Délmagyarország, 2000. október (90. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-20 / 247. szám

2 KÜLFÖLD PÉNTEK, 2000. OKT. 20. Lövésre kész fegyverek Klebelsberg emléke Ha békét akarsz. . • A

világnak szüksége van az Egyesült Államok erejére és vezető szerepére - nyilatkozta a választási kampány során a republikánusok jelöltje, az ifjabb George Bush. Oszlottá ezt a véleményt a demokrata Al Gore is. Ami azt illeti, ezt a felfogást lehet szeretni vagy nem szeretni, de tény, hogy számos alkalommal bebizonyosodott, az USA katonaibékefenntartó szerepvállalása nélkül százezrek estek volna áldozatul vadnacionalista népirtásoknak. Még itt, Európa peremvidékén, közvetlen szomszédságunkban is. És az is tény, hogy az USA fegyveres erői nélkül a NATO képtelen lett volna a boszniai béketeremtésre vagy éppen az agresszor Irak megregulázására, lévén, hogy a NA TO-országok erői fegyverzetben, logisztikai képességekben egy-két generációval maradnak el az Államok erői mögött. A világ azonban nem a béke szigete. Tajvan, Bosznia, Koszovó és a Közel-Kelet mind-mind kiszámíthatatlan tűzfészkek, ahol - ha elszabadul a pokol - az USA-nak, mint a legnagyobb katonai hatalomnak, így vagy úgy közbe kell avatkoznia. Hiszen egy globális világban a konfliktusok elszigetelése létkérdés. A republikánusok szerint Amerika katonailag meggyöngült a clintoni kormányzat nyolc éve alatt. Bush úgy gondolja: ideje lépni és növelni a védelmi kiadásokat, ideértve egy méregdrága rakétaelhárító rendszer kiépítését is. Az ellentábor joggal mondhatja erre azt, hogy mindez egyenlő a fegyverkezési verseny újraindításával. A

béke fenntartásához azonban abban a világban, amelyben minduntalan újabb válsággócok keletkeznek, elengedhetetlennek tűnik a technika modernizálása. Alighanem ezért vállalja föl mindkét elnökjelölt a védelmi kiadások növelésének ódiumát, így, választások előtt. Ami pedig arrafelé sem számíthat az adófizetők osztatlan elismerésére. Zsidó telepesek és palesztin rendörök, valamint fegyveresek közötti összecsapás volt a Jordán nyugati partvidékén található Náblusz közelében, egy palesztin menekülttábor mellett. Meghalt egy palesztin, így a sarm-es-sejki csúcstalálkozó óta, a két nap alatt ö az első halálos áldozata az izraeli-palesztin konfliktusnak. Felvételünkön: a ciszjordániai Hebronban az izraeli határörök kibiztosított, lövésre kész fegyvereikkel állnak örséget. (MTI Telefotó/AP/Lefterisz Pitarakisz) Brüsszel (MTI) Rossz néven veszik az Európai Unió Vojiszlav Kostunica jugoszláv elnöknek nyújtott támogatását Horvátországban, ahol sokaknak nem tetszik, hogy a Szerbiának megígért gyorssegélyt az unió nem kötötte olyan kemény feltételekhez, mint a Zágrábnak juttatott támogatásokat. Az uniós vezetők hangoztatják ugyanakkor, hogy a gyorssegélyre a biarritzi EU-segély Szerbiának Horvát rosszallás csúcstalálkozón tett ajánlat nem hasonlítható össze a demokratikus normáknak azzal a szigorú számon kérésével, amelyet az idén januárban megválasztott zágrábi kormánnyal szemben alkalmaz az EU. A Kostunicának nyújtott támogatás mégis azzal a kockázattal jár. hogy megnehezíti Ivica Racan horvát kormányfő dolgát, aki az unióhoz fűződő kapcsolatok javítása érdekében egyebek mellett hajlandónak mutatkozott a hágai Nemzetközi Törvényszékkel való együttműködésAz ügy körül Zágrábban kibontakozó vita rávilágít a nyugati kormányok Kostunicával kapcsolatos fő dilemmájára: noha kevesen tudják elfogadni az új elnök változatlanul nacionalistának tekintett nézeteit, kormánya támogatását feltétlenül szükségesnek tartják, hogy megakadályozzák Milosevics esetleges visszatérését. Különösen kényes probléma ez Horvátországban. Az USA növeli védelmi kiadásait Seregek és politika London (MTI) Véget ért az amerikai katonai kiadások apadásának hosszú időszaka, és a 2000-es költségvetés több pénzt utal ki „minőségi fejlesztések" céljaira „az állomány és a mozgékonyság tekintetében" - állapította meg a londoni székhelyű Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete (IISS) csütörtökön közzétett rendes évi jelentésében. Ezzel szemben a NATO európai tagjai „tovább csökkentették" katonai kiadásaikat (kivéve Nagy-Britanniát). Az IISS kétségbe vonta, hogy az Európai Unió képes lesz-e 60 ezer fős önálló erő kiállítására. Az unió védelmi minisztereinek decemberben Nizzában esedékes találkozóján dől majd el, megvalósulhat-e az erő 2003-ig való létrehozásának terve. Az európai NATO-tagállamok panaszkodtak a várhatóan még sokáig elhúzódó koszovói katonai jelenlét terheire. Még a tiszta hivatásos hadseregekkel rendelkezők is úgy érezték, hogy európai és kontinensen túli kötelezettségeik túlterhelik őket. A sokasodó polgárháborúk közepette az ENSZ-nek gondot okozott a békefenntartó csapatok toborzása, még megfelelő mandátum birtokában is, mint azt Sierra Leone példája mutatta. A jelenlegi 14 misszióban mindenesetre csaknem 29 ezer békekatona vesz részt, ami jóval több a tavalyi 9 ezernél, de azért jócskán elmarad az 1993 és 1995 közötti 70 ezertől. A NATO-n belül az amerikai országos rakétavédelmi (NMD) tervek éppúgy feszültségeket szítottak, mint az európaiak Washington által kevesellt - védelmi hozzájárulása - jegyezte meg az IISS. Az NMD telepítésére vonatkozó döntést 2001 elejére halasztották, hogy már az új amerikai elnök hozhassa meg. A washingtoni védelmi tárca mindenesetre „készül egy olyan rendszer 2007-es telepítésére, amely a legközvetlenebbnek tartott, észak-koreai fenyegetés elhárítására irányul". Az NMD költsége terebélyesedett a múlt évben: a Pentagon mostani becslése szerint a kezdeti, földi telepítésű, száz elfogórakétás rendszer kiépítése 20 év alatt 26 milliárd dollárt emészthet föl. Ami a fegyvereladásokat illeti, 53,4 milliárd dolláros tavalyi összértékük némi visszaesést jelent (az 1998-as 58 milliárdhoz képest), de ez pusztán a szállítások hullámzásának tulajdonítható. A legjobb vevő most is Szaúd-Arábia volt (6,1 milliárd dollárral), és Tajvan követte (2,6 milliárddal), A szállítók élén változatlanul az USA állt az eladások 49,1 százalékával, a további sorrend: Nagy-Britannia (18,7 százalék), Franciaország (12,4 százalék) és Oroszország (6,6 százalék). Végül a fegyveres konfliktusok halálos áldozatainak számát az IISS százezerre taksálta. Pozsony (MTI) A harcias magyarellenességéről ismert Anna Malíková, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke a Domino Fórum cfmű szlovák kritikai hetilap legújabb számában megjelent exkluzív Orbán Viktor-interjűra reagálva, „szakadatlan éberségre" intette Szlovákiát. A Vladimír Meciar vezette Demokratikus Szlovákiért Mozgalommal - Néppárttal együtt parlamenti ellenzéket alkotó SNS vezetője úgy látja, hogy „a déli szomszéd, a Magyar Köztársaság és annak megAz éber Malfiková hosszabbított karja, a szlovák kormánykoalícióhoz tartozó Magyar Koalíció Pártjának (MKP) politikája indokolja az éberséget". Malíková szerint a magyar kormányfő .jogtalanul beavatkozott Szlovákia belügyeibe". A SITA szlovák kereskedelmi hírügynökségnek nyilatkozó Malíková azt kifogásolta, hogy Orbán Viktor jogosnak ítéli meg a szlovákiai magyarok „révkomáromi megye" kialakítására vonatkozó követeléseit. Malíková nyugtalanítónak és az ország belügyeibe való beavatkozásnak tartja a választ, amelyet a magyar