Délmagyarország, 2000. november (90. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-18 / 270. szám

IV. STEFÁNIA SZOMBAT, 2000. Nov. 18. Az influenzáról Az influenza korunk legjelentősebb légúti fer­tőzése. Jelentőségét gyors, nemegyszer világméretű terjedése, és esetenként súlyos lefolyása, halálos szövődményei adják. A vírus maga az örök túlélő. Antigén szerkezete a felszíni fehérjék módosulása révén fo­lyamatosan változik, s ez meg­nehezíti az ellene való termé­szetes és mesterséges védeke­zést. A folyamatos kismérvű változások révén alakulnak ki évről évre a kisebb helyi járvá­nyok, a ritkábban, körülbelül 10 évente bekövetkező nagyfokú antigén szerkezetváltozás kö­vetkeztében pedig a világmé­retű megbetegedések. Ez a vál­tozékonyság eredményezi azt is, hogy az ősszel forgalomba hozott oltóanyagok és az aktuá­lisan jelenlévő vírus antigén szerkezete között kisebb-na­gyobb különbség mindig fellel­hető. A védőoltás az esetek egy részében kivédi a fertőzést, máskor annak lefolyását enyhí­ti, megelőzve a súlyos szövőd­ményeket. Kiknek javasolt gyermek­korban a védőoltás felvétele? Mindazon idült alapbetegség­ben szenvedőknek, akiknél a magas lázzal, gyengeséggel, esetenként tüdőgyulladással já­ró fertőzés túlzott megterhelést jelent. Ide tartoznak az idült légúti, szív-érrendszeri beteg­ségben szenvedők, a cukorbete­gek. Az immunrendszer gyen­gébb válaszreakciói miatt azoknak a közösségbe járó hat hónapnál idősebb csecse­mőknek, gyermekeknek, akik különösen hajlamosak légúti fertőzésre, gyakran betegek. Diákok, és más szoros közös­ségben élő fiatalok, közös háló­helyen alvók oltása is célszerű. Veszélyeztetett, de nem oltható családtag környezetében élő gyermek oltása az átvitel me­gelőzése érdekében ugyancsak indokolt. Mikor nem adható be a védőoltás? Ellenjavallt a védőoltás súlyos tojásallergia esetén. Nem szabad oltani he­veny lázas megbetegedésben. Az oltást célszerű felvenni a szervezetet legyengítő egyéb vírusos megbetegedések hal­mozott fellépése előtt, október, november hónapban. A forga­lomba hozott oltóanyagok elölt teljes vírust, vagy vírus részecs­kéket tartalmaznak, így influen­zái nem okoznak. Az oltás igen ritka szövődménye, a bénulás­sal járó idegrendszeri károso­dás, mely egymillió esetből egyszer fordulhat elő. Ennek oka ismereteink szerint nem az oltóanyagban, hanem a ked­vezőtlen körülményekben, pél­dául egy épp zajló fertőzésben, vagy az immunrendszer kóros reakciójában keresendő. Az ol­tás beadását követően 1-2 na­pon belül enyhe helyi reakcióra - duzzanat, bőrpír -, illetve enyhe általános tünetekre, mér­sékelt láz, izomfájdalom, fejfá­jás, kialakulására számfthatunk. Ezek a tünetek rendszerint ma­guktól is gyorsan szűnnek. Dr. Rudas Magdolna Nyílt téri égetés Régi gyakorlat és rossz szokás, hogy a lehullott avart, kerti hulladékot, ház körül összegyűlt sze­metet időnként az udva­ron, vagy a kertben, nyílt téren elégetjük, veszélyez­tetve egészségünket és környezetünk tisztaságát. Az ősz az elmúlás, a lomb­hullás évszaka. A gondos házi­gazda ilyenkor a lehullott avart, az elszáradt kerti növé­nyek maradványit, gazt össze­sepri, összegyűjti a ház körül, még mielőtt az első hó lehulla­na, és a csinos kis kupacokai legtöbbször meggyújtja. A tö­kéletes égéshez - az éghető anyag mellett - elegendő oxi­gén és stabil magas hőmérsék­let szükséges. Ez még zárt tűzterű, szabályozható műkö­désű tüzelőberendezésben sem mindig