Délmagyarország, 2000. október (90. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-14 / 242. szám

2 KÜLFÖLD SZOMBAT, 2000. OKT. 14. kommentár Az éhhalál árnyékában n izony, a dráguló olaj gondot jelent nekünk, közepesen D szegényeknek is. Á nagyon szegényeknek, végképp. Hogy a legszegényebb kategóriába 48 ország tartozik, s ezekben az országokban 614 millió ember él, ezt eleddig nem tudtam. Az ember naponta olvas kimutatásokat arról, hogy mennyien tengetik az életüket, pontosabban kik azok, akik az éhlwlál árnyékában kénytelenek átvészelni e sira­lomvölgyet. De mindig más-más statisztikákat nyomnak az orrunk elé, így azután nem tudom, hogy melyik a hiteles. Azt viszont tudom, hogy a világon ennivaló helyett jóval többet költenek a fegyverkezésre. S itt jelentkezik az para­dox helyzet, amiről soha nem szól a fáma. Tudniillik, a leg­szegényebb országok, erejükhöz mérten, a legtöbbet költik a fegyverkezésre! Vegyünk néhány példát. Észak-Koreában az elmúlt öt esztendőben 3,5 millió ember halt éhen. Továb­bi 6-8 millió küzd a napi létfenntartásért. Hét gyermekből egynek nem tudnak enni adni, a többinek pedig be kell érni egy marék rizzsel. Észak-Korea viszont továbbra is rendü­letlenül halad a „marxista-leninista-proletár internaciona­lista úton", amelyet még a megboldogult vörös vezér, Kim Ir Szen jelölt ki számára. Dacol a világgal és fegyverkezik. Afrika szarván, az etióp-eritreai konfliktus miatt, mint­egy négyszázezer embert fenyeget közvetlenül az éhhalál, s miután a köves-sziklás és sík homokvülékről van szó, a hié­nák támadásai elöl sincs menekvésük. Ugyanakkor Addisz­Abeba, vagyis az etióp kormány, állítólag napi egymillió dollárt költ fegyverkezésre... Kenyában 3,3 millió, Szomáli­ában 2 millió, a Kongói Demokratikus Köztársaságban újabb 1,5 millió ember éhezik. Bangladesben, Mongóliá­ban, de Indiában és Pakisztánban sem rózsás ilyen téren a helyzet. A volt Szovjetunió tagállamairól nem is beszélve, hiszen ott gyakran előbb nyúlnak a fegyver, mint a kapa­nyél után. M ost azután újabb baj tetézi az eddigi komoly problé­mákat. Drágul az olaj. Még szegényebbek lesznek. A nemzetközi szervezetek pedig naprakészen szállítják majd az információkat arról, hogy most éppen hány országban, há­nyan éheznek. Tanárok és rohamrendőrök A legszegényebb országoknak a legrosszabb Drága az olaj Genf (MTI) A dráguló olaj nagy gazda­sági megrázkódtatást okozhat a világ 48 legszegényebb or­szágában, amelyeknek a gaz­dasági növekedése az elmúlt évtizedben jelentősen elma­radt a világ többi részétől. Az ENSZ csütörtökön nyil­vánosságra hozott jelentése szerint a legszegényebb orszá­gok helyzetén tovább ront ha­gyományos exportcikkeik árá­nak csökkenése, vagyis a cse­rearányromlás. Az Ázsiában és Afrikában 614 millió embernek otthont adó legkevésbé fejlett államok hazai összterméke egy főre számítva 1990 és 1998 között évente átlagosan 0,9 százalék­kal bővült. Ez a mutató csak 0,4 százalék lenne Banglades nélkül, amely ebben az or­szágcsoportban a legjobban fejlődött. A Genfben közzétett jelentés emlékeztetett arra, hogy az összes fejlődő ország­ban az éves GDP-növekedés üteme átlagosan 3,6 százalék volt 1990 és 1998 között. A beszámoló szerint a fej­lett országok nettó fejlesztési segélyei 45 százalékkal csök­kentek a kilencvenes években a legszegényebb országoknak, értékük a hetvenes évek szint­jére csökkent. Visegrádi négyek „Nyakkendő nélküli" találkozó Karlovy Vary (MTI) Orbán Viktor jnagyar