Délmagyarország, 2000. október (90. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-03 / 232. szám

I. Szegedi Digitáltechnikai Kiállítás _ Szegeden a Novotel szállodában 2000. Október 10-11. 99 Szerdai lapunkból Mikor kerül föl Szeged a térképre? Munkatársunktól Egyetlen év alatt másfél milliárd forintnyi haszontól estek el a szegedi cégek azért, mert eddig nem ért le az M5-ös autópálya a városig. Egy tanulmány készító'i azt állítják, a szegedi gazdaság fejló'désének legnagyobb gátja a sztráda hiánya. A külföldi muködó'tó'ke pedig szinte kizárólag az autópályákon „érkezik" hazánkba. Az M5-ös sztráda továbbépítésének megkezdésére 2003. december végéig van koncessziója az AKA Rt.nek. Ám a kormány és a társaság között egyelőre lelassultak a tárgyalások. A pálya és a szegedi gazdaság jövőjéről szóló elemzésünket holnapi gazdasági mellékletünkben, az Egy százalékban olvashatják. .. A ". • f A nagyit kiforgathatják a lakásából (4. oldal) J — V Rtl3\/ ^ ALAPÍTVA: 1910-BEN • ^ DELMAQYARORSZAG KEDD, 2000. OKT. 3., 90/232. s ARA: 44 FT (ELŐFIZETVE: 38 FT) Tömőanyaghiány a fogorvosi rendelőkben Nem zavartalan az átállás*** Tíz éve önállóan azaz 1990 és 2000. (Fotó: Nagy László) tozott a tíz év alatt. Ilyen például az autópálya és a reptér ügye, amelyek nélkül a város nem juthat el oda, ahová nagyon szeretne. Az ünnep azért ünnep volt. A betegek nem szenvedhetnek hátrányt. (Fotó: Schmidt Andrea) A körzeti fogorvosi rendelők fogorvosai azt mondják, az utóbbi időben nem kaptak fogtömöanyagot a háziorvosi szolgálattól. Az intézmény gazdasági vezetője az akadozó anyagellátást azzal is magyarázza, hogy nem tudták, mikortól mennek ki vállalkozói státuszba a jelenleg még közalkalmazotti jogviszonyban dolgozó fogorvosok. A 16 éves srácnak azt mondták az egyik körzeti fogorvosi rendelőben, hogy nincs amalgám, a fogtömése bizonytalan időre elmarad. A kamasz úgy tudta, s jól tudta, neki ingyen jár a fogorvosi ellátás, a tömés is, meg az amalgám is. A közalkalmazott doktor azért nem vállalhatta az amalgámos tömést, mert nem kapott fogászati anyagot munkáltatójától, a Szakorvosi Ellátás és Háziorvosi Szolgálattól. Szegeden 30, közalkalmazotti jogviszonyban dolgozó fogorvos dolgozik a város különböző kerületeinek fogorvosi rendelőiben. Információink szerint egyikük sem kapott az utóbbi időben fogászati anyagot, s ahhoz, hogy betegeiket elláthassák, teremtettek, ahogyan tudtak amalgámot, vagy más fogtömőanyagot. Névvel egyikük sem vállalta, hogy megerősíti, nincs anyag, illetve a „központ" nem ad. A rendelőintézet gazdasági vezetőjéhez irányított valamennyi megkérdezett, mondván, ő tudja a választ arra, miért nem jutott az ellátásért felelős önkormányzat fogorvosi rendelőibe fogászati anyag. Némethy Gyula, a Szakorvosi Ellátás és Háziorvosi Szolgálat gazdasági vezetője állítja, ha bármelyik fogorvos anyagigénnyel fordult hozzá, megkapta a kért mennyiséget. Márciusban egyébként 7 millió forint értékű fogászati anyagot vásároltak a rendelők számára, azt követően azonban - mivel sokáig bizonytalan volt, mikor kerülnek ki a fogorvosok a háziorvosi szolgálat kötelékéből vállalkozói státuszba nem mertek nagyobb mennyiségű tömőanyagot rendelni. A másik ok, amiért akadozott az anyagutánpótlás az, hogy az utóbbi hónapokban jelentősen visszaesett a közalkalmazott fogorvosok betegforgalma, emiatt pedig csökkent a teljesítményük után járó bevételük. A rendelőintézet igazgatója, dr. Gaál István megerősítette, mivel már ismert az időpont, mikortól lesznek vállalkozó fogorvosok a jelenleg közalkalmazottak, az év hátralevő részére megrendelték a szükséges fogtömőanyag-mennyiséget, a betegek nem szenvednek hátrányt. Mint ismeretes, a közalkalmazott fogorvosok 2001. január elsejétől vállalkozóként dolgozhatnak tovább. Ez azt jelenti, hogy közvetlenül ők kapják a tb-finanszírozást, amiből, illetve amennyiből maguknak kell gazdálkodni, a többi között a fogászati anyagokat beszerezni és ezekért fizetni. K. K. Tudósítónktál Egykori és jelenlegi képviselők ültek le tegnap egymás mellé a városháza dísztermében. A hazai önkormányzatiság tizedik évfordulója alkalmából megrendezett ünnepségen Bartha László polgármester elmondta: az 1990-es helyhatósági választáson morális késztetést éreztek a képviselőjelöltek, hogy új politikai rendszert alakítsanak ki. Az óriási lendülettel munkába álló közgyűléstől nagyon jó alapokat kapott a mai képviselő-testület. Az 1990-94 közötti időszakra Lippai Pál. az első szabadon választott polgármester emlékezett vissza. Elmondta: fárasztó és emberpróbáló négy évet hagyott maga mögött az első közgyűlés. Lippai hangsúlyozta: van. ami. nem válNagy Sándor-i terv A munka világának szocialista modelljét vázolták azon a tegnapi regionális tanácskozáson, melyen Gúr Nándor, az MSZP munkaügyi és foglalkoztatáspolitikai tagozatának elnöke, valamint Nagy Sándor, a párt országgyűlési képviselője tartott előadást. A tíz évvel ezelőtti Magyarországhoz képest most 1,4 millióval kevesebb embert érint a munka világának problémaköre - jelölte meg kiindulópontját Gúr Nándor. Ugyanakkor szerinte a foglalkoztatás és a munkanélküliség problémakörét együtt kell kezelni, s a jelenlegi alacsony jövedelmek növeléséhez elengedhetetlen a járulékterhek struktúrájának változtatása. A legjobb foglalkoztatáspolitika: a jó gazdaságpolitika - jelentette ki Nagy Sándor, aki az MSZP stratégiai programjának kidolgozásában is szerepet vállal. Állította, hogy a fenntartható fejlődésnek létezik szocialista modellje. Ez azt jelenti, hogy a gazdasági növekedés mellett a szociális környezetre, a regionális különbségek kiegyenlítésére, a felhalmozás jellegű beruházásokra is figyelnek, miközben nem zsákmányolják ki a környezetet. Nagy szerint a foglalkoztatásbarát politika is lényeges, mert jelenleg a munka világának van olyan szelete (például a túlmunka, a munkavédelmi szabályok érvényesülése, az elvégzett munka és az azért kifizetett bér különbözősége), melyről még a szakszervezeteknek is kevés az információja. E tapasztalatok alapján és a rejtett munkaügyi konfliktusok föltárása érdekében Nagy Sándor elképzelhetőnek tartja, hogy be kell vezetni az ombudsman, pontosabban „a munkavállalók szószólójának", új jogintézményét. Ú. I. Ovi, apa-anya modellel A napi kenyérsütés mindig élményt jelent a kicsiknek. (Fotó: Gyenes Kálmán) Napjainkban egyre inkább oda kell figyelni már arra is, hogy valaki milyen óvodába járatja gyermekét. Nem csoda, hiszen háromés hatéves kor között igen fogékonyak a kicsik, és ha jó „magot" sikerül elvetni bennük, annak későbbi learathatóságához nem férhet kétség. A képzés azonban nem lehet öncélú, túlzottan terhelő, hiszen ezt az időszakot alapvetően még az önfeledt játéknak kell uralnia. Ezért válhat fontossá, hogy az óvodák megtalálják azt az egészséges egyensúlyt, amelyben a kisgyermekek kedvüket lelik napi tevékenységükben, eközben pedig nem csak értelmük, de érzelmi, lelki világuk is finoman csiszolódik. Szeged szerencsére azon városok közé tartozik, ahol az ilyen - nagyon is jogos -(igények kielégítése is lehetséges. (Részletek a lap 8. oldalán.) Megegyeztek DM-információ A Közlekedési és Vízügyi Minisztérium sajtóirodája szerint tegnap este megegyezett a kormány a fuvarozási feltételeket meghatározó kérdésekről a szakma érdekképviseleteivel Budapesten. A többfordulós tárgyalássorozat eredményeként hétpontos megállapodást írt alá a kormány a közúti személy- és árufuvarozók érdekképviseleteivel. Ebben többek között a közúti közlekedési szolgáltatók meghatározó, a tárgyaláson részt vevő érdekképviseletei vállalták, hogy az elért eredményeket veszélyeztető akciókat nem kezdeményeznek, és a szeptember 16-án megkezdett tárgyalásokat lezártnak tekintik.