Délmagyarország, 2000. november (90. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-18 / 270. szám

6 HANGSÚLY SZOMBAT,-2000. Nov. 18. Teljes lesz a csatornahálózat Nóvák Gyula igazgató, a Szegedi Vízközmű Működtető Rt. vezetője a szegedi szennyvíztisztító telepen. (Fotó: Miskolczi Róbert) A civilizáció ára Az Európai Unió előírásai szerint a tagországokban a kétezernél nagyobb lélekszámú településeken meg kell valósítani a teljes körű csatornázást és szennyvíztisztítást. Hogy a csatlakozás után ehhez mennyi haladékot kapunk, még tárgyalások kérdése. Egy biztos, az EU nem fog évtizedekig várnia arra, hogy megoldjuk, ami nemcsak a fejlett, de a magát civilizáltnak valló országokban is alapkövetelmény. Hogy ne a talajba, majd a locsoláshoz fúrt kút vizébe, esővíz-árokokba szivárogjon el a szennyvíz, vagy ne ömöljön végül szinte tisztítatlanul a folyókba. A Közösség szigora nem ok nélkül való. Ők már tudják, hogy sokkal drágább és nehezebb utólag orvosolni a bajt, mint megelőzni Ez a probléma pedig nemcsak a megye kisebb városait, hanem Szegedet is érinti: a megyeszékhelyen foghíjas a csatornahálózat, az összegyűjtött szennyvíz teljes mennyisége egyszerű mechanikai tisztítás után közvetlenül a Tiszába folyik. A kisebb településeken még rosszabb a helyzet: se szennyvíztisztító, se csatorna. Se pénz - tettük hozzá eddig minden alkalommal. Szeged városa és négy csatlakozó település most közel tízmilliárd forintos támogatási kap Brüsszelből a csatornahálózat és a szennyvíztisztító fejlesztésre. Ez persze, nem jelenti azt, hogy a lakosságnak ezentúl nem kell anyagi áldozatot vállalnia - a környezetvédelem, az infrastruktúra-építés és működtetés, a közszolgáltatás mindenütt pénzbe kerül. De nem mindegy, milyen mélyen kell a zsebünkbe nyúlni Keczer Gabriella Csatornázás a községekben Bővül a túzoktelep Déváványa (MTI) Negyvenmillió forint értékű beruházással bővül a Körös-Maros Nemzeti Park réhelyi túzoktelepéhez tartozó bemutatóközpont - tudta meg az MTI a helyszínen Kurpé Istvántól, a létesítmény vezetőjétől. Maga a túzoktclep a nagyközönség számára nem látogatható. A térség - a ványaiecscgi puszta - természeti értékeit és a túzok megmentése érdekében kifejtett tevékenységet a közelben lévő, s most bővülő Réhelyi Bemutatóközpontban ismerhetik meg az érdeklődők. A Békés megyei Dévaványa határában lévő bemutatóhely épületeinek, köztük az idén létesített látogató központnak a megközelítésére út épül, s az őshonos, és itt, Réhelyen a közönségnek bemutatott állatok számára juhhodály, valamint istálló készül. A látogató központban a vendégek a pusztai utak bejárásához kerékpárokat kölesönözhetnek. Az 1986-ban megnyitott bemutatóhelyen megkezdődött a juhhodály és a bivalyistálló építése, ezzel a munkával az idén végeznek is. Ezekben az épületekben a túzok mellett - bemutatják az őshonos állatokat is. A telepen, illetve a bemutatóhelyen jelenleg huszonkét kosból álló rackajuh nyáj, hét ökörből álló magyar szürke gulya, tizenhét Erdélyben vásárolt bivaly alkotta csorda és egy komondor szemlélteti, milyen volt az őshonos, illetve a magyarság állattartó hagyományaihoz leginkább kötődő állomány. Az elképzelések szerint a legjellegzetesebb hazai disznót, a mangalicát, valamint a régi baromfi fajtákat is bemutatják majd a dévaványai rezervátumban. A további tervek közt a túzoktelepre érkező iskolás gyermekek oktatására alkalmas ház építése, valamint