Délmagyarország, 2000. október (90. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-20 / 247. szám

PÉNTEK, 2000. OKT. 20. BELFÖLD 3 röviden Nincs csere Budapest (MTI) Semmiféle személyi kérdés nincs napirenden - fogalmazott Borókai Gábor kormányszóvivő annak kapcsán, hogy több napilap értesülése szerint a közeljövőben miniszterváltás várható az egészségügyi, illetve az ifjúsági- és sporttárca élén. Borókai Gábor hangsúlyozta: a kormány előtt egyetlen cél lebeg, a költségvetést képviselni a parlamentben és elfogadtatni azt. Szent István és Bocskai Debrecen (MTI) A kormány millenniumi emlékzászlaját adta át csütörtökön Debrecenben Áder János, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat ünnepi ülésén. Az Országgyűlés elnöke ebből az alkalomból méltatta Szent István államalapító munkásságát, és felidézte Bocskai István tevékenységét, aki „független Magyarországról álmodott, és Szent István-i hittel védte a magyar szabadságot". Kijelentette: Szent István óta 36 nemzedék álmodta tovább az álmot, s szabad és független, a nyugati polgárosodást járó Magyarországról álmodott tovább. Szabadok a magyarok Budapest (MTI) Szabadlábra helyezték a cseh hatóságok csütörtökön azokat a magyar állampolgárokat, akiket szeptember végén helyeztek előzetes letartóztatásba Prágában. A külügyminisztériumi közlemény szerint egy személy ellen a büntetőeljárást megszüntették, további hat társa ellen - szabadlábra helyezésük mellett - tovább folytatódik a büntetőeljárás, de Csehországot ők is elhagyhatják. Boros miniszter Szegeden Uniós támogatósok és a régió A dél-alföldi régió fejlődése szempontjából óriási jelentősége van az uniós támogatások igénybevételének. A rendelkezésre álló, illetve az eddig felhasznált forrásokról tájékoztatta tegnap Szegeden, a megyeházán Boros Imre, a Phare-ügyekkel foglalkozó tárca nélküli miniszter a téma iránt érdeklődőket. Ez alkalomból válaszolt lapunk kérdéseire is. - Mi a véleménye Csongrád megye EU csatlakozásra való felkészüléséről, az ezt elősegítő támogatások igénylésének tükrében? - A térség 1996 óta részesedik a regionális Phare-forrásokból. A román-magyar CBC mellett az idei esztendőtől a Phare nemzeti program gazdasági és szociális kohéziót célzó támogatásoknak is célrégiója lett. Ez a térség kiemelkedően élen jár a lehetőségek kihasználásában. a projektkészítésekben. De jó tudni: ettől az évtől kezdve a korábbinál nagyobb hangsúlyt kaptak a tagjelölt országok fejlettségbeli különbségeinek csökkentését célzó programok hangsúlyozta Boros Imre. - Ennek kapcsán a Csongrád megyeiek azonnal az autópálya, a közlekedési infrastruktúra hiányát említik. - Brüsszel tudatosan arra tereli a csatlakozásra váró országokat, hogy környezetbarát közlekedést valósítsanak meg. Ennek érdekében elsődleges szempont a teherforgalom elterelését célzó beruházások szorgalmazása. A közútfejlesztéseket a nemzeti erőforrások felhasználásával javasolják. Autópályák építésére, ha az igazodik az uniós Boros Imre: - Megháromszoroztuk az uniós pénzek „felszívó kapacitását". (Fotó: Karnok Csaba) tervekhez, taggá válásunk után biztosan komoly támogatást kapunk, de addig is célszerű az úgynevezett rácsatlakozó útvonalakat kiépíteni. A közeljövőben egyébként Csongrád megyében a Phare 2000. program gazdasági célú infrastruktúra fejlesztési keretében épülhet meg a Csengele-Kiskunmajsa közötti összekötő út megyei szakasza, valamint a Tömörkény és Pusztaszer közötti összekötő út. - Itt, a határ mentén az egyik legfontosabb feladat a balkáni irányú, nemzetközi vasúti összeköttetés helyreállítása. Ebben kitüntetett szerepe lehet a Szeged-Temesvár közötti vasúti kapcsolat újjáépítésének. Várható-e ehhez uniós segítség? - Vasútfejlesztésekre az ISPA nem ad pénzt. A Phare közlekedési támogatási keretébe viszont „beleférhet" ez az igény. Ez 2-5 millió euró közötti összeg elnyerését jelentheti. - A lakosság azonban már