Délmagyarország, 2000. október (90. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-20 / 247. szám

10 AKTUÁLIS PÉNTEK, 2000. OKT. 20. ;uponon található. ezek a betűk most még Szeptember 18. és október 29. között háromfordulós nyereményjáték a miskolci és szegedi MATCH áruházakban! Hetvenéves dr. Fejes Pál Munkatársunktól Tudományos ülésen kö­szönti a hetvenéves dr. Fejes Pál egyetemi tanárt a Szegc­di Tudományegyetem alkal­mazott és környezetkémiai tanszéke. A irta 10 órakor kezdődő ülést dr. Molnár Ár­pád egyetemi tanár nyitja meg a Rerrich Béla téren lé­vő Béke épület Kiss Árpád­termében. A rendezvényen egyebek mellett szó lesz a kémiai kutatásban alkalma­zott új módszerekről, a kör­nyezetkémiai kutatás ered­ményeiről és egyéb kutatási kérdésekről. Dr. Fejes Pál munkásságáról dr. Varga Ká­roly egyetemi tanár beszél. Stratégia már van Jöhet az uniós taktika! Nagyon leegyszerűsítve azt is mondhatjuk, hogy az uniós pénzcsapok megnyitása a célja annak, hogy a mi térségünkben létrejött eurorégió straté­giai programját kidolgoz­ták. Mert igaz, hogy a politikai stabilitást fenntartását, a gaz­dasági kohézió erősítését, az integráció kellemetlen hatásai­nak kiszűrését, a regionális gazdasági bázisok lendületé­nek fönntartását szolgálja a Duna-Körös-Maros-Tisza Regionális Együttműködés (DKMT Eurorégió). Ám az il­leni eurorégió alapvető funk­ciója mégiscsak a forrásszerző képességünk erősítése. Ehhez azonban szükséges egy doku­mentum, egy stratégiai terv, ami alkalmassá teszi a régiót arra, hogy sikeresen pályáz­hasson az uniós források el­nyerésére. Ezen túl azonban használni is tudni kell e tervet, mert segítségével kinyílnak a lehetőségei a legátlagosabb vállalkozásnak is. így gondol­ja ezt a stratégiai tervet kidol­gozó munkacsoport, a Pro Professione Kht. ügyvezetője, dr. Kulcsár László is. A stratégiai terv azonhan nem azonos az együttműködő megyék vagy régiók fejleszté­si terveinek összegével, vagy a határon átnyúló gazdasági együttműködés programjával - hangsúlyozta Kulcsár. Az utóbbi dokumentumok és az ezekhez kapcsolódó elképzelé­sek beépülhetnek a DKMT stratégiájának megvalósítására kidolgozott programokba. De a DKMT stratégiai terve más: arra irányul, hogy a célkitűzé­sek elérése érdekéhen az euro­regiós együttműködések kere­tében elérhető forrásokat meg­szerezzük. Ez nem kőbe vésett tör­vény: figyelembe kell venni, hogy a különböző országok bclsó helyzete folyamatosan változik. Ezek koordinálására hozták létre az curorégiós kez­deményezésben részt vevő megyék és országok képvise­lői szegcdi központi irodáju­kat. A tervezés folyamat - jelen­tette ki Kulcsár. A stratégiai irányok vázolása az alap, erre épülhet az operatív tervezés, amiből kinőhetnek a projek­tek. A kutató kérdésünkre vá­laszolva elmondta: a DKMT Eurorégió legfelsőbb fóruma­in, (gy az elnökök minapi sze­gcdi tanácskozásán is kifeje­ződött az az együttműködési készség, aminek a stratégiai terven kell alapulnia, s konkrét akciókban kell testet öltenie. Ú. I. Gyűjtse az 1500 forint feletti vásárlások után a pénztáraknál átvehető M, A, T, C vagy H bellivel ellátolt matricákat és ragassza fel okét a MATCH feliratú kuponra. Ha a betelt kuponokat adataival kitöltve bedob­ja az aruházakban található gyűjtödobozba. akár negyszer is nyerhet Szerencskóstoló október 16. - október 29. Az első forduló sorsolását 2000. október 30-án, 18 órakor, köz­jegyző jelenletében, a MATCH áruházakban tartjuk. Nyeremények: 3 darab étkészlet 10 darab magyaros szakácskönyv A beküldött szelvenyek ezenkívül részt vesznek a november 3-i íódtj sor­soláson, ahol a fónyeremeny, egy 180 000 forint értékű MATCH vá­sárlási utalvany és 5 darab 20 000 forintos vasariasi utatvany talal gazdára. BONUSZ ÓRÁK! Október 22-én 8 és 12 óra között a 2000 forint feletti vasarloinkat egy-egy Match fúszertartoval lepjük meg. Miskolc Plaza, Szentpali utca 2-6. Szeged Plaza, Kossuth Lajos sugarút 119. A Sze­gedi Nem­zeti Szín­házban az elmúlt ne­gyedszá­z a d b a n Angyal Mária operaprodukciói bizonyultak a leginkább időtállónak. Klasszikus rendezéseit, a Toscát, az Aidát, az Anyegint időről időre felújítja a társulat. Miként a mától újra lát­ható Lammermoori Luciát is, amelynek próbái már gőzerővel folynak a nagyszínház színpadán. Angyal Mária annak ide­jén angolszakos bölcsészdip­lomával a zsebében végezte el a színművészeti főiskola rendezői szakát, majd évekig prózában utazott. Vaszy Vik­tortól kapta első operarende­zői feladatát, később ez a mű­faj - meg a gyakran lenézett operett - lett a szíve csücske. Kisebb kitérőkkel évtizede­ken át a szegedi teátrumot és közönségét szolgálta, de úgy látszik, a negyedszázados odaadó munka sem bizonyult elegendőnek az örökös tag­sághoz. Nem keserű emiatt, örül, hogy ma is hívják ren­dezni. Remekbeszabott cik­keivel színházi magazinok­ban találkozhat az olvasó, írásai nem napilapos sietség­gel összetákolt fércmunkák, hanem egy izgalmas egyéni­ség rendkívüli élettapasztala­tát, színházi mindentudását tükröző, humorral átszőtt es­szék, csipkelődő empátiával elkészített portrék. Ma is hihetetlen energiá­val, frissességgel próbál: a legapróbb hibákat, stílusta­lanságokat is azonnal kijavít­ja. Előjátszik, megmutatja az énekesnek, miért nem ülhet - Sokadszorra újítja már fel ezt a produkciót... - Még Vaszy Viktortól kaptam megbízást a megren­dezésére. Noha ismertem a darabot, egyetlen előadást sem láttam korábban belőle. A Rózsalovag és a Tosca mel­lett mégis az egyik legna­gyobb sikerem lett, újszerűsé­ge, kidolgozottsága miatt fel­figyelt rá a szakma. - Mi a darab töretlen nép­szerűségének titka? - Donizetti zseniális mu­zsikát komponált. Ráadásul tökéletesen dramatikus a ze­ne: a szerelmi duettek olyan szerelmesek, hogy akkor is pontosan értjük, ha olaszul éneklik; amikor harcolni kell, szinte harci indulót hallunk; a megőrült Luciáért imádkozó Raimondo imája olyan, ami­lyet II. János Pál sem hall a Vatikánban. Minden együtt van ebben az operában - sze­relem, intrika, ármány, szen­vedés és halál de semmi sincs túladagolva. - És mi a titka a rendező kortalanságának? - Imádom a színházat! Le­het. hogy egyszer velem is az a csoda fog megtörténni, hogy két instrukció között szívin­farktust kapok, és egyenest a krematóriumba visznek. Ha rendezhetek, nem tudok fá­radt és rosszkedvű lenni, dop­pingol, hogy szeretnek velem dolgozni az emberek. Hallom a zenét, és igyekszem minden fordulatát, hangulatát, karak­terét képre, azaz gesztusra, mozdulatra, arcra lefordítani. Jellegtelen színpadképet nem szoktam csinálni, csúnya ru­hát sem tűrök meg a színpa­don, minden szereplőt a lege­lőnyösebben igyekszem meg­mutatni. Mert az a célom, hogy fölemeljem a látványt a muzsikához. Hollősi Zsolt Életűnk gyümölcse mindannyiunk számára a legfontosabb. Odaadó szeretettel és gondoskodással órfnk, nevelték, mert mindannyian felelősséggel tartozunk egymás Iránt Mi. a Takarékszövetkezetben ugyanígy gondolánk az ón munkájának gyümölcsére. * Újraéled Angyal Mária Lammermoori Luciája „A zene számomra szent" főrangú hölgyként úgy, mint egy parasztlány. Mellékesnek tűnik, de aztán kiderül, ettől az egész jelenet karaktere megváltozik. Amikor a büfé­ben faggatni kezdem, mit gondol az operaközönség fo­gyatkozásáról, azt feleli: - Talán meg kellene pró­bálni az operát visszahelyezni a saját műfajába. Valószínű­leg azért nem szereti a közön­ség, ha egy vígopera helyett egy triviális, helyenként ze­neellenes, polgárpukkasztó, az ízléstelenség határát súro­ló, a zeneszerző és a szöveg­író elképzeléseivel sem egye­ző komédiát lát a színpadon, mert nem azt kapja, amit vár. Az emberek azért mennek operába, mert valami szépet akarnak kapni, akkor is, ha az vígjáték, amiben valaki pórul jár. Míg a prózában a legszél­sőségesebb elképzelések is megvalósíthatók - legfeljebb nem lesz rájuk vevő a közön­ség -, az operában a zene kö­telezően határt szab a rendező szabadságának. A zene szá­momra szent dolog. Az opera eleve abszurd, elrugaszkodik a valóságtól, hiszen nem be­szélünk énekelve. Amint megszólal a zene, más di­menzióba, más világba lé­pünk. Aki saját agyszülemé­nyeit akarja a zenés színpa­don megvalósítani, kompo­náljon maga operát! - Sok vendégénekest látok a produkcióban, régebben volt a színháznak saját Luciája is... - A vendégjárást a szno­bok szeretik. A közönség na­gyobb része a „mi kutyánk Angyal Mária a nagyszínház színpadán próbál. (Fotó: Nagy László) kölykét" akarja látni. Akivel naponta találkozik a Kárász utcán, aki vasárnap délután három asztallal arrébb kávé­zik a cukrászdában. A kisebb hírű, de lehet, hogy hasonló kaliberű saját énekeseit job­ban magáénak érzi. Az egyet­len színházzal rendelkező vi­déki városokban rendkívül fontos az emberek számára, hogy úgy érezzék, saját tár­sulatuk, saját művészeik van­nak, ugyanis a vendégek sem Pavarottik... Ráadásul a ven­dégjárás roppant sokba kerül, és rendkívül megnehezíti az egyeztetést.

Next

/
Thumbnails
Contents