Délmagyarország, 2000. november (90. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-14 / 266. szám

10UNIVERSITAS KEDD, 2000. Nov. 14. Kényszerszünetre „ítélt" főiskolások Hallgatók, jogok, viszonyok Az SZTE J ^ Juhász Cl Gyula Ta­\ 4ÉSl tr "árképző jK Főiskolai ^^^^^ Karon ta­I valy szep­temberben vezették be a kredit­rendszert. Ennek az a lé­nyege, hogy a hallgatók a kötelezően előirt tanul­mányi törzsanyagon túl maguk dönthetik el, mi­lyen kurzusokat vesznek fel. Az egyéni tantárgy­felvételi rendszer sza­badságot, ugyanakkor kötelességet is jelent a hallgatóknak. Ha példá­ul valaki nem adja le időben a kreditlapját, az olyan, mintha nem vál­lalt volna semmit. így járt most negyvenkilenc hallgató. - Elismerjük, mi is hibáz­tunk azzal, hogy nem adtuk le az október 13-i végső ha­táridőre a tantárgyfelvételi lapot, de a ránk kirótt bünte­tést túlságosan szigorúnak tartjuk - közöltek azok a ne­vük elhallgatását kérő diá­kok, köztük végzős hallga­tók, akik felkeresték szer­kesztőségünket. Elmondták: a késedelem miatt a főiskola érvénytelenítette beiratkozá­sukat, egyben szünetelteti a hallgatói jogviszonyukat, (gy azlán a végzősök csak ké­sőbb kaphatnak diplomát. A diákok ecsetelték, hogy ez milyen terhet jeleni a család­juknak, majd megmagyaráz­ták, miért nem tudták leadni a tantárgyfelvételi lapot, amelyre körülbelül egy hó­napjuk volt. Egyiküknek az évfolyamfelelőse tűnt el na­pokra a kurzusfelvételi la­pokkal. másikuk egy hétig „vizsgatanított" és olyan dolgokat intézett, amelyek során nem nagyon járt be a főiskolára, ahol egyébként több helyen is ki volt plaká­tolva a határidő. Bár a hall­gatók tavaly időben letették az asztalra a tantárgyfelvé­teli lapot, úgy tudják, hogy 1999-ben folyamatosan kés­tek a diákok a kreditlapok leadásával, így akadtak olyanok, akik novemberben vagy decemberben teljesttet­ték kötelességüket, ennek el­lenére nem szüntették meg a hallgatói jogviszonyukat. Ök a késedelem után méltányos­ságot kértek a főiskola veze­tésétől, de elutasították ké­relmüket. A hallgatók sze­rint mindez megelőzhető lett volna, ha levélben időben fi­gyelmeztetik őket arra, hogy elmaradásuk van. A diákok elmondták: nem tartják meg­felelőnek az információ­áramlást a főiskolán; nem tudják például, hogy kihez forduljanak, kitől kérjenek információt, ha baj van, ha nem értenek valamit a kre­ditrendszerrel kapcsolatosan. A hallgatók közölték: a ké­sés miatt hajlandóak lettek volna pénzbüntetést is fizet­ni. csak iskolába járhassa­nak. Homor Géza oktatási fő­igazgató-helyettes lapunknak elmondta: tény és való, hogy tavaly folyamatosan késtek a hallgatók a kreditlapok le­adásával. Ez azonban a rend­szer ismeretlenségével és a résztvevők gyakorlatlanságá­val volt magyarázható. Azóta viszont eltelt egy év, s nem lehet örökké arra hivatkozni, hogy az első évben nem szankcionálták a szabálysze­gést. A határidőket és felada­tokat minden hallgatónak kö­telessége betartani. Mert például, ha a hallgatóság nagy része nem adja le a lec­kekönyvét a vizsgaidőszak végén, nem lehet megállapí­tani az évfolyamok tanulmá­nyi átlagát, ami miatt min­denkinek késik az ösztöndí­ja, miközben törvény frja elő az ösztöndíj kifizetések idő­pontját. Az információáram­lásra vonatkozóan Homor Géza megjegyezte: nagyon nehéz információt cserélni azzal, aki nem jár be a mun­kahelyére, jelen esetben a fő­iskolára. Tavaly a kredit­rendszer megismertetésére létrehoztak egy tanácsadó irodát a főiskolán - aminek pontos helyét minden kiad­ványban jelezték -, de annak rendkívül gyér a forgalma. A főigazgató-helyettes úgy vé­li, az érintetteknek nem utó­lag, hanem a „tanácstalansá­guk" idején kellett volna fel­keresniük őt, s minden to­vábbi