Délmagyarország, 2000. október (90. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-14 / 242. szám

6 HELYI TÜKÖR SZOMBAT, 2000. OKT. 14. Nagy lak áll a kis Tisza mentében... Felhőt karcol a betonpalota Amikor a ma már ötvenedik M születés­j napjukat is az emlé­I/ KEIK M­\M V IÖM ÖRZÖK kamaszodtak, Szeged még igencsak földszintes városként élte az életét. Mindössze a belvárosi paloták hirdették, volt azért itt pénz a szépség­re már a múlt század­ban is. Aztán ahogy múltak az évek, belo­póztak (mit lopóztak, becsörtettek nagy zajjal, csikorgó darukkal, szu­szogó panelszállitó au­tókkal...) a betonból épült kocka négyesek. S akinek még ez is kevés volt, hát költözhetett a panel tizedik emeleti zá­ró szintéjére, átázó szi­getelést lesni, esö után. A hetvenes évek végén pedig felavatták Újsze­geden (hol máshol is, mint egy kertváros­ban?...) az akkor még tetőtől lábazatig szürke házmonstrumot. Mai ri­portunkban az után ér­deklődtünk, vajon mennyire vidám az élet városunk legmagasabb bérházában, 2000-ben, amikor még az is kertes magánföldszintesröl ál­modik, aki bérkaszár­nyában élte le az egész életét. Didergős hideg volt ak­kor, bizony, ma is nehezen feledhető, szél cibálta az új­szegedi liget fáit. De mi, vizsgaidőszaktól kimerült, „Menjünk végre jó le­vegőre!" egyetemisták csak álltunk, rendületlenül az Odesszai körút (mert hogy (gy hfviák akkoriban...) sar­kán, tekintetünk föl-le rohan­gászott a vasbeton, esti fél­homályban túl szépnek iga­zán nem tűnő épületvázon, s azon vitáztunk - akkor ez most húsz emeletes lesz, vagy csak tizennyolc? „Nem mindegy ez ma­guknak?" - mordult ránk egy rosszkedvű asszonyság. „Hi­szen már most hogy' nyiko­rog. Összedűl ez, meglássák, mire kitavaszodik." - aján­dékozott meg bennünket pesszimista jóslatával. Százmillióból szépül Szeged legmagasabb há­zához fűződő első élményem ennél hosszabb történetet nem igényel. Ami pedig a több, mint húsz éve elhang­zott jóslat valóságtartalmát illeti - a napjainkban Temes­vári körút 36. szám alatt be­jegyzett ház nemhogy azt a régen volt telet túlélte, de az­óta is büszkén magasodik Újszeged fölé. S miért ne le­hetne büszke magára, hiszen azóta sem épült magasabb ház Csongrád megye székhe­lyére, de az egész Alföldre Szimone Ferencné gyakran kiáll az erkélyre, hogy a város tetejéről nézze Szeged szépségeit. (Fotó: Karnok Csaba) Százhúsz lakás Szeged legmagasabb lakóépületét ­amelyben albérlő egy rendőrőrs, s ahol jelenleg közel négyszáz ember él - Kiss Lajos (Csomiterv) tervei alapján a Dé­lép építette. Az első lakók 1977-ben köl­tözhettek be az 590 négyzetméter alap­területű toronyba. A 19 szintes, ezen be­lül 1? lakószintes óriásház térfogata 33 ezer 600 légköbméter, magassága 58 méter. Az alagsori helyiségek összesen 473 négyzetmétert foglalnak el, míg a 120 (egyenként 46 négyzetméteres, más­fél szoba, összkomfortos) lakás bérlői 450 négyzetméternyi közös helységet használhatnak. Az IKV Rt. minősítése szerint a Temesvári körút 36. számú ház műszaki állapota jó. B. Z. sem. A mai építészeti irány­zatokat, no meg a lakóházak építésére költött összegeket