sikerül. A tökéletlen égés során az éghető anyag nem ég el teljesen, energiatar­talma csak részlegesen szaba­dul fel. A jelen lévő szerves anyagokból véletlenszerűen ke­letkeznek különböző, legtöbb­ször mérgező, rákkeltő szén­hidrogén molekulák .Korom azért keletkezhet, mert a szer­ves anyag szemcse idő előtt ki­kerül az égéstérből, hirtelen lehűl és ezzel az égés folyama­ta a teljes elégés előtt megáll. Az erősen mérgező füst nem csak mérgező gázokat, rákkeltő agyagokkal szennyezett ko­rom-szemcséket tartalmaz, ha­nem szén-monoxidot is, amely a legtoxikusabb gázok egyike. A nyílt téri égetés során az égéstér nem meghatározható, a hőmérséklet folyamatosan és gyorsan változik, folyamatos a részleges oxigénhiány, hiszen az égés során felhasznált oxi­gén pótlódása véletlenszerű. (Nincs állandó huzat, vagy le­vegő behívás.) Ilyen esetekben tökéletlen az égés, ezért ezt a hazai környezetvédelmi jogsza­bályok is szigorúan tiltják, ki­véve a tarló égetést, amely csak kivételes esetben - növény­egészségügyi okok miatt - en­gedélyezhető. A kerti hulladé­kok, gal és lehullott avar, sze­mét nyílt téri égetése erre a leg­tipikusabb példa. Az ilyen ese­tekben képződő füstgáz köz­vetlen belégzése néhány perc után halálos füstmérgezést okozna, környezeti kockázata semmivel sem kisebb, mint a néhány hónapja nagy vihart ka­vart cián-szennyezésé volt. Szabó Ferenc Zsír helyeit izmokat! Munkatársunktól Tudják, hogy 20 éves kortól kezdődően tízévenként 2 szá­zalékot csökken az anyagcsere által befolyásolt teljesítőképes­ség? Ezt csak akkor tudjuk el­kerülni, ha megfelelő mennyi­ségű izomszövetet fejlesztünk, amely egyensúlyban tartja az anyagcserét. E tekintetben a nők hátrányosabb helyzetben vannak. Egy 65 éves nő testé­nek ugyanis mintegy 43 száza­léka zsír, mfg egy 25 évesnek csak 25 százaléka. A férfiak­nál viszont 25 éves korban 18, 65 évesen 38 százalék a zsír­szövet aránya. Az évek múlá­sával egyre lassuló anyagcse­rét tehát nem állandó koplalás­sal, hanem az izmok fejleszté­sével tudjuk kordában tartani. A nyitott szemre gipszet öntöttek... Kontaktlencse-kalauz Az öszi bőrápolás Ha tetszik, ha nem, az ősz kí­méletlenül megérkezett. Kopik a bronzbarna nyári színünk, fakul a hajunk. A legfontosabb te­endő: felkészülni a télre. Első lépésként menjünk cl kozmeti­kusunkhoz, aki a nyár folyamán kialakul) bőrproblémákat orvo­solja. Alaposan leradírozza ar­cunkat, magas hatóanyag-tartal­mú ampullákkal, krémekkel megmasszíroz bennünket. Ezzel azonban nincs vége, hiszen az otthoni napi ápolás is elenged­hetetlen. Ugyanis a kozmetikus havi egyszer nem tud csodát tenni. Reggel ébredés ulán hideg vízzel frissítsük föl arcunkat, és tonikkal tisztítsuk meg! Ezután könnyű hidratáló nappali krém­mel kenjük be! Nagyon zsíros bőr esetén célszerű hidratáló zselét használni, ami egyáltalán nem tartalmaz zsíranyagot. Jö­het a smink! Ne féljünk tőle, mert a jó minőségű sminkanya­gok nem ártanak a bőrnek, sőt: hideg téli napokon, szélben még óvják is az arcot. Legfontosabb lépés az esti arctisztítás. Arclej­jcl alaposan eltávolítjuk a smin­ket, illetve a napi szennyeződé­seket, tonikkal zsírtalanítunk. Éjszakára hatóanyagokban gaz­dag, teltebb krémet és szem­ránc-krémct használunk. Ez utóbbi húsz éves kor fölött igen' ajánlatos. Az egész folyamatot naponta alkalmazzuk! Tandi Orsolya kozmetikus Ételek és gyógyszerek Munkatársunktól Míg a gyógyszerek egy­másra gyakorolt hatását