miniszterelnök az e témával kapcsolatos kérdésre adott. Orbán legitimnek nevezte a szlovák lapban a szlovákiai magyarok elvárását, mert mint mondta - úgy gondolja, hogy a szlovákiai magyaroknak joguk van megfogalmazni az általuk is lakott terület közigazgatásával kapcsolatos elvárásaikat. Neked volt igazad, fiam. Es most olyan jó hallani a hangodat!" | Egy ismerős hang megváltoztathatja az egész napunkat. Hogy ezentúl akár minden napja kellemesebb és kényelmesebb f legyen, használja ki jól esengő ajánlatunkat! Kedvezményes egyéni vonalvásárlási akció* egyösszegű kifizetés esetén csupán bruttó 9990 Ft-ért, vagy 5 részletben, mindössze havi bruttó 2500 Ft-ért. Ajánlataink 2000. október 9-től október 25-ig érvényesek. „Mondtam, hogy megéri. Sőt, képzeld, nekünk már két telefonvonalunk van." Most 0 Ft-ért juthat 2. telefonvonalhoz!* Sőt, ha társaságunknál új vagy régi internet-előfizetése van, a második vonal havi előfizetési díjából 50 százalékos kedvezményt adunk. *Az akció a szabad kapacitás erejéig, belterületre vonatkozik További információért, kérjük, hívja a 184-es számot, vagy keresse fel ügyfélszolgálati irodáinkat! DélTáv Róma (MTI) Klebelsberg Kunó születésének 125. évfordulója alkalmából szerdán a Római Magyar Akadémián emléktáblát helyezett el Entz Géza, a Külföldi Kulturális Intézetek főigazgatója. Az ünnepi eseményen jelen volt Klebelsberg Éva, az egykori magyar kultuszminiszter unokája is. Ezt megelőzően a római La Sapienza egyetemen és a Római Magyar Akadémián tanácskozást rendeztek a két világháború közötti magyar és olasz művelődéspolitikáról. Valentová és a magyarok Prága (MTI) Cseh állami irodalmi fordítói díjat kapott Anna Valentová prágai műfordító Nádas Péter Emlékiratok könyve című művének cseh nyelvre való átültetéséért. A megtisztelő kitüntetést, amellyel 100 ezer koronás pénzbeli jutalom is jár, Pavel Dostál cseh kulturális miniszter adta át a díjazottnak a prágai Hradzsin labdatermében. Valentová a 2000. év cseh fordítói díját nem csak Nádas említett művének átültetéséért kapta, hanem egész eddigi műfordítói tevékenységéért. A cseh olvasók körében egyebek között Déry Tibor műveinek fordítójaként szerzett elismerést. Törökök és albánok Ankara (MTI) A balkáni béke és stabilitás érdekében Törökország és Albánia vezetői csütörtökön abban állapodtak meg, hogy szorosabbra vonják a két ország együttműködését a védelmi politika területén. Erről Bülent Ecevit török miniszterelnök és Ilir Meta albán kormányfő állapodott meg egymással ankarai megbeszélésén. Ecevit szerint a török-albán katonai együttműködés hozzájárulhatna a béke és stabilitás létrejöttéhez a Balkánon, amelyet fegyveres konfliktusok sorozata zilált szét. Líbiai segély Belgrád (MTI) Líbia egymillió dolláros emberbaráti segélyt nyújtott Jugoszláviának. Líbia különleges követe személyesen Vojiszlav Kostunica elnöknek adta át Belgrádban az 1,7 millió svájci frank összegű segélyről szóló számlát. Líbia kitűnő viszonyt ápolt az előző elnökkel, Szlobodan Miloseviccsel és kormányával. Gazprom-terv Varsá (MTI) A lengyel gazdasági minisztérium fenntartja negatív álláspontját az orosz Gazprom által szorgalmazott, Ukrajnát elkerülő gázvezetékkel szemben. Pawel Badzio szóvivő azt mondta, hogy a lengyel álláspont gazdasági, politikai és környezetvédelmi szempontokat egyaránt figyelembe vesz. A gazdasági minisztérium külön közleményt adott ki a Gazprom által bejelentett megállapodásról, amelyben azt hangsúlyozta, hogy a Nyugat-Európába vezető gázvezetékekről folyó tárgyalásokba be kell vonni a lengyel felet is. A tárca egyúttal készségét fejezte ki az ezekben való részvételre.