Délmagyarország, 2000. október (90. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-20 / 247. szám

PÉNTEK, 2000. OKT. 20. KITEKINTŐ 9 Terelik a halat a sándorfalvi telelőbe Bö termését adja a tó Kedves Környékbéliek! itt szűkbe jut-e még az iskolai vers a velszi lakomám2j ról? Nem távozva, persze magyarosan, az angol „helyesírás" mezejéről, hiszen Arany János: A walesi bárdok című költeményének Montgomeryben zajló királyfogadó vacsorájának képe kell, hogy idéződjék. Mikor is hordja „sürgő csoport, száz szolga" Edwardék asztalára a halat és a többi jó falatot. A bizarr eszmefuttatásunkba a hal miatt lett belekeverve a velszi tartomány terítéke, hiszen felénk is a harcsa, a csuka, a kárász, no meg a ponty, kecsege alapja lehet egy jó lakomának. Ha szegényesebbnek is, mini a régi királyoké, de ízében, élvezetében bármelyik szegedi halvacsora - lehet királyi. Azok után, hogy mostanában szinte folyamatos a tűz a versengő halfőzők bográcsai alatt, az efféle főzőversenyeink híresek, a szegediek, és természetesen a kedves környékbéliek - beleértve most már az ásotthalmiakat, öttömösieket, pusztamérgesieket zokon vennék, ha a halakról, fogásokról értekezni messzire kéne mennünk. Tisza mellől - a Dunához. (Vagy éppen az említett velszi tartományba). A

hol akkorra a halfogó hely, mint a szegedi Fehér- tó, és annyi abban a hal, hogy még Bajára is innen visznek, minek menni egy lépést is? A vizesen is száraz ősz mellé kívánok: esőt, egészséget! fttAjerfo tiécrr Tó vizek kormányzója Matkó József a tolózárnál Az öszi lehalászás reggeli pillanata. (Fotó: Gyenes Kálmán) Matkó József nem született halász. Ősei se voltak azok. Gyerekként se igazán vágyódott ilyesmire. Hogy, most mégis a tó mellett keresi a kenyerét, annak oka, hogy ide szólította a sorsa. A szomszédos Szatmárnémetiből jött át feleségével, fiával, lányával. - A lányom, náluk már unoka is van. a szegedi Dériben végzett. A vámnál helyezkedett el. A fiam, nemrég vett egy parasztházat Sándorfalván, a Tescónál áruátvevő. Ők már itt járták az iskolát, jobban beleszoknak az itteni életbe. Mindezt nem azért mondja a csatornát, vfzvezető rendszert ügyelő Matkó József, hogy elégedetlen lenne az áttelepülés miatt. Jó évtizede költöztek a sándorfalvi halastó melletti telepre. Az állami gazdaság építette házak egyikében teremtődött az új otthonuk. - Itt kaptunk munkát az állami gazdaságban. Itt is maradtunk. A szivattyúkra ügyelek. Azokat kezelerq. Ha kevés a vfz hozzuk a Tiszából, ha sok, mint a tavasszal volt. vezetjük belé. Amellett, ha engedjük le a tavakat, ezeken a szivattyúkon, csöveken keresztül jár a víz. Odébb, a nádszegélyes tó, mint egy nagy, mosatlan tányér. Szürke és foltos, az iszapba bele-beleesapnak a halfogó madarak. A tóelválasztó töltés, amelyen Matkó József szivattyúi állnak, az ősz színeiben pompáz. Sárgulnak a nád szálai, színnel szegődnek be a fűzfák lombjai. A szivattyúház, amely fedezékül szolgál a vízelzáró szerkentyűknek, nagykerekes tolózárnak, motorhajtó villany kapcsolójának, se nem kicsi, se nem nagy. Mellette, akár a horgászok stégéi, figyelőállások. Innen, megszokott a tavak láncolata. A csöndes hajnalok derűje. A halra bukó madarak vijjogása. Az ópusztaszeri út halk moraja. Matkó József nem is tudja hirtelen megmondani, hogy melyek a legérdekesebb dolgok, amelyek, mostanában errefelé történtek. A munka, mindig csak a munka. A kérdésre, hogy megszokott-e már itt. az jön válaszul, hogy az öreg fa másképpen gyökeredzik. mint a csemete. Nem nagyon vágyódik haza, egy húga maradt s pár onokatestvére a romániai Szatmárnémetiben. A város az első háborúval került el Magyarországtól, a másodikban kevés ideig visszacsatolták, azóta folyamatosan szivárognak el az ottlakók. Matkó József apai nagyanyja a szintén magyar Nagymajtényban élt, nem messze tőlük s hogy mekkora lehet most a szétszóródod rokonság, azt időnek teltével lehetne csak összeszámolni. - Ha a Matkókat veszem, egy apai nagybátyámról biztosan tudok. És, azt hallottam, hogy itt Magyarországon van egy Matkópuszta. Tervezgetjük már rég, hogy elmegyünk, megnézzük. Kell valami, ami közös bennünk. Mezei következtetéssel ez így hangzik: Matkó József a sándorfalvi tótöltésen - pusztán Matkó. de, ha a keresett pusztát hasonló emberek lakják, mint ó, és pusztán a név alapján ítélkezünk: érdemes hely! M. T. Aki már látott halat vízben ficánkolni, hiheti: nem könnyű azt megfogni. A halászember, bár gyors a keze, mégis a hálóra bízza ezt a munkát, ősidők óta. El lehet kapni a halat bármivel kassal, zsákkal, szigonnyal, horoggal, gránáttal. A halászok mindmáig kitartottak a hagyományos halfogás ősi műveleténél, hálóval halásznak. A sándorfalviak akkorával, amekkora átéri a föhalfogó helyet. Hosszát fél focipályányira taksálom, szélességét négy-öt méternek. Az október reggeli Nap vörös korongja már fölötte az erdőnek. A szivattyúháznál kis csoportokban verődve a halászok. Idejében jöttek Deszkről, Szegedről, Sándorfalváról a 7 órás kezdésre. Biciklivel, busszal, gyalog, kisvasúttal. Sallai Jenő telepvezető érkeztével előkerülnek a kasok, lapátok, tisztul a fő halfogó hely gumicsúszdájának környéke. Megtudjuk közben, hogy nyolcszáz halágyban terem a fehértói hal. Sallai főnök ajánlja, addig kérdezzem, míg hallhatjuk egymás szavát, mert ha beindul a halhordó láncolat, az nagyon robajos lesz. Úgy is történik. Szabó László halászmester a vízre, partra irányított csapattal fél óra alatt a fölhajtóhoz tereli egy tó halat. Körülbelül 70-80 mázsányi vízi zsákmányt. A csata kimenetele biztos, a haJászoké lesz a hal, de volt ott olyan harc, a kényszerű terelés ellen, hogy az idegennek hamar tátva maradt a szája. Métereseket ugrottak a háló szorításából menekülni igyekvő halak. De mivel szép komóto...százötven dolgozó privatizációja zajlott le mondja Lódi György igazgató - amikor a Fehér-tói halgazdaság, Szegedfis Kft. alakulása kerül a beszélgetés menetébe. A szegedi állami gazdaságból alakult a kilencvenes évek elején. - Szinte egyedüliként... - Országosan a Balaton és a Hortobágy jelenti a konkurenciát. Ott jelentós a haltermelés. A megközelítően 2000 hektár halastavainkból a harmincas évektől épült meg a hatvanas évekig körülbelül 1500 hektár. A többit később, a sándorfalvi üt jobb oldalán, állami nagyberuházásként alakították. A modernebb, a gépesített lehalászásra alkalmas tavakat. - Lehalászás idején kérdezhetjük: mi lesz a halak sorsa? - Körülbelül az állomány negyede megy exportra. Emellett az összes szegedi csárdát, éttermet, vendéglőt mi látjuk el jó minőségű tükörponttyal. Jelentősebb halfogyasztó Baja, Mohács, Bátaszék. - Halai a Duna mellé?! - Szeretik a mi sziki halainkat az ottani ínyencek. - A jó gazda tudja milye van. A Fehér-tói halászok is megszámolják a halakat? - Igen. Ha nem is egyenként, de tudjuk, hogy miből mennyi van. Az intenzív halsan baladtak a parti hálóhúzók, és a lassú csáklyázással utánuk a csónakos legények, ha hal ki is ugrott, nem történt égbeszökő tragédia. Amelyik meglépett a terelni valók első köréből, és élni akart, mint hal a vízben, a másodikat nem biztos, hogy megúszta. Sőt. Egyszer mindenképp be fog szaladni a csőbe, hiszen a végén leengedik a tó vizét, s ami hal esetleg ott marad, már a madaraké. tenyésztéssel, amely a szaporítástól az áruhal előállításig tart, a ponty az állomány hatvan-hetven százalékát adja. A többi a növényevőből busa, amúr. Nevelünk ragadozóként szürkeharcsát. Az idén szaporítottuk a csukát. Kerülni szeretnénk, de bejönnek az. úgynevezett vadhalak. Ezek az egész technológiát megzavarhatják, még a leggondosabb munka mellett is elképzelhető, hogy a kárász és a törpeharcsa ivadék kerül a többihez. Évente 100-110 vagonnyi halat halászunk le így ősszel. Minden tavat leeresztünk szárazra, minden halat beviszünk a teleA sándorfalvi halászcsapat, leghátul Szabó László halászmester, előtte jobbról Hódi Róbert és Rácz Gábor, balról Szécsi Róbert hosszú rudakkal úgy tettek, mintha a vizet piszkálnák, holott a hálót igazgatták, hogy az alja is jól fogjon. A bal oldali köteles csapatban Áldott Gábor, Szabó Lajos, Hódi István és Csongrádi Sándor améterről méterre araszolt a tóparton. Vállukon a hálóhúzó kötéllel. lőbe. Az áruhal körülbelül 60 százalék. Tenyésztésre marad 30 százalék, 10 százalék pedig az ivadék. A hal két és fél év alatt éri el árusúlyát. Azok a kis halak, amelyeket most júniusban tettünk ki, 2002 évvégén lesznek méretesek. - Milyen az idei lialszüret? - Még nagyon az elején vagyunk, másfél hónap múlva már többet tudunk. Karácsony után, a jövő év elején meg még többet. Az első két tó, úgy látom, úgy ítélem meg, hogy hozta a tervezett mennyiséget, minőséget. Lehet, hogy még afölött is teljeA másik oldallal se sietnek. Arról Oleernyik Gábor az első húzóember. Mikor már összezárt a hatalmas háló a halak körül, megkönnyebbülten gyújt cigarettára a dohányos. Az igazi szívatás csak ezután kezdődik. Matkó papa gázt ad, és a hajlakk szivattyú levegőt fű a vízzel s röpíti a halakat a gumicsúzdára. Olyan, némelyik, mintha az olimpia tornászcsapat versenyzője lenne. Hátrabukfenc, óriás kelep, de sít, tehát az őszi lehalászás jól indul, akkorák, mint amilyeneket most itt látunk. - Mondhatják, hogy jó évet zártak? Mikor dőlhetnek hátra igazán a padkán, a meleg kemencéhez? - November végén már látjuk, hogy mi termett. Ekkor még nagyon nem lehet. A halakat értékesíteni kell. Mivel nálunk karácsonyra összpontosul a halfogyasztás, igazából januárban érezhetjük, hogy most már hátra dőlhetünk. Elégedett gazda módjára melegedhetünk. Majoros Tibor a mutatvány nincs díjazva. A tornászpontyok is mennek a többivel a kisvasút vagonjába. Előtte, még megkapja mind a maga mustráját és mérlegelését. Utána, irány a telelő. A szegedi Szabó Lajos évtizedek megszokottságával ül a kisvasút mozdonyán. Megy, mintha mi sem történt volna. Igaza van, nem is történt más. mint máskor szokás. Halat fogtak, mázsaszám... T. M. Jubileumi mulatság Ásotthalmon Munkatársunktól Ásotthalom 50 éves jubileumi ünnepségére és juhásznapi szüreti mulatságra várják szombaton a szórakozni vágyó érdeklődőket a község művelődési házának udvarára. A vendégek reggel 8 órakor meghallgathatják Petró Ferenc polgármester ünnepi köszöntőjét. Ezt követően látványos és izgalmas birkavágó- és főzőverseny veszi kezdetét. A jelenlévők megtekinthetik Rácz Kálmán slambucfőző bemutatóját, majd a pálinkaminősítő verseny résztvevőinek szurkolhat a közönség. Ásotthalom 50 éves jubileuma alkalmából, 10 órakor dr. Mucsi Imre. az FVM helyettes államtitkára mond ünnepi beszédet. Marosvári Attila, a megyei közgyűlés alelnöke pedig - a millennium évforduló tiszteletére átadja a polgármesternek a Csongrád Megyei Közgyűlés zászlaját. Ezt kosvezetőverseny, juhásznapi ebéd. szüreti felvonulás és borminősítő verseny követi. Lesz hús- és fésűsmerinó tenyészeti bemutató, valamint alpesi kecskesajtvásár is. Az este 6 órai eredményhirdetés után pedig vacsora és szüreti bál garantálja a kellemes kikapcsolódást. A mulatságon erdélyi zenészek gondoskodnak a jó hangulat fokozásáról. Tószéli igazság, mondja Matkó József, hogy a Tiszába ingyen folyik a víz, onnan, ide, mindig pénzért! (Fotó: Gyenes Kálmán)