Délmagyarország, 2000. november (90. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-18 / 270. szám

SZOMBAT, 2000. Nov. 18. STEFÁNIA III. Mire jó az internet? (2.) Web-kezdet Növénygenetika nélkül nem lenne mit enni Egy paradicsom titkai Aszály. A növények genetikai kezelésének egyik célja a környezeti stresszhatások elleni védekezés. (Fotó: Karnok Csaba) Egyre többen leszünk Munkatársunktól A Föld népessége nemcsak folyamatosan, de egyre nagyobb ütemben gyarapodik. Az emberiség lélekszáma 1830-ban érte el az 1 milliárdot, 1930-ban a 2 milliárdot, 1960-ban a 3 milliárdot, 1999-ben pedig a 6 milliárdot. A szakemberek szerint 2025-ben már 8-8,5 milliárd em­ber él majd a Földön, és a növekedés csak 11 milliárd körül fog megállni. Az első egymilliárdos növekedéshez tehát még 100 évre volt szükség, a másodikhoz viszont már csak 30-ra. Ezt követően mindössze 40 év alatt 3 milliárddal nőtt a népesség, és a következő 30 évben újabb 3 milliárdos lélekszám-gyarapodás várható. A dühöngő hideghá­ború korszakában kato­nai vezetők egyik leg­fontosabb problémája az volt, mik lehetnek az atomháború következ­ményei. Azonnali megol­dást sürgetett az akkori parancsközlő és irányító rendszerek túlontúli se­bezhetősége. A rendszer összeomlásához ugyanis elég volt a vonalkap­csolt távbeszélő rend­szerben egyetlen veze­ték megsemmisülése. így azután létrejött az In­ternet, folytathatnánk nép­mesei fordulattal. Ennél azonban az események a va­lóságban érdekesebben ala­kultak. Az amerikai védelmi minisztérium kutatásai rész­lege, az ARPA, úgy döntött, hogy a probléma megoldásá­ra átviteli vonalakkal össze­kötött miniszámítógépekből álló csomagkapcsolt hálózat lehetne a kívánatos megol­dás. Természetesen egy szá­mítógépnek legalább másik kettővel kell összeköttetés­ben lennie ahhoz, hogy egy vonal, vagy gép sérülése es­tén az információ alternatív útvonalakon eljuthasson a címzetthez. Kezdetben az Munkatársunktól Űrprogramok a XXI. szá­zad elején címmel hétfőtől csütörtökig természettudo­mányi hetet rendez a Kárász utcai TIT-klub. A minden­nap délután öt órakor kezdő­dő előadássorozat keretében hétfőn az űrállomások és a marskutatás kapcsolatáról dr. Horváth András, a TIT Planetárium igazgatója be­szél. Csillagászati távolság­mérés űrobszervatóriumok­Munkatórsunktól A malária kétmillió halál­esetet okoz, és 300 millió em­bert fertőz meg évente. A Föld lakosságának egytizede fertőzött, s 40 százaléka van kitéve a fertőzésveszélynek. A maláriában elhalálozottak száma napjainkban nagyobb, mint 30 évvel ezelőtt, s a be­tegség egyre újabb országo­kat támad meg. A maláriás esetek növekedésének egyik fontos oka, hogy a betegség kezd ellenállóvá válni a leg­Európai Munkatársunktál Egy új genetikai eredmény szerint az európai férfiak 95 százaléka mindössze tíz „ősa­tya" leszármazottja, akik a Közel-Keletről érkeztek kon­tinensünkre. Az új eredmény a férfi ivari kromoszóma, az Y­kromoszóma vizsgálaton ala­pul. amely csak apáról fiúra öröklődik. Egy nemzetközi kutatócsoport 1007, véletlen­szerűen kiválasztott férfi Y­kromoszómáit tanulmányozta, akik 25 európai és közel-kele­ti közösségből származtak. Huszonkét jól ismert és követ­hető DNS-szekvencia (ún. ge­netikai marker) vizsgálata alapján a férfiak 95 százaléka mindössze tíz DNS-csoportra volt elkülöníthető, melyek mindegyike különböző leszár­mazási sort testesített meg. Ez ARPANET mindössze négy csomóponti számítógépből