figyelve azt hiszen nagyobb kockázat nélkül leírhatom: egyhamar nem is kell attól rettegnie, hogy nála maga­sabb, lakásra szánt épület le­taszítja a dobogó legfelső fo­káról. Tudom, most sokan azt mondják, hála istennek, hogy még egyszer ekkora monstrumra nem áldoz sen­ki, hiszen ez a 18 emeletes is éppen annyira illik a Tiszá­nak partjára, mint bánatosan bégető tehénre a trapézgatya. De hát a „Temesvári har­minckilenc" ettől még szege­di valóságunk része. Nem is az után kutakodtunk a mi­nap, kinek jutott eszébe ide ilyen vasbetonhegyet építtet­ni, hanem arra kerestük a vá­laszt, mennyire elviselhetőek a hétköznapok Szeged felhőkig nyújtózkodó házá­ban? - Hogy milyen itt az élet? Én talán úgy összegezném: nyugodt. Különösebb problé­mák nem nagyon adódnak ebben az épületben, a lakók is ritkábban cserélődnek, mint a többi - ahogy mi fo­galmaztunk: kiemelt je­lentőségű - épületben. S ma már a ház küllemére sem le­het nagyobb panasz, hiszen az elmúlt évek során a hőszi­getelést javító beruházással egy időben kiszínezték a ko­rábban szürke házat, meg­újultak a liftek, s kijavították a tetőszigetelés hibáit is. Összességében több, mint százmillió forintot költött a város erre az építményre ­avatott be a 18 emeletes tit­kaiba Soós Ferenc, az IKV Rt. kezelési igazgatója. Őrzik, védik, takarítják A direktornak igazán van alapja a minősítésre, hiszen ismeri a város összes na­gyobb, még önkormányzati tulajdonú házának összes bú­ját s baját. Ha pedig a gon­dok gyakorisága, a lakótársi perpatvarok, netán a lesze­relt, s ellopott háztartozékok alapján kell „rosszalkodási rangsort" felállítani a Szé­kely sor 21. alatti újszegedi garzon áll az élen, de az Olajbányász téren a „101­es"-ben és a Keresztöltés ut­ca 29-ben (felsővárosi gar­zon) is gyakrabban kénytelen a hibák kijavítására költeni az IKV, mint a Temesvári körűt házóriásában - tudtuk meg Soós Ferenctől. - No, persze azért nem bízzuk a rendet a véletlenre. Immár három éve őrzővédő szolgálat tart 24 órás, folya­matos ügyletet a házban, s Mátó Antalné személyében olyan gondnoka is van az épületnek, aki nagy szakérte­lemmel óvja, takarítja az ér­tékeket - hangzott el házbéli kóborlásunk során. A bizton­sági szolgálatról pedig azt is megtudtuk, hogy akárkit nem engednek ám be a 19 emeletesbe. Amikor valaki átlép a kapun, s kiderül róla. itt pedig saját bérleménnyel nem rendelkezik, csak akkor mehet tovább, ha legalább egy, Temesvári körút 36. szám alatti lakos vendégül látja, vagyis felelősséget vál­lal érte. Persze nem kincset rejte­get itt az IKV. Ám az tény, hogy egy ekkora építmény­ben rengeteg lopásra csábító dolog találtatik. Egyrészt ugyebár 120 lakás ajtaját le­hetne itt feszegetni, meg az­tán ahol egy kisebb faluhoz is elegendő ember él, sok ér­ték tartózkodik a közös he­lyiségekben, tárolókban is. Hogy a magánháztartások gazdái mennyire tehetősek, természetesen titok maradt a séta végére is. De annyit azért megtudtunk: az elsze­gényedés ebben az épületben is érezhető. Ugyanis az el­múlt esztendőkben fokozato­san nőtt a lakbérhátralék. Ma már nyilvántartanak olyan lakót, aki