Délmagyarország, 2000. október (90. évfolyam, 231-255. szám)

2000-10-03 / 232. szám

2 KÜLFÖLD KEDD, 2000. OKT. 3. Távol Afrikától rsmlékszem egy filmre. Az afrikaiak elhatározzák, Í2J hogy fellázadnak. Nem a kormányaik ellen, más népekkel sincs hajuk és nem is unalmukban mennek ki az utakra. Egyszerűen elegük van abból, hogy vesztesnek születtek, pusztán azért, mert Afrikában látták meg a napvilágot. Éhséglázadás az úgyneve­zett civilizált világ ellen. Elindullak északra és addig mentek, míg el nem érték a Földközi-tengert. Szem­ben, talpig fegyverben, európai katonáink néztek ve­lük farkasszemet. Alltak egy darabig, majd elindul­tak összeeszkábált bárkáikon és a film véget ért. Fikció - legyinthetünk a történetre, Afrika meg­számlálhatatlan nemzete, törzse soha nem fog az éh­ség zászlaja alatt harcba indulni. Hasonlóan gon­dolkozhatnak a nyugati államok döntéshozói is, nyílván nem látták a filmet. Kofi Annán, az ENSZ főtitkára Genfben azzal vádolta a gazdag államokat, hogy a világszervezetnek csak azokat az akcióit fi­nanszírozzák, amelyek révén távol tarthatják a me­nekülteket saját határaiktól. Vagyis nem törődnek az Afrika belsejében dúló polgárháborúk hontalanná váló áldozataival, hiszen nekik, mint tudjuk, nagy utat kellene meglenniük a Földközi-tengerig. Ezzel szemben inkább adnak pénzt egy Balkánon kirobba­nó konfliktus kezelésére és - gondolhatnánk - a Magyarországra a zöld határon vagy lezárt, le­vegőtlen kamionban érkező menekülők ellátására. De még ez sem feltétlenül igaz. Aki járt már a ha­tárőrség kiskunhalasi vagy győri menekiiltszállásán az embertelen körülményeket, mocskot és - ahogy egy jogvédő fogalmaz - negatív hozzáállást tapasz­talhatott az őrök részéről. tk Mindannyian tudjuk: a Nyugat lelkiismeretét a irl híradókban látott véres borzalmak ébreszthetik fel a távoli kontinenseken szenvedők iránt. Afriká­ban találni ilyet, azonban túl veszélyes terep a forga­tásra és a szerkesztők az utóbbi években jobban sze­rették az európai beszámolókat, amelyeken jobban lehetett borzongani. A fekete kontinens már nem clmlapsztori. TcíA- ^S-T^WUÁ ÁM^ Az asszony vízért ment... Vízben állnak, miközben ivóvizet gyűjtenek egy szivattyús kútnál az asszonyok Szonatikari városában... India egyik szövetségi államában, Nyugat-Bengáliában ezer ember vesztette életét és több millió vált hajléktalanná az árvíz miatt. (MTI Telefotó/AP/Amit Bhargava) Putyin hajlandó közvetíteni Moszkva (MTI) Az orosz államfő kész „a közeli napokban fogadni a ju­goszláviai elnökválasztás má­sodik fordulójának mindkét jelöltjét", Szlobodan Milose­vics elnököt és Vojiszlav Kos­tunicát, a szerb demokratikus ellenzék (DOS) vezetőjét. Vlagyimir Putyin nyilatko­zatát azt követően hozták nyilvánosságra, hogy az elnök - mielőtt négynapos indiai lá­togatásra indult volna ­hétfőn a Kremlben a kor­mányfővel és több kulcsmi­niszterével tartott megbeszé­lést a jugoszláviai helyzetről. Putyin szombaton javasolta, hogy Belgrádba küldi külügy­miniszterét, Igor Ivanovot, de ezt Milosevics elnök gyakor­latilag elutasította, s hétfőn a jugoszláv államfő fivére. Bo­riszlav Milosevics moszkvai nagykövet már a Kreml újabb kezdeményezésére reagálva azt hangoztatta, hogy ?nincs szükség orosz vagy bármilyen más külföldi közvetítésre" a jelenlegi belpolitikai helyzet­ben. Az orosz politikai pártok vezetői egyébként hajlanak ar­ra, hogy Milosevicsnek mi­előbb távoznia kellene, véron­tás nélkül, s ezt Moszkva elő tudná segíteni, s ezért el kelle­ne ismernie a jugoszláv ellen­zék győzelmét is. hírek Kofi Annán vádol Genf (MTI) Kofi Annán ENSZ-főtitkár hétfőn azzal vádolta a gazdag országokat, hogy a világszer­vezetnek csak bizonyos akcióit finanszírozzák, amelyek