mi­niszterelnök, aki csütörtökön és pénteken a nyugat-csehor­szági Karlovy Varyban részt vett a Visegrádi Négyek ­Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia - kormányfőinek „nyak­kendő nélküli" találkozóján, a péntek délutáni órákban visszaindult Budapestre. A találkozón a Visegrádi Négyek megerősítették, hogy segíteni fogják egy­mást az Európai Unióhoz történő csatlakozás folyama­tában. Ugyanakkor leszögez­ték. hogy a csatlakozásnak egyéni elbírálás alapján kell megtörténnie. A kormányfők rövid közös nyilatkozatban kiálltak a csehek mellett Prá­Tanított" összecsapás Perui tanárok csapnak össze rohamrendórökkel a limai kongresszus épülete előtt. A megmozdulás résztvevői Alberto Fujimori perui államfő lemondását követelik. (MTI Telefotó/AP/Silvia Izquiredo) Harrach Péter Rómában Sikeres a magyar családpolitika Róma (MTI) Harrach Péter szerint elismeréssel fogadták a magyarországi családpo­litika eddigi sikereit an­nak a nemzetközi tanács­kozásnak a szervezői és résztvevői, amelyet „A gyermekek: a család és a társadalom tavasza" cím­mel rendeztek október 11. és 13. között Rómá­ban. Magyarországot a szociális­és családügyi miniszter képvi­selte ezen a fórumon, amely egyebek között a gyermekek jogaival foglalkozott, különle­ges figyelmet szentelve a fo­gyatékosok, az elváltak gyer­mekei és az utcagyerekek helyzetének. Ezen a nemzetkö­zi tanácskozáson az egyes or­szágok püspökei, valamint a családért és az életvédelemben dolgozó szervezetek és moz­galmak vezetői, vettek részt. Harrach Péter római tartózko­dása során megbeszélést foly­tatott Alfonso López Trujillo bíborossal, az eseményt szer­vező Család Pápai Tanácsa el­nökével. A miniszter elmondta: úgy érzi, az elmúlt két napon Ró­mában sikert aratott a magyar családpolitika, amelynek célja­it, szándékait és eddigi ered­ményeit a konferencia szer­vezői és résztvevői egyaránt elismerték. Az a tény, hogy a szervező bíboros a magyar családügyi tárca vezetőjét meghívta erre a tanácskozásra, azt bizonyítja, hogy sok közös vonás van az egyház és a ma­gyar családpolitika törekvései­ben. Alapvető emberi érté­kekről van szó: a családról, a gyermekről, a gyermekváll­alásról, a nevelésről és a szere­tetről - mondta Harrach Péter, aki szerint ezeket az értékeket hasonló módon kell szolgálnia az egyháznak és az államnak. „Jó érzés volt ma Rómában magyarnak lenni" - fűzte hoz­zá a miniszter. Harrach Péter elmondta: López Trujillo bíboros a be­szélgetésük során élénken ér­deklődött a magyar családok helyzete iránt, és meggyőző­dött arról: a magyar családok hasonló problémákkal küsz­ködnek, mint a világban min­denütt. Az is világossá vált számára - tette hozzá a minisz­ter -, hogy a magyar állam megpróbálja megfelelően ke­zelni ezt a kérdést. A magyar családpolitikának két fontos pillére van - folytat­ta Harrach Péter. Az egyik az anyagi támogatás: a családokat „helyzetbe kell hozni" gazda­ságilag. A miniszter jó ered­ménynek nevezte, hogy 1988 óta a kormány hatvan száza­lékkal növelte a családok tá­mogatását, jövőre pedig erőtel­jes változtatást kíván bevezet­ni, jelentősen növelni szeretné a gyermekek után járó adóked­vezményt. A másik pillér a „családbarát környezet" meg­teremtése, ezen belül is a jogi és politikai szempontok érvé­nyesítése. Fontos a közgondol­kodás alakítása is, azoknak az értékeknek a megjelenítése a társadalomban, amelyek a há­zasságra és a családra vonat­koznak. Az utóbbival kapcso­latban elsőrendű szerepe van annak, hogy a