állt, később azonban számos egyetem csatlakozott a háló­zathoz és 1983 már 200 fel­ett volt a bekapcsolt számí­tógépek száma. Ez a fejlődés természetesen együtt járt a hálózatos technikák tökéle­tesítésével. a fogalmak tisz­tázásával, és nem utolsó sor­ban a hálózatot működtető szoftverek standardizálásá­val. S bár az ARPANET a kilencvenes évekre elvesz­tette jelentőségét és elhalt, a fejlődésre gyakorolt hatását mégsem lehet alábecsülni, hiszen általa jött létre az In­ternet alapját képező ú.n. TCP/IP modell és hálózati protokoll. Az egymás mellett fejlő­dő hálózatok összekapcsolá­sának igénye a hamarosan valósággá vált, és ez egyre szaporodó számban összekö­tött hálózatokat kezdték nemzetközi halóként, inter­netként emlegetni. A 90-es évek elejére már 3000 kü­lönböző hálózat mintegy 200,000 számítógépe kap­csolódott össze a - most már tulajdonnévként használt ­Internet keretein belül. (Folytatjuk.) Dr. Maróti György kai címmel kedden a Szege­di Tudományegyetem ad­junktusa, dr. Kiss László tart előadást. Szerdán a SZTE tudományos főmunkatársa, dr. Szatmáry Károly az űr­távcsövekről és földi óriáste­leszkópokról, valamint csü­törtökön a „Kisbolygók és üstökösök az űrszondák ko­rában" címmel a Magyar Csillagászati Egyesület tit­kára, Sárneczky Krisztián tart előadást. fontosabb gyógyszer, a chlo­roquin (Delagil) hatásaival szemben. Dr. Thomas Wel­lems és kollégái az Egyesült Államokban 15 évi kutató­munka eredményeképpen ki­mutatták, hogy egyetlen gén változása áll a rezisztencia ki­alakulásának háttérben. Az eredmény gyakorlati haszna új gyógyszerek rövid időn be­lül történő kifejlesztése lehet, illetve könnyebben meg tud­ják határozni az ellenálló tör­zsek földrajzi elterjedését is. ősatyák alapján úgy tűnik, hogy a ma élő európai férfiak szinte mindegyike e tíz „genetikai ősatya" valamelyikéhez tudja visszavezetni gyökereit. A kutatók szerint a tíz fér­fiból ketten az utolsó jégkor­szakban a Közel-Keletröl ér­keztek Európába, több mint 13 ezer évvel ezelőtt. Az álta­luk alapított törzseket a mos­toha természeti viszonyok a jégkorszak végéig - tízezer évvel ezelőttig - elszigetelhet­ték egymástól. A másik nyolc alapító a kőkorszak vége felé, 7000-3000 éve vándorolhatott be. Valószínűleg ők hozták magukkal a mezőgazdasági is­mereteket is, s ennek birtoká­ban, illetve a jobbra forduló időjárási viszonyoknak kö­szönhetően gyorsan elterjed­hettek leszármazottaik. Ha azt a szót hall­juk: klóno­zás, Dolly­ra, a bir­kára, vagy Lucy­re, a szegedi „származá­sú" egérre gondolunk. Pedig egy krumpliföld nem más, mint sok-sok vegetatívon szaporított növény azonos genetikai tartalommal, vagyis: klón. Az állatok, és főleg az emberek esetében még kísérleti stádiumban lévő géntechnológia a nö­vényeknél régi és min­dennapos eljárásnak szá­mít. Ami a tudósok mun­kája révén persze folya­matosan fejlődik: ennek eredménye például az a paradicsom, ami csak ak­kor érik meg, ha mi is úgy akarjuk. A növények helyhez kötött életmódjuk miatt arra kény­szerülnek, hogy folyamatosan alkalmazkodjanak a változó körülményekhez. Ez áz oka annak, hogy génjeik működé­sét rugalmasan meg tudják változtatni. Nagyfokú regene­rációs képességük folytán pél­dául egyetlen izolált testi sejt­Idén nyáron öt Tyran­nosaurus rex-maradványt találtak az Egyesült Álla­mokban. Ez arra utal, hogy a félelmetes raga­dozók jóval gyakoribbak lehettek, mint azt eddig gondolták. Az ásatás