kézzelfogható eredményeket is szeretne látni, hiszen a kiszombori határátkelő megnyitása is nagyon régóta húzódik. - Ennek oka az, hogy 1997ben a Phare-program keretében beadott pályázattal kapcsolatban tévesen jelentették Brüsszelnek, hogy nincs meg hozzá az állami társfinanszírozási keret. Az unió ezért kihagyta a támogatásból. Amikor a hiba kiderült, már csak annyit tehettünk, hogy a következő pályázati lehetőség alkalmával a beruházás mindkét szakasza prioritást élvezett. így a 746 ezer euró helyett erre 2,5 millió eurót kaptunk. Az is sajnálatos, hogy csúsznak a megvalósítási programok. El kell mondanom: ennek oka, hogy azok 1994 és 1998 között a páncélszekrények mélyére kerültek. Hivatalba lépésemet követően mintegy 300 millió euró értékű aláírt, de még csak nyilvánosságra sem hozott pályázati anyagra leltünk. így az elmúlt időszakban kellett felgyorsítanunk ezt a folyamatot, a következő esztendő pedig már országszerte az átadási ünnepségekjegyében telik majd el. N. Rácz Judit Budapest (MTI) A januártól bevezetendő kiegészítő családi pótlékhoz a rendszeres gyermekvédelmi támogatásra szánt összegen felül pluszforrást is fel lehet majd használni - közölte Harrach Péter szociális és családügyi miniszter. Arról nem kívánt nyilatkozni, Családi pénzek hogy a többlet összege mekkora lesz, és ennek felhasználásával milyen mértékben emelkedhet az új támogatás a rendszeres gyermekvédelmi ellátás jelenlegi 3320 forintos összegéhez képest. - A pénzügyi és a szociális tárca közötti megegyezés lehetővé teszi, hogy a pluszforrás bevonásával emelkedjen a legszegényebb családok támogatására fordítandó új ellátás összege jelezte Harrach Péter. A miniszter elmondta, hogy a családi pótlék kiegészítésére szánt juttatást azok a családok igényelhetik majd az önkormányzatoknál, amelyeknél az egy főre eső jövedelem nem éri el a nyugdíjminimum - jelenleg 16 ezer 600 forintos - összegét. Kádár János a Rákosi Mátyás körül csoportosuló keményvonalasok és a miniszterelnöki posztról lemondó Nagy Imre körüli pártellenzék között igyekszik lavírozni. A sztálini bűnöket feltáró SZKP XX. kongresszusa után Magyarországon is élénk diskurzus kezdődik: ki a felelős a koncepciós perekért? A .jobboldali elhajlás" vádját követően Nagy Imre 1955 márciusában lemondott miniszterelnöki posztjáról. (Decemberben a pártból is kizárják.) Ismét a Rákosi-csoport kerekedett felül, gátolva ezzel a politikai intézményrendszer megújítását. A keményvonalasok a nemzetközi helyzet romlásában, a hidegháború fokozásában voltak érdekeltek, ezzel is igazolva a visszarendeződés jogosságát. A tények azonban nem ezt igazolták. Az év májusában a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország államszerződést kötött Ausztriával, amely így visszanyerte szuverenitását. Megkezdődtek a tárgyalások Jugoszlávia és a Szovjetunió között az ellenségeskedés felszámolására. Júniusban Genfben közös tárgyalóasztalAz ismeretlen Kádár János (15.) Tettestárs vagy áldozat? Szombaton délután a Kerepesi temetőben a párt és a munkásmozgalom nagy halottai közé örök nyugalomra helyezték a párt mártírjait: Rajk Lászlót. Pálffy Györgyöt, dr. Szőnyi Tibort és Szalai Andrást. (...) Rajk László közvetlen munkatársai nevében Szász Béla író mondott beszédet. (...) Koholt vád, bitó vetetLapszemle te hét éve jeltelen sírba Rajk Lászlót, de halála a magyar nép és a világ előtt figyelmeztető jelképpé magasodik. Meri amikor százezrek vonulnak el a koporsók előtt, nemcsak az áldozatoknak adják meg a végső tisztességet, de szenvedélyesvágyuk, megmásíthatat-' lan elhatározásuk, hogy egy korszakot temessenek el, örökre eltemessék a törvénytelenséget, az önkényt és a szégyenletes esztendők erkölcsi halottait örökre veszélytelenné tegyék az ököljog és a személyi kultusz magyar tanítványait. (Délmagyarország, 1956. október 7.) hoz ülnek a nagyhatalmak képviselői, melynek következtében enyhül