Délmagyarország, 2000. október (90. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-07 / 236. szám

SZOMBAT, 2000. OKT. 7. SZEGED ÉS KÖRNYÉKE 7 Tízmilliárdos kasszát kezelnek Az önkormányzat hi­vatala szakmai osztályai közül talán a közgazda­sági osztály feladatai a legösszetettebbek, leg­sokrétübbek. Az eddigi időszak sikeres költség­vetés menedzselését és operatív gazdálkodását bizonyítja, hogy a me­gyei önkormányzat mű­ködési hitel igénybevéte­le nélkül, napi pénzügyi gondoktól mentesen tesz eleget törvényi kötele­zettségeinek. A közgazdasági osztály ki­emelt feladata a megyei ön­kormányzat közel 10 milliárd forintos éves költségvetésé­nek összeállítása, majd annak elfogadása utáni végrehajtása, tudtuk meg Szabó Tibor osz­tályvezetőtől. A költségvetés készítése két lépésben törté­nik. A koncepció majd a tény­leges költségvetés összeállítá­sa az önkormányzat egészét átfogó, széleskörű konzultáci­ón alapuló tervező munka eredménye, figyelemmel a megyei önkormányzat területi feladat-ellátási kötelezettségé­re. A megalapozott tervezés­hez természetesen elengedhe­tetlen az előző évek eredmé­nyeinek elemzése, tapasztala­tainak figyelembevétele és az elkövetkező időszakra történő prognosztizálás, amely az évek óta tartó rendkívül válto­zó körülmények miatt egyre nehezebb. Emellett az is tény, hogy az elfogadott költségve­tés sikeres végrehajtása sem könnyebb. Alapvetően ugyan­is az határozza meg az önkor­mányzat mindennapi gazdál­kodását, ami fegyelmezett in­tézményi feladatellátás és gazdálkodás nélkül nem le­hetséges. Ennek folyamatos nyomon követése mellett az önkormányzat operatív gaz­dálkodási, számviteli teendőit - a költségvetési előirányza­tok teljesítésének figyelem­mel kísérése, az önkormány­zatot megillető bevételek be­szedése, valamint a költségve­tésben szereplő kiadási elő­irányzatuk kifizetése, könyve­lés, információszolgáltatás a gazdálkodásról - szintén ez az osztály látja el. Ennek so­rán pedig közel 4,5 milliárd forint pénzforgalom közvet­len lebonyolításáért felel. Mindezeken túl - emelte ki Szabó Tibor - a költségvetési beszámoló, a zárszámadás összeállítása, továbbá az in­tézményi gazdálkodás sza­bályszerűségének folyamatos ellenőrzése is feladataik közé tartozik, amelyekkel a költ­ségvetési és számviteli cso­port foglalkozik. A vagyongazdálkodással, beruházásokkal, fejlesztések­kel kapcsolatos tennivalókat a vagyongazdálkodási és fej­lesztési csoport látja el. Az éves költségvetésben a va­gyon fejlesztésére, felújítására fordítható pénzügyi forrás el­sősorban a bevételek alakulá­sától, illetve a különféle pá­lyázatokon megnyert össze­gektől függ. A megye az idén összesen mintegy 600 milliót fordít erre a célra, elsősorban a szociális és egészségügyi ágazatban. Ebből 400 milliót saját költségvetési forrásaiból biztosít, míg 200 millió forint a pályázati tevékenység ez évi eredménye. Az előirányzott fejlesztések műszaki előkészí­tése, bonyolítása és pénzügyi elszámolása során szintén óri­ási felelősség hárul az itt dol­gozókra. Ezért a beruházások kivitelezését, illetve a na­gyobb értékű beszerzéseket közbeszerzési eljárás kereté­ben versenyeztetik, szigorúan megkövetelve a pályázati ki­írásban szereplő műszaki tar­talmat. Az előzőekben felvázolt feladatokkal a közgazdasági osztály 4 csoportjában 37 munkatárs foglalkozik, akik közül 21 személy az érdemi ügyintéző, míg 16 a székház üzemeltetési feladatait ellátó fizikai alkalmazott. Az osz­tályvezető azonban rámutatott arra is, hogy jelenleg ugyan valamennyi munkatársa ren­delkezik azokkal a szakmai képesítésekkel, amelyek a munkakörökhöz szükségesek, de sajnos továbbra is gond a ­generációváltással összefüggő - szakember utánpótlás, mi­vel az igazán jó pénzügyi, számviteli végzettségű mun­kavállalók sokkal jobb anyagi kondíciókkal tudnak elhelyez­kedni a pénzintézeti, vállalko­zói szférában Szabó Tibor: - Külön szakmai kihívást jelent majd a tervezett, két évre szóló országos költségvetési javaslatban foglaltak önkormányzati szintű alkal­mazása. (Fotó: Gyenes Kálmán) Kész a szegedi vár Befejeződött a Csongrád Megyei Önkormányzat tu­lajdonában és a megyei múzeumok igazgatósága kezelésében lévő szegedi vár rekonstrukciója. A Mű­velődési és Közoktatási Mi­nisztérium múzeumi célú raktárak korszerűsítést cél­zó, címzett támogatási pá­lyázatának köszönhetően valósulhatott meg a 94 mil­lió forintos összköltségű beruházás. Ezzel pedig egy műemléki védettségű. Sze­ged városképét hangsúlyo­san formáló épület helyre­állítására került sor. Emel­lett a Móra Ferenc múzeum mintegy 500 négyzetméter alapterületű műtárgyraktár­ral gazdagodott. Politikai érdekektől mentesen A szakma szorításában A választópolgárok zöme kevéssé van tisz­tában azzal, hogy mi­lyen felelősségteljes te­endők hárulnak az ön­kormányzati hivatalok vezetőire, munkatársai­ra. Dr. Bobvos Pálnéval, Csongrád megye aljegy­zőjével a települési, illet­ve a megyei jegyzők fel­adatairól beszélgettünk. Megyei rálátással - Mi a különbség egy kis­város jegyzője és a me­gyei közgyűlés aljegyző­jének munkája között? - Egy települési jegyző rendkívül sokféle feladatot lát el, amelyek minőségi tel­jesítése nemcsak szakmai, hanem emberi kihívást is je­lent. Munkájának jelentős részét az államigazgatási ha­tósági ügyek intézése teszi ki, és ezáltal a településen lakókkal, mint ügyfelekkel kerül kapcsolatba. - hangsú­lyozta dr. Bobvos Pálné. - A megyei aljegyző viszont te­rületi jellegű közigazgatási szakmai munkát végez. Ez szélesebb rálátást ad az egész megye életére, lénye­gesen nagyobb méretű intéz­ményrendszerhez kötődik. Az emberi kapcsolatoknak természetesen mindkét funk­ció betöltésénél nagyon fon­tos szerepe van. - Ön azonban nem csak aljegyzői, hanem osztály­vezetői teendőket is ellát. Hogyan oldható meg együtt ez a két feladat­kör? - Az aljegyzői tevékeny­ség teljes informáltságot igé­nyel mind a hivatali történé­sek, mind pedig a jogi isme­retek tekintetében. A főjegy­ző általános helyettesítésén túl szerepet kell vállalni a testületi munka törvényes működésének elősegítésé­ben, az országgyűlési és helyhatósági választások megyei szintű lebonyolításá­ban, a hivatal államigazgatá­si eljárási ügyeinek felügye­letében, a jogértelmezést igénylő kérdések megoldá­sában, de el kell látnom a hi­vatal jogtanácsosi közremű­ködést igénylő tennivalóit is. Ezek a feladatok részben kö­tődnek az önkormányzati és jogi osztály tevékenységé­hez, részben túlterjednek azon. Az osztályvezetői fel­adatok elsősorban a testűle­tek munkájához, kisebb részben pedig munkáltatói feladatokhoz, valamint a jo­gi jellegű ügyintézéshez kapcsolódnak. - Köztisztviselőként nem okoz gondot, hogy a hi­vatal vezetése mellett a testülettel is együtt kell működnie? - A jegyzői tisztségnek évszázados hagyományai vannak a magyar közigazga­tási rendszerben, egykori sú­lyát pedig a rendszerváltás után nyerte vissza. A jegyző­nek alapvető érdeke, hogy az általa vezetett hivatal szak­Dr. Bobvos Pálné: - Ugy kell szolgálnunk a testületet, hogy annak következményeit a következő választási ciklusokban is fel lehessen vállalni. (Fotó: Gyenes Kálmán) Névjegy Dr. Bobvos Pálné, a Csongrád megyei önkormány­zat aljegyzője 25 éve dolgozik a közigazgatásban, első munkahelye Szeged Járási Hivatal Igazgatási Osztá­lya volt, 1979-től - 17 éven át - Mórahalmon látta el a jegyzői feladatokat, 1996-tól pedig Csongrád megye aljegyzője. mailag és jogilag is olyan döntés-előkészítő munkát végezzen, amely alkalmas az önkormányzati feladatok és hatáskörök hatékony gya­korlására. Ütközőpontba kerülve - Bár a jegyzők jogállá­sának szabályozottsága egyre inkább rendezett, alkalmanként mégis a politika és a szakma üt­közőpontjába kerülhet­nek. - Valóban. Ezért a jegy­zőnek ismerni kell a politi­kai játékszabályokat is, fi­gyelve arra, hogy ne lépje át saját szerepének határait. A megyei főjegyző, illetve al­jegyző esetében ez különö­sen fontos, nem tévedhet át a direkt elkötelezett politika területére, mindenkor a szakma oldalán kell állnia. A képviselők többsége ugyanis pártlistáról kerül a megyei közgyűlésbe, ők „többszínű" érdekeket, érté­keket igyekeznek érvényesí­teni. - Miben jelentkezik a jegyző törvényességi fele­lőssége? - Többek között, ha a tes­tületek működése során a jegyző törvénysértést észlel, köteles azt jelezni. Gyakor­lati tapasztalatom, hogy kor­rekt működési szabályok alapján tevékenykedő testü­let, bizottságok által kont­rollált, szakmailag megala­pozott anyag tárgyalása ese­tén csak kivételes esetekben követhet el jogsértést. Fela­datom az is, hogy megpró­báljam már az ülést megelő­zően - mind eljárási, mind anyagi, jogi szempontból ­végigmodellezni az egyes előterjesztések során hozha­tó döntéseket. Az ülés alatt, a vita hevében ugyanis már megoszlik a figyelem. Ne­hezebb az ügyrendi kérdé­sekre is koncentrálni és egy frissen előterjesztett javaslat jogszerű megfogalmazása sem egyszerű. Ekkor már az események gyorsan pereg­nek, ott nincs idő hosszas gondolkodásra. Az a szép ebben a munkában, hogy bár a feladatellátás a közgyűlés és a tisztségviselők dolga, a feladatteljesítésben való közreműködés során végig lehet élni a döntéshozói di­lemmákat is. E feladat ellá­tásához éppen ezért kellő élettapasztalat és közigazga­tási gyakorlat szükséges. Bizalom is kell - El kell-e fogadni a tes­tületnek a jegyző törvé­nyességijelzéseit? - A testületeknek a ma­guk által megalkotott szerve­zeti és működési szabályzat, valamint központi jogszabá­lyok alapján kell működni­ük. Ezek betartatása a jegyző törvényességi észrevételének célja. Ennek érdekében is fontos a testület, illetve a tisztségviselők közötti biza­lom, melynek alapja a jegy­ző szakmai tudásának elis­merése. Ha a közgyűlés a jelzést nem fogadja el, a döntés jogszerűségének vagy jogszerűtlenségének megítélése a közigazgatási hivatalhoz kerül. Szakértelmű ügyintézés - Tudomásom szerint az osztályon jelenleg ön az egyetlen jogász. - Ez így igaz, de kollégá­im több évtizedes közigaz­gatási gyakorlattal, jogi is­meretekkel rendelkeznek és így kiválóan értelmezik a jogszabályokat. Feladatmeg­beszélés után önállóan inté­zik az ügyeket. - Mik az osztály tervei az év hátralévő időszaká­ban? - Ez évben vizsgálta felül a közgyűlés ügyrendi és jogi bizottsága a hatályos önkor­mányzati rendeleteket. A fe­lülvizsgálat eredménye alap­ján rendeletmódosításokat készítünk e.lő. Mi szervez­zük a jövőre megrendezendő megyék III. országos gyűlé­sét, amelynek előkészületi munkái már az idén megkez­dődnek. Lesz időközi vá­lasztás a megyében és to­vábbra is ügyelünk arra, hogy a testület jogszerű és biztonságos működésének minden feltételét megteremt­sük. Az önkormányzati vagyon hasznosításával kapcsolatos rendelkezéseket az önkor­mányzat vagyonáról és gaz­dálkodásáról szóló közgyűlési rendelet tartalmazza, amely szabályozza a testületi dönté­sek mechanizmusát, illetve a vagyonkezelő szervek - in­tézmények és a hivatal - fel­adatait. A több mint 4 milliárd forint nettó értéket képviselő Vagyongazdálkodás önkormányzati vagyon na­gyobbik része az intézmények működését, a kötelezően ellá­tandó feladatok megvalósítá­sát szolgálja. Az önkormányzat összes vagyonának mintegy 10 szá­zaléka vállalkozási célt szol­gál, amelynek döntő többsége a gazdasági társaságokban va­ló üzletrészben, valamint ér­tékpapírokban testesül meg. A közgazdasági osztály a társa­ságok tevékenységét folyama­tosan figyelemmel kísérve in­formációkat gyűjt és elősegíti a tulajdonosi képviseletet ellá­tó tisztségviselők felkészítését a társasági közgyűlésekre, taggyűlésekre. Az önkor­mányzat a volt tanácsi alapítá­sú vállalatok privatizációja so­rán mintegy 100 millió forint névértékű kárpótlási jegyhez jutott. A kárpótlási jegyek többségét energiarészvények vásárlására használták fel, melyeket jelentős árfolyam­nyereséggel sikerült az elmúlt időszakban értékesíteni. Intézmények A megyei önkormány­zat felügyelete alá 32 költ­ségvetési intézmény tarto­zik, amelyekben összesen közel négyezer alkalma­zott dolgozik. A szociális ágazatban az általa fenn­tartott a három kórházban 1093 beteg, 10 szociális intézményben 1918 sze­mély, a gyermekvédelmi intézetben 690 állami gon­dozott, a 13 közoktatási intézményben 4631 tanuló ellátásáról gondoskodik, míg a 3 közgyűjteményi, közművelődési intézmény - a múzeumi, a levéltári hálózat és a közművelődé­si tanácsadó központ — a megye egész lakosságá­nak igényeit elégíti ki. Kincstár A megyei önkormány­zat intézményei, illetve hi­vatala pénzügyi likviditá­sának biztosítására néhány éve már úgynevezett kincstárszerű - az önkor­mányzati támogatást csak a tényleges napi szükség­letnek megfelelően bizto­sító - finanszírozást alkal­maz, amelynek során a közgazdasági osztály fel­használja a belső informa­tikai rendszert, valamint a számlavezető pénzintézet elektronikus rendszerét is. Pályázatok Az elmúlt időszakban az önkormányzat több esetben is sikeresen pályá­zott címzett költségvetési fejlesztési támogatásra. A szegedi vár rekonstrukció­jára 85 millió forintot, az óföldeáki szociális otthon bővítése 232 milliót, a szentesi kórház sürgősségi ellátó részlegének, illetve a diagnosztikai tömb léte­sítésére 1,138 milliárdot kapott, míg a makói kór­ház rekonstrukciójánál 1,5 milliárd forintos kormány­zati segítségre számíthat. Belvízkár A megyei önkormány-, zat ingatlanjai közül a Kozmutza Flóra Óvoda, Altalános Iskola, Szakis­kola, Diákotthon és Gyer­mekotthon, valamint a Vakok Otthona épületé­ben okozott kárt a belvíz. Ezek helyreállítására az önkormányzat 3,2 millió forint állami támogatást kap. Üzemeltetési csoport A közgazdasági osztá­lyon belől az üzemeltetési csoport foglalkozik az ön­kormányzat Szeged, Rá­kóczi téri székházépületé­nek fenntartásával, a gép­kocsipark üzemeltetésével és az anyagellátással, va­lamit a megyei közgyűlés és bizottságai munkafelté­teleinek biztosításával. A székházépület belső terének átalakításával a kulturáltabb ügyfélfoga­dás feltételeit is megte­remtették. Az oldalt írta és szerkesztette: N. Rácz Judit

Next

/
Thumbnails
Contents