Délmagyarország, 2000. október (90. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-03 / 232. szám

6 HAZAI TÜKÖR KEDD, 2000. OKT. 3. Kiemelt ügyfeleink már Szegeden is igénybe vehetik az alábbi szolgáltatásokat: Priv afex/Bankin g S z ég ed é n M / A- . f*9%Ut***j ««* / P? .tM./^nt* * / «** / Bővebb információért hívja Simády Béla befektetési tanácsadónkat (06-62-560-603) vagy keresse fel személyesen szegedi fiókunkat (Kossuth L. sugárút 18-20.) 'Euromoney 2000. június BankWustria Creditanstalt s személyre szabott befektetési tanácsadás s állampapírok adásvétele s naprakész tőzsdei és pénzpiaci információk s teljes körű banki termékek, szolgáltatások s telefonos és személyes ügyintézés, teljes diszkréció mellett s megbízható banki háttérrel „A legjobb bank Közép-Kelet s azonnali tőzsdei ügyletek Európában"* és „A legjobb értékpapír cég Közép-Kelet­s CA Befektetési Alapok forgalmazása Európában"* a CAIB Értékpapír Rt. közreműködésével. A természetfotózás története17 Munkatársunktól „A természetfotózás tör­ténete" címmel nyílik kiál­lítás ma délután 16.30 óra­kor, a Szegedi Környezet­gazdálkodási Közhasznú Társaság ügyfélszolgálati irodájának előadótermében (Szeged, Stefánia 6.). A fényképezéstörténeti tárlat a fotográfia kezdeteit, a magyar feltalálók eredmé­nyeit, s az egykor használa­tos fényképezőgépeket mu­tatja be. A képek között megtekinthetők dr. Beretzk Péter nemzetközi hírű orni­tológus 1936 és 1942 kö­zött, a szegedi Fehér-tavon készített fotói is. A kiállítást dr. Molnár Gyula, a Kiss Ferenc Csongrád Megyei Termé­szetvédelmi Egyesület (Csemete) természetfotós szakosztályának vezetője nyitja meg. A tárlat ren­dezői a Csemete, valamint a Szegedi Tudományegye­tem Juhász Gyula Tanár­képző Főiskola biológiai tanszéke. Ki ismeri DM-információ Városismereti versenyt rendez a Szegedi Elektromos SE, a Démász és a megyei természetbarát-szövetség. Kétfős csapatok jelentkezé­sét várják, általános és kö­zépiskolás diákokra számíta­DM-informdció A Katolikus Ifjúsági és Felnőttképzési Szövetség Mil­lenniumi kávéházában (Dugo­nics tér 12.) ma, kedden este 6 órakor dr. Galamb György (Szegedi Tudományegyetem) a várost? nak. Főként Szeged történel­mi nevezetességeire, a kör­nyék növény- és állatvilágára vonatkoznak majd a kérdé­sek. Jelentkezni október 10­ig lehet a Szegedi Elektro­mos SE természetjáró szak­osztályánál (Klauzál tér 9.). tart előadást Assisitől Nándor­fehérvárig - A ferences rend születése, a ferences obszer­vancia Itáliában és Közép­Európában címmel. A ren­dezvény mindenki előtt nyi­tott. A ferencesekről A gyógyszerész meghurcolósa A köhögéscsillapítók soha nem minősültek kábítószernek. (Fotó: Schmidt Andrea) pítók soha nem minősültek kábítószernek. Állításomban azért is voltam biztos - foly­tatja a gyógyszerkereskedő ­, mert közel két évtizedig a Csongrád megyei Gyógyszer­tári Központ kábítószer-fe­lelőse voltam. Az ellenőrzést követően jóval később, ez év március végén kaptam a tele­font a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányságról, hogy az Egészségügyi Mi­nisztérium gyógyszerészeti főosztálya feljelentett kábító­szerrel való visszaélés miatt. Természetesen azonnal írás­ban panasszal éltem a rendőrségen, hiszen tudtam, hogy sem a Codein-Asicalt, sem a Codaretta N, sem pedig a Coderit N - amiknek a for­galmazása miatt feljelentet­tek, nem tartozik a kábítósze­rek közé. A panaszomat az ügyészség utasította el, s kez­detét vette a tortúra. - A helyzetet színezte ­részletezi a cégvezető -, hogy kiderült, az ellenőrzést végző Balla Károly a 20 magyaror­szági gyógyszer-nagykeres­kedőnél megtalálta az ominó­zus gyógyszerkészítménye­ket, melyeket egyik sem for­galmazott kábítószerként. Ám csak három nagyke­reskedő ellen tett feljelentést a minisztérium illetékese, két budapesti cég, illetve