Délmagyarország, 2000. október (90. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-14 / 242. szám

SZOMBAT, 2000. OKT. 14. FÓKUSZ 7 Internet, kedvezményesen Munkatársunktól Az otthoni számítógép és internethasználat széles körű elterjedését szeretné a kormány elősegíteni azzal az egyelőre kísérleti jellegű programmal, amely Családnet csomag megvásárlásához nyújt támogatást - jelentette be Sík Zoltán, informatikai kormánybiztos a Médihajón. Ma Magyarországon internet hozzáféréssel a családok körülbelül 4 százaléka rendelkezik, ami országos szinten mindössze 120 ezer családot jelent. Az elektronika korszakában a lemaradás komoly társadalmi és gazdasági hátrányokkal járhat, ezért Magyarország további fejlődése szempontjából létfontosságú, hogy polgárai többek között az intemet nyújtotta lehetőségeket is kihasználhassák. Mivel az Internet használatát a számítógépárak, illetve a internetezés havi költsége sokak esetében gátolja, a kormány részt vállal az információhoz jutás feltételeinek megteremtésében. Ennek érdekében most, egyelőre kísérleti jelleggel indítja a Családnet programot, amelynek keretében 1400 netcsomag kedvezményes vásárlására nyílik lehetőség. A kedvezményes csomag tartalmaz egy multimédiás számítógépet, a világháló megismeréséhez és használatához 2 évig havi 20 órás internet hozzáférési lehetőséget és 2 évig havi 20 órás díjmentes telefonhívást, valamint I e-mail címet 2 MB tárterülettel. A Családnet csomag 29 ezer forintos kezdő részletre és 3 éves futamidő alatt, havi 6800 forintos részletre vásárolható meg. A pályázni szándékozó családokra vonatkozó feltételeket október 20-án teszik közzé Ópusztaszeri gázpénz Munkatársunktól Pénteki lapunkban írtunk arról, hogy a gázközmű-vagyon után járó kormányzati „kárpótlásból" Opusztaszer mindössze 16 ezer 900 forint erejéig részesedne. Makra József polgármester úgy nyilatkozott. hogy az előző polgármester és az önkormányzat ludas abban, hogy nem mérték fel időben, mit is ér a közművagyon. Tegnap megkereste szerkesztőségünket Kecskeméti János, akit kollégája a sajtóban „megszólított". Elmondta. hogy a településre már a nyolcvanas évek közepén kezdték bevezetni a gázt. jórészt állami és megyei pénzből, a honvédség közreműködésével. A község közvetlenül a Dégáztól kapott közművagyoni kárpótlást. A 10 milliót meghaladó összeget két évvel ezelőtt már éppen a Makra József vezette önkormányzat vehette át. Úgy látszik, ez kiment a fejéből - tette hozzá Kecskeméti János. Közép-Európa kell-e még? A nosztalgia tartománya Tisztújítás a gazdasági kamaránál Kereskedelmi és ipari: maradt a vezetés Mulatság Bakson Az utóbbi években immár hagyománnyá vált a Baksi Altalános Iskola és a szülői munkaközösség aktív közreműködésének köszönhetően, hogy októberben látványos, jelmezes szüreti felvonulást és mulatságot rendeznek a községben. Pénteken remek szórakozást, színes látványosságot kínáló programon vehettek részt a baksiak. Akkor tartották meg ugyanis a falu mára már népszerűvé és hagyományossá vált szüreti mulatságát. A rendezvény főszereplői az iskola diákjai voltak, de a jelmezes felvonulásba bekapcsolódott sok szülő, valamint jó néhányan a falu felnőtt lakosai közül is. Az elmúlt hetekben természetesen mindenki titokban igyekezett elkészíteni a minél szebb jelmezét, ugyanis azokat zsűri értékelte, és díjazta. Ehhez azonban előbb - a helybeliek, illetve a környező községekből érkezett vendégek érdeklődése közepette - végig kellett vonulniuk a falun. Az iskolától a művelődési házig vezető úton a Subás zenekar remek zenéje kísérte a jó hangulatú felvonulókat. A kultúrházban pedig óriási izgalommal várták a résztvevők a jelmezverseny eredményhirdetését. Az osztályok versenyéhen megosztott különdíjat kaptak a gólyáknak öltözött harmadikosok és a kukoricászsák jelmezben felvonuló elsősök. A negyedikesek napraforgóként kerültek a dobó felső fokára, míg az egyéni megmérettetésben első díjat kapott Csurár Misi 5., illetve Kun