Délmagyarország, 2000. október (90. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-14 / 242. szám

SZOMBAT. 2000. OKT. 14. BELFÖLD 3 2. röviden OMV-érdek és a Mol DM-információ Az osztrák OMV kőolajés vegyipari konszern érdeklődik a Mol 25 százalékos tulajdonrésze iránt, ha és amikor a magyar állam azt értékesíti - jelentette ki Richárd Schenz vezérigazgató. Elmondta: az OMV az eddig birtokában lévő Mol-részesedést - amelyet a legutóbbi vásárlással együtt 5-10 százalékban jelölt meg - éppen a stratégiai érdeklődés jelzésére vette meg. A Mol Rt. sem támogatást, sem bátorítást nem adott az OMV tulajdoni részének további növeléséhez a magyar olajipari társaságban - fogalmaz a Mol Rt. közleménye, amelyben reagál arra e hírre. A közlemény tájékoztat arról, hogy a Mol és az OMV vezetése csütörtökön találkozott egymással. Ekkor az OMV vezetői bejelentették: „készek olyan megállapodást kötni, amely rögzíti az OMV jelenlegi tulajdoni hányadát a Mol Rt.-ben". Az állami tulajdoni hányad 25 százalék plusz egy szavazatnyi részvénycsomag. Mikszáth-ünnep Horpács (MTI) A Kálmán-naphoz kapcsolódó hagyományos Mikszáthünnepet október 15-én tartja a Nógrád megyei Horpácson, a Mikszáth-kúriában a Mikszáth Kálmán Társaság, a helyi önkormányzat és a Mikszáth Kiadó. Az idei horpácsi ünnepen az író dédunokája, Mikszáth Kálmán emlékezik a 90 éve elhunyt íróról, majd koszorúkat helyeznek el a horpácsi Mikszáth-szobornál. Az Unikornis Kiadó jelentette meg Praznovszky Mihály Mikszáth a történetíró című új kötetét. Régóta várja a közönség Belitzky János: Balassagyarmat és Mikszáth című munkájának közreadását, a könyv megjelenés előtt áll. A szlovákiai magyarok által tíz éve alapított Palóc Társaság eddigi krónikáját pedig Urbán Aladár dolgozta fel Tízéves a Palóc Társaság című munkájában. Péntek 13.: baljóslatú vagy szerencsenap? Szimbólum a mának A péntek mindig a szerencsejátékosok „erős" napja. (Fotó: Miskolczi Róbert) Szerencsém lesz! Sokan ezzel a fölkiáItá s s a I VÁGTAK neki a tegnapi napnak. Mások igyekeztek óvatosan mozogni a világban, nehogy szerencsétlenebbül végződjék a hét e különleges utolsó munkanapja, mint a többi. E hónapban ugyanis a 13. nap éppen péntekre esett, ráadásul az asztrológusok szerint az istenek szerencsecsillagát is megcsodálhattuk. A „péntek 13." mint szimbolikus jelentésű nap modernkori találmány. A babonák, a hiedelmek nem a mai racionális felfogás, hanem egy olyan archaikus világ termékei, mikor az ember mindenhol szimbólumokat keresett és érzékelt - mondta Pusztai Bertalan tanársegéd. A Szegedi Tudományegyetem Néprajzi Tanszékének oktatójától tudjuk, hogy a néprajztudomány klasszikusai, így például a magyar mitológiáról tanulmánykötetet író Ipolyi Arnold, vagy a számok szimbolikus jelentését földolgozó idősebb Bibó István sem foglalkozik a péntek és a 13 összekapcsolásával. Az persze köztudott, hogy péntek, Krisztus halálának napja máig negatív töltetű, s a hét ezen napjához számos tiltás kapcsolódik: így például a böjt, a munkavégzés visszafogása. A 13 különlegessége abból fakad, hogy a 12-t követi. A magyar néphitben ugyanis a számok közül a 3hoz, a 7-hez és a 12-höz kapcsolódik szimbolikus jelentés. A néphit szerint a 13 valaminek a lezárultát jelenti, megtöri a sort, ráadásul prímszám, ami nem csupán a matematikával foglalkozók számára izgató tulajdonság. - Egy ilyen napon már történt velem egy olyan szerencsétlenség, amire nem szívesen emlékszem, mégis eszembe jut minden hónap 13. napján - fejezte ki aggodalmát a tegnappal kapcsolatosan a Széchenyi téren óvatosan lépkedő nő. - Ha választani lehetett, péntekre tettem a vizsgáimat, s mindig 13.-ként mentem be, hogy jó jegyet kapjak. Nekem a 13 a szerencseszámom - jelenti ki nemes egyszerűséggel az egyetemista, akivel tegnap 13 órakor a belvárosi lottózó előtt futottam Össze. - Én pénteken, 13-án, ráadásul éjjel születtem, de ez soha nem zavart - jelentette ki Szarvas Béla plébános, aki szerint csak az foglalkozik az ilyen egybeeséssel, akinek gyenge a hite, és életével kapcsolatosan nem az isteni gondviselést, hanem a „sorsot" emlegeti. A tegnapi napot azonban nem csak az tette különlegessé, hogy például a szerencsejátékkal próbálkozók kísérletet tettek arra, hogy egy baljóslatúnak mondott napon jobbra forduljon a sorsuk. Az is a nap különcségét mutatta, hogy az asztrológusok szerint fénylő csillaglánc tette emlékezetessé a mostani „péntek 13." éjszakáját: a Jupiter, a Szaturnusz és a telihold fénylő láncként álltak együtt. Ez a bolygóegyüttállás az asztrológusok szerint az istenek szerencsecsillaga. Egy német professzor szerint ilyen együttállás volt Jézus születésnapjakor is. A Meteor csillagászati évkönyv szerint viszont nálunk az említett bolygók együttállását majd csak október 16-án, a napfelkelte előtti időszakban figyelhetjük meg. A szegedi csillagászok közül Szabó Gyula egyetemi hallgató azt mondta nekünk, hogy e hétvégén valóban szép az égbolt: az említett bolygókon kívül megfigyelhetjük a Fiastyúk és a Bika csillagképet is. De ezen égi jeleknek végképp semmi köze a „péntek 13"-hoz. Újszászi Ilona miniszteri kinevezését követően Kádár János több vallási és egyházi ügyben hallatja a hangját. Jelentős a szerepe Mindszenty József hercegprímás letartóztatásának előkészítésében, valamint a szovjet katonák által meggyilkolt Apor Vilmos győri megyés püspök földi maradványai exhumálásának leállításában és az azt követő tisztogatásokban. Kádár János belügyminiszterként tovább halmozta funkcióit. Amellett, hogy ismét felügyelete alá rendelték a pártközpont káderosztályát, tagja lett az úgynevezett egyházügyi hármas bizottságnak, amelynek Mindszenty József hercegprímás eltávolítása volt i célja. Ebben Kádár igen aktív szerepet játszott, többször hajtotta végre Rákosi Mátyás személyes utasításait. A Magyar Dolgozók Pártiának főtitkára 1948 januári beszédében jelentette ki, hogy ÍZ év végéig végezni kell az Belügy- Az ismeretlen Kádár János (10.) Harc az egyházak ellen Mindszenty József, akinek reakciós és demokráciaellenes múltja közismert volt, magas egyházi méltóságát arra használta fel, hogy minden rendelkezésére álló erővel küzdött a magyar demokrácia, a köztársaság és ennek intézkedései: a földreform és az államosítás ellen. A rendőrhatóságnak tudomására jutott, hogy e tevékenysége mellett Mindszenty Lapszemle a Habsburg királyság visszaállítására irányuló legitimista szervezkedést folytat, kémkedik és valutával üzérkedik. A rendőrhatóságok december 23-án az esztergomi érseki palotában tartott házkutatás során az érseki palota pincéjében, mélyen a földbe ásva, fémtokban megtalálták Mindszenty több száz iratot tartalmazó titkos irattárát. Ebben az irattárban voltak Mindszenty saját kézírásával azok a beadványok, amelyekben a nyugati hatalmakat hazánk belügyeibe való beavatkozásra sürgette, valamint azok az eredeti válaszok, amelyeket az ország követei Mindszentynek adtak. (Délmagyarország, 1948. december 29.) „egyházi reakcióval". Ez Mindszentyhez címzett nyílt fenyegetés volt. Kádár a hazarendelt római követtel elkészíttetett a Vatikánnak egy jegyzéket, hogy