Délmagyarország, 2000. november (90. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-16 / 268. szám

8 A HELYZET CSÜTÖRTÖK, 2000. Nov. 16. A rúzsai kosárfonó munkái A fülével fejezem be kosár fonását - mondta a rúzsai mester, Szabó Imre. (Fotó: Gyenes Kálmán) Jó imázst kívánok Ki tárja föl a falusi csodát? Manap­ság a mű­anyag lá­dák szép lassan ki­szorítják az öreg mesterek által fonott kosarakat, kasokat. A kosárfonó pedig nem tehet mást, mint a régi mindenna­pokban használt eszkö­zök helyett dísztárgya­kat készít. A rúzsai Sza­bó Imre azonban váltig állítja, hogy szükség van erre a szép mester­ségre. Mert hát, hogyan is nézne ki a frissen sze­dett alma egy tűzpiros ládában, mikor annak fűzfavesszőből fonott kosárba a helye. Rúzsán, az Öttömösi út 12. szám alatti kis takaros házhan él a 77 éves Szabó Imre feleségével. Imre bácsi naponta kimegy az udvar vé­gébe álló kicsi műhelyébe és a vízparton szedett fűzfa­vesszőkből virágtartókat, dí­szeket fon, ntivel most ezt kívánja a piac. A hatvan években azonban teljesen más volt a helyzet. A helyi tées/.ben még kosárba szüre­teltek, (gy évente 100-150 „szőlókas" is kikerült az Öt­tömösi úti műhelybűi. Imre bácsi még 1934-ben a Ruki l-es elemiben tanulta meg a fonás csínját-bínját. A Rúzsa melletti erdőről elne­vezett tanyai iskolában kézi­munka órán ismerték meg a nebulók a kosár- és csigafo­nást, az utóbbi búzából ké­szített falidfszt jelent, illetve a söprűkészltést. Mintegy A kerettantervek be­vezetésével foglalkozó előadásokon mutatja be ma az Arany János Alta­lános Iskolában kezdő­dő rendezvényén átala­kított és új tankönyveit a szegedi Mozaik Okta­tási Stúdió tankönyvki­adó. A Mozaik Oktatási Stú­dió ma lép a pedagóguskö­zönség elé azokkal a tan­könyveivel, amelyek már megfelelnek a jövó szeptem­bertől felmenő rendszerben bevezetett kerettantervi el­várásoknak. Az Arany János iskolában 10 órától kezdődő rendezvényen egyelőre csak az új tankönyvek terveit le­het megismerni, hiszen a ke­rettanterveket idén augusz­tus végére adta ki a minisz­térium, a tankönyvkiadók­nak pedig a rendkívül szűk­re szabott november végi határidőre kell összeállítani­uk az új elvárásoknak meg­felelő könyveket. A Mozaik Oktatási Stú­dió kezdésként azokat az új tankönyveket készíti el, amelyek az I., az 5. és a 9. évfolyamokon, a kerettan­tervi oktatás nyilóévfolya­niain lesznek használatosak. A kiadó átalakítja teljes ter­mészetrajzi tankönyvcsalád­ját, (gy kezdetként az ötödi­kes természetismeret köny­vel, illetve „A Föld., ame­lyen élünk" című sorozatát. Új kiadványként jelenik majd meg a kerettantervek­nek megfelelő ötödikes ma­tematika és történelem tan­könyvcsalád. és átalakítják a húsz éven keresztül gyártott szebbnél-szebb kasokat, ga­rabolyokat (egyfülű kosara­kat), mára azonban a mű­anyag lassan felváltja a vesszőt. Azóta csak néha­Nyclvtan, helyesírás, fogal­mazás tankönyveket is. Ugyancsak a Mozaik újdon­sága lesz, hogy a kiadó ki­lencedikes tankönyvekkel is jelentkezik jövő szeptem­bertől a gimnáziumi és szak­középiskolai fizika, bioló­gia, kémia, földrajz, vala­mint matematika tárgyak­ban. A tankönyvkiadó szer­kesztőségében elmondták: a kerettantervek gyors ütemű bevezetése, valamint az, hogy az új oktatási szerkezet a vártnál jelentősebb válto­zást hozott mind az óraszá­mokban, mind a tananyag­ban, a kiadót szinte erőn fe­lüli munka elé állította. Az új tankönyvek szeptemberre elkészülnek ugyan, de a tan­könyvkészítők legnagyobb igyekezete ellenére sem ha­marabb, mint az iskolakez­dés, így a pedagógusok sem vehetik hamarabb kézbe az új könyveket. A Mozaik Oktatási Stú­dió a pedagógusok tájékoz­tatása végett rendezi mai eseményét az Arany János Altalános Iskolában, amely­nek keretében 10 és 14 óra között az érdeklődök elmé­leti és gyakorlati tanácsokat kapnak az új tankönyvek használatához, illetve a hoz­zájuk illeszthető tantervek­hez. A rendezvényen alsó tagozatos, magyar nyelv és irodalom, történelem, mate­matika, informatika, fizika, kémia, biológia és földrajz témakörben hallhatnak elő­adásokat az érdeklődő taní­tók, tanárok. S. P. S napján ül le a műhelyébe, hogy a maga és családja gyönyörűségére fonjon vala­mi szépet. A kosarakhoz a folyópart­ról gyűjti a vesszőket. A lá­Egy országosan is egye­dülállónak nevezhető és az EU-csatlakozási előké­születekhez is szorosan kötődő kezdeményezésről tárgyal - többek között ­csütörtöki ülésén a Csong­rád Megyei Közgyűlés. A testület ugyanis most - mi­után a belügyminiszter elutasította, igaz, a hatá­lyos törvények értelmében, nem kifogásolható indok­kal, az erre vonatkozó, dr. Huber Bertalan megyei fő­jegyző általi korábbi ja­vaslatot - dönt arról, hogy létrehozzanak-e egy ön­kormányzati jogi adatbá­zist Csongrád megyében. Sok szó esik napjainkban az információáramlás, illetve a különböző, a polgárokat érintő, érdeklő adatbázisok létrehozá­sának fontosságáról. A Nyugat­Európában már természetesnek számító információszerzési le­hetőségért nálunk - úgy tűnik ­még meg kell küzdeni. Leg­alábbis nem vezet egyszerű út a megvalósításig, mint az kide­rült a dr. Gonda Jánossal, a megyei közgyűlés jogi és ügy­rendi bizottsága elnökével folytatott beszélgetésből. - Képviselő úr, van valami különös oka annak, hogy a bizottság éppen most tett ja­vaslatot az adatbázis létre­hozására? - Aktualitását valójában az adja, hogy a főjegyző úr azon DM-információ A szociális törvény módo­sítása értelmében 2001. január elsejétől Csongrád megyében is megváltozik a szociális in­tézményi ellátásra szorulók beutalásának eddigi gyakorla­ta. A jövő évtől ugyanis meg­szűnik a települési önkor­ba már hamar elfárad, így a kert végébe ültetett mintegy harminc tövet, hogy ne kell­jen annyit gyalogolni. A no­vember a legjobb hónap a fűzfavessző levágására, mert kezdeményezését, hogy a Bel­ügyminisztérium a közigazga­tási hivatalokon keresztül vál­lalja fel az önkormányzati jogi adatbázis működtetését, a mi­niszter elutasította. - Konkrétan milyen előnye származhat egy önkor­mányzatnak abból, ha rá­csatlakozna egy ilyen rend­szerre? - Ha az európai jogharmo­nizációs kötetezettségeinkre gondolunk, akkor felvetődik az intelligens régió megvalósítá­sának fontossága. Ez pedig el­képzelhetetlen az intelligens, a szolgáltató megye nélkül. Ez a kifejezés pedig nem mást takar, mint a polgárok azon lehetősé­gét, hogy ügyeiket minél egy­szerűbben, a technikai eszköze­inek igénybevételével is elin­tézhessék. Bizottságunk most azt szeretné, ha a megyei köz­gyűlés létrehozna, és folyama­tosan működtelne ilyen számí­tógépes adattárat. Ez Csongrád megye területén lévő vala­mennyi önkormányzat rendele­teit egységes szerkezetben, naprakészen tartalmazná úgy, hogy azok bárki számára elér­hetők legyenek. Ennek előnyét a települési képviselők is érez­nék, hiszen az önkormányzati rendszerből fakadóan ugyan je­lentős önállóságot kaptak a tes­tületek, de éppen emiatt az ön­kormányzati jogalkotásnál csak önmagukra vagy egymásra szá­míthatnak. Az adatbázis lehető­séget teremtene arra, hogy kü­ellátás mányzatok erre vonatkozó jogköre, és a fenntartó vagy az intézmény vezetője hatá­rozhat majd az igénylő elhe­lyezéséről, fogadásáról. A me­gyei önkormányzat azonban kezdeményezni akarja a tele­ilyenkorra beérik és lehullik a levele. A leszedett ágakat két hétig fonnyasztja. hogy fonáskor ne törjön. - A ko­sarat a fenekénél kezdem, mert minden boldogság ott kezdődik - mosolygott az idős mester. Az utolsó pedig a fül. Ennél a kettőnél a hü­velykujj dolgozik a legtöb­bet, mert erősen kell nyom­ni, nehogy kibújjon a hurok­ból a vessző. Egy nagyobb kashoz 150-200 szálat hasz­nál el. Két kisebbet pedig egy fél nap alatt megcsinál, ha a felesége nem parancsol rá, hogy a kertben kapáljon vagy a két kocát megetesse. Most a söprű és a guboló a sláger. A ciroksöprűvel a lakást, a konyhát takarítják, a vesszővel pedig telente a friss havat söprik le a járdá­ról, sőt régebben ez volt az utcaseprők kedvelt munka­eszköze. A guboló a kert egyik dísze. A kas formájú virágállványról füzérszerűen lógnak le a színpompás futó­növények. Imre bácsi lányai és menye is ilyeneket kap a jeles ünnepek alkalmával. A kis műhely mögötti pincéből előkerülő demizson is Imre bácsi kezét dicséri. A fűzfát mára már felváltotta a színes műanyag, de ezzel is nagy gonddal fonta körbe az idős mester a saját borát rejtő üveget. A kosárfonáshoz a vesszőn kívül leginkább tü­relem szükséges - véli Imre bácsi. Ha ez a kettő megvan, az ember leül a meleg vas­kályha mellé a műhelyében és egy demizson borocska társaságában nekifog a fo­násnak. Kormos Tamás lön utánajárás nélkül felhasz­nálják egymás tapasztalatait. - Milyen érvek szálhalnak még a terv megvalósítása mellett? - Az önkormányzati tör­vény értelmében a testületek joga, hogy önállóan szabá­lyozzák az önkormányzat fel­adat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyeket. Ezek a ren­deletek pedig az ott élő polgá­rok számára jogokat keletkez­tethetnek, vagy kötelezettsé­geket állapíthatnak meg, ame­lyeket csak az Alkotmánybí­róság és kizárólag jogszabály­sértés esetén bírálhat felül. Ez óriási felelősséget ró az ön­kormányzatokra, amely nem csak az államhatalommal, ha­nem a választópolgárokkal szemben is fennáll. A gyakor­lati tapasztalat viszont az, hogy az önkormányzati rende­letek nem minden esetben tö­kéletesek, így előnyös lehet a döntést elősegítő adatbázis megléte. - Felmérték a települési önkormányzatok ,fogadó­készségét" is? - A javaslatot a megyei köz­gyűlés tagjai között lévő pol­gármesterek egy részével elő­zetesen egyeztettük. Dr. Frank József, a közgyűlés elnöke pe­dig levélben kérte valamennyi polgármester véleményét. Ed­dig a települések egyharmada már jelezte csatlakozási szán­dékát. N. Rócx Judit pülésekkel a további együtt­működést, hogy minél ponto­sabb megállapíthassák: ele­gendő-e esetleg az igénylő számára a helyben nyújtható alapellátás, vagy ha nem, ak­kor milyen intézményi szol­gáltatásban kellene részesül­nie. „Jó imázst kívánok!" címmel interpellált az Or­szággyűlés legutóbbi ülé­sén Molnár Róbert, a Füg­getlen Kisgazdapárt képvi­selője. A Tisztelt Ház előtti megnyilatkozásban keve­redtek az Országimázs Központot érintő dicséret és kritika elemei. A Kübek­házáról elszármazott kép­viselő nem tagadta meg önmagát: az interpelláció ürügyén szülőfaluja érde­kében is szót emelt. Mit te­het a politika a vidékért és a falvakért? Erről is beszél­gettünk Molnár Róberttel. - Jó döntésnek minősítette interpellációjában az Or­szágimázs Központ életre hívását. Miért? - Mert hiánypótló. Egy or­szágban ugyanis nem csupán a belső jólétet kell biztosítani, hanem a PR-feladatokat is el kell látni, hogy minél többen megismerjenek bennünket, s eljöjjenek ide. Ez azért is fon­tos, mert Magyarország egyik bevételi lehetősége a turiz­musban rejlik. - Am az „imázsos köz­pont" és a turisták is első­sorban a nagyvárosok iránt érdeklődnek. Hogyan lehet e helyzeten változtat­ni? - A falvakban megbúvó ér­tékek javarészt az önkormány­zatok pénzügyi lehetőségei és a szakemberhiány miatt ma­radnak ismeretlenek, pedig Magyarország bővelkedik a falusi csodákban. Például egy­egy iparművésznek is beillő kovácsmester, hímző, tojás­festő vagy csipkeverő asszony alkotásai formájában. Ezért javasoltam, hogy az Országi­mázs Központ keretében hoz­zanak létre egy olyan szerve­zetet, amely a vidéki kis tele­pülések faluképének megter­vezéséhez és annak megváló­Tavaly tavasszal kötött megállapodást a Csong­rád Megyei Önkormány­zat és Arad Megye Taná­csa annak érdekében, hogy elősegítsék - az uni­ós elvárások érvényre juttatása mellett - a két, határ menti térség fejlő­dését. A napokban pedig a két önkormányzat elnö­ke, Caius Parpala és dr. Frank József Szegeden az együttműködés aktuális kérdéseiről szóló memo­randumot irt alá. Együttes ülést tartott tegnap a megyeházán az Arad Megyei Tanács és Csongrád Megye Közgyűlése. A román vendé­gek látogatásának apropója az volt, hogy az elmúlt évben kö­tött együttműködési megáll­apodás részleteit megvitassák, illetve megfogalmazzák annak néhány konkrét tartalmi kérdé­sét. Magyarország uniós csat­lakozásának előkészületei tük­rében a megyei önkormányzat egyre nagyobb hangsúlyt he­lyez a román kapcsolatok erő­sítésére. Az Európai Unió által biztosított, határon átnyúló fej­lesztéseket szolgáló Phare­CBC, illetve egyéb támogatási lehetőségek kihasználása ugyanis - ha kis lépésekben is - mindkét megye érdeke. Ezért a memorandum egyik legfon­sításához nyújtana vissza nem térítendő pénzügyi segítséget. Ez az organizáció előmozdíta­ná a kibontakozóban lévő fa­lusi turizmust is. - Ez nem a vidékfejlesztés­sel foglalkozó, mellesleg kisgazdák által uralt mi­nisztérium feladata? - Ez egy komplex kérdés. Az Országimázs Központnak is több tárcát kell(ene) integ­rálnia, koordinálnia. A vidék­fejlesztésin túl, például a gaz­dasági minisztériumhoz tarto­zik a turizmus, a Miniszterel­nöki Hivatal alá a különböző kisebbségi kérdések. - Interpellációját annyi­ban elfogadta dr. Bogár IMSZIÓ, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára, hogy az országkép a települések mikroképeiből összeálló mozaikkép. E sokszínű képben Molnár képviselő mely mozaikkocka színár­nyalatait élénkítené? - Minden szentnek maga felé hajlik a keze. Szülőfalum, Kübekháza az ország legdél­keletibb csücskében, Trianon óta a jugoszláviai Vajdaság és Románia határának találkozá­si pontjánál fekszik. Itt 1946­ig svábok is éltek. Kübekháza ma már Németországban élő őslakosai hívásomra hazaláto­gattak, s azzal szembesültek, hogy volt házaik pusztulnak, oda az egykori falukép. Ha­sonló problémával majdnem minden faluban találkozunk. A kis települések faluképének helyreállításában a Magyar Turizmus Rt.-nek ugyanúgy szerepe lehet, mint a különbö­ző tárcák vidékfejlesztéssel, turizmussal foglalkozó mun­katársainak. A politika nem felejtheti: a mai kormánykoa­líció a vidéknek köszönheti létét, így az ott élőket nem szabad másod-harmadrendű állampolgárnak tekinteni. Ú. I. tosabb része kimondja: a jövő­ben a felek mindent megtesz­nek annak érdekében, hogy együttműködjenek - főként a területfejlesztést szolgáló - kö­zös pályázatok készítésében. Természetesen emellett a kis­és középvállalkozások, a ka­marák, illetve különböző sza­kértői csoportok, civil szerve­zetek képviselőinek részvételé­vel is szerveznek csereprogra­mokat. Dr. Frank József, a me­gyei közgyűlés elnöke kitért arra is, hogy a Tisza további szennyeződésének elkerülésé­ért küzdő, hét magyar megye által életre hívott célrégió tag­jaként számítanak Arad megye segítségére is. Együtt kell kez­deményezniük a problémák felszámolását, éppen úgy, mint a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok kiépítésének elő­segítését. A román delegáció tagjai a tanácskozás után Szentesre utaztak, ahol az Árpád Szövet­kezet termelési, gazdálkodási tevékenységről szóló tájékoz­tatót hallgattak meg, valamint csomagolástechnikai bemuta­tón vettek részt. Ezt követően a Hungerit Rt.-hez látogattak, ott a cég termelési és külkeres­kedelmi tevékenységével is­merkedhettek meg. A vendé­gek a mai napon Kiszomborra és Makóra látogatnak. N. R. J. ^ -"t # 1 M A kerettantervekre készülve A Mozaik új tankönyvei adatbázis? Aradi delegáció a megyében Kis lépésekkel, előre

Next

/
Thumbnails
Contents