fiatalokat meg­felelően készítsék fel a házas­ságra. Lényeges az egészséges családok gondozása, ennek az lenne a célja, hogy meg lehes­sen előzni a válsághelyzeteket - mondta a szociális- és csa­ládügyi miniszter. Áden (MTI) Amerikai tisztségviselők Tizenhét halott tők megállapították, hogy a hajón támadt repedést pénteki közlése szerint 17- külső forrásból eredő deto­re növekedett az ádeni ki- öngyilkos merénylet kö- tott halálos áldozatainak náció okozta, ami arra utal, kötőben várakozó amerikai vetkeztében - történt csü- száma. hogy szándékos robbantás hadihajónál — feltehetően törtöki robbanás azonos!- Robbanóanyag-szakér- történt. Szerb megállapodás? Belgrád (MTI) December 24-én rendezik Szerbiában az előrehozott par­lamenti választásokat - mond­ta Vojiszlav Kostunica új ju­goszláv elnök egyik munka­társa a B92 rádiónak adott nyilatkozatában. Vladan Ba­tics, az új elnök egyik bizal­masa azt állította rádiónyilat­kozatában, hogy a reformok híveinek sikerült megállapod­niuk Szlobodan Milosevics volt jugoszláv elnök szocialis­ta pártjával ebben az időpont­ban. Arról is egyezség szüle­tett, hogy addig átmeneti kor­mány fogja irányítani Szerbi­át. Nobel-békedíj Oslo (MTI) Kim De Dzsung dél-koreai elnök kapja az idei Nobel-bé­kedíjat - közölte az oslói No­bel-bizottság pénteken. Janjics halála Szarajevó (MTI) Letartóztatásának kísérlete közben, eddig pontosan nem ismert körülmények között, meghalt péntek hajnalban Bosznia-Hercegovinában a háborús bűnökkel vádolt boszniai szerb Jankó Janjics. A nemzetközi erők (SFOR) egy német alakulata próbálta elfogni a délkelet-boszniai Fo­csa városában. Egyelőre isme­retlen okból felrobbant eköz­ben egy kézigránát. A 45 éves Janjics életét vesztette, több német SFOR-katona megse­besült. Temelin miatt Wullowitz (MTI) Ausztriában újra blokád alá vették a határátkelőket a cseh­országi Temelínben épült ato­merőmű ellenzői, és a felső­ausztriai Wullowitzban tartott nagygyűlésen ezúttal Jörg Ha­ider is részt vett. Haider Mi­chael Schmid infrastruktúra­miniszter kíséretében érkezett a helyszínre, ahol mintegy kétezres tömeg gyűlt össze. A tüntetők nyomban két csoport­ra oszlottak: az egyik üdvö­zölte Haidert, a másik csoport tiltakozott jelenléte ellen és úgy vélte, hogy csupán párt­politikai okokból jelent meg az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) volt vezére. ga és Bécs vitájában. Kije­lentették: elfogadhatatlannak tartják, hogy kétoldalú prob­lémákat az Európai Unió és a Visegrádi Csoportba töm­örült országok határainak le­zárásával próbáljanak meg­oldani. Mint ismeretes, az utóbbi napokban osztrák környezetvédők a cseh-oszt­rák határátkelők lezárásával tiltakoznak a temelini ato­merőmű üzembe helyezése ellen. A magyar' miniszterelnök a nem hivatalos megbeszélé­sek során sürgette Milos Ze­man cseh kormányfőnél a Nemzetközi Valutaalap elle­ni tiltakozások alkalmával Prágában letartóztatott ma­gyarok ügyének mielőbbi rendezését is. a jugo- Magyarnak lenni (56.) szláviai (pontosab­ban: szer­biai) válto­zás oka t sokkal visszafo­Minelc örüljünk? gottabban üdvözölte a ma­gyarság, mint a jó tíz évvel ezelőtti temesvári eseménye­ket s az azt követő romániai , felfordulást". Most is auto­matikusan felvetődik a kér­dés: délvidéki testvéreink mi­re várhatnak? Az egyik kisebb, de elkö­telezettsége okán hitelesebb­nek tűnő (a mindenkori ha­talomhoz kevésbé dör­gölődző...) vajdasági magyar párt vezetőjének a vélemé­nyét idézem az alábbiakban. A vajdasági