Mindszenty! saját kezdeményezésükre helyezzék el Magyarországról. A Kádár által felügyelt letartóztatásra végül 1948 karácsonyának másnapján kerül sor. A Budapesti Népbíróság másfél hónappal később életfogytiglani fegyházbüntetésre ítéli Mindszentyt. A felszabadulást követően elsődleges cél volt a felezetek közötti különbségek megszüntetése. valamint az állam és az egyház szétválasztása. Ennek megfelelően az 1946. évi I. törvénycikk a vallásszabadságot. míg az 1947. évi XXXIII. évi törvénycikk a felekezeti egyenjogúságot mondta ki. Az 1945-ös földreformmal a jogi különbségek gazdasági alapjai is megszűntek. A katolikus egyház közel 1 millió holdjából 80 ezer, míg a református egyház 100 ezer holdjából 60 ezer maradt. Az állam kárpótlásul évente megszavazott államsegélyként havi illetményt folyósított a lelkészeknek, papoknak, amellyel nem segítették elő a kitűzött célt: az állam és az egyház szétválasztását. Innentől a megfélemlített hívek adakozásától és a hatalom kegyétől függött az egyházak anyagi helyzete. Folyamatosan tiltottak be katolikus hitbuzgalmi egyesületeket, protestáns szervezeteket, majd 1948 nyarán állami kézbe kerültek az egyházi iskolák. Mire 1951-ben a kormányzat felállította az Állami Egyházügyi Hivatalt, addigra aí egyházak sorra kötötték meg az egyezményeket az állammal. Az egyházi tisztségek betöltéséhez az Elnöki Tanács előzetes hozzájárulására volt szükség. Kádár belügyminiszterségének első hónapjaiban azt tervezték, hogy a meggyilkolt győri megyés püspök, Apor Vilmos földi maradványait exhumálják és méltó módon helyezik örök nyugalomra. Kádár „tajtékzott - presztízsén esett sérelemnek tekintve -, midőn nem az ÁVH-tól. hanem a kisgazda kultuszminisztertől, Ortutay Gyulától értesült" (Gyarmati György) az esetről. Kádár letiltotta az ünnepség előkészítését és tisztogatásba torkolló vizsgálatot rendelt el a győri közigazgatásban. Az újratemetésre még Kádár életében. 1986-ban kerülhetett sor. Idézzük vissza a Délmagyarországnak adolt interjúból Rácz Árpádnak, a Rubicon főszerkesztőjének szavait: „Ma azt gondoljuk, hogy nagy bűnnek számítanak az egyház elleni támadások, miközben ő (Kádár - a szerk.) erénynek tekintette. Mindszentyről és általában a papokról lesújtó váleménye volt. Harc volt, amelyben minden eszköz megengedett. (...) Egy a lényeg: az ellenség megsemmisítése." (Folytatjuk.) Tóth-Szenesi Attila jegyzet Tőzsdejáték M

i, kérem, nemzeti nemzetet építünk! Például Nemzeti Színházat, amely ugyan Schwajda György ék előadásában inkább egy szovjet (birodalmi) építőművészeti remekre emlékeztet a maga eklekticizmusában, de akkor is a miénk! No meg autópályát, amelynek esetében mellőztük a pályáztatást, nagyvonalúan lemondva ezzel néhány tucat milliárd forintnyi EU-támogalás esélyéről. Sebaj, állják a teljes számlát a magyar adófizetők, akiknek a pénzét hazai cégek kapják. Igy lesz nemzeti az autópálya. Valami hasonló látszik történni a tőzsdén is. Ami már többször hanyatt vágta magát a kormány kétéves regnálása alatt. Néhány rossz üzenet elég volt ugyanis ahhoz, hogy a befektetők elbizonytalanodjanak. Hogy mi számít rossz üzenetnek egy piacgazdaságban? Például a direkt politikai beavatkozás a gazdasági folyamatokba. Amikor a kormány meggátolta, hogy a Mol a gázárakban érvényesíthesse a világpiaci árváltozásokat, a korábban 5-6 ezer forint között mozgó Mol-részvények ára egy hónapon belül 3650-re eseti. Az átlagos gázfogyasztói ez persze nem nagyon érdekli. Mint ahogyan Csurka Istvánt sem, aki jó éve úgy nyilatkozott, hogy a tőzsdei folyamatok miatt legföljebb néhány, magyarnak sem igen nevezhető szelvényvagdosó feje fájhat. Valami hasonlóval rukkolt ki Orbán Viktor is, aki jelezte, hogy a maga részéről a megtakarítások ideális helyének nem a tőzsdét, hanem a bankokat tartja. Néhány napja aztán fejreállt a világ, és biz' már fájhat a miniszterelnöki (no meg a csurkai) fő is. Hiszen bekövetkezett, amit e lap hasábjain is megjósoltunk: rekordkötésekkel beindult a Mol és a TVK fölvásárlása. Ez pedig semmiképpen sem jöhet jól egy polgári-nemzeti kormánynak. Beütött a krach, mondhatni: visszaütött a valóság. Piacgazdaságban ugyanis - aminek a kormány deklarációiban elkötelezett híve - nem lehet megkerülni a tőzsdéi. Az pedig világosan tudható, ha jelentősen alulértékeltté válnak a magyar részvények, akkor beindul a fölvásárlás. Magyarán: a külföldi tőke olcsón megszerezheti a magyar nemzetgazdaság stratégiai ágazatainak jókora hányadát. F

ájhat a feje a kormányfőnek, aki nyilván nem ezt akarta, de tenni sem lehet ellene. Legföljebb azzal, hogy a jövőben nem a cégekkel akarja megfizettetni szociálpolitikáját, hanem a költségvetésből adott szubvenciókkal tartja alacsonyan - mondjuk - a gáz árát. Akkor a Mol is, a tőzsde is magához térhetne, és más cégek sem kerülnének hasonló veszélybe. Nincs persze kizárva, hogy marad az aktivista kormánystílus, némi voluntarizmussal spékelve. Akkor pedig legföljebb annyit mondhatunk: a pokolba vezető út is jó szándékkal van kikövezve. Qi* ibfuÁ^ ^fVJHHBfl • trapézlemez, síklemez m ereszcsatorna-rendszer • cserepeslemez • könnyűszerkezetes épületek, csarnokok kivitelezése. SZAPPANOS ÍP-KER, Hódmezővásárhely, Zrínyi u. vége. Tel.: 62-241-209, 62-230-446. A UND AB TERMÉKEK KIEMELT MÁRKAKERESKEDŐJE! Felfüggesztik Székely mentelmi jogát? Az elsö tettenérés Tetten érték Székely Zoltán kisgazda honatyát, amikor csütörtökön délután 20 millió forint vesztegetési pénzt vette át autójában - így szólt a hír tegnapi lapunkban. A Géczi József Csongrád megyei szocialista képviselőt, a Parlament mentelmi bizottságának alelnökét kérdeztük. - Milyen lépések történtek és várhatóak' a Székely-ügyben? - Az elsó eset a rendszerváltás óta. hogy egy képviselőt rajtakapnak a vesztegetésen - mondta Géczi József, a mentelmi bizottság alelnöke. - Áder János, az országgyűlés elnöke Stockholmból telefonált, kérte az eljárás felgyorsítását. Hétfőn. 12 órára hívtuk össze a mentelmi bizottságot, másnap, kedden szavaz a kérdésről a parlament. - A Legfőbb Ügyészség közleménye szerint őrizetbe vették a képviselőt. Ehhez nem kellett volna a mentelmi jog felfüggesztése? - Tettenérés esetén az országgyűlési képviseld is letartóztatható, Székely urat valóban őrizetbe is vették, majd elengedték - válaszolta az alelnök. - A büntetőeljárás azonban csak akkor indítható meg ellene, ha a parlament felfüggeszti a mentelmi jogát. Természetesen az ártatlanság vélelme mindenkit megillet. - Pallag László, az olajbizottság elnöke kijelentette, hogy a képviselők jelentős százaléka korrupt. Erre itt a Székelyügy. Nem tesz jót a parlament hírnevének... - Úgy is lehet értelmezni, hogy Pallagnak igaza van. Ám azt is mondhatni, hogy egyről valóban bebizonyosodott. és azt is, hogy a képviselő sem bújhat ki a felelősségre vonás alól. Természetesen az ügyesen politizáló pártok most azonnal leszögezik, náluk ilyen nem fordulhat elő. Mivel minden párt emberekből áll, elég nagy merészség ilyet kijelenteni. Ami a lényeg, bebizonyosodni látszik: erkölcsi megújulás nélkül a politika nem működhet - tette hozzá Géczi József. V. F. S.