Délmagyarország, 2000. november (90. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-20 / 271. szám

2 HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG HÉTFŐ, 2000. Nov. 20. glóbusz ADY-ZARÁNDOKLAT. Ady Endre szüíőfWdjén, a romániai Szilágy és Szatmár megyében a hét végén megtartották a XI. Érdmindszenti zarándoklatot. A kétnapos rendezvénysorozat keretében Szatmárnéme­tiben Ady Endre és az ifjúság - a harmadik évezred küszöbén címmel kerekasztal-beszélgetést rendeztek. Szombaton Érdmindsz.ent-Adyfalván a költő felújított szülőházánál tartottak iinnepi műsort és koszorúzást. CSECSENFÖLDI HÉTVÉGE. Az orosz tüzérség és légierő a hét­végén tovább támadta a csecsen hegyvidéket, elsősorban a dagesztáni határ mentén, ahol Hat­tab parancsnok osztagait sejtik. A hankalai orosz parancsnokság szerint az utászok az utóbbi 24 órá­ban 14 robbanószerkeze­tet hatástalanítottak az utakon és településeken, a razziák során pedig a rendőri alakulatok 134 kézigránátot és több mint 6 kilogramm trotilt ko­boztak el. A nauri járás­ban. Kalinovszkaja falu határában egy orosz tiszt holttestére bukkantak, akivel különös kegyet­lenséggel végeztek gyil­kosai - átvágták a sze­rencsétlen torkát. Orosz források szerint a gyil­kosságot „vérdfjért" kö­vették el. PUTYIN ÍGÉRE­TEI. Vlagyimir Pulyin orosz elnök ismét meg­ígérte, hogy betartják az európai hagyományos fegyverzet és haderő csökkentéséről kötött szerződés szárnykorláto­zásait. amelyeket Orosz­ország a második cse­csenföldi hadjárattal sér­tett meg. Az orosz elnök újólag nagyra értékelte, hogy az európai orszá­gok megértéssel viszo­nyultak Oroszország lé­péseihez, ahhoz, hogy csecsenföldi „kényszerű intézkedései nyomán a szárnykorlátozások ide­iglenes túllépésére kény­szerült". BÚCSÚMÉRLEG. Románia 1994-1995­ben, a nemzetközi em­bargó idején magas szintű állami felügyelet­tel üzemanyagot és fegy­vert csempészett Jugo­szláviába - emelte ki a román sajtó a mandátu­mának befejezéséhez kö­zeledő Emil Constanti­nescu elnök „búcsúmér­legét" megvonva. A köz­ponti román lapok ­részletesen ismertetve az elnök előző napi rádió­és tévébeszédét - kidom­borították az államfő ér­tékelését arról, amit „Ro­mánia alapvető problé­májának" mondott, neve­zetesen „a törvények be nem tartását". CLINTON VIET­NAMBAN. Bili Clinton amerikai elnök vasárnap, vietnami látogatásának zárónapján sürgette a vi­etnami vezetést, hogy gyorsítsa a gazdasági re­formokat és biztosítson több szabadságot állam­polgárainak. Clinton Ho Si Minh-városban üzlet­embereknek tartott elő­adásában kijelentette: nem kell félni a szabad­piaci rendszertől. Hang­súlyozta továbbá, hogy a vietnami társadalomnak sokkal nyitottabbnak kel­lene lennie. Utalt arra, hogy a gyűlölködés idő­szaka már a múlté, az Egyesült Államok Viet­nam partnere akar lenni és érdekelt a délkelet­ázsiai ország felvirágzá­sában. TIZENHÉT ME­RÉNYLET. Az ETA baszk szeparatista szer­vezet elismerte 17 terro­rista merénylet elköveté­sét. A Spanyolország kü­lönböző vidékein szep­tember óta végrehajtott robbantásokban nyolc ember vesztette életét. A szeparatista csoport a Gara és Egunkaría baszk nyelvű újságok vasárnapi számában jelentette meg közleményét, amelyben többek között vállalta az október 30-án Madrid­ban elkövetett pokolgé­pes merényletet. A gép­kocsiba rejtett robbanó­szerkezet megölte Fran­cisco Querolt, a spanyol legfelsőbb bíróság bírá­ját, Querol sofőrét és testőrét, valamint egy au­tóbusz vezetőjét. Mit nem akarnak? Német értékrend München (MTI) A szociáldemokrata Ger­hard Schröder kormánya el­leni frontális támadások és a „német vezérkultúra" megvé­dése jellemezte a kisebbik né­met uniópárt müncheni kong­resszusának első napját. A bajor Keresztény-Szo­ciális Unió (CSU) tanácsko­zása pénteken nyílt meg. A szombati zárónap vendégei között jelen volt Orbán Vik­tor