Mariann 7. osztályos tanuló. Bálkirálynak a hatodikos Fátyol Balázst, királynőnek pedig a hetedikes Gera Enikőt választotta a zsűri. A nyertesek öröme határtalan volt, ám az esti szüreti mulatságon, a diszkóban nem csak ók, de mindenki remekül szórakozhatott. N. R. J. orientálódott, és nem tölti be korábbi funkcióját a térségben. A fogalom Magyarországon a hetvenes-nyolcvanas években két dolgot jelentett: annak a ténynek a hangsúlyozását, hogy az orosz megszállókkal szemben nem vagyunk kelet-európaiak, illetve azt, hogy a közép-európaiak összetartoznak. Ami azonban az európai integrációs időszakot illeti. Vajda Mihály már 1992-ben megírta, hogy a térség kis nemzetei közül azok, amelyek fejlettebb struktúrákkal rendelkeznek, a Közép-Európa megnevezést elsősorban annak jelzésére használják majd. hogy az Európához igazodás versenyében elkülönítsék magukat a többiektől. A filozófus a mai, globalizáció által meghatározott viszonyok között is kívánatosnak - bár visszahozhatatlannak - látja az egykori, kulturálisan sokszínű Közép-Európát. Úgy véli, a helyi és regionális kultúra értéket képvisel, még akkor is, ha gyakran az idegenellenesség jellemzi. A globalizáció feltartóztathatatlan - húzza alá Vajda Mihály -, ezért illúzió egy gazdaságilag önálló Közép-Európára számítani az egységes Európán belül, a kulturális értékek sokfélesége azonban megőrizendő, ha nem akarunk elmerülni az idézett heideggeri látomásban. Vajda Mihály úgy véli, Magyarországnak a globalizáció fejlődésébe beleilleszkedve is saját nyelvi világában, saját kultúráját kell művelnie. Panek Sándor Szavazás. Tegnap, pénteken zajlott a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara soron kívüli tisztújító küldöttgyűlése, melynek során az eddigi vezetőségnek további bizalmat szavaztak. A történtekről tegnap délután, sajtótájékoztatón számoltak be. A küldöttgyűlés összehívását a november elsejétől érvénybe lépő kamarai szabályozás indokolta, mely szerint megszűnik a kötelező tagság. A tisztújító küldöttgyűlés programjai között szerepelt többek között az idei esztendő októberig végzett kamarai munkájáról és a gazdálkodásról tartott beszámoló, valamint a Csongrád megyei kamara elnökének, alelnökeinek, az ellenőrző, valamint az etikai bizottságnak, majd az elnökség további tagjainak megválasztása. Az eredmény szerint a helyi iparkamara elnöki tisztjét továbbra is dr. Szeri István, látja el. Az általános Vásár, móka, bolondozás Szegedi szüreti vigalom Négy napig tart a Szeged Plazában az első szegedi szüreti vigalom. A csütörtökön délután elkezdődött rendhagyó vásározás, bolondozás vasárnap este ér véget. Az első két napon megnyitottak a kézműves sátrak, felvonult a Szent Vince Borrend, hordót vertek csapra, valamint a Szegedi Nemzeti Színház művészei (képünkön) egy vérbeli piaci hangulathoz illő commedia deli 'arte produkciót mutattak be. (Fotó: Miskolczi Róbert) KözépEurópáról, mint politikai és társadalomelméleti gondolkodási kategóriáról rendezett kétnapos konferenciát a Szegedi Társadalomtudományi Szakkollégium. Az eseményt Vajda Mihály filozófus előadása nyitotta meg. Vajda Mihály számára a klasszikus gondolkodói hagyomány által megteremtett, kulturálisan sokszínű KözépEurópa ma is értelmezhető és kívánatos lenne, ám ebből mára semmi sem maradt. E korban, amelyben Heideggert 1935-ből idézve Vajda Mihály „a zabolátlan technika és a normál ember talajtalan megszervezésének reménytelen őrjöngését" látja, az előadó úgy vélte, egyetlen más politikai vagy gazdasági Közép-Európa-értelmezés sem állta meg a helyét. Vajda Mihály szerint a közép-európaiságnak egykor fontos tényezője volt a német nyelvi tér és gondolkodási hagyomány, valamint az a zsidó kulturális mentalitás, amely felül tudott emelkedni a helyi viszonyokon, ám a háborúk tragédiája éppen e kettőt dúlta fel. A filozófus arra hívja fel a figyelmet, hogy a háborúk utáni világban újraéledő Közép-Európa-fogalom már nem rendelkezik egykori tartalmával, hiszen