nélkül állt volna a ren­delkezésükre. A 49 hallgató - akiknek a jelenlegi félévi beiratkozását érvénytelení­tették - a beiratkozott főis­kolai hallgatók kevesebb mint 1 százaléka. Homor Gé­za elmondta: a hallgató a tantárgyfelvételi lapon veszi fel a félévi kurzusokat, ami tulajdonképpen egy megáll­apodás a hallgató és az okta­tó között a kurzus teljesítésé­re. A kurzusfelvételre meg­határozott időt szabnak. A határnap megjelenik az Út­mutatóban, a tanulmányi osztály év eleji tájékoztatójá­ban, az oktatási épületek hir­detőtábláin és a főépület elektronikus fényújságján. A főigazgató-helyettes vélemé­nye szerint a kreditelismerés szabályai egyszerűek. Ha a hallgató teljesítette a kurzus előírásait, az oktató hagyo­mányos módon értékeli a tel­jesítményét. Ha az értékelés pozitfv, akkor a rendszer jó­váírja a hallgatónak a kurzus kredi tértékét. De csak olyan kurzust lehet értékelni, ami a tantárgyfelvételi lapról beke­rült a kreditnyilvántartó program adatbázisába. Ha valaki nem adja le a kredit­lapját, az olyan, mintha nem vállalt volna semmit. Ez tör­tént a negyvenkilenc hallga­tónál. Mivel a nevük nem szerepel a kurzusok vizsga­lapjain. az oktató akkor sem osztályozhatja le a teljesít­ményüket, ha akarja. Szabó C. Szilárd Visy Csaba vette át az oktatási ügyeket A legszínesebb intézmény" Elnököt választottak Munkatársunktól Almássy Kornélt, a Buda­pesti Műszaki és Gazdaságtu­dományi Egyetem Építőmér­nöki Karának doktorandusz hallgatóját választották a Hall­gatói Önkormányzatok Orszá­gos Konferenciájának (HÖ­OK) elnökévé a szervezet hét­végi, debreceni tisztújító köz­gyűlésén. A 2001. január l-jén hivatalba lépő új elnök 71:64 szavazataránnyal nyerte meg a választást a másik jelölttel, a Szegedi Tudományegyetem hallgatói önkormányzatának elnökével, Jancsák Csabával szemben. A HÖOK új vezető­je két évig tölti be tisztségét. Döntések az egyetemen Munkatársunktól Megválasztották a Szegedi Tudományegyetem Doktori Ta­nácsának tagjait az egyetemi ta­nács legutóbbi ülésén, ahol ezen ktvül több személyi ügyben is szavaztak a képviselők. Támo­gatták dr. Lonovics János egye­temi tanár tanszékvezetői meg­bízatását az I. számú Belgyó­gyászati Klinika élére. Dr. Haj­nal Ferenc egyetemi tanárt a Családorvosi Intézet és Rendelő vezetésével bl/.ták meg. mfg a Nukleáris Medicina Intézetet dr. Pávics László egyetemi ta­nár fogja irányítani. A tanács tagjai jóváhagyták az SZTE közbeszerzési szabályzatát, va­lamint a számítógépes infrast­ruktúra működtetését szabályo­zó dokumentumot. Környezettudományi Intézet jön létre az SZTE Természettu­dományi Karún belül, ahol mintegy tízéves hagyománya van a környezettudományi kép­zésnek. Az intézet megalakítá­sát az egyetem tanácsa is támo­gatta. Az önálló szervezeti egy­ség létrejöttét egyebek mellett az indokolja, hogy szükség van a karon folyó környezettani és környezettudományi oktatás és kutatás koordinálására, illetve szorosabb együttműködés kiépí­tésére a régió gazdasági szerep­lőivel. A Környezettudományi Intézet működtetné a várakozá­sok alapján 2001-től indítandó környezettudományi doktori is­kolát. November elsejétől a rektor megbízásából Visy Csaba, a fizikai ké­miai tanszék vezetője látja el az oktatási rek­torhelyettesi feladatokat a Szegedi Tudomány­egyetemen. A megbízás­ra azért került sor, mert a korábbi rektorhelyet­tes, Homoki Nagy Mária az október 16-i egyete­mi tanácsülésen szem­élyes okok miatt lemon­dott tisztéről. Visy Csa­bának hosszú távú el­képzelései vannak az egyetem oktatási ügyei­vel kapcsolatban, ezért hamarosan pályázni fog a rektorhelyettesi tiszt­ségre. Az október 16-i egyetemi tanácsülés után, amikor Ho­moki Nagy Mária lemondott tisztéről. Mészáros Rezső rektor Visy Csabát, a fizikai kémiai tanszék vezetőjét bíz­ta meg az oktatási rektorhe­lyettesi feladatok ellátásával. Az egyetem hamarosan pá­lyázatot (r ki a tisztségre, melyre - mint mondta - a je­lenlegi megbízott pályázik majd. Ezt követően az egye­temi tanács döntése alapján a rektor nevezi ki az új pro­rektort. - Ha nem az oktatási feladatokkal kívántak volna megbízni, biztosan nem vál­laltam volna egyetemi veze­tői tisztséget. De az oktatás ügye iránt komoly felelőssé­get érzek, hiszen az egye­temnek ez az elsődleges fel­adata - mondja Visy Csaba, aki több olyan tisztséget is betöltött már az egyetemen, ahol szoros kapcsolatban volt az oktatással. 1991-96 között két cikluson keresztül volt a természettudományi kar oktatási dékánhelyettese, 1998. novemberétől 2000. június 31 -éig, tanszékvezetői kinevezéséig a kémiai tan­székcsoport vezetője. Emel­lett tagja volt az akkreditáci­ós bizottság pedagóguskép­ző intézményi szakbizottsá­gának, jelenleg pedig az Or­szágos Kredittanácsnak. Ez utóbbi tisztség szerepet ját­szott abban is, hogy Visy Csabát kérték fel a rektorhe­lyettesi feladatok ellátására, illetve abban, hogy igent mondott. Az elkövetkező időszak egyik legfontosabb feladata éppen a kreditrend­szer bevezetése lesz a Sze­gedi Tudományegyetemen, miután még ebben az évben életbe lép az országos kre­ditrendelet. - Bár hallgatói létszámát tekintve a szegedi egyetem csak a harmadik az ország­ban, képzési kínálatát tekint­ve a legszínesebb intézmény. A tfz - illetve a konzervatóri­ummal együtt tizenegy - kar okíhtésúnak összehangolása semmiképpen nem oldható meg egyetlen inkubációs év alatt, ugyanakkor vannak olyan feladatok, amelyeket nyilvánvalóan rövid idő alatt el kell végezni. Ezek egy ré­szénél az előkészítés már el­kezdődött: készülnek az egy­ségefiöotézményi szabályza­tok, páklául a felvételi vagy a tanulmányi- és vizsgasza­bályzat. Az idegennyelv-oktatás és a testnevelés-rekreáció egy­ségesítésével kapcsolatban Visy Csaba elmondta: ezek tartalmi és finanszírozási szempontból is egyetemi szintű feladatok, melyek so­rán a hallgatói érdekeket, a kari elképzeléseket és a kapa­citásokat kell megfelelően összehangolni. A nyelvokta­tással kapcsolatban jelenleg még helyzetfelmérés folyik, a testnevelésről viszont már megszületett az egyetemi szabályzat. Ami a gyakorló iskolák jövőjét illeti, a meg­bízott rektorhelyettes meggyőződése, hogy azok­nak mindenképpen az egye­temhez kell tartozniuk, még akkor is, ha finanszírozási szempontból ez a megoldás nem biztos, hogy előnyös. - A szaktárgyi és az elméleti pedagógiai oktatásnak, vala­mint a tanítási gyakorlatnak mindenképpen összhangban kell lennie egymással, mely csak akkor biztosítható, ha a gyakorlat is az egyetem ég­isze alatt, annak minőségbiz­tosítása mellett történik ­mondja Visy Csaba. A rek­torhelyettes szerint az egye­temen a bevezetésre kerülő kreditrendszer szellemében kell átgondolni a tanárképzés jövőjét - ragaszkodva a je­lenlegi kétszintű (egyetemi és főiskolai) rendszerhez. Egészen másképp kell ugyanis tanítani az általános iskolás és a középiskolás kor­osztályt. A kétszakosság visszaállítása - amely szintén szerepel a minisztérium el­képzelései között - a rektor­helyettes szerint is helyes, hi­szen jobban igazodik a kö­zoktatás igényeihez. Ugyan­akkor meg kellene hagyni a szabad szakpárosítás lehető­ségét, és a kreditrendszer se­gítségével meg kell teremteni a főiskolai és az egyetemi szint közötti átjárhatóságot. - Nem értek egyet azzal az elgondolással, hogy a legjobb hallgatók kutatónak, a köz­epes képességűek középisko­lai, a leggyengébbek pedig általános iskolai tanárnak ta­nuljanak. A pedagógusi pálya sokkal inkább beállítottság és rátermettség kérdése legyen - szögezí le Visy Csaba. Keczer Gabriella Visy Csaba: A kreditrendszer bevezetése az egyik legfontosabb feladat. (Fotó: Nagy László) Három új szak indul a TTK-n Bővül a mérnökképzés Diákok a természettudományi kar folyosóján. Még színesebb lesz a képzési paletta. (Fotó: Miskolczi Róbert) Kémiai informati­kus, kör­nyezetmér­nöki és élelmiszer­mérnök szakok in­dítását tervezik a Szegedi Tudományegyetem Ter­mészettudományi Karán. Az új képzéseket 2001 szeptemberétói vezetnék be. Három új szakra jelentkez­hetnek a következő tanévtől azok a diákok, akik a Szegcdi Tudományegyetem Termé­szettudományi Karán tanul­nak tovább, miután az egye­tem tanácsa legutóbbi ülésén támogatta a kémiai informati­kus, a környezetmérnöki és az élelmiszer-mérnök képzé­sek bevezetését. A tíz féléves kémiai informatikus szakon olyan szakembereket képez­nek majd, akik képesek lesz­nek molekulák szerkezeté­nek, tulajdonságainak és szin­tézisének tervezésére, tör­vényszerűségek felismerésére és felállttására, azok gyakor­lati életbe történő átültetésé­re. Képzettségük alapján al­kalmasak lesznek továbbá a kémiai informatikai infrast­ruktúrák és szolgáltatások, valamint azok adat- és prog­ramrendszereinek kidolgozá­sára, fejlesztésére és üzemel­tetésére. A kémiai informati­kus diploma lehetőséget ad önálló természettudományos kutatói feladatok és irányító munkakörök ellátására a ké­miával kapcsolatos gazdasági ágazatokban, a környezetgaz­dálkodásban, a környezetvé­delemben, a közigazgatási, az egészségügyi, az ipari és a kereskedelmi szférában. A szintén tíz félévig tartó környezetmérnöki képzés cél­ja - a Veszprémi Egyetemen már folyó oktatáshoz hason­lóan - olyan korszerű termé­szettudományos, műszaki, közgazdasági ismeretekkel rendelkező szakemberek fel­készítése, akik képesek felis­merni és elhárítani a különbö­ző területeken jelentkező kör­nyezeti veszélyeket. Ezen kí­vül alkalmasak lesznek a ter­mészeti erőforrások ésszerű felhasználására, hulladék­anyagok újrahasznosítására, a veszélyes hulladékok ártal­matlanítására, természet- és tájvédelmi, területrendezési és településfejlesztési szerve­zőmunkára, illetve környezet­védelmi projektek tervezésére és kivitelezésére. A szak indí­tását az is indokolja, hogy a Dél-Alföldön nagy igény mu­tatkozik az ilyen jellegű is­meretekkel rendelkező szak­emberek iránt. Az élelmiszer-mérnök sza­kon is tlz félévig tart az okta­tás, s ezalatt mérnököket ké­peznek, akik ismerni fogják az élelmiszer-feldolgozás korszerű technológiai folya­matait, a feldolgozott élelmi­szerek előállítása során vég­bemenő fizikai, kémiai, bio­lógiai és érzékszervi változá­sokat, a korszerű minőségel­lenőrzés lehetőségeit. A meg­szerzett tudás alapján képe­sek lesznek arra, hogy meg­oldják az élelmiszergyártás­sal, a feldolgozási, tartósítási és csomagolási technikával, az élelmiszerminősítéssel, a táplálkozástudománnyal, va­lamint a környezetvédelem­mel összefüggő tervezési, irá­nyítási és kutatási feladato­kat. Ezen ktvül alkalmasak lesznek gyártás- és gyárt­mányfejlesztésre, biológiai erőforrások feltárására. Az élelmiszer-mérnök tulajdon­képpen a biológiai, a kémiai, a fizikai és a műszaki tudo­mányokat alkalmazza olyan tápláló, biztonságos és vonzó élelmiszerek gazdaságos, környezetkímélő előállításá­ra, amelyek megfelelnek a korszerű táplálkozás elvárá­sainak, piacképesek és hely­tállnak a nemzetközi verseny­ben. A természettudományi kar az oktatásban támaszkod­ni fog a szegedi élelmiszer­ipari főiskolai karon hosszú ideje folyó élelmiszeripari­mérnök képzés során szerzett tapasztalatokra, illetve a SZÉF oktatóit is bevonja a képzésbe. Hegedűs Szabolcs

Next

/
Thumbnails
Contents