mindössze három ezer forinttal tartozik az IKV-nak, de olyan bérlőt is, akinek 70 ezret kellene egy­szerre kicibálnia a bugyellá­risából, ha minden lakbértar­tozást azonnal törleszteni szeretné. Szép Szegedünk, esti fényben... Szóval ezért nem minden­ki olyan felhőtlenül boldog a felhők között... Ám ha valaki azt hiszi, hogy a 17. emeletre érve, amikor találomra be­csöngettünk az egyik lakás­ba, azonnal borult ránk a pa­naszkodás, nagyon téved. Sőt! Olyan vidám nyugdíjas nénivel találkoztunk, akinek már az első mondatában alig fért el a megelégedés. - Nagyon jó itt lakni, de­hogy is mennék el innét más­hová - kínált hellyel Szimo­ne Ferencné. - Akinek nem adatik meg az a szerencse, hogy itt lakjon a város tete­jén. el sem hiszi, mennyire csodaszép hely ez a Szeged. Különösen este járok ki na­gyon gyakran bámészkodni, amikor szinte ragyog a sok fényességtől minden. Külö­nösen a dóm lett gyönyörű, mióta díszkivilágítást kapott - mondta lelkesen házigaz­dánk. - Ami pedig a tér­iszonyt illeti - jaj, dehogy van nekem ilyesmim, pedig földszintről költöztem én ide, hat évvel ezelőtt, még­pedig Rókusról. Egyszóval tériszony nincs, költség viszont annál inkább - derült ki pár perccel később. Mert az igaz, hogy a 47 négyzetméteres lakás bére még az ötezer forintot sem éri el, de ezen kívül fizetni kell ebben a házóriásban (akárcsak mindenhol másutt ebben a pénzre szakosodott világban...) áramért, fűtésért, gázért, telefonért, vízért, ha hideg, s még többet, ha me­leg - sorolta Szimone néni, hova is szalad el a nyugdíj. - Gondolhatja, hogy vi­gyázok én minden fillérre, hiszen 34 ezret hoz összesen a postás, a rezsi meg húsze­zernél is több. De hát az van, szép lakásban lakom, össz­komfortos az én életem, azt pedig ingyért nem adják, ugye, jól mondom - hívott meg az erkélyére a csupa mosoly asszony. Mi pedig bámultuk Szeged városát, be­leskelődtünk a társasházak teraszaira, megállapíthattuk, mily picinyke is az a sok „matchbox", ami az új hídon üldözi egymást a Tisza fölött. És esküszöm, még vélet­lenül sem jutott eszembe, milyen cifra lenne ebben a házban a káromkodás, ha egyszerre tennék ki a táblát mind a két liftajtóra: „A fel­vonó elromlott"... Bátyi Zoltán Kuvikot lőttek Munkatársunktól Csütörtökön este a rösz­kei határátkelőn lépett ma­gyar területre két ola>;z ál­lampolgár. Az ellenőrzés során kiderült, hogy a vadá­szok autójuk kárpitja alatt nyolc mezei pacsirtát, egy athéni kuvikot rejtegettek, a madarakat kitömték. Két élő kuvik is lapult a BMW-ben. A szegedi bíróság eljárással lárgyalta az olaszok ügyét, akik nemzetközileg védett madarakat akartak átcsem­pészni az országon. A vadá­szokat 300-300 ezer forint pénzbüntetéssel sújtották és kiutasították őket hazánk­ból. Kaktuszok az IH-ban Munkatársunktól Tegnap nyílt meg és va­sárnap 18 óráig tekinthető meg a Szegedi Iljűsági Ház­ban a SZITI Ifjúsági Iroda kaktuszklubjának kiállítása, amelyen számos különleges, egzotikus növényt is láthat­nak az érdeklődők. Citerástalálkozó Kübekházán M egszólal a csengő, és a vezető az ajtók becsukásá­ra készül. Fiatalasszony pattan fel