Délmagyarország, 2000. november (90. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-14 / 266. szám

8 TORONY ALATT KEDD, 2000. Nov. 14. Fejlesztik a Csongrád megyei határátkelőket Vámbázis lesz Szegeden Érték, erkölcs, hagyomány Hol a közösség fészekmelege? A résztvevők nagy érdeklődéssel kísérték az előadók mondandóját. (Fotó: Miskolczi Róbert) Nevelés és oktatás - együtt A kétnapos konferenci­át a szegedi székhelyű Na­gyító Alapítvány szervez­te. Az alapítvány, aniely tavalytól országos szerve­zetként működik, 1995­hen jött létre, azóta ­elsősorban németországi példa alapján - szervez­nek programokat. Első­sorban a középiskolások­kal való foglalkozásnak azt a formáját keresik, ahol az oktatás és a neve­lés együtt érvényesülhet. Munkatársaik fiatal diplo­más tanárok, szociológu­sok, teológusok, szociális munkások, valamint főis­kolai és egyetemi hallga­tók, akik hétvégi bentlaká­sos képzéseket tartanak a középiskolásoknak. A diá­kok körében végzett fel­mérések alapján, illetve a társadalmi veszélyeket és az oktatási rendszer hiá­nyait tapasztalva, határoz­nak a témákról. Ezek leggyakrabban az önisme­ret, a kommunikáció, a szenvedélybetegség, a sze­relem, a párkapcsolat, a reklám, az esztétika, a to­lerancia és a politika téma­körét ölelik fel. Szegeden évente 8-10 képzést szer­veznek, egyházi és állami iskolásoknak egyaránt. Az elmúlt időszakban több mint 30 ilyen képzést tar­tottak, csaknem 1500 résztvevővel, valamint 110 önkéntes bevonásával. K. F. Kiegé­szítés vagy hi­ánypót­lás? cím­mel szer­vezett két­napos konferenciát az elmúlt hót végén a szegedi Na­gyító Alapítvány. Az összejövetel témáját a civilszervezetek és az is­kolák együttmúködése képezte. A mintegy 150 résztvevő több jeles ha­zai és külföldi előadó fejtegetéseit hallgathatta meg, illetve szólhatott hozzá a témához. A Du­gonics András Piarista Gimnáziumban tartott rendezvényen folyama­tos „civil piac" is műkö­dött, ahol a résztvevők megtekinthették a be­mutatkozó szervezetek kiadványait szóróanya­gait és tablóit is. A rendezvényt Gyulay Endre megyés püspök és dr. Ványai Éva köszöntő szavai vezették be. Mindketten hangsúlyozták a civil szerve­zetek szerepének jelentősé­gét a társadalmi magatartás­formák kialakításában. Ki­váltképpen fontos ez a fiata­lok jellemének, erkölcsi tar­tásának, magyarságtudatá­nak megteremtésében és fej­lesztésében. Fodor Gábor, az Oktatási Minisztérium kabinetfőnöke, a civil szervezetekkel valő együttműködés fontosságát érzékeltette, hangsúlyozva az iskolák és az ilyen szerve­zetek kapcsolatának elősegí­tését. A rendszerváltást kö­vető időszakban ugyanis a szakminisztérium jóval na­gyobb hangsúlyt helyez a nevelésre, s ebben jut ér­demleges szerep a „civilek­nek". Tőkéczki László, az EL­TE BTK docense. Az isko­lák és a civilszervezetek mint a társadalom tükörké­pei és alakítói a mai magyar társadalomban címmel tar­tott előadást. Azt fejtegette, hogy a mai társadalomban rosszul értelmezik e szerve­zetek szerepét, s hangsú­lyozta, hogy nem felülről kell létrehozni őket. Meg­említette, hogy 1945 előtt egy falu élete, működése példaként szolgálhatott az ilyen civil szervezeti formá­ra. Ma azonban, amikor a társadalom még átmeneti formában van egy totalitári­us rendszerből a valódi de­mokrácia felé, az ilyen egye­süléseknek kell pótolniuk a közszolgálatiságot. A világ globalizációjának egyik veszélyes „mellékterméké­re" is oda kell figyelnünk. Jelesül az agyelszívásra. ­amelyet a nálunknál fejlet­tebb országok megtehetnek, természetesen a mi ká­runkra! Az első napon a fiatalok társadalmi magatartásának helyzetéről előadást tartott dr. Szabó Ildikó, a Kecske­méti Főiskola docense, dr. Zsolnai Anikó, az SZTE. BTK adjunktusa pedig a Nagyító programot mutatta be, dr. Bernward Bick­mann, a Franziskanische Bildungswert igazgatója pedig egy németországi fe­rences iskola komplex ne­velési programjáról beszélt. A szekcióbeszélgetéseket követően az Érintések Imp­rovizációs Színpad lépett a közönség elé. Szombaton, a konferen­cia másnapján, Urbán Jó­zsef, a Piarista Gimnázium igazgatója tartott elmélke­dést, majd Jelenits István, piarista tanár Pedagógia és emberkép az ezredfordulón címmel tartott előadást. A délelőtt folyamán dr. Bagdy Emőke, a Károli Gáspár református egyetem professzora A személyiség­fejlesztés lehetőségei és kor­látai az iskolában és az isko­lán kívül címmel, dr. Farkas Beáta, az SZTE Gazdaságtu­dományi kar dékánja, a Ma­gyar gazdaság „emberképe" - azaz elvárások a munka­erőpiac részéről, Bernward Bickmann, a Franziskanis­che Bildungswert igazgatója pedig Emberkép az EU isko­láiban, az iskolán kívüli kép­zések lehetőségei címmel tartott nagysikerű előadást. A délutáni bemutatók, illet­ve a civilszervezetek kínála­tának megtekintése után Ulicska Zoltán, a Mobilitás Ifjúsági Szolgálat által is­mertetett pályázati lehetősé­gekről beszélt. A Nagyító Alapítvány részéről a szervezők (Gesztes Olympia, Ples­konicsné Szabó Éva és Vikor Csaba) megelége­dettségüknek adtak han­got, mind a rendezvény résztvevőinek számát, mind az előadások szak­mai színvonalát illetően. Kisimre Ferenc Vámakadémia címmel tartottak tanácskozást a közelmúltban Szegeden. A Novotel Szállóban rendezett fórumon szó volt többek között arról, hogy a magyar vám­őrség tavalyi átszerve­zése jó ötletnek bizo­nyult, ugyanis nemcsak az ellenőrzések szigo­rodtak, de még a várt­nál is nagyobb mérték­ben nőttek az ország vámbevételei. A Vámakadémia egyik előadásán dr. Daróczi Fe­renc pénzügyőr dandártábor­nok szólt arról: az elmúlt időszakban, a magyar vám­őrség átszervezése után, még a várakozást is meghaladóan nőttek a Vám- és Pénz­ügyőrség bevételei. A regio­nális vámparancsnokságok létrehozásával, amelyek kö­zül egyébként a Dél-alföldi - a Csongrád, Békés és Bács-Kiskun megyében dol­gozó vámosokat irányító ­parancsnokság központja Szegeden van, szigorodott a vámellenőrzés rendje. A jövőben is arra lehet számí­tani, hogy a pénzügyőrök Munkatársunktól A Nemzeti Egészségfej­lesztési Intézet (NEFI) ­Egészségfejlesztési Regionális Központjának ünnepélyes megnyitóját tartják ma dé­lelőtt 11 órakor a városháza dísztermében. Az eseményen dr. Bartha László polgármes­ter üdvözli a megjelenteket, majd dr. Varga Zoltán, he­lyettes államtitkár, az Egész­ségügyi Minisztérium képvi­DM-információ Szeged megyei jogú vá­ros, a Baross Öregdiákok Szövetsége és Visy József családjának részvételével, ma délután 3 órakor Szege­den felavatják dr. Visy József tanár domborműves emlék­tábláját. Az ünnepség a Tisza Lajos körút 48. szám alatt keményen föllépnek minden jogsértő cselekménnyel szemben. Kecskeméten pél­dául már szerveződik az a vámközpont, ahol a jövedéki termékek ügyeiben vizsgáló­dó fináncok ellenőrzik ha­zánk borforgalmát. Ami pedig a vámőrség egyéb fejlesztéseit illeti: Csongrád megyében nagy­szabású határállomás-fej­lesztő program zajlik napja­inkban. Nemrégiben Orbán Viktör miniszterelnök Ki­szomb'óron avatott új hatá­rátkelőt, egy év múlva elké­szül Röszkén az ország egyik legmodernebb határkapuja, s várhatóan Tiszasziget ha­tárállomása is megújul a kö­zeljövőben. Szegeddel is ko­moly tervei vannak a vám­és pénzügyőrségnek. Csong­rád megye székhelyén lo­gisztikai központ létrehozá­sát tervezi a közlekedési tár­ca. Ehhez kapcsolódva a vámőrség egy olyan bázist szeretne létesíteni, ahol a legmodernebb technikai esz­közök segítségével zajlik majd a vámkezelés - hang­zott el a Vámakadémia mi­napi, szegedi tanácskozásán. B. Z. selctében az egészségfejlesz­tés szerepéről szól, dr. Olaszy Anna Mária, a NEFI főigaz­gatója megnyitja a központot. Ezt követően Nógrádi Zoltán, a DARFT elnöke a regionális feladatokról ad tájékoztatást, végezetül pedig dr. Bosnyáko­vits Tünde, regionális egész­ségfejlesztési vezető, a regio­nális egészségfejlesztési prog­ramokról tart rövid összefog­lalót. lesz, ahol dr. Antal Albert nyugalmazott kórházi főor­vos mond avatóbeszédet, dr. Ványai Éva, Szeged alpol­gármestere pedig a város ne­vében tart köszöntőt. Köz­reműködik a Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium és Alta­lános Iskola kórusa, vezé­nyel Illés Mihály karvezető. -w'ir j Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet Ma: megnyitó Emléktábla Visy Józselnek De sajnos útaszfaltozásra, je­lentősebb beruházásra képvi­selői alapjából immár egy fil­lért sem adhat, ugyanis az út­alap pénzeit központosította a város vezetése. - Én legfeljebb annyit tehe­tek, hogy javaslom a köz­gyűlésnek, különítsen el pénzt a Topolya sor rekonstrukciójá­ra. De azt már nem garantálha­tom, hogy kérésem kedvező elbírálásban részesül, hiszen Szegeden még számtalan olyan utca van, ahol elkelne a jobb, szélesebb útburkolat. Ám addig is lehetne enyhíteni a gondokon. Személy szerint én nagyon támogatnám, ha a rendőrség gyakoribb el­lenérzések során büntetné meg mindazon autósokat, akik a til­tó táblák ellenére is behajtanak a Topolya sorra. így talán elér­hetnénk, hogy ritkábban for­dulhasson elő közlekedési csődhelyzet ebben a kis szúk utcában - mondta Alsóváros képviselője. Ami pedig a szemetet illeti: nemcsak a Topolya soron élők gondolják úgy, hogy a Szeged pályaudvar környékére már rá­férne egy alapos nagytakarí­tás... BMyi Zoltán Még nem elvi­selhetet­len, de bi­zony elég nagy a baj Szeged To­polya so­rán. Az egyik oldalon gondozott, szép magán­házakkal, a másikon sportcsarnokkal, sport­pályákkal szegélyezett alsóvárosi utcácskában gyakorta „csódöl be" a közlekedés, s azt is sérel­mezik az itt lakók, hogy lassan elbontja a szemét a vasúti feljáró környé­kének minden négyzet­meterét. „A főiskolai sportcsarnok­ban rendszeresen tartanak or­szágos és helyi rendezvénye­ket, ami nem baj, de a jelenle­gi körülmények - zsákutca, parkolási hely és közvilágítás hiánya, nyáron poros, télen sá­ros útviszonyok - miatt ez igen zavaró az itt lakókra néz­ve. A rendezvényekre érkező gépkocsik több sorban kényte­lenek parkolni, a mentők és tűzoltók bejárását is lehetet­lenné teszik, mindemellett az Aszfaltos útra, tiszta környezetre vágynak a lakók Sártól is szenved a Topolya sor itt lakók sem tudnak autóikkal kiállni és közlekedni." Ezeket a megsárgult lapra írt mondatokat Topolya sori lakók mutatták a minap. Nem csoda, hogy a papír elveszítet­te már fehér színét, hiszen a panaszos beadvány, dr. Tichy­Rács Csaba városházi képvi­selőnek címezve - még 1996. március 7-én Íródott. - És azóta sem történt sem­mi változás - invitált egy kis kátyúnézőre Kovács Lajos és Halmai Mihály. - Most, nap­fényes időben még valahogy csak-csak kijutunk autóinkkal az utcából, de amikor meg­kezdődnek a őszi esőzések, majd télen hó hull a városra, tengelyig süllyedhet az au­tónk. Gondolhatják, hogy néz ki ez a környék, amikor a sportcsarnokhoz érkező kocsik próbálnak helyet találni ma­guknak. vagy éppenséggel egy-egy busz sofőije kísérlete­zik a bravúrral, a megfordulás­sal. Egyszerűen nem értjük, miért nem lehet lefedni a A csillagtetős, szeméttel borított „hálószobában" gyakran pihenik ki fáradalmaikat a hajléktalanok. Biztos ez a legjobb megoldás?... (Fotó: Miskolczi Róbert) sportpálya melletti nyílt árkot, évek óta aszfalt. Pedig még sa- Majd felballagtunk a vasút­ahol aztán parkolót építhetné- ját pénzünkből is áldoznánk az hoz vezető felhajtóra. mert a nek ki. Mint ahogy azt is na- útburkolásra, ha végre segítene Topolya soriak szerint ott lehel gyon sérelmezzük, hogy erre a a város gondunkon - sorolód- csak igazán nagy csudát látni, kicsinyke útszakaszra nem jut tak a panaszok. Pontosabban eme ..csuda" nem más, mint szemét és kosz ­mintha minden szegedi arra érezne nagy késztetést hogy errefelé dobálja el üres mű­anyag üdítős üvegeit, hasz­nálhatatlan háztartási hulla­dékát. - Láthatják, még rozzant heverőnek is van itt hely. Jobb időben, melegebb éjszakákon hajléktalanok ágyaznak meg maguknak a vasúti feljáró mellett. De eldobált sörös­meg borosüvegeik már nem sokat rontanak a tájképen, hi­szen az állomás környéke úgyis egy összefüggő szemét­tenger. Talán a MÁV illetéke­sei is észrevehetnék már, hogy a nagyállomás. Szeged egyik leglátogatottabb kapuja mellett ideje lenne néha megtisztftani a töltést - fogalmazták meg ja­vaslatukat a szebb környezetre vágyó Topolya soriak. Dr. Tichy-Rács Csaba kép­viselő a panaszokra reagálva azt mondta: valóban nem új­kelelű probléma mindaz, amit a Topolya soron sérelmeznek.

Next

/
Thumbnails
Contents