Délmagyarország, 2000. november (90. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-14 / 266. szám

KEDD, 2000. Nov. 14. A TORONY ALATT 9 Miénk ifi a tér... ¥7>gy hónapja sincs, hogy a szegediek hivalJj talosan is „bitorolhatják" jogos tulajdonukat, a Klauzál teret. Azóta viszont egyre jobban megbarátkoznak a város új, csillogó, az eddigitől teljesen eltérő környezetével. Merthogy nincs olyan szögedi, vagy vendég, aki ne sétálna el - „csak úgy" egy kicsit - a köszöntő szobrok között, azután ne állna meg egy pillanatra kipróbálni a könyöklő oszlopokat. Később pedig okvetlenül tesz néhány lépést, hogy szemügyre vegye Tóbiás Klára remekművét, a Hitet, a Bátorságot, a Becsületet és Fényt jelképező oroszlán csoportot. Ott áll előttük a nagyapa tipegő unokájával, az egyetemista fiatal pár, egymáshoz simulva, de a munkából haza siető és hatalmas cekkert vonszoló hölgy is. Az oroszlánok pedig kitartóan várják a látogatókat, bátran néznek szembe az őket csodátokkal, dacolnak a széllel, az esővel, nyilván hamarosan a decemberi havazással is. Tegnap, a kissé bágyadt napsütésben, sokan üldögéltek a padokon, könyököltek az oszlopokon, sétáltak a Kossuth-szobortól az oroszlánokig. Óvodás csoport érkezett a térre, úgy fél kettő táján. Az óvó néni és a dada „oszolj"-t parancsolt, kicsinyek pedig pillanatok alatt kirajzottak a felnőttek látószögéből. Legtöbben az oroszlánokhoz rohantak, nevet adtak nekik, föl is akartak kapaszkodni rájuk, de ezt már az addigra oda érkező óvó néni megakadályozta. Azután átfutottak a Kossuth-szoborhoz, fogócskázni kezdtek, mígnem elhangzott a hívó szó: Gyerekek, indulás! Egy-egy szem cukorka is dukált, azután Ubasorban elhagyták a helyszínt. Életképek. Melyek azt bizonyítják, hogy birtokukba vették a szegediek a teret. Most már egyre kevesebb kifogás hangzik el, hogy ferde a tégla, ezt vagy azt a szobrot ide vagy oda kellett volna helyezni, meg, hogy mennyibe került mindez... rílőttem ülősebb bácsika vezette német ven[L dégét a téren keresztül A bőbeszédű öregúrtól az idegen nem jutott szóhoz. Való igaz, hogy én sem hallgatóztam illetlenül, de az a szó, hogy Wunderschön! (csodaszép) sokszor elhangzott. A vendég részéről K. F. Aki kipróbálta a Kárász utcai padokat, vallja: kényelmesek... Hölgy - szoborral... Vagy fordítva? . . MMM . Hl A Hit, a Fény, a Bátorság és a Becsület oroszlánszobrai előtt. Egyformán fontosak nekünk e jelképek? Ahogyan a fotós látja: a Klauzál tér élő, dinamikus mindennapjai - az oroszlánokkal. (Fotó: Nagy László) Önkormányzati segítségre számítanak Egymásnak feszülő baktói A fejlődés hívei a felnövekvő generáció érdekében is sürgetik a lakóterületté nyilvánítást. (Fotó: Schmidt Andrea) Bár már tíz esztendeje gyakoroljuk, mégis nehezen boldogulunk a demokrácia „játékszabályainak" kezelésével, elfogadásával. Legalábbis ezt igazolja a baktói kiskertes övezet belterületbe vonásának ingatlantulajdonosokat is érintő kérdése. Az egymásnak feszülő érdekek és ellenérdekek harcának pedig nagy a tétje: megindulhat-e a közeljövőben egy európai normákhoz közelítő fejlődés ezen a területen, vagy csak évek múlva lesz mód a lépéshátrány leküzdésére. A fejlődés feltételei A baktói kiskerteseknek évek óta gondot okoz, hogy számos utcában nincs járda és közvilágítás. Ennek hiányát pedig az önkormányzaton kérik számon. Igényüket azonban Szeged - jogszerűen - azzal utasítja el, hogy előbb a belterületi városrészekben kell teljesen felszámolni az ilyen hiányosságokat, a mezőgazdasági hasznosítású külterületeken erre egyelőre nincs lehetőség. Igaz ugyanakkor, hogy a baktói kiskerttulajdonosok közül - már négy esztendővel ezelőtt több százan kezdeményezték a övezet belterületbe vonását és ezzel a lakóházépítés lehetőségének biztosítását. Ennek tényleges feltételei azonban máig nem adottak. Sőt! Jó magyar szokás szerint a javaslatnak is akadnak kerékkötői, annak ellenére, hogy ingatlanjaik értéke ezzel jelentősen „megugrana". Indokaik egy része emberileg érthető hiszen, aki nem akar lakóházat építeni, és például saroktelkének egy részét esetleg - ha kártérítés ellenében is, de - a kisajátítás „veszélye