riadtan az egyik székről, és a tömegen keresztül az ajtó felé tör­tet. Az persze pont előtte csattan be. Az asszony hal­kan - de tényleg halkan! - rebegi: „Kérem, nyissa ki, le szeretnék szállni!" A vezető nem hallja a fohászt, én is csak a nő ajkairól tudom leolvasni, ugyanúgy, ahogy egy pillanattal később a káromkodást. Lehet, hogy a vezető kinyitotta volna az ajtót, ha az asszony hangosakban kér. Az is lehet, hogy nem. De e nő - és milyen ismerős ez! - nem is adott esélyt arra, hogy jók legyenek hozzá. Könnyebb lenne eleve a rosszabb es­hetőségben hinni, és amikor az valóban bekövetkezik, jóízűt káromkodni? Sarnyai Tibor Munkatársunktól A Kübekházi Asszonykó­rus szombaton, délután 4 órai kezdettel tartja dalos- és citerástalálkozóját, a kübeki Hársfa Sörözőben. A soké­ves hagyományra visszate­kintő rendezvény rendkívül népszerű a község lakói kö­rében, és más településekről is érkeznek látogatók. A kó­rusok. csoportok egyenként 15-15 perces produkciókat mutatnak be. RANDI-rovat Hogyan hirdethetsz a RANDI-rovatban? Vágd ki a - hetente változó ­ábrát és ragaszd a be­küldendő szöveget tar­talmazó borítékra. Vár­juk névvel, címmel kie­gészített üzeneteiteket, hirdetéseiteket, de értük és tartalmukért fe­lelősséget nem válla­lunk. (Neveteket, címe­teket természetesen nem tesszük közzé.) Címünk: Délmagyarország/Délvi­lág Szerkesztősége, 6740 Szeged, Stefánia 10., Sajtóház. A boríték­ra írd rá: RANDI-rovat! Kedves, „Ocean Girl" jel­igéjű lány! Nagyon boldog let­tem a hirdetésed látva, és szeret­nélek megismerni. Ha megfelel, találkozzunk a Dóm téren, a So­mogyi-könyvtár bejáratánál, a hirdetés megjelenésének napján, szombaton, du. 4-kor. Legyen nálad egy ilyen újság. Ha nem jó az időpont, kérlek, írj a „Pie­ce of my Heart" jeligére! Keresem azt a derékig érő szőkésbarna hajú lányt, akivel együtt utaztam okt. 8-án, vasár­nap, a 14.35-kor induló, 90-es buszon. Mindketten a Csillag térnél szálltunk fel. Én vagyok az a szálkoptatott farmernadrág­ba. fehér farmeringbe öltözött srác, aki feltűnt neked: többször rám néztél, és megtiszteltél mo­solyoddal. Mindketten a Tescó­nál szálltunk le, téged barátnőid vártak a megállóban. Siettél tu­solni, hajat mosni, és kifesteni magad. Ha magadra ismertél, és szeretnél velem találkozni, írj „Zuhanyozás" jeligére! A „Csőrike" jeligéjű lány­nak válaszoló srácnak üzenem: Igen, felkeltetted az érdeklődé­sem, és ha te is akarod, találkoz­hatnánk okt. 14-én. szombaton (ma) du. 4-kor az Anna-kútnál, vagy hétfőn, 16-án, 15.30-kor a Mars téren, a Dover ruhaüzlet előtt. Nálam lesz egy ilyen új­ság. De ha egyik időpont sem jó, írj „Csőri" jeligére! „A felhők fölött mindig kék az ég" jeligére: Szia, kedves is­meretlen! Olvastam, bólogatta, írtam. Hasonló gondolatokkal, érzésekkel, „felszerelt" leányzó vagyok. Mást direkt nem akarok most megosztani veled... Ha esetleg te is kíváncsi vagy rám, akkor írj helyet, időpontot a „Lehet, hogy megtaláltam?" jeligére. Addig is szia! A „Waterchill" jeligére: Sziasztok! Szeretnénk veletek megismerkedni és beszélgetni, ezért legyetek a hirdetés megje­lenésének napján