Délmagyarország, 2000. október (90. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-07 / 236. szám

6 HELYI TÜKÖR SZOMBAT, 2000. OKT. 7. Harmincnyolc éve üti a vasat helyszín beszél" A forráskút! kovácsmester Lévai Sándor Rigót pedikűrözi, lecsippenti a patáról a „békákat" (Fotó: Schmidt Andrea] Állatok világnapja Munkatársunktól Az állatok világnapja alkalmából vasárnap színes programmal várja az érdeklődőket a Szegedi Vadaspark. A 10 órakor kezdődő és egészen 17 óráig tartó Ki mit tud az állatokról? című játékos vetélkedő keretében, 10 óra 30 perctől a vadaspark történetében először egy lelkes természetvédő csapat gondoskodik egy kiveszőben lévő állatfaj itteni példányainak sorsáról. Az SZTE Ságvári Endre Gyakorló Altalános Iskola 4/e-bc járó diákjai ünnepélyesen örökbe fogadják az európai hiúzokat. Az esemény arra is alkalmat kínál, hogy elinduljon az állat örökbefogadási akció: a „pótsz.ülők" egy bizonyos összeggel hozzájárulhatnak a vadasparkban élő állatok közül általuk kiválasztott egyed tartásához, táplálásához, gyógyításához, kifutójának berendezéséhez, vagy számára új otthon építéséhez. A részletekről a szurikáták melletti információs pultnál tájékoztatják a leendő „pótszülőket". A vadasparki büfé mellett 11 órakor a Buborék színház Mit csinálnak a Nempiskóta erdő lakói az állatok világnapján? címmel bemutatót tart. A kézműves foglalkozásra 14 óra 30 perctől várják a gyerekeket. Fellegi Ádám koncertje Munkatársunktól Október 9-én, hétfőn este 7 órakor indul Fellegi Ádám 8 részes zongorakoncert-sorozata a Bartók Béla Művelődési Központ dísztermében. Az ismertető előadással egybekötött sorozat - a Bartók felújított Förster zongoráján - Mozart- és Beethoven-esttel kezdődik: Mozart C-dúr változatok, c-moll fantázia és c-moll szonáta című darabja, valamint Beethoven c-moll szonátája csendül fel. A hangversenysorozatra a művelődési központban lehet bérletet vagy egy alkalomra szóló belépőjegyet váltani. Ausztriai úti élmények Munkatársunktól Külföldiek ausztriai utazásai alkalmával készült képekből. fotókból, rajzokból, tudósításokból, naplójegyzetekből és úti élmények alapján keletkezett könyvekből nyílik kiállítás október 9-én, hétfőn délelőtt fél tízkor a szegedi Juhász. Gyula Művelődési Központban. Az öt évszázad emlékeit bemutató vándorkiállítást a budapesti Osztrák Kulturális Intézet indította útjára, és megrendezésében a Szegedi Tudományegyetem Germán Filológiai Intézete közreműködik. Az „Ausztriai belső képek kívülnézetből" című gyűjtemény bizonyítja, hogy Ausztria sajátos fekvésénél és helyzeténél fogva mindig magára vonta a külvilág figyelmét. A külső kép a kiállításon elsősorban a művészek és tudósok Áusztriáról alkotott képeként jelenik meg, amelyet a korabeli közvélemény felé közvetítettek. Ez a külső kép ugyanakkor visszahatott az osztrákok önképének alakulására is. A kiállítás október 13-áig, naponta 10-től 18 óráig tekinthető meg. A forráskúti kovácsmester, Lévai Sándor harmincnyolc éve üti a vasat a műhelyében. A szakma szeretetét apjától örökölte, aki több mint fél évszázadig patkolta a környékbéli lovakat. Eletének másik fontos része a tűzoltás. A helyi önkéntes tűzoltóságot 35 éve vezeti, s ha a faluban felcsap a láng, kalapácsot, fogót letéve azonnal oltani indul kis csapatával. Forráskút főuícájának csendjét üllő csengése töri meg. Lévai Sándor kovácsműhelyében élesednek a fejszék, készülnek a patkók. Régebben pezsgőbb élet zajlotl a kormos falak között. A falu gazdái közel száz lovat tartottak, ezekkel szántottak, szállítottak. Naponta jöttek be patkoltatni, kocsit javíttatni. Mára azonban már szinte mindenki traktorral jár a földekre, így a kovácsmesterség leáldozóban van. Ráadásul utánpótlás sincs. Sanyi bácsi, édesapja ötvenkét évig kovácskodott. Tőle tanulta el a mesterséget és örökölte a műhelyt, szerszámokkal együtt. A 150 éves, resiczai vasból készült osztrák üllőn készülnek mind a mai napig a patkók, a szegecsek és élesednek a fejszék. Tavaly karácsony másnapján a belvíz elvitte a műhelyt. kohóstul, fúróstul. Csak az épület első része maradt meg. Jelenleg itt dolgozik az idős mester, de nagyon hiányzik neki a kohó, mert nélküle Hasonmás kiadásban jelent meg Lechner Lajos „Szeged újjá születése" című könyve, amely először 1891-ben került az olvasók kezébe. A város árvíz utáni újjáépítését vezető mérnök olvasmányos műve a hatalmas munka műszaki-gazdasági hátteréről ad képet. A Csongrád Megyei Urbanisztikai Egyesület kiadásában, s a szegedi PressKontakt gondozásában jelent meg Lechner Lajos „Szeged újjá építése" című, 1891-ben napvilágot látott könyvének hasonmás kiadása. Kicsi, de a Szegedet szeretők szemében bizonyára bocsánatos túlzással: a mű megjelentetése aligha méltatható túlzások nélkül. A három éve, Lechner halálának századik évfordulója alkalmából tartott emlékülés idején már csupán a SomogyiA nyári hónapokban összesen vagy harminc, kisebb nagyobb erdőtűz lobbant fel Csongrád megyében, ezek közül kilenc igen jelentős anyagi kárral járt, a rúzsai erdőt pusztító legutóbbi tűzvész például közel 180 milliós veszteséget okozott. (Igaz, nemcsak az erdő, hanem a fák által körülvett üdülőtanyák is porrá égtek.) A rendőrség és a tűzoltóság szakértői már a kezdenem lehet vasat olvasztani. így csak javítani tudja a behozott szerszámokat és boltban vásárolt patkókat igazít a lovak patájára. A kovácsság mellett ott a tűzoltás. Sanyi bácsi harmincöt éve parancsnoka a helyi önkéntes egyesületnek. Ha tűz üt ki a faluban, azonnal rohanni kell, minden mást hátrahagyva. Az idei nagy szárazságban öt alkalommal pattantak a forráskúti tűzoltók kocsira, hogy megfékezzék a lángokat. Ottjártunkkor épp a közeli szomszéd. Jernei András hozta be lovát egy kis „pedikűrre". Rigót az idős mester a „békáitól" szabadította meg. A patkó között lévő szarukinövést hívkönyvtár olvasótermében őrizték az 1879-es árvíz után Szegedet újjáépítő mérnök könyvének egyetlen példányát. S hogy a könyv ne jusson az unikumok közismert sorsára - amely a pótolhatatlan érték végleges „eltűnésével" teljesedik be -, a megyei urbanisztikai egyesület háromévi munkával elérte a hasonmás kiadás kinyomtatását. A mű eredetijét Lechner saját kiadásában nyomtatták ki. A reprint megjelenése támogatók sokaságának köszönhető. Névsoruk a címlap hátoldalán található: a fölsorolás szívmelengetően hosszú - de éppily figyelemre méltó a segítők sorából kimaradók hiánya is... tektől gyanították, hogy szándékos gyújtogatásról van szó. Tegnap délelőtt a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányságon dr. Molnár Imre ezredes, bűnügyi igazgató. Kovács Sándor őrnagy, vagyonvédelmi alosztályvezető és Kumbor Tibor őrnagy, nyomozati osztályvezető sajtótájékoztatón jelentették be: csütörtökön kihallgatták a gyújtogatásokkal alaposan gyanúsítható személyt, aki a cselekményeket beismerte. A 23 éves F. Zsolt rúzsai lakos, kilenc tűzeset - közötják békának, amit el kell távolítani a patakéssel, mert különben a ló csak sántítva poroszkálhatna a betonon. Rigó a beavatkozást nyugodtan tűrte, sőt mintha még örült is volna a kezelésnek. A körömvágás után a gumikerekes kocsit is átnézték. A bak néhány csavarját, vasát kicseréltek, hogy Bandi bácsi nyugodtan ülhessen rajta, mikor kimegy a földre takarmányért. A kovács mindig is arra volt büszke, hogy ha valamit eltolt, a vasat utána lehetett nyújtani. De ha a bognár elszabta a lécet, akkor az fuccsba ment. A két mesterség nem is létezhet egymás nélkül. Utánpótlás nélkül azonban pár évtized múlva már A víz utáni pusztulásból főnix-madár módjára újjáéledő város megtervezésének és fölépítésének története Lechner Lajos pontos, olvasmányos, számtalan adatot, érdekességet rejtő soraiból olvasható ki. Kirajzolódik a pusztulás előtti Szeged, s a mindent magával sodró áradat képe. Az első gigászi feladat - s erre talán nem is gondolunk a Párizshoz, Bécshez, Budapesthez hasonló városszerkezet láttán - a víz elvezetése, az újabb áradás elleni fölkészülés volt. Lechner leírja az átlagosan 4,97 méteres föltöltés, az útépítés, kövezés, fásítás, csatomázás történetét, vázolja az állandó közúti híd, s a várost tük a 180 milliós kárt okozó rúzsai tűzvész - okozását ismerte el. Autóval hajtott az erdőkbe, és öngyújtóval lobbantotta lángra az avart. A rendőrök gépkocsijának forgalmi rendszáma alapján jutottak el, hiszen különböző tűzeseteknél több szemtanú is látta autóját a tűzfészkek közelében. Az ügy érdekessége, hogy F. Zsolt a rúzsai önkéntes tűzoltóság tagja, s az oltásból is kivette a részét. Mindig az elsők között érkezett a helyszínre, és derekasan küzdött a lángokkal. A férfi őrizetben várja nem patkoltathatunk, nem csináltathatunk fakereket. A környéken már csak Szatymazon dolgozik egy idős bognár, ahhoz szokta vinni a famunkát Sanyi bácsi. Forráskúton is rajta kívül csak egy kovács űzi még ezt az ősi mesterséget, a Zádori kovács. A Felszabadulás utcai kis udvarban a legapróbb vasdarab sem megy veszendőbe. Az igazi kovács nem dob ki semmit. A patkódarabból még lehet ék a fejsze vagy a kalapács nyelébe. Az üllő hangja pedig még addig fog szállni a környéken, míg az idős mester kezéből végleg ki nem hullik a kalapács. Kormos Tamás az árvizek ellen védő „kőpart" megépítését is. A Szegedre szánt új épületek között találjuk többek között a városháza, református templom, polgári törvényszék, Csillagbörtön, Kálvária téri kápolna (amelyet a Komócsin-féle városvezetés fölrobbantatott) tervét is. „Lechner talán legnagyobb érdeme, hogy nem csupán a belátható közeljövő számára tervezte meg a máig működőképes várost; azt is tudta, hogy elképzeléseinek egy részét csak nyolcvan-száz év múlva valósítják meg" mondta a könyvbemutatón Szemerey'Márta, a Csongrád Megyei Urbanisztikai Egyesület elnöke. Lechner Lajos könyve egy minden ízében európai, messzire látó „technokrata" munkásságának dokumentuma. Nyilas Péter ügye folytatását, s az ügyészség vélhetőleg elrendeli előzetes letartóztatását. Szándékos gyújtogatás, rongálás és közveszély-okozás miatt kell felelnie, a rendkívül magas anyagi kár miatt valószínűleg letöltendő, akár három évig terjedő börtönbüntetésre kell számítania. A 23 esztendős gyanúsítottat jelenleg elmeorvosi szakértők vizsgálják. A fiatalember ugyanis a rendőröknek azt állította, azért lobbantotta lángra az erdőt, mert erős késztetést érzett a tűzgyújtásra. K. B. Szinte elképzelhetetlen, hogy egy rendörorvos három évtized alatt mennyi szörnyűségnek, tragédiának lehetett utólagos „szemtanúja". A Csongrád Megyei Rendörfökapitányság egészségügyi osztályának vezető főorvosa, dr. Unger Lőrinc harminc éve kezdte a pályát. A profik nyugalmával, megannyi tapasztalattal a háta mögött, szeretettel beszél munkájáról, aminek talán így sommázható a lényege, célja: mindenben segíteni a nyomozókat, az ügyészséget, a bíróságot, hogy egy-egy ügy végére megnyugtatóan tehessék a pontot. Egy frissen diplomázott orvosnak nem feltétlenül az az álma, hogy gyilkosságok helyszínén szemlézzen. Dr. Unger Lőrincnek sem az volt 1971-ben, amikor elvégezte az egyetemet. A sebészet felé kacsintgatott, ám ott nem küzdöttek létszámhiánnyal. Ügyész barátai javasolták, jelentkezzen rendőrorvosnak: ott tényleg megtanulhatja a szakmát. Ahogy kivettem a főorvos szavaiból a beszélgetés során, nem bánta meg a kényszer szülte döntést. Az általa irányított osztályon háziorvosi teendőket látnak el, ám itt történik a testülethez, tartozók, mintegy 1300 személy szűrése, a fizikai, egészségi állapot felmérése is. Egyre fiatalabb az állomány, ritka, hogy valaki „megbukik" a vizsgálaton. Bűnügyesként kezdett, ám részt vett a gyógyításban és a hatósági feladatok ellátásában is. A hetvenes években, ha súlyos betegség, öregség miatt is halt meg valaki, akkor is a rendőrorvost ki kellett hívni, ő mondta ki a végső szót. Később munkája bővült az igazságügyi szakértői teendőkkel. Ma is gyakran hívják bírósági tárgyalásokra, ahol a szakértői szó perdöntő lehet. Persze az adott bűncselekménynél a rendőrorvos szerepe már a helyszínen is fontos. - A helyszíni szemle óriási jelentőségű - magyarázza a főorvos-alezredes. - A helyszín beszél, csak meg kell tudni szólaltatni. Sok kérdésre már azonnal várják a választ a kollégák, a nyomozók. Ez tényleg csapatmunka, a bűnügyi technikus feladata éppen olyan lényeges, mint az akcióba lépő forró nyomosoké. Van, hogy 1-2 óra alatt végzünk a helyszíneléssel, de vettem már részt 10-12 óráson is. Azért kell alaposan dolgozni, mert nincs ismétlési lehetőség. A sejtéseinkre aztán a végső választ a boncolás adja meg. - Mit szól olyankor, amikor egy filmben a „kolléga" kijelenti: a halál 21 óra 15 perckor állt be? - Ilyen nincs, illetve csak a forgatókönyv írók fantáziájában létezik. A boncolás viszont sok mindent elárul. Mi úgy nevezzük: élő szűrő, amin nem szabad semmi lényegesnek átesnie. Saját gyakorlatomból nem emlékszem olyan esetre, hogy tévedtünk volna annak megítélésében, hogy valaki öngyilkos lett, avagy bűncselekmény áldozata. - Honnan lehet azt megállapítani egy akasztottnál, hogy biztosan nem önszántából került nyakába a kötél? - Nem akarom részletezni, de, amennyiben gyilkosság történt, arról a helyszín, valamint a külső és belső sérülések is árulkodnak. Minden esetben, ha gyanúsnak találjuk az esetet, azt azonnal jelezzük, ilyenkor a hatóságinak induló ügy kétszakértőssé válik. Egyébként a legnehezebbnek nem is az akasztások, hanem a „fürdőkádas esetek" számítanak. Ezeknél is az, amikor a hajszárító bele esik a vízbe. Vajon véletlenről, öngyilkosságról, vagy bűncselekményről van-e szó? Nem könnyű lecke. Szerencsére ritkán történnek ilyenek. - Gondolom, ezrekben mérhető a főorvos úr által végzett boncolások száma. Nem hiszem, hogy ezt végképp meglehetne szokni. Melyik eset rázta meg a legjobban? - Egy időben Békés megyébe is be kellett segíteni, így közel harmincezer boncolásom volt - felelte. - A hetvenes években történt egy tragédia Zsombón. Egy ember bérfűrészeléssel foglalkozott. Az egyik portán dolgozott, amikor kabátja ujját bekapta a gép, és szó szerint felcsavarta a szerencsétlent a tengelyre. Természetesen rengeteg tragédiával szembesültem a munkám során. Ezek után persze megkérdezhetné, mi ebben az öröm? - Tényleg, mi? - Az, hogy pontosan, megnyugtatóan meg tudja mondani az ember, mi és hogyan történt, hozzájárulva ezzel az igazságszolgáltatáshoz. A kollégákkal együtt nagyszerű csapatban dolgozhatom, a főkapitány, dr. Lukács János ezredes is minden támogatást megad a munkához. Természetesen örülök annak, hogy nem régiben főtanácsosi címmel ismerték el azt. amit csinálok. De ennél talán fontosabb: úgy érzem, az állomány, a rendőr kollégák szeretnek, szívesen állnak meg velem beszélgetni, ha csak néhány percre is - fogalmazott dr. Unger Lőrinc. V. Fekete Sándor i-jPt Dr. Unger Lőrinc rendörorvos szerint a jó csapatmunka hozza az eredményt. (Fotó: Schmidt Andrea) Szeged újjá születése Rúzsai tűzoltó lobbantotta lángra az erdőt Gyújtott, azután meg oltott