magyar miniszterelnök is. Nagy várakozással fogadott beszédében Edmund Stoiber, a CSU elnöke leszögezte: pártja nem fog senkitől sem engedélyt kérni ahhoz, hogy tetszőleges témákat tűzzön kampányainak napirendjére. „Az emberek nem hagyják, hogy bárki is lakatot tegyen a szájukra, ahogyan azt Schrö­der, Fischer, Trittin és egyéb urak szeretnék a maguk fenn­héjázó, pökhendi, antidemok­ratikus modorában" - jelen­tette ki a pártelnök. Egyúttal értésre adta, hogy a CSU kifejezetten a beván­dorlásról akarja vitára kény­szeríteni a berlini kormányt. „Mi nem akarunk sem korlát­lan mértékű bevándorlást, sem pedig multikulturális tár­sadalmat" - mondta Stoiber, idézve az európai Zöldek ve­zéralakjának, Dániel Cohn­Benditnek a szólását, misze­rint a multikulturális társada­lom „kemény, gyors, borzal­mas és nem szolidáris". A CSU elnöke védelmébe vette a vitatott „vezérkultűra" fogalmat, leszögezve: pártja azt érti ezalatt, hogy például egy felső-bajorországi falu­ban nincs szükség minaretre, ugyanakkor azonban a Né­metországban élő török nőknek legalább annyi sza­vuk legyen, mint a török fér­fiaknak. Riasztó jelnek ne­vezte, hogy számos török család hazaküldi kiskorú gyermekeit Törökországba, mert nem akarja, hogy a nyu­gati világ megrontsa őket. „Ez is azt mutatja, hogy (a tö­rökök) elutasítják a mi érték­rendünket? - vélte Stoiber. Castro és Flores Panamaváros (MTI) A tizedik ibero-amerikai csúcstalálkozó szombaton késő este Fidel Castro kubai és Francisco Flores salvado­ri elnök éles szópárbajával, majd zárónyilatkozat aláírá­sával ért véget Panamaváros­ban. Castro bíráló szavakkal illette a salvadori kormányt, azt állítva, hogy a salvadori vezetés támogatta az ellene merényletre készülő Luis Po­sada Carriles kubai emig­ránst. Carriles, akit a pana­mai hatóságok vettek őrizet­be röviddel a csúcsértekezlet előtt, Castro szerint már több terrorcselekményt követett el Kuba ellen, salvadori terü­letről készítve elő ezeket, a salvadori hatóságok hallga­tólagos beleegyezésével. A salvadori elnök közbe­vágott, túrhetetlennek mi­nősítve, hogy a Carriles­üggyel olyan ember hozza őt kapcsolatba, „akinek annyi fiatal salvadori halálához van köze". Flores elnök ezzel a salvadori gerillák és a kor­mányerők között 1980-től 1992-ig folytatott polgárhá­borúra utalt, amelyben Kuba nyíltan támogatta a fel­kelőket. A tanácsteremben dermedt csend lett - már Castro Flores elleni szemé­lyes élű támadása is a diplo­máciai illemszabályok sú­lyos megsértése volt, s ezt tetézte Flores válasza. Kárpátaljai népirtás Szolyva (MTI) Kárpátalja magyarsága megemlékezett arról, hogy 1944 novemberében a bevonu­ló szovjet katonai hatóságok háromnapos munka elmén lá­gerekbe hurcolták a vidék ma­gyar és német férfilakosságát, ahonnan nagy részük nem tért vissza. A központi megemlé­kezést a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség szervezé­sében Szolyván tartották abban az emlékparkban, amely az el­hurcolt magyar tízezrek gyújtőtáborának, sok ezrük tö­megsírjának a helyén létesült. Kovács Miklós parlamenti kép­viselő hangsúlyozta: az idei megemlékezés a megbékélés jegyében történik azokra a ma­gyar mártírokra, akiket 1944­ben nemzetiségük miatt hur­coltak el. A gyászünnepség fő szónoka Répássy Róbert, a ma­gyar Országgyűlés képviselője volt, aki utalt Ivan Turjanicá­nak, a Moszkvából visszatért kárpátaljai kommunista emig­ránsnak a magyarok és néme­tek elhurcolásában játszott sze­repére. A ma Kijevben élő Turjanica 1944. november 14­én javasolta a szovjet katonai hatóságoknak, hogy „szigetel­jék el a kárpátaljai nép bizal­mát nem élvező elemeket". A szolyvai gyűjtőben 35-40 ezer magyart tartottak, és közülük 15 ezren már ott meghaltak, 24 ezren pedig soha nem tértek vissza családjukhoz. Kémjáték a Báthory utcában A Spy game (Kémjáték) című amerikai film egyik jelenetét forgatják a budapesti Báthory utcában. Felvételünkön: Róbert Redford (balról) és Brad Pitt, a film két főszereplője. (MTI Telefotó: Kovács Tamás) Hogyan fosztották ki Szerbiát? Bécs (MTI Panoráma) Mind több részlet válik ismertté arról, hogy mi­lyen maffiamódszerekkel fosztotta ki Szlobodan Milosevics volt szerb el­nök és bolsevik klikkje Szerbiát. A leleplezés el­kerülhetetlen - várható, hogy az idó múlásával mind több részletre fény derül. Dragan Vucsinics szerb gazdaságprofesszor például nemrég beszámolt arról, hogy Milosevics egykori hívei Belgrádban 100 négyzetméte­res lakásokat tudtak vásárolni átszámítva nem egészen 140 ezer forintért. Épületek és cé­gek látszatprivatizálása során sok milliós károkat okoztak az államnak. Térítés nélkül A Reporter című Banja Luka-i újság terjedelmes jegyzékben sorolta fel azok­nak az embereknek a nevét, akikMerccdes.i'eügeut, Audi. és Mitsubishi márkájú autókat kaptak az államtól -térítés nél­kül. A dpa szerint a lista szin­te Szerbia korábbi politikai elitjének Ki-kicsodájával ér fel. Az, hogy vezető politiku­sok, Milosevics családját is beleértve, csaknem ingyen ju­tottak pompás magánlakok­hoz, az igen alacsony vételi árból és a száguldó infláció­ból szinte magától követke­zett. Igazi nyereséghez ez az elit azonban nem állami pén­zek eltulajdonításával, hanem magánpénzek szabályos ello­pásával jutott. Ez még 1989/90-ben kezdődött a „Né­pi kölcsön Szerbia újjászüle­téséért" nevű programmal ­fejti ki Mladjttn Dinkics ellen­zéki szakértő A rombolás gazdaságtana című könyvé­ben. Az akció során a polgá­rok I 10,4 millió eurónyi összeget fizettek be devizában és dinárban. E pénz nagy ré­sze magánzsebekben tűnt.el.. Mint Dinkics írja, a követ­kező lépés 1991 elején az összes devizabetét „befa­gyasztása" volt. Ezzel az ál­lam - a szerző számítása sze­rint - 61,2 milliárd schilling­nyi összeget tulajdonított el. Mintegy 42 milliárd márkányi összeget a vezetés az. inflációs politika révén tudott a polgá­rok megtakarításaiból elemel­ni. A nemzeti bank óriási mennyiségű dinárt dobott pi­acra, és kereskedőhálózata ré­vén olcsó külföldi pénzt vásá­rolt a hivatalosan szigorúan tilos, ám mégis megtúrt feke­tepiacon. Pénzmosás A lopott pénzt kezdetben diplomáciai postával - mint Dinkics kiderítette - a ciprusi Larnakába szállították. A Be­ogradszka Banka ottani fiókja volt e pénzmosás lebonyolító­ja. A pénzeszsákok 210 millió schillingig, terjedő összeggel teltek meg, és „nem sokban különböztek a cementeszsá­koktól". A Jugoszláviával szemben életbe léptetett ke­reskedelmi embargó beveze­tése után az értékes szállít­mányt elóször a romániai Te­mesvárra vitték, majd onnan tovább Ciprusra, Izraelbe vagy Görögországba - állítja a szerző. Jezdimir Vasziljevics Ju­goszkandik és Dafina Milano­vics Dafirment Banka nevű magánbankjai havi 18 száza­lékig terjedő kamatfgéreteik­kel óriási összegeket húztak ki a takarékoskodó polgárok zsebeiből. Mindketten - re­kordidő alatt - tulajdonkép­pen beszerezhetetlen állami hankengedélyhez jutottak, jól­lehet Vasziljevics teljesen ta­pasztalatlan, Milanovics pe­dig éppenséggel bünteteti előéletű volt. A két „bankár" végül 9,57 milliárd schillingnyi összeg­gci maradt adósa a megtakarí­tóknak, akik gyakran a földjük vagy házuk eladásából szár­mazó pénzt helyezték el a bankokban. Jugoszláviai elemzők valamennyien bizto­sak abban, hogy az eltűnt pénz nagy része homályos csatornákon keresztül a politi­kai vezetéshez vándorolt. Az e célra nyitott külföldi számlák létét azonban nehéz bizonyíta­ni, mivel nem természetes, ha­nem olyan jogi személyek ne­vére szólnak, akik mögött ugyancsak más, egyéb ország­beli jogi személyek állnak. Vazallusok Milosevics továbbá minden nagyvállalat élére hűséges va­zallusokat állított. Milosevics pénzügyi gépezetében a leg­fontosabb ember Mi halj