irányítója Jack Horner, aki a Montanában lé­vő Museum of the Rockies ős­lénytani részlegének a vezető­je. Nevét különösen azóta is­meri minden dinoszaurusz­rajongó, mióta Steven Spiel­berg Jurassic Park című film­jének egyik vezető tanácsadó­ja volt. Az idei ásatásokat ő is szokatlannak és meglepőnek tartja. Átlagosan tízévenként szoktak találni egy T. rex-ma­radványt, és mostanáig körül­belül 20 példányt őriztek a vi­lág különböző múzeumaiban, így aztán még a szakembere­ket is váratlanul érte, hogy né­hány hónapon belül öt pél­dányt is találtak, ráadásul egy viszonylag kis területen. jükból az egész növényt fel lehet nevelni. A testi sejtekből bizonyos esetekben embrió­fejlődést lehet indukálni, így ivarsejtek nélkül mesterséges magokat lehet előállítani. A klónozás, vagyis genetikailag teljesen azonos transzgénikus növények előállítása ezért korlátlanul lehetséges. Ebből pedig az következik, hogy a genetikus könnyedén be tud avatkozni a növények gén­szerkezetébe. így a klónozás, amely az állatok esetében vi­lágszenzációnak számít, a nö­vényeknél régi, egyszerű és mindennapos gyakorlat. Min­derről Fehér Attila, az SZBK tudományos munkatársa be­A leleteket június és szep­tember között fedezték fel a Hell Creek nevű lelőhelyen. Montanában. Itt megfigyelhe­szélt nemrégen egy előadá­son. Mint mondta, problémák azért itt is adódnak, és sok fejtörést és munkát adnak a tudósoknak. Ilyen például az a körülmény, hogy a növé­nyeknek sejtfaluk van. A kí­vánt genetikai tartalom bejut­tatásához tehát át kell vinni a genetikai információt hordozó DNS-molekulát a sejtfalon. Erre több megoldást is kikí­sérleteztek a kutatók. Az egyik az, hogy leemésztik a sejtfalat a sejtről. A másik az úgynevezett génágyú: kolloid méretű fémszemcsékhez köt­ve belövik a DNS-t a sejtbe. Vannak azután olyan növényi tő a kréta és a harmadidőszak közötti határ is, amelynek le­rakódása idején, mintegy 65 millió évvel ezelőtt a dino­kórokozók, amelyek DNS-t juttatnak a sejtbe. Ha a kuta­tók ebbe a DNS molekulába beépítik az idegen gént és egyidejűleg ártalmatlanná te­szik a kórokozót, akkor ezek elvégzik a génátvitelt a sejtfa­lon keresztül, anélkül, hogy károsítanák a növényeket. Az, hogy a növénygenetika milyen gyorsan fejlődik, nem­csak tudományos kérdés. A világ egyre gyorsuló ütemben növekvő népességét ugyanis csak új mezőgazdasági tech­nológiák segítségével lehet .jóllakatni". Az elfogyasztott élelmiszerek 93 százaléka pe­dig növényi eredetű, koránt­sem mindegy tehát, hogyan alakul a világ növénytermesz­tése. Az utóbbi évek tendenci­ái nem adnak okot optimiz­musra. 1950-80 között, az úgynevezett zöld forradalom idején a gabonatermesztés nö­vekedési üteme 2,6 százalé­kos volt, vagyis meghaladta a népesség növekedési ütemét. Azóta az egy főre jutó gabona és termőterület mennyisége csökken. Ennek oka elsősor­ban az, hogy a hagyományos technológiák mára kimerül­tek. Pedig 2025-re 57 százalé­kos növénytermesztés-növe­kedést kellene elérni ahhoz, hogy a rendelkezésre álló szauruszok eltűntek a Föld színéről. Horner és csapata egy ötéves kutatási progra­mot végez a területen, mely­nek során az itt talált dinosza­uruszokat, emlősöket, gerinc­teleneket és növénymaradvá­nyokat vizsgálják. A tudós egyelőre nem hajlandó messzemenő következtetése­ket levonni a leletek tudomá­nyos jelentőségéről, de azt el­ismeri, hogy a hatalmas állat gyakoribb lehetett, mint azt eddig gondolták. A