Délmagyarország, 2000. október (90. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-27 / 252. szám

8 PORTRÉ PÉNTEK. 2000. OKT. 27. vegyen kedvére Ki volt az óp úszta szeri gyújtogató? Újabb összeg a nyomravezetőnek Munkatársunktól Őpus/tas/eren, a Nemzeti Történeti Emlékpark főbejá­ratánál, a Megmaradás Falá­nak közelében szeptember 12-re virradóra porig égtek a kereskedősor faházai. A szándékos gyújtogatás közel 10 millió forintos kárt oko­zott, a tettes azonban - a nyomravezetőknek felaján­lott rendőrségi és magántár­sasági összegek ellenére ­még mindig ismeretlen. A szeptember 12-t ópusz­taszeri gyújtogató a kitele­pült vállalkozók közül csu­pán az ópusztaszeri büfé tu­lajdonosát kímélte meg. A rendőrség 300 ezer forintot ajánlott föl a nyomravezető­nek - és a teljes titoktartást. Ezt az összeget a pórul járt kereskedők 300 ezer forinttal megemelték, ugyanis a gyúj­togató személye, vagy meg­bízója sok megoldatlan rejt­élyre adhat választ. A Dél-Alföldi Média Kft., mint a területen érintett vál­lalkozó egy hónappal ezelőtt úgy döntött, csatlakozik a rendőrséghez és a kereske­dőkhöz: a kitűzött nyomra­vezetői összeget 200 ezer fo­rinttal megtoldja. Majd a na­pokban arról értesítette szer­kesztőségünket, hogy újabb 100 ezer forinttal egészíti ki a felajánlásokat, így a sum­ma már 900 ezer forintra emelkedett. Mint ahogy azt Lukács Imre, a Dél-Alföldi Média Kft. ügyvezető igaz­gatója lapunk kérdéseire vá­laszolva elmondta, azért a nagy összegű felajánlás, mi­vel ebben az esetben nem csupán gyújtogatásról, ha­nem értékromboló vandaliz­musról van szó. S ez hosszú távon is árthat a település, valamint az emlékpark imi­dzsének. A nyomravezető jelent­kezhet a Kisteleki Rendőrség telefonján, a 62/259-811-es számon, valamint a Dél-Al­földi Médiánál: 62/485-541, 62/483-560, Bolyai Jánosról és Bo­lyai Farkasról szól Kocsis István A kitüntetés címú kétrészes új drámája, amit teljes egészében kö­zöl a Tiszatáj októberi Kocsis István új darabja a Tiszatájban Dráma a két Bolyairól „Két év híján negyven év házasság: kötelékrepülésben éltem végig az életemnek több mint felét" - indítja Orbán Ot­tó Kötelékrepülés című versét, amellyel a folyóirat líra össze­állítása kezdődik. A lap szépi­rodalmi anyagában Kiss An­na, Marsall László, Tandori Dezső és Vörös István verseit, valamint a Tiszatáj pályázatán szerepelt három írást, Vári At­tila Apával elmegyünk havaz­ni, Kamocsay Ildikó New Age és Csiki László Ezerkilencs­záznyolcvanhat című novellá­ját olvashatjuk még. Közread­ja a folyóirat Kocsis István A kitüntetés című kétrészes drá­máját, amelynek főszereplője a két marosvásárhelyi mate­matikus, Bolyai János és Bo­lyai Farkas. A darab után Er­délyi Erzsébet és Nobel Iván tollából interjút is olvashatunk a szerzővel „Nem csak megta­lálni kell az Átjárót, át is kell haladni rajta" címmel. A ta­nulmány rovatban Fűzi László Írásának első részét olvashat­juk Németh László folyóiratá­ról, a Tanúról, valamint Maszk és (költő)szerep cím­mel Lengyel András tanulmá­nyát Kosztolányi Dezső szere­pértelmezéséről. A néző rovat­ban Agatha Christie-ről törté­nész szemmel Kozári Mónika fr, Ferdinandy György pedig Magyar költők a dél keresztje alatt címmel arról az antoló­giáról számol be, amit két pu­erto rico-i diák állított össze kortárs magyar költők spa­nyolra fordított verseiből. A kritika rovatban Bella István Tudsz-e még világul? címmel tavaly megjelent összegyűjtött verseiről Iszlai Zoltán ír, Madácsy Piroska Francia szellem a Nyugat kö­rül című kötetét Bíró Zoltán ajánlja figyelmünkbe. Két­személyes játék című írásában Temesi Ferenc új regényét, a Királyáldozatot Balogh Tamás elemzi. „A Tisza-parton mit kere­sek?" című portrésorozatban ezúttal Mészáros Rezső geog­ráfussal, a Szegedi Tudomá­nyegyetem rektorával készült beszélgetés „Szeged nem használja ki az egyetem szel­lemi potenciálját" címmel. A nyári szünet után újraindult di­ákmellékletben Sánta Gábor Fekete István népszerű regé­nyét, a Tüskevárt elemzi. Az októberi lapszámot Molnár Edit Kodályról, Illyésről, Füst Milánról, Nagy Lászlóról, Déry Tiborról, Medgyessy Fe­rencről készült portréfotói il­lusztrálják. H. Zs. Fújtatócsövet „olvas" a fogorvos Rovásírás a rendelőben Dr. Deák Dezső: „A rovásírásra ismét meg kellene tanítani a magyarokat!" (Fotó: Schmidt Andrea) Dr. Deák Dezsó szege­di fogorvos évek óta ku­tatja az ösi magyar ro­vásírás titkait. Megfej­tette a legrégibb rovásí­rás-emléknek tartott, ezer éves, bodrog-alsó­büi fújtatócsö föliratát. Az amatör kutató azt szeretné, ha a rovásírás visszanyerné jelentősé­géhez méltó rangját. Színes filctollal fölrajzolt, furcsa rajzocskák láthatók a kicsinyke fogorvosi rendelő Íróasztala fölötti üzcnőtáblán. Dr. Deák Dezső ugyanis ro­vásírással „levelez" asszisz­tensnőjével, aki ugyancsak megtanulta a különös betűket. A doktort négy éve ragadta el az „ősi magyar írásmód" ku­tatásának szenvedélye. Volt cserkész édesapjától akkor kapta ajándékba első rovás­(rás-könyvét. Két nap múlva már betéve tudta a honfogla­lók „ábécéjét", s ezután egyre mélyebben ásta magát a rová­sírás tudományába. „Téves az a még mindig élő fölfogás, amely szerint a Kárpát-medencét elfoglaló őseink barbárok lettek volna. A civilizáció egyik alapvető ismérve az (rás: márpedig, egyes kutatási eredmények szerint, az akkori magyarok már használták a minden han­got jelölő rovásírást" - mond­ja dr. Deák Dezső, aki az ősi Írásmód néhány titkába is bea­vatott. Az (rástudó a baljában tar­tott fára véste a szálkás-rajzos jeleket, amelyek jobbról balra olvasandók. A hely- (és idő­takarékosság végett gyakorta össze is vonták a szomszédos Írásjeleket. A magas- és mély hangrendű szavaknál csupán a szóvégi magánhangzót jelöl­ték. A rovásírás rövidítés­elve sok hasonlóságot mutat a mai gyorsíráséval. Dr. Deák Dezső többször is kitért arra, hogy a magyar rovásírás semmivel sem ala­csonyabb rendű a keresztény­séggel együtt eluralkodó latin betűírásnál. Sőt: utóbbinak kezdetben még betűje sem volt a magyar nyelv tizenhá­rom hangjára... A honfoglalók ma élő utó­dai azonban igen keveset tud­nak a rovásírásról, amelyet pedig még a XVII-XVIII. századi erdélyi református pa­pok is használtak (így írtak egymásnak, mert ezt az írást csak a magyarul tudók olvas­hatták el). A kutató szomorú tapasztalatként meséli, hogy szem- és fültanúja volt annak, amikor az Ópusztaszeri Nem­zeti Történeti Emlékpark egyik jurta-pavilonjában né­hány látogató „arab írásnak" nézte az ott kiállított rovás­bot-másolat föliratát... Dr. Deák Dezső szeretné, ha a rovásírás visszakapná egykor birtokolt rangját, s is­mét a magyar kultúra része le­hetne. Jó lenne, ha a rovás­Írást tanítanák az iskolában, de első lépésként azzal is föl­hívhatnánk rá a figyelmet, ha például a helységnév-táblá­kon, vagy egyes intézmények névtábláin rovásírással is megjenne a latin beűs elneve­zés. A fogorvos nem is titkolja: amatőr kutatónak tekinti ma­gát, de a rovásírást - tudomása szerint - sehol sem tanítják, így jószerivel mindenki mű­kedvelő e téren. így véleked­nek az Ómagyar Kultúra Ba­ráti Társaság, valamint az írás­történeti Kutatóintézet rovásí­rással foglalkozó tagjai is. Dr. Deák Dezsó egy titkot is megosztott velünk. Mint mondja, reméli, sikerült meg­fejtenie a legrégibb magyar rovásírás-emléknek tekintett, Somogyban tavaly kiásott, ezer évesre becsült fúvó-fúj­tatócső föliratát. A Bodrog­Alsóbű közelében talált cse­répdarab föltehetőleg a X-XI. századból származik, s egy korabeli vaskohó része volt. A rávésett (beleégetett) ro­vásírásos föliral megfejtésé­vel már többen megpróbál­koztak, de kutatói körökben általánosan elfogadott értel­mezés még nem született. Dr. Deák Dezső elmondta: úgy véli, ő is talált egy új magya­rázatot, amely azonban egyelőre féltve őrzött titok, mert az elmélet bizonyításán még dolgozik a kutató. Dr. Deák Dezső megígérte: mi­helyt eljön az ideje, megoszt­ja velünk fölfedezésének eredményét. Nyilas Pöter Omnia kávé 250g r 449 Ft " IS 1kg Életűnk gyümölcse mindannyian* számára a legfontosabb. Odaadó szeretettel és gondoskodással óvtok, neteljife. ML a Gépsonka 1kg

Next

/
Thumbnails
Contents