Németország teljesen a Nyugat felé Futó nem futott be A november l-jétől önkéntes alapon működő Csongrád Megyei Agrárkamara tegnap, pénteken délelőtt tartotta tisztújitó küldöttgyűlését Szegeden, a megyeháza földszinti nagytermében. A hónapok óta tartó megosztottság érződött a hangulaton, s végül a választás eredményében is tükröződött. Az egyetlen elnökjelölt, Futó Tamás nem kapott elegendő szavazatot. Új elnökséggel, megbízott elnökkel lesz majd kénytelen hatvan napig működni az új életet kezdő Csongrád Megyei Agrárkamara. Ez idő alalt elkészítik az új alapszabályt, s két hónap elteltével valószínűleg új választásokat írnak ki. A sikertelen elnökjelölés nem előzmények nélkül következett be az agrárkamaránál. Mint ahogy arról lapunkban már beszámoltunk, az elnöki tisztségre a tagság két jelöltet állított: Futó Tamást, a gazdasági önkormányzat eddigi első emberét, valamint Tasnádi Gábor vállalkozót, az FVMhivatal korábbi vezetőjét. Az elnökjelölés utolsó hetében azonban a választások törvényességét felügyelő FVM jogi főosztálya úgy foglalt állást, hogy Tasnádi nem jelölhető, mivel június 30-áig nem jelezte, tagja kíván-e lenni az új kamarának. (Az elnökjelölt június 29-én belépett az agrárkamarába, kifizette az éves tagdíjat, ám, sajnos, nem írattak alá vele nyilatkozatot. így csak a választói névjegyzékben szerepelt, a tagsági névjegyzékben nem, ami a törvényesség értelmében kizáró ok.) Tasnádi Gábor, mivel úgy érezte, a politika is beavatkozott a választásokba, az utolsó napokban visszalépett a jelöléstől. Ilyen hangulatban kezdődött el az agrárkamarai választás, amelynek levezető elnöke Kovács Lajos, a kamara tiszteletbeli elnöke volt. (Dr. Vas János kormánymegbízott és Grózinger Szilvia, az FVM jogi főosztályának munkatársa felügyelte a történéseket.) Hajas László, a választási bizottság elnöke beszámolójában utalt a jelölések körüli visszásságokra, s mint mondta, volt úgy. hogy nem tudta. 2000ben vagyunk-e, avagy az ötvenes-hatvanas-hetvenes években. Elmondta azt is, egy elnökjelölt van. Futó Tamás. A megjelent 49 küldöttnek egyrészt elnököt, alelnököket, elnökséget, másrészt tfz országos küldöttet kellett választania a Magyar Agrárkamara országos küldöttgyűlésére. A jelölések után következett a szavazás, valamint a voksok összeszámlálása, amely a késő délutáni órákba nyúlt. (A megyeházáról más rendezvény miatt kiebrudalt küldöttek szemközt, az agárkamara székházában várták meg az eredményhirdetést.) Futó Tamás azért nem lett elnök, mert nem kapta meg a szavazatok 50 százalékát plusz még egyet, így csak megbízottként maradhat a helyén. A tervezett három helyett csupán két alelnök szerezte meg a kellő számű voksot: Kis Lajos és Sztanó János. F. K. A megyei GDP hetven százalékát képviselik. (Fotó: Nagy László) alelnöki funkciót változatlanul dr. Tráser Ferenc birtokolja, az ipari alelnöki tiszttel pedig Dervarics Attilát bízták meg a küldöttek. A kamara kereskedelmi alelnökének dr. Varga Antalt, kézműipari alelnökének Orcsik Sándort jelölték. s a szavazók e tisztségviselőket meg is választották Szeri István a sajtótájékoztatón elmondta, hogy a kamarára a jövőben három igen fontos feladat hárul. E szerint elsősorban arra kon'centrálnak majd, hogy a kamara szolgáltató jellegét erősítsék, s ennek egyik kiváló eszköze a konkrét érdekképviselet. Kiemelt terület az uniós csatlakozás ügye is, e témában a vállalkozásokat és cégeket az uniós normákhoz való alkalmazkodásban kívánják segíteni. A jövő harmadik fontos kihívása az információáramlás és a kommunikáció tökéletesítése a kamara, a tagok és az üzleti partnerek között. Az elmúlt időszak munkáját értékelve Szeri István elmondta: „Jelenleg közel 2500 tagot számlálunk, s ez messze meghaladja várakozásainkat. Egyébként ezek a cégek adják a megye GDP-jének mintegy hetven százalékát." Az elnök hozzáfűzte, hogy országos viszonylatban itt, a Csongrád megyei kamaránál erősítették meg tagságukat a legtöbben. O. K. K.