a nemzetközi helyzet és - tizenöt másik ország társaságában - Magyarországot felveszik az ENSZ-be. Nagy Imre bukását követően Kádár úgy vélte, megszűnt a pártszakadás veszélye. Rákosihoz írt sértődött levelében teljes politikai rehabilitációját követelte, aminek következtében sem kapott börtönévei előtt betöltött pozíciójának megfelelő tisztséget. Az angyalföldi első titkári poszthoz képest mégis előrelépeti: a Pest Megyei Pártbizottság első titkárává nevezték ki. ezzel tanácskozási jogot kapva a Központi Vezetőségben. Kádár ezt követően óvatosan lavírozott a teljes visszarendeződést hirdető Rákosi Mátyás és a számára túl sok változást követelő Nagy Imre között. Egy gyűlésre szinte véletlenül betoppan Kádár, ahol „haverja", Mező Imre üvöltözve kikelt Rákosi ellen. A Pest megyei első titkárt felültetik az elnöki emelvényre, ahol - Kelen Béla visszaemlékezése szerint - nyomban Rákosi védelmére kelt: „Elvtársak, ha valakinek van elszámolnivalója Rákosi Mátyással, akkor az én vagyok. Nekem személyileg is van elszámolnivalóm. De én nem Rákosi Mátyás személyéről beszélek, nem az a lényeg, hanem az ország ügye, és abban az esetben, ha ezt az országot erről a mélypontról ki tudjuk emelni Rákosival, akkor én félreteszem a személyi sérelmemet és az elszámolnivalómat. Úgyhogy nem értek egyet Mező elvtárssal, a barátommal, ahogy a szitok-átok politikába átmegy. Egyelőre ő a párt vezetője." Kádár a pártellenzék hangját igyekezett tompítani, ugyanakkor egyre közelebb került Nagy Imréhez. A belső pártellenzékhez tartozó politikussal 1955 őszére egyre intenzívebbé vált a kapcsolata: az elsők között látta Nagy polemikus és programadó politikai írásait és tudott az úgynevezett memorandumakcióról, bár a tiltakozást nem írta alá. ..Nagy Imre hatvanéves lett és megcsinálta az Orsó utcában a fogadást - emlékezik Széli Jenő, a pártellenzék egyik aktív tagja. Én is megjelentem. Ott az ő hívei voltak jelen. Előzőleg beszéltem Kádárral, és Kádár azt mondta, hogy annak idején, amikor Nagy Imrét kizárták, ő fölkereste, de most nem megy el. És ez engem nagyon meglepett. Akkor ő megindokolta, hogy miért nem. Valami olyasmit mondott, hogy azért nem megy el, mert ez demonstráció a pártegység ellen, és ebben nem akar részt venni, de ír neki egy levelet, amelyben gratulál a hatvanadik születésnapjára." Az SZKP XX. kongresszusán beismerték a sztálini korszakban elkövetett bűnök egy részét, amely - a többi szocialista országhoz hasonlóan Magyarországon is élénk visszhangot váltott ki: ki a felelős a koncepciós perekért? „Kádár személyes politikai nézőpontjából a tét nem volt kevesebb, mint hogy szerepei közül melyik rögzül: az áldozaté vagy a tettestársé?" - írja Rainer M. János történész. A történések azonban hamarosan meghaladták Kádár Rajk-perben játszott szerepét. A kommunizmus törvénytelenségei kerültek terítékre, miközben a júliusi KV-ülést követően Gerő Ernő lett az első titkár a távozó Rákosi helyett. A PB-tag Kádárral felálló új vezetés sem tudta megfogalmazni a válságból való kivezetés programját. (Folytatjuk.) Tőth-Szenesi Attila jegyzet Gázgubanc j J osszú ideje gáz van a hazai gázforgalmazás köK~L rül. A Mol nemrégiben perbe hívta a kormányt, amiért hatósági ármegállapító szerepével visszaélve tartósan veszteséget kényszerített az egyik legnagyobb hazai vállalatra. A nemzeti olajtársaság - nem lévén szociális intézmény - gazdaságossá kívánja tenni gázüzletágát. Am a kormány sokáig ellenállt: a lakosságot, azaz választóit, s ez által saját, jól felfogott érdekét is védte az alacsony árakkal. Most végre megegyezés született. A Mol örülhet, a hír pillanatok alatt átrendezte az olajcég papírjainak helyzetét a tőzsdén. Ám a kormány szerint a lakosság is örülhet, hiszen csak az infláció arányában emelhetik a gáz árát. Az alku igazán komoly veszteseinek a nagyvállalatok tűnnek, amelyeknek 43 százalékos áremelést kell lenyelniük. Matolcsy