a szege­di Csanád Pharma ellen. Lát­ta az ügy abszurditását Gógl Árpád egészségügyi minisz­ter is, aki levélben szólította fel az osztályvezetőt, kezelje egységesen a gyógyszer­ügyet, magyarán ne három bűnbakot emeljen ki a húsz közül, ha­nem egyforma szempontokat érvényesítsen. A minisztéri­um egyébként, az ügy kirob­banásától - a háttérben ­mindent megtett azért, hogy mentse Blumot, mert tisztá­ban volt azzal, ballépés tör­tént, amit az Egészségügyi Minisztérium neve fémjelez. A fél évig büntetőeljárás alatt álló, a rendőrségre nem egyszer beidézett Blum Fe­renc azzal védekezett, hogy a kifogásolt készítmények sem a korábbi, sem pedig az azóta módosított belügyminisztéri­umi és egészségügy miniszté­riumi rendeletek mellékleté­ben nem szerepeltek a kábító­szerek között. - A kábítószereket szigorú elszámolású 5 példányos megrendelőn kell megrendel­ni - magyarázza a gyógysze­rész - ennek hiányában egy­szerűen nem küldik meg. Va­lamennyi nagykereskedő egy­szerű megrendelőn igényelte e szereket, én is, márpedig, ha kábítószernek minősültek volna, akkor a gyártó nem szolgáltatja ki. Azt, hogy egyetlen gyógy­szernagyker sem tekintette kábítószernek a Codein-Asi­calt, a Codarettát, a Coderitet bizonyítja az is, hogy sem nyilvántartást, sem jelentést nem készítettek ezekről a ké­szítményekről, márpedig ká­bítószert tartalmazó szernél ez kötelező elvárás. A nyomozás időszakban az Egészségügyi Minisztéri­um és a gyógyszerésztársada­lom Blum mögött állt. Ren­deleteket idéző levelekben igazolták, bizonygatták ártat­lanságát, s az ellene felhozott vád képtelenségét. Blum Fe­renc, miközben begyűjtött minden rendeletet, igaza bi­zonyítását szolgáló tényt, azon gondolkozott, kinek és miért állt érdekében őt meg­hurcolni, hiszen csak ő volt az, akit a Coderit kapcsán a rendőrségre idéztek, gyanúsí­tottként többször kihallgattak, ujjlenyomatot akartak venni tőle venni és bevonni az út­levelét, csakúgy, mint egy köztörvényes bűnöző eseté­ben. Blum Ferenc, mindezek ellenére állítja, a rendőrség kezdettől fogva érthetetlen­nek tartotta az eljárást és a kihallgatásokon érződött együttérzésük. Perdöntő az Országos Gyógyszerészeti Intézet főigazgatójának, Paál Tamás professzornak a szakvélemé­nye volt. A neves szakember leszögezte, a három gyógy­szer egyike sem minősül és nem is minősült kábítószer­nek. Mivel az időközben be­következett jogszabályválto­zás sem érintette e gyógy­szereket, így ezek az új sza­bályozás szerint sem kábító­szerek. A szakvéleményre alapozva aztán végül ez év augusztusában megszűnt a nyomozás Blum Ferenc el­len, a rendőrség bűncselek­mény hiányában megszün­tette az eljárást. Kérdezem Blum urat, akar e perelni erkölcsi kárté­rítésért, azért, hogy meghur­colták, hogy kábítószerügy­be keverték, s azért, hogy megkínlódott lelkileg? Blum Ferenc még nem döntött, de abban biztos, ha perel és nyer, márpedig ez nemigen kétséges, ak­kor a neki ítélt összeget valamelyik kábítószerese­ket gyógyító intézmény­nek, alapítványnak ajánlja fel. Kalocsai Katalin A pénztárca bérből jéooo lította azt, hogy általában készpénzfelvételre használja kártyáját. A magyar banki ügyfél alkalmanként átlagosan 14 ezer 370 forintot vesz fel az automatából, s a felmérés szerint a hölgyek hajlamosab­bak az ennél nagyobb, kerek összegek felvételére, míg a férfiak kevesebbel kénytele­nek beérni. Arra a kérdésre, hogy milyen forrásból tájéko­zódik a bankszolgáltatásokról, a felmérésben résztvevők 41 százaléka a televíziót nevezte meg. Második helyen, 22 szá­zalékkal maga a bank áll for­rásként, harmadik a baráti és ismeretségi kör 19 százalék­kal, míg a negyedik hely a nyomtatott sajtóé, 17 száza­lékkal. Figyelemre méltó, hogy a lakosság 27 százaléka egyáltalán nem tájékozódik a bankok szolgáltatásairól O. K. K. A 39 sze­gedi pati­ka társu­ló s á b ó