Délmagyarország, 2000. november (90. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-17 / 269. szám

PÉNTEK, 2000. Nov. 17. SZEGED 5 Bartha László az egészségügyieknél DM-információ Bartha László polgármes­ter a héten több alkalommal találkozott a szegedi kórház, illetve a szakrendelő dolgo­zóival, hogy tájékoztassa őket a város vezetésének, a szegedi járó- és fekvőbeteg­ellátás átalakításával kap­csolatos terveiről, s vála­szoljon a felmerülő kérdé­sekre. Szerdán délután a kórház, csütörtökön a szak­rendelő munkatársaival ta­lálkozott, ma, pénteken is­mét a kórháziakat, hétfőn a gyermekkórház és az ifjúsá­gi rendelőintézet dolgozóit tájékoztatja az elképzelések­ről. Tömörkényes siker Munkatársunktól Nyolcvan évvel ezelőtt született Gianni Rodari, a hazánkban is népszerű ifjú­sági író és költő. Ebből az alkalomból a budapesti Olasz Kulturális Intézet­ben az ELTE főiskolai kara irodalmi vetélkedőt hirdetett középiskolai csoportok részére. A sze­gedi Tömörkény István gimnázium csapata'egy Rodari-mesét, A nagy ré­pa címűt állította színpad­ra, mutatta be egy jelenet­ben, olasz nyelven. A diá­kok produkciójukkal máso­dik helyezést értek el az or­szágos vetélkedőn. Felké­szítő tanáruk Rigóné Hargi­tai Csilla volt. Híres matematikusok a „Szalonban" Munkatársunktól „Matematikusokról más­képpen" címmel rendezi meg szombat este hét órától követ­kező estjét a Szegedi Szalon a Bartók Béla Művelődési Köz­pontban. Neves szegedi tudó­sokra: dr. Kalmár Lászlóra, dr. Rédei Lászlóra és dr. Sző­kefalvi-Nagy Bélára emlékez­nek az egykor volt diákok ­dr. Csákány Béla, dr. Csörgő Sándor és dr. Tandori Károly egyetemi tanárok. A est há­zigazdája: Tandi Lajos újság­író. Emlékcsarnok Munkatársunktól Bruckner Győző vegyész, Kolosváry Bálint jogász és Rédei László matematikus ­az egyetem egykori pro­fesszorainak tiszteletére em­lékkiállítást rendez a Szege­di Tudományegyetem Egye­temi Könyvtára az évfordu­lós emlékcsarnok című kiál­lítás-sorozat keretében ma, pénteken 12 órakor. A meg­emlékező beszédet dr. Csá­kány Béla egyetemi tanár mondja. A kiállítás az egye­tem Dugonics téri központi épületének első emeleti fo­lyosóján tekinthető meg. m a hét kérdése Mennyit költ karácsonyi ajándékra? Fazekas Károlyné, Tarnai Tamás, Cserhátiné Pintye Márta. (Fotó: Somogyi Károlyné) Közel egy hónap múlva karácsony. A szeretet ün­nepén mindenki meglepi a családtagjait, ajándékkal kedveskedik nekik. Senki sincs könnyű helyzetben, hiszen mindig nehéz a vá­sárlás, s az emelkedő árak miatt mindenkinek mélyen a zsebébe kell nyúlnia. Mennyit költenek karácso­nyi ajándékra a szegedi polgárok? - ezt kérdeztük tőlük. Fazekas Károlyné, hőkeze­lő: - Ajándékot adni mindig na­gyon jó érzés, így családommal az idei ünnepekre is nagyon ké­szülünk. Évről évre az emelke­dő árak miatt egyre többet kell költenünk, így mélyen a zse­bünkbe kell nyúlnunk. Gyerme­keim elmúltak már húszévesek, felnőttek lettek. Előzetesen úgy tervezzük, hogy egy főre ötezer forintot szánunk. Tarnai Tamás, nyugdíjas közgazdász: - A nyugdíjasok helyzetét, azt hiszem, senki­nek sem kell bemutatni. Csak szűk családi körben szoktunk ajándékozni. Karácsonykor ­mint legtöbb helyen a gyere­kek - nálunk is az unokák ke­rülnek előtérbe, számúkra ha­talmas élményt jelent egy nagy meglepetés. Közelednek az ünnepek, úgy tervezem, hogy 10-20 ezer forint körüli összegből gazdálkodunk. Cserhátiné Pintye Márta, élelmiszeripari mérnök:- Még nem gondolkoztam