György gazdasági miniszter külön kiemelte a multinacionális cégeket, amelyek - legalábbis szerinte - könnyebben elviselik majd a drasztikus áremelést. A megegyezésnek persze ára van: a Móltól elvárja az állam, lépjen vissza attól a pertől, amelyben - a jelek szerint - könnyedén lehetett volna vesztes a kormány. A világpiacon azonban egyáltalán nem úgy mérik a gázt, hogy Józsi bácsi fűt vele Algyőn vagy egy külföldi érdekeltségű cég használja ipari termelésre. Ilyen módon megkülönböztetni a fogyasztókat nemcsak egészségtelen, de káros is. A betelepülő multikkal megfizettetni egy hazai szociális intézkedést - gazdasági téveszme. Két okból is: ha a nagyvállalatok tönkremennek, kevesebb adófizetője lesz az államnak, másrészt a multik úgy sem lesznek hajlandóak tönkremenni: áraikban egyszerűen továbbhárítják majd a magyar fogyasztókra a nekik címzett gázáremelést. És itt a kör bezárul: a kormány ujjal mutogathat majd a nagytőkére, ők a felelősek az infláció további emelkedéséért. így ők továbbra is a szociálisan érzékeny ármegállapító szerepkörében tetszeleghetnek. Ja kérem, az inflációt nem az állam, hanem a vállalkozások gerjesztik, amikor arcátlan módon nem hajlandóak csődbe menni. A gazdasági tárca vezetői mégis úgy vélik: a részleges energia-áremelés alig lesz hatással az inflációra. Matolcsy György szerint mindössze 0,2 százalékkal romlik emiatt a pénzünk. A számítások szerint azonban a Mol eredménye jövőre 75 milliárddal javulhat, de akad olyan vegyipari felhasználó, akinek 1,3 milliárddal csökken a nyeresége. Közgazdasági becslések szerint az élelmiszerek árait 2-2,5 százalékkal nyomja fel a gázos megállapodás. A

tények makacs dolgok, akárcsak a világpiac árai. Am a kormány számára még mindig jobbnak látszik a multikat megszorongatni, mint a hazai választókat... Dia Energiaárak Mi mire hat? Budapest (MTI) A villamos energia árának növekedésétől tart a földgázár drasztikus emelésének következményeként a Magyar Energiafogyasztók Szövetsége (MESZ). Porpáczy Dezső alelnök közleményben kifejti: Magyarországon a villamos energia 40 százalékát földgáz-tüzelésű erőművekben termelik, s az áram árképletének értelmében a földgáz ára megjelenik a villamos energia árában. A szövetség helyesli, hogy a kormány nem enged az inflációs rátánál nagyobb terhet zúdítani a kisfogyasztókra, ám tart attól, hogy a multinacionális nagyvállalkozásokra terhelt 43 százalékos gázáremelés megjelenik majd a multinacionláis cégek szolgáltatásainak és termékeinek árában. Az energiafogyasztók szövetsége úgy véli, az áremelés most bejelentett tervezett mértékét a Mol Rt. egyoldalú és ellenőrizetlen adataira alapozták, s így nem érvényesült az az előírás, hogy a monopolhelyzetű szolgáltatók gazdálkodását a fogyasztók számára átláthatóvá kell tenni. Ez azért kifogásolható a szervezet szerint, mert még folyamatban van a Magyar Energia Hivatal köitség-felülvizsgálata a Mol Rt. földgáz ágazatánál. A gázár megváltoztatása pedig a gáz árszabályozási évének lejárta előtt csak költség-felülvizsgálat alapján történhet a jogszabályok értelmében. Az árszabályozás éve jövő június 30-án jár le. A szövetség szerint már korábban hozzá kellett volna látni az energia árrendszer és az állami bér-és jövedelempolitika összehangolásához. Ennek egyik megoldása lehetne ugyan a most tervezett lépés, ám a cégeket nem lehet arra kötelezni, hogy mások energiaköltségét fedezzék. Ezért a szövetség úgy véli, hogy a 43 százalékos áremelés következtében az ugyanekkora arányban megnövekvő áfa-bevételeket a rászorulók támogatására kellene fordítani. Az energiafogyasztók érdekképviselete kevésnek tartja a november 1-jéig hátralévő időt egy új árrendelet kidolgozására és aggályosnak nevezi annak eldöntését is, hogy mely fogyasztók tartoznak majd a kedvezményezett körbe. A szövetség felveti: szükséges lenne újból átgondolni a magyar energiapolitika alapelveit.