ifjúsági szálláshelyek kialakítása is szerepel. A Közép-Európa legnépesebb túzoknépességének otthont adó sárréti tájon 1975ben a nagytestű madarak megóvására, illetve kipusztulásának a megakadályozására létesített réhelyi telep feladata a természetes környezetükben nem védhető fészekaljak mentése, az ezekhői származó csibék felnevelése és a természetbe való visszavadftása. Mi a Bunda Jánosné (Szeged, 50 éves, rokkantnyugdíjas): Korábban a Tündér utcában laktunk, s a csatornázás bevezetésekor zsebbe kellet nyúlnunk. Akik később csatlakoztak, azoknak kevesebbe került, mi pedig szinte kétszer fizettünk. Erre is ki kellene találni valami igazságosabb megoldást. De ez lenne a legkisebb probléma... Az elvégzett munka nem tökéletes, többször előfordult, hogy visszafolyt a „lé", s a lakásban 20 centi magasan állt a víz. Európai Öt év múlva teljesen kiépül Szeged és négy környékbeli kistelepülés, Deszk, Kübekháza, Újszentiván, Tiszasziget csatornázása és szennyvíztisztítása. A felerészben uniós forrásból finanszírozott pályázatot Szeged annak jegyében nyerte meg, hogy az Európai Unió csatlakozási feltételként szabta Magyarország számára a 15 ezres lélekszámnál nagyobb települések teljes csatornázottságát és szennyvízkezelését. A beruházást a pályázatot előkészítő Szegedi Vízközmű Működtető Rt. bonyolítja le, nemzetközi versenypályázatot kiírva a kivitelezésre. Az Európai Unió által nyújtott, mintegy 8,5 milliárd forintos ISPA pályázati pénz jóvoltából 2005 végére kiépül Szeged teljes csatornarendszere, és elkészül az a szennyvíztisztító telep, amely megakadályozza, hogy a városnál szennyezett víz kerüljön a Tiszába. Az ISPA program keretében az Európai Unió az előVukoszavlyev Gyurién (Szeged. Rókus, 49 éves, vállalkozó): - Nagyon jó dolog a csatornázás, egyre több helyen kellene és minél hamarabb bevezetni. De a rendszer még kívánni valót hagy maga után, mert olykor a lefolyó magasabban van mint az út szintje, ez pedig nem optimális... A Vértóba is beleengednek minden szenynyet, pedig az a városrész üde foltja lehetne újra - egyszer már kitakarították -, oda járhatnának a környékbeliek pihenni. 75 65 SÜi csatlakozás időszakában nyújt segítséget az uniós rendszer átvételéhez a közlekedés és a környezetvédelem területén. Szeged városa, a térség négy kistelepülését Deszket, Kübekházát, Újszentivánt és Tiszaszigetet bevonva a Szegedi Vízközmű Működtető Rt. által elkészített projekttel sikeresen szerepelt az ISPA szennyvízpályázatán. A tervezett csatornázási és szennyvíztisztítási beruházásra az európai uniós forrás az összes költségek 50 százalékát biztosítja, míg az érintett önkormányzatok ígéretet kaptak arra, hogy 40 százalékra állami céltámogatásban részesülnek. A fennmaradó 10 százalékot lakossági önerőből, társulási formában kell majd előteremteni. Ehhez Szegeden előreláthatólag a csatornafejlesztéseknél a közgyűlés által korábban ajánlott módon portánként 8 év alatt kifizetett 120 ezer forinttal kell majd hozzájárulni. A beruházás ütemezéséről Novak Gyula igazgató, a Szegedi Vízközmű Működtető Rt. vezetője elmondta, hogy első ütemben," jövő év elejére a szennyvíztisztító-telep folytatására frnak ki nemzetközi versenypályázatot. A csatornafejlesztés - ugyancsak nemzetközi - kivitelezési pályáztatásához előbb meg kell várni, hogy jövő év nyarán a Kabatin Imre (Szeged, Makkosháza, 29 éves, gépkocsivezető): - Szükséges és jó lenne, ha minél