a Szeged Pla­zában, 17-kor, a szökőkútnál. „Dance-Mix". Az „Őszinteség" jeligére: Ne haragudj, hogy nem kaptál választ, de nem jelent meg a vá­laszlevelem. Örülök, hogy te is szereted a romantikus sétákat, és a tartós kapcsolatokat. Ha még mindig szeretnél velem megis­merkedni. akkor találkozzunk az üzenet megjelenése utáni napon, du. 4-kor a szegedi Korzó mozi előtt. Legyen nálad egy szál ró­zsa, nálam egy ilyen újság lesz. Ha nem tudnál eljönni, írj ismét „Szerelem, gyengédség" jeligé­re. Őszinteség, szerelem, gyen­gédség, csak ennyi kell. A „Hevia" jeligéjű lánynak: szegedi, 170 cm magas fiú va­gyok, szintén dolgozom. Kap­tam pofonokat az élettől, ezért számomra is fontosak a belső értékek, és egymás tisztelete. Nekem is hiányzik valaki, aki­vel megértjük, elfogadjuk egy­mást, akár barátokként is. Ha gondolod, légy a hirdetés nap­ján, 18-kor a Móra múzeum előtt, vagy írj a „Hajnal" jeligé­re. „A felhők felett mindig kék az ég" jeligéjű fiúnak: 20 éves, vásárhelyi lány vagyok. Az ígé­rethez híven szólok, hogy talán be tudom tölteni az űrt az éle­tedben. Ha te is így gondolod, találkozzunk okt. 14-én, szom­baton, du. 4-kor Vásárhelyen, a Petőfi S. Műv. Központ előtt. Legyen nálad 0,5 literes üdítő. Ha nem jó az időpont, írj „A kék ég" jeligére. „A felhők felett mindig kék az ég" jeligére: Megtaláltad! De nem azt a lányt, hanem hármat. Létezünk, és megtaláljuk együtt az élet valódi értelmét! A mi szívünk is üres, ezért együtt be­tölthetnénk az űrt. Ha Te is így gondolod, akkor találkozhat­nánk 16-án, hétfőn este 7-kor az árvízi emlékműnél. Mi ott le­szünk. Legyen veled 2 haverod, és egy üveg Fanta. Ha nem jó az időpont, írj! Jelszó: „Haverok, buli, Fanta". Sziasztok, lányok! 27 éves, 180 cm magas, vásárhelyi srác vagyok. Szeretek sétálni, bicik­lizni, sportolni, verset írni, tán­colni, zenét hallgatni, moziba járni. Szeretnék olyan lánnyal megismerkedni, aki az életben sokat csalódott, és szeretné megtalálni a boldogságot, mint én. Vásárhelyiek előnyben! Ha megtetszik a hirdetésem, írj he­lyet és időpontot. A jelige: „Cu­pido". Egy 19 éves, 180 cm magas fiú keresi azt a lányt, aki egy kedves lovag szavaira, és őszin­te kapcsolatra vágyik. Ha úgy érzed, fények lehetünk egymás életében. írj „Csillagszem" jel­igére ! 23 éves, 183 cm magas, sze­gedi srác vagyok. Káros szen­vedélyem nincs. Természetem vidám, ami egy kevés szerény­séggel párosul. Szeretek olvasni, sétálni, sportolni, zenét hallgat­ni, bér a diszkót nem igazán kedvelem. Szeretnék megismer­kedni egy olyan lánnyal, aki kedves, csinos, őszinte, és tar­tós, komoly kapcsolatra vágyik. Ha ilyen lány vagy. kérlek, írj a „Te+Én" jeligére! „Hevia": Kedd este 8-kor a klinikakert Somogyi utcai kapu­jánál leszek egy bringával. 27/177/60. „Zsömle". 24 éves, 180 cm magas, sze­gedi srác vagyok. Szeretnék megismerkedni olyan lánnyal, aki őszinte, és komoly kapcso­latra vágyik. Ha te lennél az, ak­kor találkozzunk a hirdetés meg­jelenésének napján. 17-kor, a Tesco melletti taxiállomásnál. Egy ilyen újság legyen a ke­zünkben. Jelige: „Hullócsillag".

Next

/
Thumbnails
Contents