I létrejött Csanád Pharma gyógy­szer-nagykereskedelmi kft. igazgatóját, Blum Fe­rencet kábítószerrel való visszaélésért jelentette fel az Egészségügyi Minisz­térium gyógyszerészeti főosztálya. A szegedi gyógyszerkereskedö nem tett mást, mint hosszú évtizedekig előző beosztásában is, ellátta köhögéscsillapítókkal a gyógyszertárakat. A mi­nisztérium munkatársa azonban három készít­ményt - a Codein-Asicalt, a Coderit N és a Codaret­ta N tablettákat - kábí­tószernek minősített, s a forgalmazót feljelentette. Blum Ferenc ellen a nyo­mozás fél évig tartott, augusztusban megszün­tették az ellene folyó el­járást. A gyógyszereket valame­lyest is ismerők mind meg­döbbentek akkor, amikor a magyar sajtóban heteken át vezető anyag volt. hogy a Co­derit N, a Codein-Asical és a Codaretta N gyógyszerek for­galmazása miatt három ma­gyarországi gyógyszer-nagy­kereskedő cég vezetőjét kábí­tószerrel való visszaéléssel vádolják. A laikus többség is sejtette, valami fatális tévedés lehet abban, hogy az évtize­dek óta minden patikában kapható készítmények hirte­len-váratlan kábítószernek minősítettnek, s a három „ár­tatlan" gyógyszer hirtelen ká­bítószerügy kirobbantója le­het. Az ügy furcsaságát fo­kozta, hogy csak három gyógyszer-nagykereskedel mi céget jelentettek fel, a többi, ugyanezt a szert forgalmazó nagyker nem került fekete lis­tára. Az pedig már egyenesen érthetetlen volt, s máig az, hogy egyetlen egy cégvezető ellen folytatták le a nyomozást, a szegedi központú Csanád Pharma ügyvezető igazgatója, dr. Blum Ferenc ellen, aki mel­lesleg a Csongrád megyei gyógyszerész kamara elnöke. A gyógyszerész fél évig élt a 15-től életfogytiglanig terjedő büntethetőség félelmében, még akkor is, ha végig tudta, ártatlan. Blum Ferencet ma a kötet­nyi iromány - levelek, sza­kértői vélemények, hivatalos állásfoglalások, miniszteri rendeletek -, ami e tárgyban összegyűlt, emlékezteti egy abszurd történetre, amit in­kább rémálomnak nevez. A közelmúltban lezárult történet két évvel ezelőtt, 1998 júliusában kezdődött, amikor megjelent a Csanád Pharma központjában Balla Károly, az Egészségügyi Mi­nisztérium kábítószerosztá­lyának kémia-biológia szakos tanári diplomával rendelkező vezetője ellenőrzésre. - Az ellenőrzéskor jegy­zőkönyvet vett fel arról, hogy nem rendelkezem kábító­szer-forgalmazási enge­déllyel - emlékezik Blum Fe­renc - , és ezért a három ké­szítményt nem tarthatom. Már ekkor próbáltam a jog­szabályra hivatkozva meg­győzni, hogy e köhögéscsilla­A bankkártya haszna elsősorban az, hogy kí­méli a készpénzt, így biz­tonságos. A magyar kár­tyahasználó ezzel tökéle­tesen tisztában van, ám gyengéje még mindig az, hogy biztonságérzetét a kezében lévő ropogós bankók növelik legin­kább. A hazai ügyfelek zsebeiben összesen közel négymillió bankkártya lapul, ám általában nem arra használják, amire va­ló. Azaz nem fizetnek és vásá­rolnak vele, hanem zömében az automatákat „zaklatják" pénzfelvétellel. Ezt mutatják a számok is: a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint tavaly 92 millió alkalommal, 1835 mil­liárd forint forgalmat bonyo­lítva használtuk kártyáinkat. A GFK Piackutató Intézet felmérése szerint a megkérde­zettek közel fele forint alapú folyószámla tulajdonosa, s ezekhez bankkártya is tarto­zik. Az ügyfelek további egyötödének számlája kártya nélkül működik. A plasztikla­pok térnyerését mutatja, hogy a kutatók az idén már kétszer annyi kártyás folyószámlát je­gyeztek, mint kártya nélkülit, holott ez az arány két esz­tendővel ezelőtt fordított volt. A felmérésből nemcsak az egyébként sokat mondó szá­mok tűnnek ki, hanem kártya­használati szokásaink is be­szédesek. E szerint a tipikus hazai kártyatulajdonos ötven évesnél fiatalabb, magas jöve­delmű és nagyvárosban lakik. A válaszadók 87 százaléka ál-

Next

/
Thumbnails
Contents