hamarabb mindenütt megvalósulna. Persze, többen anyagi okok miatt nem csatlakoznak. A lakótelepen ez számomra, szerencsére, nem probléma. A környezetvédelem szempontjából is fontos lenne a hálózat fejlesztése, bővítése és újabb szennyvíztisztítók üzembe helyezése. Az élővizeinket ugyanis kötelességünk megóvni az általunk „termelt" mérgektől. » f •• kormány döntsön a szükséges céltámogatásokról. A csatornahálózatból elsőként a főgyűjtők készülnek majd el, s ezzel megszűnik majd az a két tiszai szennyvízbeömlés (a gyerekklinika, illetve a gabonakutató vonalában), amely eddig tisztítatlanul vitte a szennyvizet a folyóba. A tervek szerint addigra a gyálai szennyvíztisztító telep az európai uniós határértékeknek megfelelő tisztaságú vizet bocsát majd ki. Az eddigi fejlesztés nyomán a telep jelenleg előmechanikai tisztítást, valamint homok- és zsírfogást végez, ami 25-30 százalékos hatásfoknak felel meg. A beruházás keretében Szegeden elkészül az addigra még hiányzó 150 kilométer hosszúságú csatornaszakasz, amely több mint 10 ezer házi bekötést jelent majd. A városban ezzel olyan peremterületeken is lesz csatornázás, mint Gyálarét, Béketelep, Baktó, Kiskundorozsma, Szentmihály vagy Dél-Újszeged. A projekthez csatlakozó kistelepüléseknek szintén kedvező az európai támogatás, mivel hazai céltámogatásból az elkövetkező időszakban aligha juthattak volna fejlesztési pénzhez. Magyarországon ugyanis az európai uniós feltételek miatt a közeljövőben előreláthatólag a 15 ezernél Kiss István (Szeged-Szőreg, 25 éves, buszvezető): - Szőreg a csatornázás szempontjából még szinte fehér foltnak számít. Úgy tudom most tervezik Szőreg. Újszentiván és Tiszasziget fejlesztését ezen a téren. Az idén is rengeteg gondot okozott a belvíz, szinte hetente hívtuk ki a szippantós kocsit, de - a jelentősnek tűnő beruházás miatt - mégsem valószínű, hogy mindenki csatlakozik majd. Olyan is akad, aki a nyílt gödrökbe vezeti ki a szennyvizet, ezzel óriási fertőzésveszélyt okozva. i gond nagyobb lélekszámú városok szennyvíztisztítása és -elvezetése részesül majd előnyben. A kistérség csatornázása az európai elvárásokon túl is sürgős feladata a hazai környezetvédelemnek. Szeged déli része, valamint Újszentiván és Tiszasziget térsége ugyanis az ország legmélyebben fekvő területe, amelyen csapadékos időszakban közegészségügyileg kritikus helyzetet okozhat, ha a belvíz kimossa az emésztőgödrök tartalmát. A szakemberek már jó ideje figyelmeztetnek arra, hogy a szikkasztós szennyvízelvezetés nem megnyugtató megoldás, mivel a talajvíz, az öntözésre fúrt kutak vízrétege könnyen megfertőződik az emésztők ürüléktartalmától. Bár a csatornázás szükségességét egyre inkább elfogadják az emberek, a települési önkormányzatok előtt kényes kérdés marad a lakossági önerő előteremtése. A csatornázás mellett szól az is, hogy számos nyugat-európai ország mintájára előreláthatólag itthon is hamarosan bevezetik az úgynevezett környezetterhelési díjat, amelynek elfogadása után azoknak kell majd fizetniük, ahol nincs csatornázás, illetve emelt díjként azoknak, akik a meglévő csatornára nem kapcsolódtak rá. Panek Sándor Lázár Tímea (Tiszasziget, 16 éves, tanuló): - A 21. század hajnalán ez alapkövetelménynek kéne, hogy számítson, az Európai Unióba vezető út egyik állomása. A környezetvédelmet nagyon szigorúan veszik az EU-ban. Nálunk sem rózsás a csatornázási helyzet, s olykor a nagyobb esőzéseket nem