Ker­tes, a vámőrség főnöke volt. Ő tetszés szerint mentesített ma­gánszemélyeket a behozatali illeték alól, kegyvesztetté vált vállalatokat. külön\ álnokkal sújtott, önkényesen árukat ko­bozott el. Amikor megfosztot­ták hatalmától, ötmillió már­kát találtak nála készpénzben. Ez az összeg a járművenként és határátlépésenként sze­mélygépkocsikra és teherau­tókra kivetett belépési illeté­kekből származott. Az olaj, benzin, cigaretta, orvosságok, gabona és más hiánycikkek behozatalára vonatkozó állami monopólium átengedése révén néhány magánember mesés vagyonhoz jutott. Azt, hogy miként nyerész­kedtek szabályszerűen ezek­kel a pénzekkel, jól mutatja a Crni Vrh (Fekete Csúcs) ha­talmas építkezése a román ha­tár közelében emelkedő kelet­szerbiai Homoloje-hegység­ben. Ott - zöldmezős beruhá­zással - elkerített, katonailag lezárt luxustelepet létesítettek az utolsó öt évben a nomenk­latúra emberei számára, sípá­lyákkal, helikopter-leszállóte­rekkel és autópálya-csatlako­zással, becslések szerint összesen mintegy 100 millió dollárért^ 'TJNIÓS TÁMOGATÁ­SOK. A korábbi esztendők 6-8 millió eurós támogatásá­hoz képest jövőre 50 millió eurót kap Magyarország az EU-tól környezetvédelmi beruházásokra, fejlesztések­re - nyilatkozta Boros Imre, a Phare-program kormány­zati koordinációjáért felelős tárca nélküli miniszter. Utalt arra, hogy az EU legutóbbi országjelentése lemaradá­sokra mutatott rá a környe­zetvédelemmel kapcsolat­ban. Elmondása szerint nagy munkát jelent a környezetvé­delmi jogharmonizáció. Hangsúlyozta: a környezet­védelmi beruházások hosszú távon az egészségügyben té­rülnek meg. AZ MDF NEM KOC­KÁZTAT. A Magyar De­mokrata Fórum nem kockáz­tathatja az ország külső és belső stabilitását, ezért meg­szavazza a kétéves költség­vetést - nyilatkozta Dávid Ibolya. Az MDF elnöke is­mertette: bár a választmány korábban ellenezte a két év­re szóló költségvetés meg­szavazását, de a pártelnök indokait figyelembe véve tu­domásul vette. Dávid Ibolya elmondta, hogy tájékoztatta a testületet a Fidesz - Ma­gyar Polgári Párt elnökével folytatott megbeszélések el­veiről. TENYÉRJÓSLÁS? A közvélemény-kutatás az én számomra mindig egy kicsit a tenyérjóslás kategóriájába tartozik - kommentálta a párt támogatottságáról köz­zétett legújabb közvéle­mény-kutatási eredményeket Várhelyi András, az FKGP parlamenti frakciójának he­lyettes vezetője Egerben. ­Nem vagyok biztos abban, hogy csökken az kisgazda­párt támogatottsága - tette hozzá a politikus, aki egyben a párt egyetlen Heves me­gyei országgyűlési képvi­selője is. KATOLIKUSOK. A Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége (MAKÚSZ) által A boldog családért címmel meghirdetett pályázat zsűri­zése után I millió 200 ezer forinttal díjazták a legjobb pályázókat - derült ki a Bu­dapesten megtartott ünnep­ségen. A zsűri elismeréssel szólt a Magyar Rádió szege­di stúdiójának alkotói tevé­kenységéről és jutalomban részesítette a Magyar Rádió munkatársait is. SZÁZÉVES FÉRFI. Az évszázaddal egyidős férfit köszöntöttek Salgótarjában egy tízemeletes társasház la­kói a helyi önkormányzat vezetőivel és a kerület or­szággyűlési képviselőjével közösen. Török Kálmán 1900-ban Tiszanánán szüle­tett. Családjával jó ideig a földből élt, majd rokonai után költözve került Salgó­tarjánba. 85 éves korában portásként ment nyugdíjba. Az agg férfi ma is jó egész­ségnek örvend. Kórházban idén volt először, hörghurut­ját kezelték ki. Memóriája hibátlan, az ünneplést taka­ros válaszbeszéddel köszön­te meg. Felesége hat éve hunyt el, 70 éven át éltek bé­kességben. Két unokája, négy dédunokája, két ükuno­kája van. hogylétük felől rendszeresen érdeklődik te­lefonon. Napjait olvasással, tévézéssel tölti. Egyetlen szenvedélye a lottó, élete nagy nyereményéről máig nem tett le.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents