Délmagyarország, 2000. november (90. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-15 / 267. szám

SZERDA. 2000. Nov. 15. CSONGRÁD MEGYE 3 A miniszter lelkiismerete Dr. Pokorni Zoltán: Klebelsberg ma is igazodási pont. (Fotó: Schmidt Andrea) ta minőségi kontrollként beiktattuk az akkreditációs bizottságot. A hosszú ideig miniszterként dolgozó, a kormányfőtől jelentős személyes és politikai támogatást kapó Klebelsberg számomra ma is igazodási pont. A konstrukciójának részelemei - a népiskolai törvény, a felnőttképzés, a sporttörvény, az egyetem, a klinika, a külföldi ösztöndíjak - egységes rendszerré állnak össze. Nincs még egy politikus a XX. században, akinek ilyen egységes kultúrpolitikát sikerült volna megteremtenie. - Az elmúlt napok híre: a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete már húszezer aláírást gyűjtött össze béremelési javaslatához. Az illetékes tárca vezetőjeként mit válaszol az aláíróknak? - Január elsejétől a jelenlegihez képest nagy előrelépést tartalmazó bérrendszer indul el, melyben 20-22 százalékkal több lesz a pénz, mint eddig. Ennél is fontosabb: olyan bérrendszert alakítunk ki, amely a fiatalok számára már a pályára való belépést is vonzóvá teszi, a bennmaradást pedig perspektivikussá. Erre azért van szükség, mert az elmúlt években a felsőoktatási kar veszélyesen elöregedett. Természetesen, ha úgy tesszük fel a kérdést, hogy jó lenne-e több pénz a felsőoktatásban dolgozók bérére, én is azt válaszolom, jó lenne. 2001-től 230 ezer forint lesz a professzori fizetés garantált minimuma, 2002-től pedig már 245 ezer. Ahogyan lehetőségeink engedik, haladunk előre. Még többre lenne szükség, de jó lelkiismerettel mondom: minden lehetséges forrást, ami erre a rendelkezésünkre állt, felhasználtunk. - A szakszervezet 300 ezer forintos professzori garantált fizetési minimumot követel... - Ennek elérését részben úgy javasolja, hogy vegyük el a fiataloktól. Ma egy fiatal, pályakezdő tanársegéd átlagbére bruttó 45 ezer forint. Mi ezzel szemben 95 ezer forintot akarunk nekik fizetni. Nem tartom helyesnek, hogy egy olyan felsőoktatásban lemondjunk a fiatalok bevonásáról, amely nagy feladatok előtt áll, és amelynek belső dinamizálása kulcskérdés ahhoz, hogy megfeleljen az európai színvonalnak. - Mondhatják erre, ne a fiataloktól vegyék el a szükséges pénzt, teremtsék elő máshonnan... - Úgy teremtettünk elő plusz hárommilliárd forintot, hogy majdnem kétmilliárd forintot elvettünk a kutatóintézetekben dolgozók béremeléséből, ahol decemberhez képest január elsejétől harminc százalékkal emelkedik a bér. Határozottan ellenzem, hogy - mint azt javasolták - az ösztöndíjaktól vegyük el a pénzt, és ne indítsuk el a tervezett ösztöndíjprogramokat. A legkiválóbb oktatók, kutatók számára egy perspektivikus életpályamodellben is szükségesek a posztdoktori ösztöndíjak, mert különben a legjobbak elmennek külföldre. Perspektívát kell adnunk a docenseknek, főiskolai tanároknak is, hogy az egyetemi tanári kinevezéshez szükséges teljesítményt letehessék az asztalra, ezért fontos például az újraformált Széchenyi-ösztöndíj. Ezekről nem mondok le, az erre szánt pénzt nem vagyok hajlandó szétteríteni, mert ezzel roppant fontos fejlesztési eszközt adnánk ki a kezünkből. Hollós! Zsolt * 7 incs új a Nap alatt. Gondolták volna, hogy a mai magyar 1V felsőoktatást nagyrészt ugyanazok a kérdések foglalkoztatják, mini hetven-hetvenöt évvel ezelőtt? Miként lehet összevontan működtetni a különálló életei élő egyetemeket? Milyen szisztéma biztosíthatja a felsőoktatás megfelelő minőségét? No, persze nem arról van szó, hogy a húszas évek óta megállt az élet az egyetemeken. A napjainkban ismét előtérbe került hatékonyságnak és színvonalnak vannak olyan alapfeltételei, amelyek Klebelsberg Kunó minisztersége idejére és a mai korra is érvényesek. S ha Klebelsbergnek nem is sikerült eredményt elérnie az egyetemi integráció vagy a minőségbiztosítás terén, ezekre a kérdésekre úgy tűnik ma már megszületett, illetve nemsokára megszületik a válasz. Van azonban még egy, ezekben a napokban minden másnál nagyobb viharokat kavaró kérdés: a bérek rendezése. Azt nem mondhatjuk, hogy a béremelési követelések süket fülekre találtak volna a kormány részéről, hiszen az illetékes miniszter szavait idézve, jövőre 20-22 százalékkal több lesz a bérekre elosztható pénz. S habár ezt a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete kevesli, Pokorni Zoltán saját lelkiismeretére utalva állítja, hogy minden forrást felhasználtak. De nem egyedül azon van a hangsúly, hogy 231) vagy 300 ezer legyen-e a professzori bruttó fizetés. Legalább ennyire lényeges - már csak a tudomány jövője szempontjából is -, hogy azoknak a fiatal kutatóknak is vonzóvá tegyék az egyetemi munkát, akik jelenleg sok külföldi intézményben kezdőként kapnának annyi fizetést, mint itthon a nyugdíj előtt álló professzor. r

öbb szakember hívta fel már a figyelmet arra. hogy kevesen képviselik az egyetemeken a 35 és 45 év közötti korosztályt, akiknek át kellene majd venniük a stafétabotot a kiöregedő generációtól. Ha az egyetemek nem tudják megtartani a fiatal kutatókat, az közvetve akár az ország fejlődését is gátolhatja. Ez pedig elég nagy tét ahhoz, hogy a béremelés kapcsán senki ne próbáljon ellentétet szítani fiatal kutatók és professzorok között. A biotermelésről Vásárhelyen Megtérül a szemléletváltás Munkatársunktál A biotermelés és a környezetvédelem témakörében tartott előadást a gazdálkodóknak dr. Szántási Antalné. a Biokultúra Egyesület Dél-alföldi Regionális Szervezetének vezetője. Az ökológiai gazdálkodás mindenképpen a károsító körülményeket igyekszik kiküszöbölni, azonban ez a termelés nem jelent teljes vegyszermentességet. Viszont jóval szűkebb azon védekezőanyagok köre, melyeket fel lehet használni. A biogazdálkodás sarkalatos pontja a vetésforgó alkalmazása. Azoknak a termelőknek, akik a mezőgazdaság ezen formájával szeretnének foglalkozni, átállási tervet kell készíteniük, s csak a 3. év termését vihetik piacra. Az előadó arra is felhívta a jelenlévők figyelmét, hogy bár az ökonómiai gazdasághoz szemléletváltás szükséges, ám megéri, mivel a biotermékek iránt igen nagy az Európai Uniós kereslet. MAROS MENTI FESZTIVÁL DESZKEN. Az idei tanévben harmadik alkalommal rendezik meg a deszki faluházban a Maros menti fesztivált. Húsz település általános iskolásai versengenek egymással különböző kategóriákban. Elsőként a vers- és prózamondó versenyre kerül sor. Az indulókat november 17-én, pénteken délután 2 órára vátják a faluházba. A gyerekeket szakmai zsűri bírálja el. melynek elnöke Dálnoky Zsóka színművész, tagjai pedig Dombóvári Mária pedagógus és Técsy Sándor színművész. NAPONTA FÉLEZREN KELNEK ÁT. Kiszombornál 350 és 520 fő között ingadozik az átlépők száma. A 8-tól 16 óráig nyitva tartó átkelőhelyen a vámhivataltól kapott információk szerint stagnál a forgalom. Bár táblák még nem jelzik, az átkelő megnyitásáról a román lapokban is jelentek meg hírek, sőt, egy Németországból érkezett autó vezetője szerint a hír német sajtóban is olvasható volt. AZ ÚJSÁGÍRÓK IV. NYÍLT AKADÉMIÁJÁNAK ad otthont ezen a héten az újszegedi rendezvényház. Ma a konferencia résztvevőit dr. Ványai Éva alpolgármester is fogadja a városházán. Délután 14.30-tól Bognár László, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem médiakommunikációs igazgatója tart előadást „Változások a magyarországi médiapiacon" címmel, DÉLVIDÉKI MAGYAROK EGYESÜLETE. A VMDK idén is megszervezi hagyományos novemberi őszi bálját. A rendezvény november 18-án, este 7 órakor kezdődik, a szegedi Olajbányász téren lévő Kék Csillag étteremben. A vendégeket az adai (Délvidék) Minor együttes szórakoztatja, az est folyamán fellépnek a Flamenco Tánciskola növendékei is. Pokorni Klebelsbergről és az egyetemi bérekről „A dinamizálás kulcskérdés" Szegeden járt a napokban dr. Pokorni Zoltán, és előadást tartott nagy elődje, a 125 éve született gróf Klebelsberg Kunó emlékére a városházán rendezett tudományos ülésen. Az oktatási tárca vezetőjét nemcsak az egykori kultuszminiszterről, hanem egy aktuális ügyről, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének aláírásgyűjtéséről is kérdeztük. - Klebelsberg Kunó politikusi teljesítményéből mit tart ma leginkább példaértékűnek? - A sikerességét! Olyan logikával érvelt, ami meggyőzte az akkori döntéshozókat és a társadalom egészét is. A nagy szegedi beruházások közel felét maga a város adta össze, azaz nem pusztán a költségvetés támogatta a munkálatokat, hanem a szegedi polgároknak is mélyen a zsebükbe kellett nyúlniuk, hogy mindazt, amire ma is büszkék lehetnek egyetemi kutatóintézetek, Dóm tér, iskolák, klinikák fölépítsék. Tanulságos az is, amit nem sikerült Klebelsbergnek megvalósítania. A fölöslegesen fenntartott párhuzamos intézmények megszüntetése érdekében már 1927-28-ban elhatározta az egyetemi integrációt. Évtizedeken keresztül működtek szétaprózva törpe főiskolák, kis szakegyetemek, és csak az elmúlt években tudtuk megvalósítani Klebelsberg régi tervét. Ugyancsak fontos törekvése volt, hogy minőségi képzést honosítson meg az egyetemeken. Ennek érdekében egyfajta - mai kifejezéssel élve - minőségbiztosítási rendszer létrehozását határozta el, amit szintén nem tudott már megvalósítani. Ma ezen dolgozunk, jelzi ezt például az is, hogy az egyetemi tanári kinevezéseknél egyfaj_ lott lemondás Lemondott és maradt. Kádár Csongrád megyei dolgozókkal. (Fotó: Somogyi Károlyné) Lapszemle Tisztelt Kádár Elvtárs! Csongrád megye kommunistái és lakossága nevében szeretettel és mély tisztelettel köszöntjük hatvanadik születésnapján. Mindannyian, akik tiszteljük és nagyra becsüljük, a mai napon nemcsak poharunkat emeljük az egészségére, hanem egy kicsit elgondolkodunk életének eddigi útján. Helytállása a munkásosztály érdekében, következetes, elvhű kommunista magatartása, a nép iránti szeretete, humanitása, az emberek gondjai iránti érzékenysége, a dolgozók ügyének szerény szolgálata joggal példázza korunk kommunista emberét. (...) Engedje meg. hogy ez alkalommal is tisztelettel köszöntsük és jó egészséget kívánjunk jóban-rosszban harcostársának, kedves feleségének is. Az MSZMP Csongrád Megyei Bizottsága nevében tisztelettel: Győri Imre megyei első titkár (Délmagyaroroszág, 1972. május 26.) Kádár János 1972-ben a Központi Bizottság ülésén bejelenti: hatvanadik születésnapja után nem óhajtja vezetni a pártot. A szocialista táborban szokatlan lemondása a hatalomról, amelyet a KB nem fogadott el, máig sok vitára ad alkalmat. Egyesek szerint őszintén cselekedett, mások taktikázásnak tartják lépését. A három éven át előkészített reformidőszak 1968-ban kezdődött. Moszkvában nem nézték jó szemmel a magyarországi folyamatot, ráadásul Kádár környezetében ugrásra készen vártak a neosztálinista keményvonalasok. A Komócsin Zoltán. Biszku Béla, Pullai Árpád nevével fémjelzett reformellenes erők két ponton támadták a vezetést. Egyrészt a gazdaságban nem értettek egyet a Valutaalaphoz és a Világbankhoz való közeledéssel, a KGST-n belüli együttműködés átalakításával, a nyugattal való gazdasági kapcsolatok bővítésével. Másrészt a proletariátus pártjában egyre kevesebb lett a proletár. Az ismeretlen 1966 és 1972 között kizárásokkal és kilépésekkel több mint 6 százalékkal csökkent a párttag munkások száma. A párt „munkásellenzéke" szerint a kádári vezetés hagyta, hogy a karrierista értelmiség teret hódítson a Magyar Szocialista Munkáspártban. „Az úgynevezett kádárizmus egyik jellemző eleme, ádár János (25, hogy időnként előreengedi valamely csoport, későbbi elnevezéssel a reformerek vagy a keményvonalasok képviselőit, de kész őket egymásnak is ereszteni - ad képet Rácz Árpád a Rubicon főszerkesztője Kádár János kevésbé ismert pragmatizmusáról. Ennek köszönhette Kádár azt, hogy a nyolcvanas évek végéig nem volt ellenlábasa a pártban, az ellentétes pólusok ugyanis állandóan gyengítették egymást." A reformok felülvizsgálatával. végül 1972-ben az új gazdasági mechanizmus leállításával Kádár a keményvonalasoknak tesz engedményt. Az MSZMP Központi Bizottságának határozata fellép az értelmiség ellen, elítéli a kispolgárinak bélyegzett szerzésvágyat. A vállalatokat újracentralizálták és visszaállították a központi irányítást. Kádár a hatvanadik születésnapján meglepő bejelentést tett: „Ebben a hónapban elérem a törvényben megállapított nyugdíjkorhatárt. Ezek alapján tisztelettel kérem a Központi Bizottságot, hozzon döntést az első titkári tisztségem alóli felmentésem és nyugállományba helyezésem ügyében. (...) A személycsere is normálisan, rendezett körülmények között, s mindenféle megrázkódtatás nélkül történjen." A Politikai Bizottságban és a Központi Bizottságban senki sem helyeselte Kádár lemondását. A szocialista táborban különben sem volt divat ilyen döntést hozni. Azt nem lehet tudni, hogy az MSZMP első embere komolyan gondolta-e szándékát, végül mégis megerősödve került ki a lemondásból. Aczél György a memoárjában mégis taktikai hibának nevezi a lemondás bejelentését, még akkor is, ha az a felső politikai vezetésből nem szűrődött ki. A lemondólevelet elküldte Brezsnyevnek is, majd „hirtelen a fontos belpolitikai kérdésekben - írja Aczél - (...) megteszi az engedményeket. Kétszer is elhalasztja Brezsnyev utazását, hogy végül mire idejön, azt mondhassa: mit kívántok, hiszen mindent megcsináltam. A visszalépés taktikájával védi ki megbuktatását, illetve a reformok véglegesnek tűnő levételét a napirendről." (Folytatjuk.) Tóth-Ssenesi Attila Megyei közgyűlés Fejlesztések a határ mentén Munkatársunktól Csütörtökön tartja soron következő ülését Csongrád Megye Közgyűlése. A testület megalkotja az önkormányzat fenntartásában lévő szakosított szociális ellátásokról szóló rendeletét, szó lesz a makói kórház rekonstrukciójával kapcsolatos 2001. évi címzett támogatás felhasználásáról. Napirendre kerül a 2001. évi költségvetési koncepció, valamint tájékoztató hangzik el a megyei közoktatás-fejlesztési terv végrehajtásának tapasztalatairól. A testület megtárgyalja a középtávú szociálpolitikai programot, a magyar-román határ menti térség fejlesztési koncepcióját, beszámolót hallgat meg a millenniumi program egyes projektjeinek végrehajtásáról. A képviselők tárgyalnak még a szentesi kórház területén tervezett beruházáshoz kötődő telek tulajdonjogi kérdéseiről, illetve a Tisza Vízgyűjtő Programrégió Önkormányzati Társulás pénzügyi, gazdasági feladatainak ellátására vonatkozó megállapodásról is.