Tyranno­saurus-maradványok nagy ré­szét még nem sikerült telje­sen kibontani a kőzetből. így marad munka bőven a követ­kező nyárra is. Az egyik pél­dány különösen izgatja a ku­tatók fantáziáját, amit Horner felesége talált júliusban. Ez a maradvány csak részben ép, de az eddig kiszabadított áll­kapocs és néhány borda arra utal, hogy ez lehet minden idők legnagyobb T. rex-ma­radványa. H. Sz. élelmiszer mennyisége lépést tartson a népesség növekedé­sével. Ha pedig azt az egymil­liárd embert is el akarjuk lát­ni, akik jelenleg éheznek, két­szer annyi növényt kell ter­meszteni, mint most. Mindez csak úgy lehetsé­ges, ha ki tudjuk választani és szaporítani tudjuk azokat az egyedeket, amelyek a legki­válóbb tulajdonságokat hor­dozzák, sőt, ha alakítani is tudjuk ezeket a tulajdonságo­kat. A genetikai tartalom mó­dosításának természetesen vannak régi, jól bevált mód­szerei is - ilyen például a nö­vénynemesítés. Ezáltal lett például a leginkább utcai gyomnövényre emlékeztető teozintéből a mai kukorica. A növénynemesítésnek köszön­hetően termesztett növénye­ink 100 százaléka genetikai­lag módosított. A rekombi­náns DNS-technológia azon­ban sokkal precízebb geneti­kai módosításokat tesz lehető­vé. Hogy csak néhányat em­lítsünk a lehetőségek közül: befolyásolni lehet például a paradicsom érését. A termés érését a sejtekben képződő etilén szabályozza. Ha ezzel a gázzal kezeljük a termést, ha­marabb, míg ha „kikapcsol­juk" az etilén termeléséért fe­lelős enzim génjét, később érik a paradicsom. Ez utóbbi­nak az az értelme, hogy las­súbb érés esetén magasabb lesz a paradicsom cukortartal­ma, ha pedig szezon végén is zölden szedjük le a paradicso­mot, levegőn sokáig eltartható lesz, etilénbe helyezve vi­szont rövid idő alatt megérik. A DNS technológia segítségé­vel növelhető a növények el­lenálló képessége is. A gyom­irtókkal szembeni ellenállást egy mutáns enzim beépítésé­vel, a vírusbetegségekkel szembeni védettséget a vírust burkoló fehérje, a rovarok el­leni védekezést pedig egy, a rovarokon élősködő baktéri­um fehérjéjének a „termelte­tésével" érik el. A jövő? A transzgénikus növények további generációi már arra is képesek lesznek, hogy vakcinákat és gyógyha­tású molekulákat termeljenek. A DNS-módszerrel „nemesí­tett" növények termőterülete pedig folyamatosan nő: 1996 óta 1,7 millió hektárról 60 millió hektárra. Igaz, főleg az Egyesült Államokban. Keczer Gabriella AIDS-kutatás Újabb lépés Munkatársunktól Amerikai kutatók olyan gént azonosítottak, amely meghatá­rozó lehet a HIV-fertőzés, illet­ve az AIDS-betegség kialakulá­sában. A kutatókat két ember­csoport „izgatja" rendkívüli módon: azok. akik ellenállók a HIV-fertőzéssel szemben, illet­ve azok, akiknél rendkívül las­san alakul ki az AIDS-betegség. Vizsgálataik szerint az im­munrendszer genetikai hátteré­nek fontos részét képező gén (RANTES jelzéssel) pontmutá­ciói (egyetlen molekulát érintő elváltozásai) jelentősen meg­növelhetik a HIV-fertőzés esé­lyét. Ugyanezek a mutációk azonban paradox módon lassít­hatják az AIDS-betegség kifej­lődésének idejét. A kutatók remélik, hogy egy olyan .gyógyszer kifejlesztésével, amely a gén által beindított folyamatokat „utánozza", számos páciens esetében sike­rül majd megállítani a halálos kór kifejlődését. Űrprogramokról a TIT-klubban Malária-ellenszer Dinocsontokra bukkantak A Tyrannosaurus rex rekonstruált mása. (Internetgrafíka)

Next

/
Thumbnails
Contents