bírják az emésztők, az út menti árkok. Az lenne az ideális, ha minden ház csatornázott lenne, enélkül ugyanis sokkal kényelmetlenebb az élet. Szeged Deszkkel, Kübekházával, Tiszaszigettel és Újszentivánnal együtt közös pályázatot adott be csatornaépítésre. Brüszszelben kedvezően bírálták el a pályázatot, így két év múlva elkezdődhetnek a munkálatok. A négy kisebb település polgármesterét megkérdeztük, vajon hogyan értékelik, mit várnak a nagyszabású beruházástál. Deszken bruttó 848 millió forintba fog kerülni az építkezés - tudtuk meg Simicz József polgármestertől. Ennek az összegnek a felét Brüsszelből kapják, negyven százalékát az állam állja, a fennmaradó tlz százalék pedig önerő. A gravitációs rendszerű csatornahálózat várhatóan 2004-re készül el. Deszk belterületén összesen ötven kilométer hosszú csatornát kell kiépíteni. Ha elfogadják a tendert, akár már 2002 őszén indulhatnak a gépek, s kezdődhet a munka. Kübekháza az ISPA-pályázaton közel fél milliárd forintot kapott - mondta Boldog Krisztina polgármester. A beruházás Szőreget, Újszeged déli részét is érinti, illetve „felhúznak" egy új szennyvíztisztító telepet. Kübekháza teljes belterületén megépül a gerincvezeték, s az egyes ingatlanokat majd a későbbiekNagy Jánosné (Üllés, külterület, 56 éves, nyugdíjas): - Öt esztendeje költöztünk ki Szegedről tanyára, s én telefonon rögtön elkezdtem szervezni a csatornázást. De nem tudtam rábeszélni a környékbelieket, mert - külterület lévén, 1 km-re vagyunk Ülléstől - horribilis összeget kértek a munkákért. A ház így hiába összkomfortos... Reméljük, azért ebben az ügyben is megmozdul majd valami, mert szeretnénk csatlakozni a csatornarendszerre. ben kapcsolják rá a hálózatra. Várhatóan 2002 őszén lesz majd az első kapavágás, úgy tervezik, rá két esztendőre - ha minden jól megy - készülődhetnek az ünnepélyes átadásra. A tiszaszigeti polgármester arról tájékoztatta lapunkat, hogy a település belterületén mintegy 20 kilométer - az esővizet nem, csak a szennyvíz elvezetését szolgáló - csatorna épül majd. Brüsszeltől fél milliárd forintos apanázsra számítanak. Ha a tendereztetés sikeres lesz jövőre, akkor 2002 szeptemberében már hozzá lehet látni a hatalmas munkához. Bodó Imre úgy tudja, hogy 2004. december 31-éig kell megvalósítani a beruházást. Ha a belterületen megépül a csatorna, akkor a külterületeken folytatják önerőből. Dr. Talpai János pontos adatokkal szolgált: Újszentiván 533,5 millió forintos támogatást kap, ebből 21,7 kilométer belterületi csatorna megépítésére futja majd. A községek közül itt lesz a legnagyobb mérvű a beruházás, mivel itt alakítják ki a központi gyűjtőt, amelyet ezt követően vezetnek át a Tisza alatt, a végcél pedig az új szennyvíztisztító mű lesz. Az említett gyújtóberendezés kivitelezési költsége még ismeretlen, ezt egy újabb pénzügyi keretből valósítják meg. K. T. Gyólai István (Kunszentmárton, 67 éves, nyugdíjas): Hetente járok a lányomhoz Szegedre, ő itt él a családjával. Ők két esztendeje köttették be. Én is szeretném, de azt hiszem hiába... Kunszentmártonban ugyanis egy 200 méter hosszú utcában lakom, s az ottaniak közül csak hárman akaijuk a csatornázást, a többiek nem. Sok a nyugdíjas, kevés a pénz. Bár hosszútávon szerintem a szippantós kocsi drágább. A csatornázás lenne a jövő, de lehet, hogy ennek a mégvalósulását én már nem élem meg... véle mén] fe a c satornázá sröl? > m ." 4 fl WiM r • ' • * * y w y|