, sőt, Kádár személye sem volt már kikezdhetetlen. A népi-nemzeti csoport leginkább a határon kívüli magyarok ügyét támogatta és az erdélyi falurombolást támadta, míg a demokratikus ellenzék a véleményszabadság határainak és a szamizdat létének kérdését feszegette. A tervezett közös csehszlovák-magyar vízi erőmű megépítése, a Dunakanyar tönkretétele ellen az ország nagy része tiltakozott. A hangulatjelentésekből hetente ötven futott be a megyékből, kerületekből, kiemelt üzemekből, egyetemekről a Központi Bizottság erre szakosodott csoportjába. Kádár asztalára került összefoglalóba kizárólag olyan megállapítások kerültek, amelyek legalább hat beszámolóban szerepeltek. A hangulatjelentéseket szignáló Berecz János visszaemlékezése szerint Kádár 1987-ben szóvá tette, hogy azok túlzott pesszimizmust sugároznak. (Folytatjuk.) Tóth-Szenesi Attila Olyan sok festékszóró palackot foglaltak le a rendőrök szombaton éjjel a Szegeden összegyűlt háromszáz graffitistől, hogy azokat egyszerre nem is tudták elszállítani. A Szegedi Rendőrkapitányság munkatársai összesen tizenöt főt állítottak elő, akiknél festéket találtak az éjjel, egy szórakozóhelyen lefolytatott razzia A Z elmúlt hetek politikai botrányai igencsak megcsappantották a kisgazdák népszerűségét, ezzel szemben a párt vezetője rokonszenvesen állítja, hogy ők azért elég népszerűek. Jól van, gondolhatnánk, ha ennyit ér a választók véleménye, akkor ennyit ér, de azért a választói vélemény a 2002-es választásokon majd kicsit markánsabb formát ölt magára. során. Az akciót dr. Balogh Zoltán alezredes, városi rendőrkapitány négy, tetten ért graffitis meghallgatása után rendelte el. A fiatalok éppen a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság épületét mázolták be, amikor egy bejelentés alapján a helyszínre siető járőrök elfogták őket. Egyikük, a fővárosból érkezett D. Ádám elismerte, hogy valóban ő festette le ezüstszínű festékével a Kossuth Lajos sugárúti anyatejgyűjtő állomás falát és az l-es villamosjárat egyik kocsijának farát is kidekorálta. (A villamos piros lámpánál várakozott éppen.) A háromszáz graffitis közül a rendőrök - mivel a többiek ellen nem rendelkeztek bizonyítékokkal - csak D. Ádámot vehették őrizetbe. Ügyét tegnap, gyorsított eljárás keretében tárgyalta a Szegedi Városi Bíróság. A testület jogerős ítéletében hat hónapos, felfüggesztett fogházbüntetést szabott ki, és D. Ádámot az általa okozott 61 ezer forint anyagi kár megtérítésére kötelezte. K. B. amik hétköznapi életünk jövőbeni titkai, csakhogy az úgynevezett politikai hatalom természetéből kevés jót tudunk kiolvasni a jövőre nézve. Azt mondják, a polip szeme olyan, mint az emberé, valahogy úgy áll, mégsem lehet belőle túl sok emberit kiolvasni. Mi lehet mögötte, amitől olyan? Már nem sok kétség marad: épp olyan a politika, mint a polip titka. Podmaniczky Szilárd A polip titka mint azt egy közvéleménykutatás alkalmával teheti. Talán végre egyszer kiderül, hogy nem lehet a tisztességet minden határokon túl eljátszani következmények nélkül, csak az a kérdés, hogyan bírjuk ki addig megkönnyebbült sóhaj nélkül, illetve sóhajunk eredménye majd megint mit hoz a konyhára. Tele lesz megint zöldséggel, vagy valamit változik az étrend. Mert hogy, olvasom, Németh Miklós előtt nyitva áll az ajtó. Előttem is sokszor nyitva állt már, vegyük most konkrétan a képletet, csak az volt a kérdés, hogy a nyitott ajtó melyik felén álltam, és onnan merre haladtam. Ki vagy be? Olyan kérdések ezek,