Délmagyarország, 2000. november (90. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-16 / 268. szám

CSÜTÖRTÖK, 2000. Nov. 16. HANGSÚLY 9 A söprű nyele S

zeged „szemétiigyi" kérdései közül csak az egyik: miféle söprű lesz majd képes a Klauzál téri díszburkolat téglái közül kiszippantani a cigarettacsikkeket. Es talán nem is ez a leglényegesebb. A város vizuális mocska ott van már az ideiglenesen megszépült Kárász utcai házak oldalán, falfirka formájában, s így nem csoda, liogy a buszmegállók csikktengere, a kiborított kukák, a rakparti pizzásdobozok már csak az ultra-lokálpatriótákat tudják felingerelni. Meg azokat, akik jártak már európai városlakók között. A panelnegyedekben kommunális-ördögszekér áradatot hajszol a szél, ha fúj. Ha nem, az átguberált kukák válogatottan semmire sem használható tartalma békésen pihen a szemétgyűjtők lábánál. Meg a kiégett fű között. V

an a házunk előtt négy pad. Rajtuk éjjelente, mint verebek a dróton, ülnek a lakótelep ifjú bitorlói. És pottyantanak is szorgosan. Kólásdobozjt, gyufás skatulyát, miegyebet. Es mint ahogyan kelepelő géppuska mellett az üres töltényhüvelyek gúlája, úgy növekszik köröttük a csikkhalom is. Ide járnak nap mint nap. Jól érzik magukat. A söprű persze rajtuk is segíthetne. Mármint: a nyele. Kéri Barnabás A lehullott őszi lomb nem szemét, mégis össze kell szedni. (Fotó: Miskolczi Róbert) Mi mennyi? A város takarítását, zöldfelületeinek gondozását végző, s a szúnyogirtást szervező Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. a közelmúltban az alább fölsorolt mértékben részesült az önkormányzat közterület-fenntartási támogatásából: 19% 1997 1998 1999 2000 19% ezer for ntban Összes támogatás 233.045 264.272 265.440 273.232 288.(8)0 Köztisztaságra 63.363 61.771 61.865 61.865 65.179 Zöldteriiletfenntart. 99.878 115.789 114.610 107.610 114.179 Szúnyogirtás 20.000 35.000 40.403 Városüzemeltetés 17.678 22.440 31.525 39.525 33.684 Egyéb 1 közhasznú 52.126 64.272 37.440 29.232 34.555 és céltámogatás) Szeged átlagosan tiszta magyar város. A takarításért felelős Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. a mostaninál gyakrabban söprögetne - ha több pénz jutna a köztisztaságra. A helyzet azonban, 1994 óta elöször, javul: idén a város az inflációt meghaladó mértékben növelte a támogatást. „A köztisztaság megítélése rendkívül szubjektív: a frissen föltakarított utcán eldobott egyetlen papír zsebkendő már azt a benyomást kelti, hogy a terület piszkos. Persze Magyarországon a köztisztaság sokkal több kívánnivalót hagy maga után, mint mondjuk Ausztriában vagy Németországban, ahol, amint mondani szokás, „a földről lehetne enni". Ennek két oka van: az egyik, hogy Nyugaton ttz-tizenötször annyi pénzt költenek az utcák-terek takarítására, mint nálunk; a másik, hogy arrafelé kevesebbet szemetelnek az emberek" - kezdte mondandóját Szabó Ferenc, a Szegedi Környezetgazdálkodási Közhasznú Társaság igazgatója, akit a város tisztaságáról kérdeztünk. Szabó Ferenc szerint a köztisztasági helyzetet három tényező határozza meg: a köterület-használat minősége, a fenntartó önkormányzat rendelkezései és anyagi lehetőségei, továbbá a szolgáltató, amelynek eredményes tevékenységét alapvetően az első két tényező befolyásolja. „Szeged Belvárosa tisztának mondható: ott gyakrabban söpörhetünk, s a rendben tartott területen járók jobban megbecsülik a tisztaságot. A Tisza Lajos körúttól a külső körzetek felé haladva viszont egyre romlik a helyzet. A legnagyobb gond a lakott területek határán jelentkezik: az illegális szemétlerakók egyenesen vonzzák környékükre ledobált hulladékot" - mondta az igazgató. A köztisztaság viszonylagos romlásának oka, „természetesen", a pénzhiány. Az önkormányzati támogatás 1994-től elmaradt az inflációtól: reálértéke 1999-re már csupán egyharmada volt az öt évvel korábbinak. Ehhez képest viszont nem egyharmadára, „csupán" felére csökkent a kht. közterületfenntartási tevékenysége: a mind nehezebbé váló körülmények között a hatékonyság javításával, átszervezésekkel, korszerű gépek beszerzésével, és munkanélküliek közhasznú foglalkoztatásával igyekeztek mérsékelni a visszaesés hatásait. „Viszont" - szögezte le gyorsan Szabó Ferenc - „tavaly megfordult a tendencia, s 1994 óta először, az inflációt meghaladó mértékben emelte a közterület-fenntartásra fordítható pénzt a szegedi önkormányzat." A szemléletváltozást jelzi, hogy a köztisztaságra fordítható előirányzat növekedése mellett megindult a közterület-felújítási program is (automata öntözőberendezést építettek a Klebelsbergszöbor köré, elkészült a Klauzál tér, valamint a Kárász utca első szakaszának fölújílása). A környezetgazdálkodási kht. tettre készen várja a bővülő lehetőségeket, mert gépparkját és munkaerejét egyelőre nem tudja gazdaságosan kihasználni. A gépek gyakrabban is söpörhetnék az utcákat - ám az üzemanyag pénzbe kerül... Ha folytatódik a tavaly megindult folyamat, s az önkormányzat kiemelt feladatként kezeli a közterület-fenntartását, a város is tisztább, rendezettebb képet mutat - jelentette ki Szabó Ferenc. Nyilas Péter „Támogatott" szemetelés Szegeden Ugrásra kész takarítók A gazda A szegedi önkormányzat joggal várja el saját cégétől, hogy a mindig szem előtt lévő környezetet megfelelően gondozza. Erre az idén 284 millió forintot biztosított a társaság számára. Az önkormányzati felügyelő bizottság egyik tagja úgy véli, hogy a szemétszállítást, az utak takarítását, a közterek gondozását jó szinten oldja meg a kht. A Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. 100 százalékig önkormányzati tulajdon, szakmai irányítását a városüzemeltetési iroda felügyeli. A szilárd hulladék szállítása önfinanszírozó, ám a cég másik két tevékenysége - a köztisztasági munkák és a zöld területek gondozása már támogatást igényel. Vaskeba György, az önkormányzat irodavezető-helyettese elmondta, hogy a társaság közszolgáltatási szerződés alapján takarítja az utakat, rendezi a parkokat. Ebben az évben a tulajdonos erre 284 millió forintos apanázst tudott biztosftani. A rágcsálók és rovarok irtását is ebből a keretből kell megoldania a kht.-nak. Ezen túl az idén 30 milliót fordítottak pluszban a játszóterek felújítására és hasonló összeg erőszemével sttctte az úgynevezett zöldterületi alapot is. Mészáros József vállalkozó, aki az elmúlt két ciklusban városi képviselőként is tevékenykedett, jelenleg tagja az önkormányzat felügyelő bizottságának, amely a közhasznú társaság munkáját ellenőrzi. Úgy vélte, az utóbbi időben a lakosság is elégedettebb lett a környezetgazdálkodási cég tevékenységével, hiszen - mint megjegyezte - kevesebb a panasz a Délmagyarország Csörög rovatában is. A nem régiben elnyert EU-s pályázat pedig további minőségi javulás feltételeit teremtheti meg. Azt azért tudni kell, hogy a kht. költségvetési kerete megszabja a lehetőségek határát. A önkormányzati támogatás tervezett növelése 6 százalék - az inflációval sem tud lépést tartani. Például a vadlerakók felszámolására 10,5 millió forint van évente, ez a pénz csak a töredék eltüntetésére lenne elég. Ha viszont nem oldja meg a cég a feladatot, akkor lépten nyomon a fejére olvassák - jelentette ki Mészáros József, aki ha tízig lehetne osztályozni, akkor 8-asra értékelné a Környezetgazdálkodási Kht. tevékenységét. V. F. S. HULLADÉKGYŰJTŐ EDÉNYBŐL soha sincs elég, de a szakemberek szerint mégsem lehet minden utcasarokra szemetesedényeket állítani. Szegeden ma 2897 utcai hulladékgyűjtő található, ezek kiürítése évente 14 millió 300 ezer forintba kerül. A kis utcai szemeteseket két Multicar tfpusú kocsival járják körbe, s gyűjtik össze a bedobált hulladékot. A Belvárosban hetente 6-7 alkalommal (rendezvények idején naponta kétszer), a külső területeken heti 1-2 alkalommal kerítenek sort az edények kiürítésére. Az utcai szeméttartók azonban alkalmanként „idő előtt" dugig telnek ennek oka az, hogy némelyek háztartási hulladékkal tömik tele a viszonylag kis űrtartalmú szeméttartókat. Ilyenkor a hulladékgyűjtőkből valósággal „kifolyik" a szemét. Ugyancsak elönti a hulladék az utcai szemetes környékét, ha guberálók „túrják végig" az edényeket. ÚTTISZTÍTÓ GÉPEK működésére ebben az évben a tervezett 22 millió 590 ezer fbrintnál többet: 25 millió 300 ezer forintot költött a Szegedi Környezetgazdálkodási Közhasznú Társaság. A géppark legkorszerűbb darabjai a Mercedes „önfelszedős" utcaseprő gépek (ebből kettő van), valamint a Steyr MUT 211-16 típusú, ugyancsak „önfelszedő" seprőgép. A város útjainak takarítására bevetnek még két IFA seprőgépet, valamint (nyáron) egy Liaz locsolóautót. Utóbbival éjszaka nagy nyomással lemossák az úttestet, nappal pedig hűtő locsolást végeznek. A gépek megfelelnek az európai követelményeknek, esztétikai és környezetvédelmi szempontból is. Az 1998-ban, közel 30 millió forintért megvásárolt MUT seprőgépet három műszakban dolgoztatják. A várost átszelő, állami kezelésű főutak takarítását a Csongrád Megyei Állami Közútkezelő Kht. rendeli meg, heti egy alkalommal. Milyennek tartja a város köztisztaságát? Justin Gézáné, banki alkalmazott: - A szüleim úgy tanítottak, hogy ne dobáljam szét az utcán a szemetet. Mind a mai napig elviszem a. legközelebbi kukáig. Szerintem a város botrányosan piszkos. Még a frekventált helyeken is áll a szemét, a szél fújja szerteszét a papírt, egyebeket. Ez azonban nem csak a takarítók hibája, a lakosok lusták a hulladékot a tárolókba rakni. A szemét pedig még több szemetet vonz. Jankóné Kovács Zsuzsa, áruforgalmi könyvelő: — Nem a város tehet arról, hogy szemetesek az utcák. Mi, lakók dobálunk szét mindent. A panelek között lévő, öreg játszóterekről pedig jobb, ha nem is beszélünk! A játékokat szétverik, s alig van kuka a környékükön. Szerencsére a közelünkben szépen rendbe hozták a játszóteret. Remélem, hogy még sokáig a gyerekeket szolgálja, s nem válik a rongálok áldozatává. Frank Andrásné, nyugdíjas könyvelő: - Az emberekkel van a gond. Eldobálnak az utcán mindent. Már párszor rászóltam a házunknál guberálókra, hogy ne hajigálják szét a szemetet, ha átnézik a konténert. Nem mondom, milyen válaszokat kaptam tőlük. A hulladékot pedig már ideje lenne nálunk is szelektíven gyűjteni. Az olaszoknál például kukarendőrség figyeli, mi kerül a tárolóba. Ha nem odavaló, el se viszik. Farkas József, vasúti alkalmazott: - Ősszel a leveleket összesöprik ugyan, de néha több napig is az utcán áll a kupac. A szél és a gyerekek pedig hamarosan szétviszik az egészet. A szegedi gyorséttermekben pedig a fiatalok megveszik az üdítőket, pizzákat, majd az üres poharakat, dobozokat szétdobálják. Szomorúnak tartom. A járdát figyelve, meg lehet mondani, hogy a közelben gyorsétterem működik. dr. Czirják László, ügyvéd:- Legelőször az emberek szemléletét kellene megváltoztatni. Szemétkérdésben is legyünk lokálpatrióták! A lakótelepi konténerek környékét néhol több méteren borttja a hulladék. Nekünk is szelektív gyűjtésre kell mihamarabb áttérni. Svájci barátaim mesélik, hogy ők külön zsákba rakják a papírt, az üveget, a vasat és így tovább. Megvan, melyik napon, milyen fajtát visznek el a kukások, s csak azt a zsákot rakják ki az ajtó elé. Kozocsa Istvánné, nyugdíjas ellenőr:- Rendszeresen kellene Szegedet takarítani, nem csak kiemelt napokon. Az állandó söpréssel nem gyűlne össze a szemét. Ősszel a városban néhol bokáig járunk a levélben. A takarítók nem győzik a munkát, de itt is az a gond, hogy sokat várnak. Mi Szegeden élünk, de nem messze a várostól van egy tanyánk. A leveleket, ágakat hetente összegyűjtjük, (gy nem egyszerre szakad az egész a nyakunkba. Jáksó Mihályné, a kht. állandó munkása: - Tfz éve dolgozom a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht.-nél. Kicsit kevesen vagyunk, alig győzzük a munkát. A két gyerek miatt naponta csak hat órát söprök vagy gereblyézek. Legtöbbször az újszegedi Ligetben a leveleket szedem össze a kollégáimmal. Ez jóval könnyebb munka, mint járni a megállókat és söpörni a rengeteg csikket, papírt. Az utasok többsége a kuka mellé szemetel.