pontosan számon tartja az orvostudomány, arról, hogy az elfogyasztott élelmisze­rek hogyan befolyásolják egyes gyógyszerek hatását, csak keveset tudunk. A fogorvos ritkán figyelmez­teti pácienseit, hogy a helyi érzéstelenítés előtt ne igya­nak kávét, mert az nehezít­heti az érzéstelenítést. Azt is kevesen tudják, hogy a kávét nem szabad párosíta­ni az asztma kezelésére szolgáló theophyllinnel sem. A banán pedig káro­san befolyásolhat egyes, a magas vérnyomás kezelésé­re szolgáló gyógymódokat, a sajtok és egyes kolbász­fajták pedig a nyugtatókat teszik hatástalanná. A chi­cagói egyetem egyik kuta­tójának kísérletei azt mutat­ják, hogy a burgonya és a tojásrántotta olyan vegyü­leteket tartalmaznak, ame­lyek érzéstelenítőszerek le­bomlását gátló enzimeket szabadítanak ki a szerve­zetbe. Az altatókkal is ha­sonló kölcsönhatásban áll­nak ezek az élelmiszerek, azaz ha a beteg ilyesmit fo­gyasztott a műtét előtt, a beavatkozás után lehet, hogy nehezebben fog feléb­redni. A rene­szánsz ko­ra óta fog­lalkoztatja az emberi szellemet az évek folyamán romló látás korrigálá­sának lehetősége. A több évszázados kutatás ered­ményeként megszületett a szemüveg, és az 1800­as évek végén a kontakt­lencse. Manapság egész­ségügyi, esztétikai szem­pontból sokan választják a kényelmesebb viselet­nek számító kis lencsét. Az okokról, a kínálat nyúj­totta lehetőségekről dr. Végh Mihályt, az SZTE Szemészeti Klinikájának adjunktusát kér­deztük. A kezdetek a rég­múltba nyúlnak vissza... Leonardo da Vincié volt az alapötlet, melynek tovább­fejlesztésére és gyakorlati megvalósítására jóval később, az 1800-as évek végén került sor. Ebben az időben a pácienstől a kon­taktlencse-rendelés nem kevés lélekjelenlétet és ka­landvágyat kívánt. Ugyanis az eljárás során a nyitott szemre gipszet öntöttek, az így elkészített minta alap­ján formázták meg az üvcglencsét, amely a szem teljes elülső felületére il­leszkedett. A következő je­lentősebb állomás az volt, hogy az Uveglencsét műanyagra cserélték. Ez egy magyar kutató nevéhez fűződik: dr. Györffy István professzor a harmincas évek elején amerikai mun­katársaival kísérletezte ki a plexi alkalmazását. A negyvenes évek végén a korábbi Opust leváltotta a szaruhártyán úszó lencse. Az egész világon 1960 után terjedt el, amikor piac­ra dobták a lágy kontakt­lencsét. A kontaktlencse valójában ekkor indult dia­A kontaktlencse-rendelést alapos vizsgálat előzi meg. (Nagy László) dalútjára a világon, Ma­gyarországon évtizedekkel később. Szegeden 14 éve lehet kontaktlencsét vásárolni, mára a kfnált választéknak, az igényekhez igazodó tí­pusoknak, valamint a mennyiségnek csak a pénz­tárca szabhat határt. A sze­gcdi egyetem szemészeti klinikáján hét éve működő kontaktlencse laboratórium ellátottsága világszínvona­lú: a nemzetközi piacon megjelenő új típusokat pár hetes, vagy hónapos késés­sel be tudják szerezni. Az igény egyre nagyobb, két­három éve robbanássze­rűen megnőtt a klinika pá­cicnsköre, közel háromez­ren választották ezt a meg­oldást a szemüveg helyett. - A rövidlátást korrigáló szemüvegek kicsinyítenek, mlg a lencse használatakor ez a hatás csökken, illetve 15-20 százalékkal jobb lá­tásélességet lehet elérni ­fogalmaz dr. Végh Mihály adjunktus arra a kérdésre, hogy mi a népszerűség oka. Továbbá a két szem közötti nagy dioptria-különbség esetén a lencse a szem­üveggel ellentétben a térlá­tást is vissza tudja adni. Előfordulhat, hogy