révén távol tarthatják területüktől a menekülteket. Annán Genfben szólalt fel az ENSZ ott székelő Menekültügyi Főbiztosságának éves kormányzótanács-ülésén. Úgy vélte, a gazdag államok nem egyforma odaadással tá­mogatják az ENSZ humanitári­us munkáját. Azokra az akci­ókra áldozatkészebbeknek mu­tatkoznak, amelyek a határaik­hoz közelebb zajlanak, mint az Afrika vagy Ázsia elszigetel­tebb részein szenvedők támo­gatására - sugallta Annán, aki szerint ennek hátterében a me­nekültek beáramlásának meg­előzése áll. Erös gazdaság Zágráb (MTI) Horvátország gazdasági nö­vekedése kissé lassult a máso­dik negyedévben, de még min­dig jó úton volt afelé, hogy egész évre túlszárnyalja a kor­mányzati előrejelzést. A horvát GDP a második negyedévben 3,7 százalékkal haladta meg a tavalyi második negyedévit ­közölte a horvát statisztikai hi­vatal. Egyvégtében a harmadik negyedév volt ez, amikor nö­vekedést mértek. Az első ne­gyedévben 4,0 százalékkal volt nagyobb a GDP, mint a tavalyi első negyedévben. Tavaly a második negyedévben 0,6 szá­zalékos visszaesést mértek 1998 második negyedéhez ké­pest. Negyedik rész, amelyben ellátogatunk egy városba, mely nevével örökre beírta magát a világ összes angol szótárába, mégsem olyan pezsgő benne az élet mint volt egy évszázada, noha Spa - mert erről a fürdő­helyről van szó - ismét je­lentős terveket dédelget. Spaba késve értünk. Egyi­künk sem aludt el. forgalmi du­góban sem vesztegeltünk órákig. Spában mégis úgy száz-százöt­ven év késéssel bukkantunk fel. Akkor kellett volna jönnünk, amikor még virágzott az élet, eb­ben a nyugat-vallóniai kisváros­ban. A sétányokon angol lordok sétáltak karon fogva nemes szár­mazású orosz kisasszonyokkal, elszegényedett lengyel főurak lesték, kinek a szolgálatába szegődhetnének el minél keve­sebb munkával keresett pénzért, az osztrák uralkodócsalád távoli rokonai lovagoltak ki fényes szőrű paripákon a közeli zuha­taghoz és bizonytalan párizsi eg­Vallónia: egy darab Belgium (4.) Cárok paradicsoma zisztenciák jártak kaszinóról ka­szinóra és vagyonuk elvesztése esetén fojtották magukat a várost körülvevő tlz tó valamelyikébe. Spáról a legkegyesebb túlzás­sal sem állítható, hogy manapság élné másod virágzását. Nem­hogy az egykor orosz cárokat és osztrák császárokat vendégül lá­tó városban, de az egész tarto­mányban sincs öt csillagos szál­loda, mely nélkül luxus fürdőhely úgyszólván nem is működhetne. Spa fénye is meg­kopott. Az egykori ragyogó szál­loda vendégeket már nem fogad. A második világháborút kö­vetően a nagyvilági, arisztokrata pihenőhelyen hadirokkantaknak rendeztek be kórházakat. Fel­épülésük után sem tért vissza a régi élet a városba: a társadalom­biztosítás a kapitalizmus építésé­ben megfáradt belga dolgozókat utalt be gyógykúrára. Ez örven­detes, bár az arisztokraták és nagypolgárok nem szívesen áz­tatják megfáradt tagjaikat egy termálmedencében az antwerpe­ni dokkmunkásokkal vagy a brüsszeli áruházi részlegvezető­helyettesekkel. Ma már ez sincs. Tíz évvel ezelőtt a belga állam megvonta a társadalombiztosítástól a beutalók térítését, így az arisztokraták után a melósok is elmaradtak. Valamit tenni kellett. Igy szüle­tett meg a két elemet tartalmazó turizmusfejlesztési terv, amely egy termálközpont és egy négy vagy öt csillagos szálloda építé­sét veszi célba. Az Aqualis nevű állami cégcsoport beruházásának 2003-ra kell megvalósulnia. A háromszáz új munkahely enyhít valamit a város nyolc százalékos munkanélküliségén. Legfőbb cél a második világháború előtti Spa visszavarázsolása. A korábbi színvonal elérése sok tennivalóval jár. A város neve ma leginkább a város kö­zelében megrendezett Forma­l-es futamokról ismert. Ez ön­magában kevés, mert, mint