fenyegeti", az tiltakozik, hangsúlyozva a magántulajdon szentségét. Ugyanakkor nem lehet elfeledkezni arról, hogy a demokrácia éppen ez különbözteti meg az ellentmondást nem tűrő diktatúráktól - egyet jelent a többség akaratának elfogadásával is. Az érintettek közül többen hivatkoztak erre, hangsúlyozva: a lakásgondjaik megoldására törekvő fiatalok a fejlődés megjelenítő Baktóban, hiszen a kiskerti övezet belterületbe vonásával - már kötelezően és gyorsan - megoldódhatnának a „legégetőbb" közlekedési és belvízgondok. Véleményük szerint pozitívumként kell értékelni, hogy az önkormányzat is belátta ezt, és Szeged építési szabályozási terve (1999től) tartalmazza az ezzel kapcsolatos tervet. Sőt! A szabályozási tervlap, mint kihirdetett jogszabály - az Ingatlantulajdonosok és Birtokosok Csongrád Megyei Egyesületének szakértői véleménye szerint - már tartalmazza az új belterületi határvonalat, ezzel pedig a belterületté nyilvánításról szóló döntés gyakorlatilag már megszületett. Ugyanakkor igaz: az önkormányzat azt még mindig nem jegyeztette be a földhivatalban! Lakóházakat azonban csak egy önkormányzati rendelet, a területre vonatkozó részletes építési szabályzat elfogadása után, valamint a jogszabályokban előírt teljes közművesítést követően lehet építeni. Költségmegosztás Ez utóbbi költségigényét azonban részben a kiskerttulajdonosoknak kell felvállalniuk. Ezért a szegedi önkormányzat megbízta a VATI Kht., hogy a szabályozási terv intézkedési javaslatához készítsen egy olyan dokumentációt, amely tartalmazza a terület átminősítésével, illetve kiépítésével járó költségeket, és adjon javaslatot az ingatlantulajdonosok és az önkormányzat közötti költségmegosztásra is. Miután a közgyűlés a decemberi ülésén tűzi napirendre ezt a témát, az arra vonatkozó kérdéseket az érdekeltek lakossági fórumon vitatták meg. érvek tudtuk meg Gila Ferenc területi képviselőtől. A Makkosházi Altalános Iskolában nagy számban összegyűlt tulajdonosok kérdéseinek megválaszolására megjelent Velker Gyöngyi, a VATI Kht. vezető tervezője, Szabóné Fehér Éva, a városi főépítész munkatársa, Takács Máténé, vezető tervező, Makrai László, a szegedi közgyűlés városüzemeltetési és környezetvédelmi bizottságának, valamint Török Csaba, a városrendezési, területfejlesztési és tulajdonosi bizottságának elnöke is. A számos, lényegi kérdéssel bombázott szakembernek nem volt könnyű kordában tartani a néha hangoskodó, feszültségektől sem mentes hozzászólókat. Legtöbbjük ugyanis a rájuk háruló, jelzett költségek nagyságát kifogásolta. A képviselők azonban elmondták: mivel az önkormányzat lehetőséget szeretne teremteni az építési telkek kialakításához, átvállalja a kiadások egy részét. Ennek mértéke is téma lesz a decemberi közgyűlésen. Emellett a Lakáskassza előnyeit, a 8 éves futamidővel kapható hitellehetőséget szintén számításba lehet venni, amelyről tájékoztatást kaptak a résztvevők. Azt azonban tudni kell, hogy a tulajdonosoknak - a különböző kedvezmények igénybe vételéhez - célszerű társulásba szerveződni. Egy „nem" is akadály A közműberuházással kapcsolatos észrevételek taglalása közben felvetődött a területen üzemelő sertéstelep miatti építési korlátozás, valamint a telkek további mezőgazdasági hasznosításának kérdése is. Az érdeklődők megtudhatták: a sertéstartási technológia megváltoztatásával csökkenhet az a védősáv, amelyen belül ma nem lehetne építkezni. A tulajdonosoknak arra is lehetőségük lesz, hogy a belterületi ingatlanjaikat továbbra is kiskertként használják, valamint a főgyűjtő-csatornára igény szerint - a műszaki lehetőségek figyelembe vételével - csatlakozhatnak rá. Aki pedig mindezek mellett sem tartja elfogadhatónak a csak a belterületbe vonással együtt biztosítható fejlődés feltételeit, a jelenleginél jóval magasabb áron eladhatja majd birtokát, hogy más külterületi részen újat vásárolhasson. A fórum résztvevőnek egy része azonban aggodalommal gondol arra, hogy egy-egy utcában akár egy tulajdonostárs is megakadályozhatja, hogy ott kiépüljenek azok a közművek, amelyek a törvény értelmében szükségesek az építési telkekké minősítéshez. N. Mcx Judit