egyes szaruhártya-betegségek ke­zelésére a szemorvos ajánl­ja a lencsét, terápiás jelleg­gel. A páciensek a legkülön­bözőbb okok miatt választ­ják ezt a megoldást. A leg­többen kozmetikai célból, azaz esztétikai megfontolá­sokból teszik le a szemüve­get. Előadóművészek, ta­nárok és sportolók - foglal­kozásukból adódóan része­sítik előnyben a kontakt­lencsét. A különböző szemszínű lencséket a di­vatot követő, fiatalabb nemzedék hölgytagjai ke­resik, szezonális jelleggel egy friss hajfestéssel páro­sítva. A komolyabb látási problémákkal küzdő páci­ensek számára fejlesztették ki a bi- és multifokális lágy kontaktlencséket, melyek használata során egyszerre lehet közelre és távolra, va­lamint a közte lévő távol­ságra is látni. A választékot gazdagítja a magas oxigén­áteresztő képességű lencse, melyet éjjel-nappal lehet használni. A munkakörök­höz és életvitelhez igazodó, különböző ideig használha­tó lencsék kínálata igen gazdag, melyek egyévi, fél­évi, háromhónapi, egyhó­napi, kétheti, egyheti, illet­ve egy napi használatra al­kalmasak. Az egy napig vi­selhető lencsét időszakos használatra fejlesztették ki, amelyet hosszabb utazás­kor, illetve kiránduláskor ajánlatos használni, ezzel is minimálisra korlátozva a fertőzésveszély lehetősé­gét. - Ha valaki betartja a lencseviselés és az ehhez kapcsolódó fertőtlenítő ápolás szabályait, a kon­taktlencse használatától a szem nem károsodhat ­hangsúlyozza a szakember. Lévay Gizella A természet patikájából Napisten virágja Az ősidők óta gyógy­hatásúként számon tar­tott növények közül a legsokoldalúbban alkal­mazott, legismertebb a kamilla. Feljegyeztetett többezer éve a kínai, in­diai füveskönyvekben, az első orvosi útmuta­tókban, a népi gyógy­módokban, hatásmecha­nizmusát szerte a vilá­gon máig kutatják. A régi egyiptomiak a ka­millát a „Napisten virágja"­ként tisztelték, hőt, lázat, gyulladást csillapító hatására a nevével is utalva. A gyó­gyító füvekről és orvoslásról szóló könyvekbe Matricaria chamomilla néven jegyezte­tett be. A népi orvoslás leg­gyakrabban orvosi székfű néven emlegeti évszázadok óta. Az orvosi székfűs inhalá­lások, borogatások, kenő­csök, teák jótékonysága na­gyon sokféle. Most különö­sen érdemes figyelni rá a szezonális betegség, a nátha megelőzéséhez, leküzdésé­hez: a kamilla fertőtlenítő, gyulladásgátló, izzasztó ha­tása természetes gyógymód. Az arc- és homloküreggyul­ladásnak jó ellenszere a ka­millás inhalálás. A torok, a nyálkahártyák, a fogfny Kamilla - a mindenre jó gyógyító. (Fotó: Karnok Csaba) gyulladását segft gyorsan el­mulasztani, ha késhegynyi sóval és szalicillel „fűszere­zett", langyos kamillateával öblögetnek. A gyulladt, égő, viszkető, fáradt szemre jó a kamillás borogatás. Réges­régóta alkalmazzák orvosok is sebek, gyulladásos bőrbe­tegségek gyógyítására. Ja­vallják lábadozó betegek erősítésére, kimerültség el­len, és nyugtatóként is a ka­millás fürdőt. A kamillaolaj segtt elűzni a végtagok fá­radtságát, enyhíti a fogfájást, az idegességet, az alvásza­vart. A kamillás kenőcs a sebgyógyítás mellett jó az aranyérre, s felfrissíti a bőrt. A kamillateás kúrák gyógyít­ják a gyomor- és bélbajokat (pl. éhhomra lassan, kortyok­ban megivott, langyos tea­ként). S persze ősidők óta szépítőszer is; ajánlják he­tente egyszer lemosni az ar­cot kamillafőzettel, hogy a bór üde maradjon. A csillogó haj titka pedig a kamillás mosás, öblítés. Szabó Magdolna

Next

/
Thumbnails
Contents