tud­juk, a versenypályától Mogyo­ród sem lett felkapott üdülőpa­radicsom. A labdarúgó Európa­bajnokság idején is volt némi pezsgés a városban, mivel a korán kiesésre kényszerült an­gol válogatottat itt szállásolták el. Mesélik, hogy Belgium minden részéből jöttek a lá­nyok Beckham-nézőbe, de enn­él több egyiküknek sem jött össze. Akárhogyis, Spa neve ga­rancia az idegenforgalmi siker­re. A 17. században két angol orvos jött tanulmányozni a gyógyforrások vizét, minek után az ásványi tartalmú vize­ket a németalföldi városról ne­vezték el. Az angol nyelvben a spa szó ásványvíz forrást és gyógyfürdő helyet jelent. (Folytatjuk.) TóHi-Szenesi Attila Német egység - a fejekben Berlin (MTI) A németek egyhatoda szívesen látná, ha ismét fal választaná el egymástól a keleti és a nyugati ország­részt, illetve Berlin két fe­lét; a keletnémetek köré­ben magasabb a megosz­tottságot visszasírok ará­nya, mint nyugaton. A fen­ti megdöbbentő tény isme­retében érdekesnek tűnik azt körbejárni, mennyire haladt előre a német tár­sadalom tíz év alatt az egybeforrás útján. Mivel az 1990 októberi egyesülés de facto és de jure is az NDK belépését jelentette az NSZK-ba, a keletnémet lakos­ságra várt a nagyobb megpró­báltatás: elvégre nekik kellett alkalmazkodniuk a gyökeresen új gazdasági, politikai, társadal­mi feltételekhez. A jelek szerint ez többségüknek sikerült: a föl­mérésből az derül ki, hogy 59 százalékuk általában elégedett a saját helyzetével. (Tlz éve ez az arány még 30 százalék volt.) A válaszoló keletnémetek 64 százaléka nem sírja ugyan vissza az NDK-t, de még nem is érzi igazán jól magát az egysé­ges német államban. A két év­vel ezelőtti 11-ről 6 százalékra esett azoknak az aránya, akik a legszívesebben visszaállítanák az NDK-t. 21 százalékát teszik ki a megkérdezetteknek azok, akik tlz évvel az egyesülés után „igazi szövetségi polgárnak" ér­zik magukat. Tanulságos vonása a fölmérés­nek, hogy míg a volt NDK terüle­tén mindössze 2,2 százalékot tesz ki a külföldiek aránya (szemben a nyugati tartományokban kimuta­tott 10,4 százalékkal), az itteni la­kosság 51 százaléka tart attól, hogy az idegenek elárasztják az országot. Nyugaton ez az arány ­dacára az ötször akkora külföldi­koncentrációnak - csupán 37 százalék. Érdekes különbségek mutat­hatók ki a szokások terén is. A keletnémetek szívesebben nézik a kereskedelmi tv-adókat, mint a nyugati országrész lakói. En­nek oka, hogy a közszolgálati televíziókat (ARD, ZDF, tarto­mányi adók) ma is az egykori állami NDK-televízióval azono­sítják - márpedig az a kormány, a felsőbbség szócsöve volt, és szerintük ez így van ma is. A hatalomhoz való ambivalens vi­szonyuk másik érdekes meg­nyilvánulásaként a keletnéme­tek egy része - ha ügye bíróság előtt nem nyert kedvező elbírá­lást - még ma is magas közjogi méltóságokhoz címzett beadvá­nyoktól várja a „deus ex machi­nát", a jóságos uralkodó kegyes döntését - csakúgy, mint egykor Ulbrich vagy Honecker titkársá­gától. Könyveket a Sulinak! • gyűjtötted a kuponokat? • bevitted az iskolába? • könyvekre váltottátok? Akkor most friss olvasmányélményekkel telve rajzoljatok képregényt! • válassz egyet legfrisebb olvasmányaitok közül • kedvenc fejezetedet, részletedet írd, alakítsd át képregénnyé • pályázatodat neveddel és címeddel ellátva küldd el címünkre • várd a sorsolás izgalmát, mert a győztes ellátogathat egy rajzfilm­Stúdióba, képregénye megjelenik a Délmagyarország című lapban és övé a fődíj: egy 10.000 forintos ajándékutalvány! A többi résztvevő között 10 db 5.000 forintos Tesco vásárlási utalványt sorsolunk ki! Beküldési határidő: 2000. november 20. Cím: Hammer Advertising Kft., 1037 Budapest, Farkastorki út 18.

Next

/
Thumbnails
Contents