magyarok sze­mélyi alapú (perszonális) autonómiájának hiányára hívta fel Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demok­rata Párt (VMDP) elnöke Vojiszlav Kostunica figyel­mét az új jugoszláv elnökhöz írott levelében. A szerb vá­lasztási törvény ugyanis ki­zárja azt a lehetőséget, hogy a nemzeti kisebbségek saját szerbiai parlamenti képvi­selőket válasszanak. (A problémát a magas parla­menti bejutási küszöbben látja.) A VMDP elnöke a le­vélben nem minősítette a vajdasági magyarok parla­menti képviseletét állampol­gári egyenjogúságuk feltéte­lének, de emlékeztetett rá, hogy perszonális autonómiát nem élveznek, és a jelenlegi választási törvény alapján csak egyfajta kényszerkoalí­ció, vagy egy nem magyar párt jelöltjeként juthatnak be a szerb parlamentbe. „Ily módon a vajdasági magya­rok - mint közösség - a de­mokratikus forradalom első napjaiban elveszítik kollektív érdekeik kifejezésének intéz­ményes lehetőségét" - hang­súlyozta a VMDP elnöke. Ugyanakkor felvetette: miért ne Szerbia lehetne az első ország, amely demokratikus fellendülése közben egy olyan elvi problémát is ren­dez, amely más országokban - a levél szerint Romániá­ban és Szlovákiában - is megoldásra vár. Többek kö­zött értesítette a jugoszláv el­nököt arról is, hogy a VMDP aláírásokat fog gyűjteni egy vajdasági ma­gyar választói névjegyzék összeállítása érdekében, amely alapját képezi majd a vajdasági magyar autonómi­atanács képviselőinek de­mokratikus, többpárti meg­választásához. Mi jellemzi a szomszédos ország gazdaságát Milosevics 13 éves uralma után? A politikai változást kö­vetően a gazdasági mélypont­ról való kilábaláshoz nagy segítséget adhat Magyaror­szág mint földrajzilag legkö­zelebb lévő és legstabilabb ország, és ez a magyar üzleti élet számára is jó lehetősége­ket nyit. Jugoszlávia a 90-es évek eleje óta az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) nagyságát tekintve a fejlődő országok között a közepesnél alacsonyabb szintre esett vissza. Jugoszláviában 1990 óta évi átlagban 7-8 százalé­kos gazdasági visszaesés kö­vetkezett be, ami összességé­ben mintegy 50 százalékkal csökkentette a GDP-t. A brut­tó hazai termék egy főre jutó értéke jelenleg 1300 dollár. Mivel a jugoszláviai magyar­ság jelentős tömegei vidéken élnek, halmozottan hátrányo­san érintette őket mindez. Úgy tűnik, a vállalkozói kapcsolatokban nyílnak a legkedvezőbb lehetőségek. Különösen az áruforgalom­ban törekedni kell a bizton­ságra, és megfelelő garanciá­kat kell kérni. A súlyos devi­zahiánnyal küszködő ország­nak csak külföldi segítséggel van esélye a gyors gazdasági növekedésre. Gazdasági kap­csolataink javításában je­lentős szerepe lehet a Duna hajózhatóságának. Jugoszláv közgazdászok állítják: a 90-es gazdasági szint eléréséhez 16-18 évre is szüksége lehet az országnak. A Jugoszláviába irányuló magyar kivitel 1999-ben 114,1 millió dollár volt, míg a behozatal 26,3 millió dollárt tett ki. Egy évvel korábban a kivitel 143,3 millió dollár, míg a behozatal 61 millió dollár volt. Magyarország földrajzi közelsége miatt vi­szonylag rugalmatlanul rea­gált a kedvezőtlen hatásokra, ezért a forgalom szinten tar­tására is lehet számítani 2000-ben. Összességében annak örülhetünk, hogy a jugo­szláv-magyar gazdasági kap­csolatok fejlődésnek indul­hatnak, s ebben jelentős sze­repet vállalhatnak a vajdasá­gi (bácskai és bánáti) magya­rok. A többi fejlemény a jövő titka. Pataki Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents