Délmagyarország, 2000. október (90. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-27 / 252. szám

8 PORTRÉ PÉNTEK. 2000. OKT. 27. vegyen kedvére Ki volt az óp úszta szeri gyújtogató? Újabb összeg a nyomravezetőnek Munkatársunktól Őpus/tas/eren, a Nemzeti Történeti Emlékpark főbejáratánál, a Megmaradás Falának közelében szeptember 12-re virradóra porig égtek a kereskedősor faházai. A szándékos gyújtogatás közel 10 millió forintos kárt okozott, a tettes azonban - a nyomravezetőknek felajánlott rendőrségi és magántársasági összegek ellenére még mindig ismeretlen. A szeptember 12-t ópusztaszeri gyújtogató a kitelepült vállalkozók közül csupán az ópusztaszeri büfé tulajdonosát kímélte meg. A rendőrség 300 ezer forintot ajánlott föl a nyomravezetőnek - és a teljes titoktartást. Ezt az összeget a pórul járt kereskedők 300 ezer forinttal megemelték, ugyanis a gyújtogató személye, vagy megbízója sok megoldatlan rejtélyre adhat választ. A Dél-Alföldi Média Kft., mint a területen érintett vállalkozó egy hónappal ezelőtt úgy döntött, csatlakozik a rendőrséghez és a kereskedőkhöz: a kitűzött nyomravezetői összeget 200 ezer forinttal megtoldja. Majd a napokban arról értesítette szerkesztőségünket, hogy újabb 100 ezer forinttal egészíti ki a felajánlásokat, így a summa már 900 ezer forintra emelkedett. Mint ahogy azt Lukács Imre, a Dél-Alföldi Média Kft. ügyvezető igazgatója lapunk kérdéseire válaszolva elmondta, azért a nagy összegű felajánlás, mivel ebben az esetben nem csupán gyújtogatásról, hanem értékromboló vandalizmusról van szó. S ez hosszú távon is árthat a település, valamint az emlékpark imidzsének. A nyomravezető jelentkezhet a Kisteleki Rendőrség telefonján, a 62/259-811-es számon, valamint a Dél-Alföldi Médiánál: 62/485-541, 62/483-560, Bolyai Jánosról és Bolyai Farkasról szól Kocsis István A kitüntetés címú kétrészes új drámája, amit teljes egészében közöl a Tiszatáj októberi Kocsis István új darabja a Tiszatájban Dráma a két Bolyairól „Két év híján negyven év házasság: kötelékrepülésben éltem végig az életemnek több mint felét" - indítja Orbán Ottó Kötelékrepülés című versét, amellyel a folyóirat líra összeállítása kezdődik. A lap szépirodalmi anyagában Kiss Anna, Marsall László, Tandori Dezső és Vörös István verseit, valamint a Tiszatáj pályázatán szerepelt három írást, Vári Attila Apával elmegyünk havazni, Kamocsay Ildikó New Age és Csiki László Ezerkilencszáznyolcvanhat című novelláját olvashatjuk még. Közreadja a folyóirat Kocsis István A kitüntetés című kétrészes drámáját, amelynek főszereplője a két marosvásárhelyi matematikus, Bolyai János és Bolyai Farkas. A darab után Erdélyi Erzsébet és Nobel Iván tollából interjút is olvashatunk a szerzővel „Nem csak megtalálni kell az Átjárót, át is kell haladni rajta" címmel. A tanulmány rovatban Fűzi László Írásának első részét olvashatjuk Németh László folyóiratáról, a Tanúról, valamint Maszk és (költő)szerep címmel Lengyel András tanulmányát Kosztolányi Dezső szerepértelmezéséről. A néző rovatban Agatha Christie-ről történész szemmel Kozári Mónika fr, Ferdinandy György pedig Magyar költők a dél keresztje alatt címmel arról az antológiáról számol be, amit két puerto rico-i diák állított össze kortárs magyar költők spanyolra fordított verseiből. A kritika rovatban Bella István Tudsz-e még világul? címmel tavaly megjelent összegyűjtött verseiről Iszlai Zoltán ír, Madácsy Piroska Francia szellem a Nyugat körül című kötetét Bíró Zoltán ajánlja figyelmünkbe. Kétszemélyes játék című írásában Temesi Ferenc új regényét, a Királyáldozatot Balogh Tamás elemzi. „A Tisza-parton mit keresek?" című portrésorozatban ezúttal Mészáros Rezső geográfussal, a Szegedi Tudományegyetem rektorával készült beszélgetés „Szeged nem használja ki az egyetem szellemi potenciálját" címmel. A nyári szünet után újraindult diákmellékletben Sánta Gábor Fekete István népszerű regényét, a Tüskevárt elemzi. Az októberi lapszámot Molnár Edit Kodályról, Illyésről, Füst Milánról, Nagy Lászlóról, Déry Tiborról, Medgyessy Ferencről készült portréfotói illusztrálják. H. Zs. Fújtatócsövet „olvas" a fogorvos Rovásírás a rendelőben Dr. Deák Dezső: „A rovásírásra ismét meg kellene tanítani a magyarokat!" (Fotó: Schmidt Andrea) Dr. Deák Dezsó szegedi fogorvos évek óta kutatja az ösi magyar rovásírás titkait. Megfejtette a legrégibb rovásírás-emléknek tartott, ezer éves, bodrog-alsóbüi fújtatócsö föliratát. Az amatör kutató azt szeretné, ha a rovásírás visszanyerné jelentőségéhez méltó rangját. Színes filctollal fölrajzolt, furcsa rajzocskák láthatók a kicsinyke fogorvosi rendelő Íróasztala fölötti üzcnőtáblán. Dr. Deák Dezső ugyanis rovásírással „levelez" asszisztensnőjével, aki ugyancsak megtanulta a különös betűket. A doktort négy éve ragadta el az „ősi magyar írásmód" kutatásának szenvedélye. Volt cserkész édesapjától akkor kapta ajándékba első rovás(rás-könyvét. Két nap múlva már betéve tudta a honfoglalók „ábécéjét", s ezután egyre mélyebben ásta magát a rovásírás tudományába. „Téves az a még mindig élő fölfogás, amely szerint a Kárpát-medencét elfoglaló őseink barbárok lettek volna. A civilizáció egyik alapvető ismérve az (rás: márpedig, egyes kutatási eredmények szerint, az akkori magyarok már használták a minden hangot jelölő rovásírást" - mondja dr. Deák Dezső, aki az ősi Írásmód néhány titkába is beavatott. Az (rástudó a baljában tartott fára véste a szálkás-rajzos jeleket, amelyek jobbról balra olvasandók. A hely- (és időtakarékosság végett gyakorta össze is vonták a szomszédos Írásjeleket. A magas- és mély hangrendű szavaknál csupán a szóvégi magánhangzót jelölték. A rovásírás rövidítéselve sok hasonlóságot mutat a mai gyorsíráséval. Dr. Deák Dezső többször is kitért arra, hogy a magyar rovásírás semmivel sem alacsonyabb rendű a kereszténységgel együtt eluralkodó latin betűírásnál. Sőt: utóbbinak kezdetben még betűje sem volt a magyar nyelv tizenhárom hangjára... A honfoglalók ma élő utódai azonban igen keveset tudnak a rovásírásról, amelyet pedig még a XVII-XVIII. századi erdélyi református papok is használtak (így írtak egymásnak, mert ezt az írást csak a magyarul tudók olvashatták el). A kutató szomorú tapasztalatként meséli, hogy szem- és fültanúja volt annak, amikor az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark egyik jurta-pavilonjában néhány látogató „arab írásnak" nézte az ott kiállított rovásbot-másolat föliratát... Dr. Deák Dezső szeretné, ha a rovásírás visszakapná egykor birtokolt rangját, s ismét a magyar kultúra része lehetne. Jó lenne, ha a rovásÍrást tanítanák az iskolában, de első lépésként azzal is fölhívhatnánk rá a figyelmet, ha például a helységnév-táblákon, vagy egyes intézmények névtábláin rovásírással is megjenne a latin beűs elnevezés. A fogorvos nem is titkolja: amatőr kutatónak tekinti magát, de a rovásírást - tudomása szerint - sehol sem tanítják, így jószerivel mindenki műkedvelő e téren. így vélekednek az Ómagyar Kultúra Baráti Társaság, valamint az írástörténeti Kutatóintézet rovásírással foglalkozó tagjai is. Dr. Deák Dezsó egy titkot is megosztott velünk. Mint mondja, reméli, sikerült megfejtenie a legrégibb magyar rovásírás-emléknek tekintett, Somogyban tavaly kiásott, ezer évesre becsült fúvó-fújtatócső föliratát. A BodrogAlsóbű közelében talált cserépdarab föltehetőleg a X-XI. századból származik, s egy korabeli vaskohó része volt. A rávésett (beleégetett) rovásírásos föliral megfejtésével már többen megpróbálkoztak, de kutatói körökben általánosan elfogadott értelmezés még nem született. Dr. Deák Dezső elmondta: úgy véli, ő is talált egy új magyarázatot, amely azonban egyelőre féltve őrzött titok, mert az elmélet bizonyításán még dolgozik a kutató. Dr. Deák Dezső megígérte: mihelyt eljön az ideje, megosztja velünk fölfedezésének eredményét. Nyilas Pöter Omnia kávé 250g r 449 Ft " IS 1kg Életűnk gyümölcse mindannyian* számára a legfontosabb. Odaadó szeretettel és gondoskodással óvtok, neteljife. ML a Gépsonka 1kg