azon, hogy kinek, mit vásárolok, s mennyit költök. Az biztos, hogy kevés pénzből kell meg­oldanunk az ajándékozást, melyre^ 10-20 ezer forint kö­zötti összeg áll majd a rendel­kezésünkre. Nem leszünk most sem könnyű helyzetben, a választék hatalmas, de sem­mi sem olcsó. Karácsonyig nem zár be a Tesco Kétéves áruház, új igazgatóval Hétfőn reggel hat óra­kor kinyit a szegedi hiper­market, a Tesco és decem­ber 24-éig be sem zár - je­lentette be tegnap az áru­ház legújabb nyitvatartási rendjét a november elseje óta itt lévő új igazgató, Tom Routledge. A non­stop nyitva tartást egye­lőre négy heti próbaidőre vezetik be négy vidéki vá­rosban, ám, ha a vevők megkedvelik, könnyen le­het, hamarosan folyama­tosan nyitva tartó áruház­zá válik a szegedi is. A november elsején, két évi szolgálat után Budapestre . távozott régi igazgató, Jancsó János helyett magyar üdvöz­léssel köszöntötte a sajtó kép­viselőit a már két és fél éve hazánkban tartózkodó új an­gol áruházigazgató. - Első magyarországi fela­datom a szegedi hipermarket megnyitása volt, így most egy kicsit vissza is jöttem a város­ba. hogy a gyakorlatban bizo­nyítsam, milyen feladat egy ilyen áruházat mozgásban tarta­ni, működtetni. Egerből jöttem, ahol az ottani Tescót vezettem. - Meddig szól az új igazgató megbízatása? - A terv szerint egy évig. A hipermarket új, angol igazgatója: Tom Routledge egy évre jött Szegedre! (Fotó: Schmidt Andrea) Ennyi idő alatt kell egy magyar áruházigazgatót találnom és megtanítanom a hipermarket vezetésére. Mindenképpen azt szeretnénk, ha hosszú távon a szegedi áruházat egy magyar vezető vinné, hiszen ő jobban ismeri az itteni vásárlók szoká­sait. a kereskedelmi terepet, a szegedi versenyt. - A vásárlók észreveszik majd, hogy változott az áru­ház vezetése? - Szeretném azt gondolni, hogy így lesz. Huszonöt éves angliai kereskedelmi tapaszta­lattal a hátam mögött szeretnék új értékeket hozni a szegedi hi­permarketbe. Egyébként is azt gondolom, egy idő után jóté­kony hatással van a vezetővál­tás. - Az éjszakai nyitva tartás már az ön nevéhez kapcsoló­dik! - Legalábbis nekem kell be­vezetnem Szegeden, hiszen Angliában már négy éve mű­ködnek ilyen áruházaink, ma már 114 non-stop üzletet mű­ködtetünk a szigetországban, ötöt Csehországban, s eddig csak kettőt Magyarországon, Budapesten. Mivel jók a tapasz­talataink, most négy vidéki nagyvárosban, közöttük Szege­den is kipróbáljuk. Ez egyéb­ként logikus továbblépés a már jól bevált este 10 órás nyitva tartáshoz képest. - Kiket várnak majd éjsza­kánként? - Szegeden is egy új életstí­lus van születőben, amihez másfajta vásárlási szokások tár­sulnak. Elsősorban a több mű­szakban dolgozókat várjuk, de számítunk az elfoglalt orvosok­ra, menedzsereke is, és bízunk benne, a diákok is vásárolnak majd éjszaka. - Ez többletfeladatot jelent majd az itteni kereskedők­nek is! - Senkit sem kötelezünk arra, hogy éjszaka dolgozzon. Kizárólag önkéntes alapon áll össze ez a csapat. Természete­sen megerősítjük a biztonsági szolgálatunkat, tekintettel le­szünk a közlekedésre és arra, hogy ne zavarjuk a környék­beli lakókat. A szegedi keres­kedelmi versenyben folyama­tosan új ötletek kellenek, s mi hisszük, hogy ezzel is a helyi vásárlók járnak majd jól. Rafai Gábor Bériakáseiadás: pánikra semmi ok Fejük fölül a tetőt, November végén lejár az önkormányzati bérla­kások eladását szigorító, ötéves határidő: emiatt megkétszereződött a bér­lakásukat megvenni szándékozók száma. A ri­adalom azonban indoko­latlan: a város, beleegye­zése nélkül, egyetlen bér­lő feje fölül sem adja el a bérlakást. November 30-án jár le a la­kástörvényben előírt öt év, amelyen belül önkormányzati bérlakást csak a bérlő írásos beleegyezésével adhatnak el „harmadik személynek". A határidő közeledtére a korábbi időszakhoz képest kétszer annyian jelezték: szeretnék megvásárolni bérlakásukat. Szöllősi Béla, a szegedi ön­kormányzat lakásügyi bizott­ságának elnöke, az Ingatlan­kezelő és Vagyongazdálkodó Rt. műszaki és beruházási igazgatója lapunk érdeklődésé­re sietett leszögezni: senkinek sincs oka sietségre, félelemre: a város sem eddig, sem a jö­vőben nem adja el - beleegye­zése nélkül - senki bérlakását. Az 1980-as évek közepén Szegeden 22 ezer önkormányzati bérla­kást tartottak számon. Az 1994-es lakástörvény életbe lépéséig több mint 6 ezer bérlakást adtak el. Napjainkig újabb 10 ezer önkormányzati lakás került magánkéz­be. Jelenleg Szegeden 5,8 ezer bérlakás maradt, ebből 3 ezer szerepel a lakóház-felújítási program listáján (azaz: nem eladó). A város mindezeken felül rendelkezik még mintegy 80-90 „váltó­lakással" is, amelyek a bérlők átmeneti elhelyezésére szolgálnak. A váltólakások, természetesen, ugyancsak nem vásárolhatók meg. „Egy 1994 óta érvényes he­lyi rendelet megerősíti a bér­lők védelmét. Ha a bérlő nem él elővásárlási jogával, bérla­kását, bérleti szerződésének lejártáig, csak a bérlő írásos beleegyezésével adhatja el a tulajdonos, vagyis az önkor­mányzat" - mondta Szöllősi Béla. „Ilyen eset nem fordult elő, s még csak kísérlet sem tör­tént arra, hogy egy bérlő laká­sát külső személynek eladjuk. Kijelenthetem: ez a jövőben sem történhet meg" - tette hozzá a lakásügyi bizottság elnöke. Ha azonban mégis előfor­dulna, hogy az egész önkor­mányzati ingatlant (amelyben például egy szolgálati lakás is van) megvenné valaki, csak akkor kaphatja meg, ha előbb gondoskodott a bérlő elhelye­zéséről. A „közös megegye­zés" természetesen ez esetben is követelmény. Bár a bérlakások eladásáról szóló rendelet egyértelműen biztosítja a bérlő jogait, sokan mégis úgy gondolják, jobb, ha megveszik korábbi bérlakásu­kat. Az új helyzetet jól illuszt­rálja, hogy mostanában még a korábban kevéssé kelendő, zá­rószinti lakások bérlőinek vá­sárlókedve is megjött... A szegedi önkormányzat változatlanul támogatja a ve­gyes tulajdonú társasházakban lakók bérlakásvételi kérelme­it. (A belvárosi vegyes tulaj­donú ingatlanok azonban kü­lön elbírálás alá esnek.) Változatlanul érvényes a felújítási címjegyzéken sze­replő épületekre szóló eladási tilalom. A fölújítás (amint az a Kárász utcán, s a Belváros más részein sétálóknak föltű­nik) a tervek szerint halad. A címjegyzékes házakban: a Ká­rász utca helyreállított épüle­teiben, de még a fölújított pa­nelházakban sem vehetők meg a bérlakások. Szöllősi Béla szerint a bér­lakások értékesítésekor még egy fontos szempontot figye­lembe kell venni: nevezete­sen, hogy a nagy fölújítást igénylő épületek rekonstrukci­ós költségeivel nem bír az egyéni tulajdonos. Különösen igaz ez a Belvárosra, amely­nek bérlői között nagy a köz­ismerten alacsony jövedelmű nyugdíjasok aránya. Nyilas Péter Csetepaté a megállóban Munkatársunktól Szerdán este fél hatkor a Dugonics téri villamosmeg­álló padján ült három hajlék­talan. Egyikük. P. István észrevette, hogy hiányoznak személyi iratai, s ezért fele­lősségre vonta A. Jánost. A megvádolt férfi sem volt rest, s azonnal előrántott egy bicskát, amellyel először ar­cán megsebesítette a két du­lakodó közé ugró harmadik hajléktalant. F. Gábort, majd P. Istvánt is. A. János ezek után azt hihette, rászakadt az ég. P. István felől ugyanis egy olyan pofon érkezett, melynek következtében a szurkáló orra azonnal eltö­rött, majd amikor a földre került, magatehetetlen álla­potában még számos ütést, rúgást kapott, s a brutális ve­rés már jócskán lúlmenl a jo­gos önvédelem határán. Az intézkedő rendőrök után az egészségügy vette kezelésbe a három sebesült férfit. F. Gábor nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szen­vedett. A. Jánost előbb a de­toxikálóba kellett vinni, s csak utána tudták kihallgat­ni. A. János ellen garázda­ság, P. István ellen pedig sú­lyos testi sértés miatt indítot­tak eljárást. Kétmillió helyett kihallgatás Munkatársunktál Szerdán a Szerencsejá­ték Rt. Szilléri sugárúti ki­rendeltségén jelentkezett egy nagylaki illetőségű fér­fi, J. János, hogy átvegye a Telemázli sorsjegyével nyert összeget. A kaparós sorsjegy védőrétegének el­távolítása után ugyanis há­rom darab kétmillió forin­tos felirat vált láthatóvá. Ez pedig a szabályok szerint azt jelenti: a szerencsés nyertes kétmillió forinttal gazdagodott. Csakhogy. A Szerencsejáték Rt. munkatársa alaposabban is szemügyre vette a nyertes szelvényt és úgy vélte: a harmadik kétmilliós felira­tot ügyes trükkel illesztet­ték a helyére. Bár a szel­vényt még vizsgálják a rendőrség szakértői, annyi már első ránézésre is bizo­nyos: a harmadik kétmilli­ós felirat elüt a másik ket­tőtől, olyan, mintha körül­vágták, és egy másik szel­vényről ragasztották volna át. J. János ellen minden­esetre csalás kísérlete miatt indítottak eljárást, bár a férfi azt állítja, maga is ál­dozat, hiszen egy román férfitől vásárolta a sorsje­gyet. forrás VÁROSHÁZI HÍRMON­DÓ A VTV-N. Ma este 8 óra­kor ismét jelentkezik a Város­házi hírmondó című önkor­mányzati magazin a vtv-n. Az adásban szó lesz a cukorbete­gek világnapjával kapcsolatos szegedi rendezvényekről, a 2­es választókörzet mindennap­jairól, valamint a város egyik legpatinásabb egyesületéről, a Magyar Autóklubról is. Stúdi­óvendég: Nagy Ferencné Bíró Ilona, a Szeged és Térsége Di­abetes Egyesület elnöke. Bé­nák László, önkormányzati képviselő és Kórász László, a Magyar Autóklub Dél-alföldi területi igazgatója. Riporter Szombathy Péter és Je­szenszky Zoltán, szerkesztő­műsorvezető: Kisimre Ferenc. A MAHOLNAP című ma­gazin jelentkezik ma, pénte­ken negyed nyolckor a szege­di városi televízióban. A mű­sorban Katona András vásár­igazgató beszél majd a szoká­sos decemberi karácsonyi vá­sárról, mely az idén már nem a Széchenyi téren kapott he­lyet. A KÉZIFEGYVEREK CSÖKKENTÉSÉRŐL szer­vez kétnapos nemzetközi kon­ferenciát a Szegedi Bizton­ságpolitikai Központ és a Di­ana Hercegnő Alapítvány. A tanácskozáson 21 ország sza­kértőin kívül, részt vesznek a nemzetközi politikai és kato­nai szervezetek képviselői is. A rendezvény ünnepélyes megnyitója ma délelőtt fél 10­kor lesz a Tisza Szálló kon­certtermében. DIAGNÓZIS. A Telin te­levízió ma, pénteken este 7 órakor kezdődő Diagnózis cí­mű műsorában a szegedi egészségügyi privatizációról beszélgetnek dr. Bartha Lász­ló polgármesterrel. Szó lesz a koszorúér megbetegedések ri­zikótényezőiről, az SM-ben szenvedők pszichés segítségé­ről, az influenza elleni védő­oltásról, valamint a felsőlégú­ti gyulladásos betegségekről.

Next

/
Thumbnails
Contents